Successfully reported this slideshow.
Your SlideShare is downloading. ×

A kiterjesztett valóság alkalmazási lehetőségei az oktatás különböző szintjein

Ad
Ad
Ad
Ad
Ad
Ad
Ad
Ad
Ad
Ad
Ad

Check these out next

1 of 18 Ad

A kiterjesztett valóság alkalmazási lehetőségei az oktatás különböző szintjein

Download to read offline

A felsőoktatásban megjelent Z generáció tagjai teljesen más tanulási elveket mozgósítanak az ismereteik elsajátítását illetően (Tapscott 2001), amelyhez az oktatásnak is igazodni kell. Azonban az információs társadalom nemcsak az oktatási folyamatot alakítja át (Dessewffy 2019), hanem ezzel párhuzamosan a munkaerőpiacon is olyan új pozíciók jelennek meg (Uricska, 2020). Erre a mindenkori oktatásnak fel kell készülnie, vagy a már meglévő képzéseit a munkaerőpiac kihívásaihoz kell igazítania (Pirzada–Khan 2013).

Jelen kutatás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (továbbiakban: NKE), Rendészettudományi Kar, Idegennyelvi és Szaknyelvi Lektorátus támogatásával az új nyelvi stratégia részeként került kidolgozásra, mely a következő két akadémiai tanévben kerül kivitelezésre (2020/2021–2021/2022). A vizsgálat során osztálytermi kutatást végzünk a rendészeti szaknyelvet tanuló hallgatók körben (N=100), ahol a kiterjesztett valóság (Augmented Reality: AR) (Czékmán, 2017) és a HY-DE modell (Dani 2014) szaknyelvi alkalmazhatóságát és a hallgatók digitális és verbális kommunikációs képességére kifejtett hatását vizsgáljuk. Az AR technológia trendjeit, előnyeit, lehetőségeit, kihívásait és oktatásra gyakorolt hatásait hazai és nemzetközi viszonylatban is vizsgálják (Garzón et al. 2020). A témában végzett hazai kutatásaink is megerősítették, hogy az AR-t (is) alkalmazó digitális pedagógia erősíti a tanulók motivációját, fejleszti digitális kompetenciájukat (Fehér, Aknai és Czékmán, 2016; Aknai, Czékmán és Fehér, 2016a), valamint használatával komplex kompetenciafejlesztés is megvalósítható (Aknai, Czékmán és Fehér, 2016b; Czékmán, Aknai és Fehér, 2017). A kutatáshoz egy saját fejlesztésű tartalomfogyasztásra- és előállításra is kiváló AR-alkalmazást, az eduARdot alkalmazzuk.

A kutatás eredményei egyrészt szókincsbővülést és a kommunikációs képesség fejlődését mutatják, másrészt a rendészeti szaknyelv, mint munkanyelv elnyerheti méltó helyét a rendészeti felsőoktatásban.

A felsőoktatásban megjelent Z generáció tagjai teljesen más tanulási elveket mozgósítanak az ismereteik elsajátítását illetően (Tapscott 2001), amelyhez az oktatásnak is igazodni kell. Azonban az információs társadalom nemcsak az oktatási folyamatot alakítja át (Dessewffy 2019), hanem ezzel párhuzamosan a munkaerőpiacon is olyan új pozíciók jelennek meg (Uricska, 2020). Erre a mindenkori oktatásnak fel kell készülnie, vagy a már meglévő képzéseit a munkaerőpiac kihívásaihoz kell igazítania (Pirzada–Khan 2013).

Jelen kutatás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (továbbiakban: NKE), Rendészettudományi Kar, Idegennyelvi és Szaknyelvi Lektorátus támogatásával az új nyelvi stratégia részeként került kidolgozásra, mely a következő két akadémiai tanévben kerül kivitelezésre (2020/2021–2021/2022). A vizsgálat során osztálytermi kutatást végzünk a rendészeti szaknyelvet tanuló hallgatók körben (N=100), ahol a kiterjesztett valóság (Augmented Reality: AR) (Czékmán, 2017) és a HY-DE modell (Dani 2014) szaknyelvi alkalmazhatóságát és a hallgatók digitális és verbális kommunikációs képességére kifejtett hatását vizsgáljuk. Az AR technológia trendjeit, előnyeit, lehetőségeit, kihívásait és oktatásra gyakorolt hatásait hazai és nemzetközi viszonylatban is vizsgálják (Garzón et al. 2020). A témában végzett hazai kutatásaink is megerősítették, hogy az AR-t (is) alkalmazó digitális pedagógia erősíti a tanulók motivációját, fejleszti digitális kompetenciájukat (Fehér, Aknai és Czékmán, 2016; Aknai, Czékmán és Fehér, 2016a), valamint használatával komplex kompetenciafejlesztés is megvalósítható (Aknai, Czékmán és Fehér, 2016b; Czékmán, Aknai és Fehér, 2017). A kutatáshoz egy saját fejlesztésű tartalomfogyasztásra- és előállításra is kiváló AR-alkalmazást, az eduARdot alkalmazzuk.

A kutatás eredményei egyrészt szókincsbővülést és a kommunikációs képesség fejlődését mutatják, másrészt a rendészeti szaknyelv, mint munkanyelv elnyerheti méltó helyét a rendészeti felsőoktatásban.

Advertisement
Advertisement

More Related Content

Slideshows for you (13)

Similar to A kiterjesztett valóság alkalmazási lehetőségei az oktatás különböző szintjein (20)

Advertisement

More from Balázs Czékmán (20)

Recently uploaded (20)

Advertisement

A kiterjesztett valóság alkalmazási lehetőségei az oktatás különböző szintjein

  1. 1. Czékmán Balázs Puskás Ferenc Általános Iskola Debreceni Egyetem, HTDI, abszovált doktorandusz IKT MasterMinds, MTA-DE Idegen Nyelvi Oktatás Kutatócsoport A KITERJESZTETT VALÓSÁG ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI AZ OKTATÁS KÜLÖNBÖZŐ SZINTJEIN Barnucz Nóra Nemzeti Közszolgálati Egyetem, RTK Debreceni Egyetem, HTDI, abszolvált doktorandusz Rendészet-Tudomány-Aktualitások Konferencia, 2020. december 10.
  2. 2. OKTATÁS-MUNKA-TECHNOLÓGIA  HALLGATÓK: A felsőoktatásban megjelent Z generáció tagjai teljesen más tanulási elveket mozgósítanak az ismereteik elsajátítását illetően (Tapscott 2001).  MUNKAERŐPIAC: Az információs társadalom nemcsak az oktatási folyamatot alakítja át (Dessewffy 2019), hanem ezzel párhuzamosan a munkaerőpiacon is új pozíciók jelennek meg (Uricska, 2020).  TECHNOLÓGIA: A digitális eszközök – élen a mobil eszközökkel – piaca egyre bővül, oktatási felhasználásuk aránya nő. Mesterséges intelligencia (AI), kiterjesztett valóság (AR), virtuális valóság (VR) (Grand View Research, 2020).  Erre a mindenkori oktatásnak fel kell készülnie, vagy a már meglévő képzéseit a munkaerőpiac kihívásaihoz kell igazítania (Pirzada–Khan 2013). RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.
  3. 3. A KITERJESZTETT VALÓSÁG  "A kiterjesztett valóság (Augmented Reality, AR) az informatika jelenleg is dinamikusan fejlődő ága. Segítségével a fizikai világ valós időben kibővíthető számítógép által generált virtuális elemekkel (amik lehetnek például 3-dimenziós modellek, videók, vagy animációk) beleolvadnak a valós környezetbe" (Matuszka, 2012). RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10. Az AR alkalmazott típusai:  hívókép nélküli AR (markerless AR) (helyalapú, helyzetalapú),  hívókép-alapú AR (marker-based AR),  helyettesítő AR (superimposition- based AR) (ThinkMobiles, 2019)
  4. 4. AZ AR OKTATÁSI CÉLÚ HASZNÁLATA A KÖZOKTATÁSBAN I.  jógyakorlatok és kutatások (lásd Aknai Dóra Orsolya, Fehér Péter, Czékmán Balázs)  alkalmazható pedagógiai módszerek: szemléltetés, magyarázat, előadás, vita, megbeszélés, játék  alkalmazható munkaformák: frontális, csoportos, páros, egyéni munka  pedagógus, által készített tartalmak  tartalomfogyasztás RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.
  5. 5. AZ AR OKTATÁSI CÉLÚ HASZNÁLATA A KÖZOKTATÁSBAN II.  alkalmazható pedagógiai módszerek: szemléltetés, magyarázat, előadás, vita, megbeszélés, projekt, játék, kooperatív tanulás, szimuláció, munkáltató  alkalmazható munkaformák: frontális, csoportos, páros, egyéni munka  pedagógus, tanulók által készített tartalmak  komplex kompetenciafejlesztés  tartalomelőállítás RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.
  6. 6. AZ ALKALMAZOTT SZOFTVER BEMUTATÁSA I.  Az eduARdo (eduardoapp.com) egy hazai fejlesztésű (Stiefel Interactive) kiterjesztett valóság szoftver.  Oktatási céllal kifejlesztett alkalmazás, mobil applikáció és admin felület.  Tartalomfogyasztás lehetősége, mellyel innovatív, aktív, interaktív szemléltetés valósulhat meg. RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.
  7. 7. AZ ALKALMAZOTT SZOFTVER BEMUTATÁSA II.  Elsősorban tartalomelőállításra kifejlesztett szoftver. Utóbbi előállítása közvetlenül a mobil eszközön is történhet.  Számos rendelkezésre álló AR tartalom (kép, mozgókép, 3D-modell). Bármilyen tantárgy, kurzus, bármilyen témaköréhez fejleszthető, előállítható tartalom.  Az elkészült tartalmak annotálhatók, címkékkel elláthatók. RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.
  8. 8. KUTATÁS BEMUTATÁSA I. A kutatás célja: a hallgatók digitális képességeinek, illetve a szaknyelvi és szakmai (digitális) kommunikációs szintjének felmérése és ezek fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata a szaknyelvi órák keretében. RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.
  9. 9. KUTATÁS BEMUTATÁSA II.  A kutatás támogatottsága: NKE új idegennyelvi stratégia része, Rektori Tanács elfogadása;  Belügyi Tudományos Tanács: Online és offline tanítási-tanulási módszerek a gyakorlatban, azok hatékonysága, eredményessége pályázati témakör;  A pályamű címe: Kiterjesztett valóság és közösségi oldalak alkalmazása a nyelvoktatásban különös tekintettel a rendészeti szaknyelvre – I. helyezés  Szerzők: Barnucz Nóra-Uricska Erna RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.
  10. 10. KUTATÁS BEMUTATÁSA III.  Kutatócsoport tagjai:  Dr. habil. Bujdosóné Dani Erzsébet a HY-DE modell megalkotója  Czékmán Balázs – IKT kutató, a használt AR szoftver egyik fejlesztője  A kutatás szupervizora az NKE részéről: Prof. Dr. Patyi András  A kutatási projekt címe: Kiterjesztett valóság és a HY-DE modell alkalmazása a nyelvoktatásban különös tekintettel a rendészeti angol szaknyelvre  A kutatás szakaszai:  (1) kvantitatív kutatás - pretest  (2) osztálytermi kutatás [kiterjesztett valóság+ HY-DE modell (Dani, 2014)]  (3) kvantitatív kutatás - posttest RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.
  11. 11. KUTATÁS BEMUTATÁSA IV. (1, 3) kvantitatív kutatás – pretest-postest:  A) Szókincstudást mérő tesztelés: saját készítésű teszt  B) Kommunikációs készséget mérő tesztelés: A kutatás során a hallgatók kommunikációs képességét/fejlődését is vizsgáljuk és mérjük. Ennek méréséhez a Language for Service (LforS) rendészeti szóbeli nyelvvizsga értékelési szempontrendszerét alkalmazzuk.  C) Felder-Solomon-féle tanulási stílus kérdőív - megfelel a jóságkritériumoknak: (1) objektivitás, (2) érvényesség (validitás), (3) a megbízhatóság (reliabilitás) – postest: a kérdőívet kiegészítjük egy 10 kérdésből álló panellel, amely a hallgatók korábbi nyelvtanulási, egyetemi szaknyelvtanulási tapasztalataira, valamint az egyetem infrastrukturális ellátottságára és a digitális nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalatokra irányul. Az eredmények statisztikai elemzése során leíró statisztikára, összefüggés-vizsgálatokra, és különbözőségvizsgálatokra kerül majd sor. RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.
  12. 12. KUTATÁS BEMUTATÁSA V.  (2) osztálytermi kutatás:  Vizsgálati csoport1: AR alkalmazása – n=13  Vizsgálati csoport2: AR+HY-DE modell – n=12  Kontrollcsoport: AR+HY-DE modell alkalmazása nélkül – n=15  A tervezett osztálytermi kutatás résztvevői: RTK 1 és 2. éves hallgatók nappali tagozat  A kutatás résztvevőinek jellemzői: - különböző évfolyam; - azonos oktató szükséges; - B2 középfokú nyelvvizsgával rendelkező hallgatók RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.
  13. 13. A KUTATÁSI KÉRDÉSEK  A hagyományos vagy az internet alapú megoldások/eszközök segítik-e jobban a szaknyelvi terminus technikusok elsajátítását a szaknyelvi órák keretében?  Hogyan hat a kiterjesztett valóság alkalmazása a digitális és a verbális kommunikáció fejlesztésére, a szókincsfejlesztésre? RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.
  14. 14. HIPOTÉZIS Feltételezésünk szerint a helyes és alapos átgondolással megválasztott módszerek, taneszközök, és a tanulási stílusok figyelembevétele amellett, hogy a hallgatót aktivizálják, tanórai tevékenységét támogatják, serkenthetik a csoporton belüli versenyszellemet, ezáltal a hallgatói motivációt is, valamint a hallgatók szókincsének gyarapodására, a szakmai és szaknyelvi (digitális) kommunikációra is pozitív hatással vannak. Az említett paraméterek alapján a kutatás a kognitív és az affektív területekre koncentrál. RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.
  15. 15. ÖSSZEGZÉS  Rávilágítunk a 21. századi módszertani sajátosságokra, a rendészeti szaknyelv oktatásának kihívásaira  A kutatás jó kezdeményezés lehet minden szakmai, vagy szakirányú nyelvoktatás hazai fejlesztésére vonatkozó javaslatok megfogalmazására és azok gyakorlatban is történő alkalmazásának elindítására. RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.
  16. 16.  A kutatás pozitív hozadéka:  angol nyelvű kommunikációhoz szükséges általános, kommunikatív kompetenciák fejlődése;  a digitális kompetenciák sajátosságainak fejlesztése.  A kutatás iránymutatás lehet:  a hallgatók olyan digitális környezetben érzik jól magukat, ahol kihívások elé vannak állítva;  gondolkodásra, problémamegoldásra és együttműködésre indítják őket, ezáltal fejlesztve azokat a kompetenciákat (Molnár, 2019), amelyek elengedhetetlenek a 21. századi munkaerő-piacon történő elhelyezkedéshez (Barnucz és Labancz, 2017; Barnucz -Uricska, 2020) illetve a rendőrségi feladatok ellátása során. RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.
  17. 17. HIVATKOZÁSOK GrandViewResearch (2020): Education Technology Market Size, Share & Trends Analysis Report By Sector (Preschool, K-12, Higher Education), By End User (Business, Consumer), By Type, By Region, And Segment Forecasts, 2020 – 2027. https://www.grandviewresearch.com/industry-analysis/education-technology-market Pirzada–Khan 2013 Barnucz Nóra (2019b): IKT-eszközökkel Támogatott (Rendészeti) Nyelvoktatás. Magyar Rendészet, 19. 4. sz., 15–31. Czékmán Balázs (2017b): Mobiltechnológia a tanórán: oktatási tartalmak, oktatást segítő digitális megoldások. In: Fehér Péter és Aknai Dóra Orsolya (szerk.): I. Mobil eszközök az oktatásban konferencia. Válogatott tanulmányok az I. Mobil eszközök az oktatásban konferenciáról. Debreceni Egyetem Kiadó, Debrecen, 249–254. Dani Erzsébet (2014): A kétfázisú HY-DE-modell: a hiper- és mélyfigyelem fázisváltásai a katedrától a hallgatói önfejlesztésig. Informatika a felsőoktatásban 2014 konferencia. https://bit.ly/2XWlvHI Hsiao, T. Y. és Oxford, R. L. (2002): Comparing theories of language learning strategies: A confirmatory factor analysis. Modern Language Journal, 86. 3. sz., 368–383. Oxford, R. L., Cho, Y., Leung, S. és Kim, H. J. (2004): Effect of the presence and difficulty of task on strategy use: An exploratory study. International Review of Applied Linguistics, 42. 1. sz., 1–47. Paivio, A. és Desrochers, A. (1980): A dual coding approach to building memory. Canadian Journal of Psychology, 34. 4. sz., 388–899. DOI: https://doi.org/10.1037/h0081101 Uricska Erna (2020): Közösségi rendészet – közösségi oldalak: Elméleti háttér és a rendészeti digilektus fogalmának bevezetése. Magyar Rendészet, 20. 2. sz. 153-168. RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.
  18. 18. KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET! Czékmán Balázs balazs.czekman@gmail.com puskas.kispest.hu edumobil.hu Barnucz Nóra barnucz.nora@uni-nke.hu RENDÉSZET-TUDOMÁNY-AKTUALITÁSOK, A fiatal kutatók szemével, 2020. december 10.

×