A modern, oktatást segítő eszközökhöz sok esetben konstruktív pedagógiai megközelítések úgy mint konstruktív tanulási környezetek, konnektivizmus, trialogikus tanulás (ld. Nanjappa, A. - M. Grant, 2003; Fehér, 2014, 2015; Komenczi, 2009; Kulcsár, 2009; Ollé et al. 2013; Racsko, 2012;) kapcsolódnak. Az új tanulási környezetek által generált, megváltozott tanulási és tanítási szokások azonban új mérési módszerek kifejlesztését és használatát indokolják. A tanulók tudásának felmérésére, tudásszerkezetének vizsgálatára szóasszociációs módszerek is alkalmazhatók (Shavelson, Ruiz-Primo és Wiley, 2005 idézi Nakiboglu, 2008). A vizsgálatok háttere, hogy a nyelvi rendszer, s annak szemantikus memóriájában tárolt fogalmai közötti kapcsolatok mintázatokba rendeződnek (Barabási, 2006), melyek elemei között kapcsolatok vannak (Daru és Tóth, 2013). Szóasszociációs vizsgálat alkalmazása során, egy-egy hívószó, kapcsolódó fogalmakat idézhet fel, melyek vizsgálatával, elemzésével feltérképezhető az egyén fogalmi hálója. A vizsgálati módszer már egészen kisgyermekkortól lehetőséget biztosít a tudásszerkezet felmérésére; alkalmazható óvodás (ld. Daru és Tóth, 2014), általános iskolás diákoktól (ld. Malmos – Revákné, 2015) egészen középiskolás tanulók, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatókig.
A szóasszociációs tudásszerkezet vizsgálat egy viszonylag egyszerű módszer, mely tanórák végén is alkalmazható, így használatával könnyen és gyorsan kapható visszajelzés a diákok tudásáról. Az 5-6 hívófogalomra adott asszociációk összegyűjtése 5-7 perc alatt megtörténhet, melyek feldolgozása azonban hosszabb időt vesz igénybe. Ezt kívántuk könnyebbé tenni saját fejlesztésű, automatizált, online alkalmazásunkkal, mely teljes egészében elvégezhető IKT eszközökkel is, jelentősen lerövidítve a vizsgálathoz szükséges időt. Mobil eszközök használatával –akár a BYOD hozzáférés alkalmazásával, a tanulók saját eszközeit segítségül hívva– gyorsabbá és könnyebbé válhat az adatok begyűjtése, feldolgozása a papíralapú eszközökhöz viszonyítva. Előadásomban a saját fejlesztésű alkalmazást, és az ahhoz kapcsolódó vizsgálati módszer kivitelezését bemutató jó gyakorlatot kívánom megosztani, a vizsgálat előkészítésétől, az adatok begyűjtésén át, egészen a feldolgozásig. Az első eredmények kapcsán, egy általános iskolában végzett (n=149) „internet-használati” kutatás eredményeit mutatom be. A kutatás részletesen kitér a különböző évfolyamok közötti változásokra, s szemlélteti, olykor magyarázza, az idősebb diákok fogalmi hálójának bővülését.
kulcsszavak: tudásszerkezet vizsgálat, szóasszociációs vizsgálati módszer, IKT eszközök, mobil eszközök