1. HUNYA MÁRTA
A SZÁMÍTÓGÉPPEL SEGÍTETT
TANULÁS. INFORMATIKAI
ESZKÖZÖK ÉS DIGITÁLIS
PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK A
TANÓRÁN CÍMŰ PHD
ÉRTEKEZÉSÉRŐL
2. TÉMAVÁLASZTÁS, CÉLOK
Tárgya a számítógéppel segített
tanulás, az informatikai eszközök és
digitális
pedagógiai
módszerek
alkalmazásának
tanórai
feltérképezése
Cél annak a vizsgálata, hogy a
számítógéppel segített tanulás miként
válhat a pedagógiai paradigmaváltás
egyik eszközévé, az aktív tanulási
környezet részévé.
3. SZERKEZET ÉS TEMATIKA
Bevezetés
1. A kutatás nemzetközi és hazai kontextusa
2. A kutatás bemutatása
3. Az informatikai eszközök használata a
tanulási és a tanítási folyamatban, a
fejlesztő munka tapasztalatai
4. Az országos informatikai mérés
5. Kitekintés – az informatika oktatási célú
használatának
monitorozása
más
országokban
Mellékletek
4. A kutatás
A kutatás szervezeti keretei és
költségei
A
kutatás
szükségességének
indoklása és hátterének bemutatása
A kutatás és fejlesztés célja
Kutatási hipotézisek, mérőeszközök,
produktumok
A kutatási és a fejlesztési feladatok terve
„A Sulinet Digitális Tudásbázis tesztéve a 2004-2005-ös tanév.
Ebben a kutatás-fejlesztési feladatban azt vizsgáljuk, hogy az
innovatív, az informatikai eszközök használatában már járatos,
illetve a lemaradó, de motivált iskolák hogyan építik be az
eszközök(LCMS, LMS), valamint a tananyagok használatát az iskolai
tanulási folyamatba. Segítjük a hagyományos órai munkába való
beillesztést, összegyűjtjük és a többi iskola számára hozzáférhetővé
tesszük a követésre méltó példákat. A kutatásfejlesztés másik célja
az, hogy a résztvevő iskolák maguk is fejlődjenek intézményi
szinten. Évente felmérés születik az IKT-eszközök oktatási
alkalmazásáról, ismétlődő országos méréssarra vonatkozóan, hogy
hogyan hasznosulnak az informatikai fejlesztések és eszközök az
iskolában,hogyan hatnak a tanári munkára, végső soron a tanulási
folyamatra …
7. A DOLGOZAT STRATÉGIAI,
OKTATÁSFEJLESZTÉSI DIMENZIÓI
Van egy olyan innovatív iskolai kör Magyarországon,
amely műhellyé válva mintául szolgálhat a követő
iskolák számára, és ezek az iskolák igénylik a
segítséget a továbbfejlődéshez.
2. Az
informatikai eszközök szak- és korszerű
alkalmazásának tudatos segítése emeli a digitális
eszközök használatának pedagógiai színvonalát és az
eszközhasználat intenzitását.
3. Az IKT-eszközök korszerű és szakszerű használata
hatással van az iskolai munka egészére is.
4. A motivált, de tapasztalatlan iskolákban a fejlesztő
folyamat hatékonyabb.
7. Az új eszközök alkalmat adnak a pedagógiai
paradigmaváltás – a kooperatív tanulás –
1.
8. A DOLGOZAT STRATÉGIAI,
OKTATÁSFEJLESZTÉSI DIMENZIÓI
(HIPOTÉZISEK)
Az intézményvezető informatikai motiváltsága és
jártassága szoros összefüggésben van az iskola
informatikai fejlettségével
6. A jó gyakorlatok összegyűjtése és terjesztése képes az
informatikai
eszközök
tanórai
alkalmazásának
katalizálására.
8. Az IKT-eszközöket tanórán használó tanárok, illetve az
ilyen órák száma körülbelül duplájára nő a 3 éves
időszakban.
9. A hatékony IKT tanártovábbképzés rendszere kialakul a
projekt 3. évére
5.
9. TOVÁBBI TERVEK,
GONDOLATOK
kitekintés – az informatika oktatási
célú használatának monitorozása más
országokban
az indikátorok képzése, amelyek
segítségével
mérhető,
milyen
mértékben
hasznosulnak
az
informatikai fejlesztésekbe fektetett
anyagi és szellemi források
önértékelő rendszer kidolgozása az
iskolák megítélésének támogatására
10. ÖSSZEGZŐ ÉRTÉKELÉS
rendkívül időszerű, és a közoktatási rendszer
továbbfejlesztése szempontjából különösen
fontos témaválasztás
tudományos tevékenység dokumentálásra
kerül
komplex tématerületen való széles körű
tájékozottság és tapasztalat bizonyítása
empirikus
vizsgálatok adataiból illetve
releváns szakirodalom elemzéséből levont
következtetések alapján gyakorlatközeli és
konstruktív javaslatokat megfogalmazása
