A diszciplína-alapú, lexikális tudás átadását előtérbe helyező oktatási megközelítésen túl egyre nagyobb igény mutatkozik olyan hatékony tanulásszervezési módokra, melyek a munkaerőpiacon elvárt készségek és képességek elsajátítását biztosítani tudják. A munkaerőpiaci elvárásokhoz hasonlóképpen a nemzetközi tanulói teljesítménymérések (PISA, TIMMS) is egyre inkább megkövetelik a szaktárgyi ismereteken túlmutató kompetenciákat, ahogyan az IKT iskolai integrációja által biztosított innovatív lehetőségek is akkor lehetnek sikeresek, ha megfelelő pedagógiai koncepció társul hozzájuk (Hense et al., 2003). A hatékony tanulásszervezési módok egyike lehet a probléma-alapú tanulás (problem-based learning – PBL), ahol a diákok kiscsoportokban, valós életből vett problémákon alapuló feladatokon dolgoznak (Molnár, 2004). A PBL alkalmazásával számos készség fejleszthető, továbbá a tanulási attitűdre is hatást gyakorolhat. A számítógép alkalmazása kitágíthatja a lehetőségeket és megjelenhet az IKT-val támogatott PBL. Kutatások is megerősítik, hogy az IKT-val segített tanulási környezetben történő problémamegoldás pozitívan befolyásolja a diákok teljesítményét és tanulási folyamatát (Molnár, 2004). A probléma-alapú oktatás alkalmazása az idegennyelv tanítása során pozitív eredményeket mutat, a PBL-es tanulók kevesebb instrukcióval képesek tanulni, valamint íráskészségükben is választékosabbak (Othman–Shah, 2013). Az IKT alkalmazásával a diákok izgalmasabb és tartalmasabb tanulásról számoltak be angolórákon, valamint motiváltabbakká váltak az angol nyelv használatára (Marwan, 2015).
Előadásunkban egyrészt a probléma-alapú oktatás során alkalmazható IKT eszközöket kívánjuk bemutatni, melyek mindegyike az idegennyelv tanításában is használható. Az összegyűjtött megoldások segítséget nyújthatnak a projekttervezés, a csoportalakítás, a kommunikáció, az információgyűjtés és a kollaboráció során, valamint támogatják projekttermék összeállítását és végül az értékelést (például online szóasszociációs módszerrel). Előadásunkban másrészt jó gyakorlatok ismertetésével kívánjuk az IKT-val támogatott PBL előnyeit és kihívásait bemutatni; ennek érdekében három különböző projektet ismertetünk, melyek általános iskolában, nyelviskolában és a felsőoktatásban kerültek lebonyolításra.
kulcsszavak: probléma-alapú oktatás, PBL, IKT, idegennyelv-tanítás, angol
2. Elméleti háttér
IKT-val támogatott PBL
Projektek a gyakorlatban
Jövőbeni irányok
DigitálisTanulás ésTanítás workshop, Debrecen, 2017. február 27.
3. Probléma
alapú tanulás
(Problem-
based
learning)
• A tanulás tanuló központú.
• A tanár csak segítő (facilitátor)
szerepet játszik.
• A tanulók kisebb csoportokban
dolgoznak, a probléma többféle
megoldását dolgozzák ki.
• Bonyolult, komplex problémák adják
a tanterv fókuszpontjait.
• A tanulói értékelés az ön- és
társértékelést állítja előtérbe.
DigitálisTanulás ésTanítás workshop, Debrecen, 2017. február 27.
4. A gondolati felfedezésen alapuló
tanulási stratégia
DigitálisTanulás ésTanítás workshop, Debrecen, 2017. február 27.
5. Célok:
alkalmazkodás és
részvétel a
változásokban
a probléma-
megoldás
alkalmazása új
helyzetekben
kreatív és kritikus
gondolkodás
az alaptudás
növelése
vezetői készségek
kialakítása
nézőpontok
különbözőségének
elismerése
sikeres
együttműködés
csoportban
az önirányító
tanulás elősegítése
hatékony
kommunikációs
készségek
különböző források
kezelése
DigitálisTanulás ésTanítás workshop, Debrecen, 2017. február 27.
6. IKT és
probléma-
alapú oktatás
információs társadalom információs
műveltség (Lomheim, 2005), információk
keresése, szűrése, feldolgozása (Csapó,
2005)
probléma-alapú oktatás az IKT eszközök
hatékonyabb felhasználásáért (Molnár,
2005)
IKT-val támogatott probléma-alapú
oktatás (Hense et al. 2003)
21. századi készségek (P21.org)
DigitálisTanulás ésTanítás workshop, Debrecen, 2017. február 27.
7. 21. századi
készségek
Partnership for
21stCentury
Skills (Trilling és
Fadel, 2012)
• kritikus gondolkodás és problémamegoldás
• kommunikáció és együttműködés
• kreativitás és innováció
Tanulás és innováció elsajátítása
• információs műveltség
• média-műveltség
• IKT-műveltség
A digitális műveltség készségei
• rugalmasság és alkalmazkodóképesség
• kezdeményező képesség és önirányítás
• társas és kultúraközi interakciós készségek
• produktivitás és elszámoltathatóság
• vezetés és felelősségvállalás
Karrierhez, életvitelhez szükséges készségek
DigitálisTanulás ésTanítás workshop, Debrecen, 2017. február 27.
