Neveléstudomány vagy pedagógia? - “Egy kis hazai” tudományszociológiai elemzés
Digitális pedagógia a digitális munkarend előtt, alatt és után
1. DIGITÁLIS PEDAGÓGIA
A DIGITÁLIS MUNKAREND
ELŐTT, ALATT ÉS UTÁN
Ollé János
Pannon Egyetem MFTK Digitális Módszertani Intézet
PE MFTK Digitális Módszertani Intézet
Kőbányai Szervátiusz Jenő Általános Iskola
2020. október 8.
2. A DIGITÁLIS MUNKAREND ELŐTT, ALATT ÉS UTÁN
Korszerű oktatási módszerek IKT támogatással
Tanulásszervezés IKT támogatással
Információbiztonság és gyermekvédelem
Lemorzsolódás és hátrányos helyzet
Pedagógiai értékelés és digitális technológia
Oktatástechnológia és szoftverkörnyezet
Oktatási tartalom és tananyag
3. A DIGITÁLIS MUNKAREND ELŐTT
Korszerű oktatási módszerek IKT támogatással
interaktivitás (tábla, tananyag, leginkább szemléltetés)
produktivitás (web2, digitális írástudás)
interaktív stratégiák (tükrözött osztályterem, DST)
Tanulásszervezés IKT támogatással
differenciálás, játékosítás (elmaradt hálózatosodás)
online tanulási környezetek, keretrendszerek, virtuális terek
4. A DIGITÁLIS MUNKAREND ELŐTT
Információbiztonság és gyermekvédelem
közösségi média (digitális állampolgárság, minta és modell)
környezet digitalizálhatósága és megoszthatósága
töredezett tanulási környezet kialakulása
Lemorzsolódás és hátrányos helyzet
esélyteremtés és kitörési pont, MOOC kultúra
Pedagógiai értékelés és digitális technológia
fejlődő mérés, lemaradó szakmódszertan
minden mérés annyit ér, amennyit fel tudtunk használni belőle
5. A DIGITÁLIS MUNKAREND ALATT
Korszerű oktatási módszerek IKT támogatással
technológiafelhalmozás és tartalomfelhalmozás
válságmenedzsment (és társadalmi krízishelyzet)
egyéni módszertan kényszere és kreativitása
Tanulásszervezés IKT támogatással
tanulási környezetek felértékelődése, oktatásszervezés
tanári és tanulói túlterhelés
6. A DIGITÁLIS MUNKAREND ALATT
Információbiztonság és gyermekvédelem
általában eltűnt a prioritási listákról
Lemorzsolódás és hátrányos helyzet
kitörési pont helyett determinált lemaradás
töredezett környezet és módszertan - technológia reláció
szociális kérdés és oktatási kérdés határátlépése
Pedagógiai értékelés és digitális technológia
formatív értékelés mennyiségi kezelhetetlensége (technológia ellenére)
szummatív értékelés dominanciája és extrém jelenségei
7. SPONTÁN JELENSÉGEK ÁLTAL FELSZÍNRE
HOZOTT ÉVTIZEDES PEDAGÓGIAI ALAPKÉRDÉSEK
a reproduktív tevékenykedtetés kudarca
+ az értékelési társasjátékok kialakulása
a kontrollpedagógia vesszőfutása: bizalom és folyamatszabályozás
otthoni tanulási környezet és iskolai környezet egybeolvadása
tanári (szülőből lett tanári) közreműködés motivációs hatása vagy szabályozási
kényszere (önszabályozás alapkérdése)
45 perces tanórakeret és órarend rendszer (megkérdőjeleződése?)
hálózati tanulási kultúra megalapozása, produktivitás előretörésének elmaradása
online nevelési hatásrendszer, tanári online viselkedéskultúra és modell a
komfortzónán kívül
8. A DIGITÁLIS MUNKAREND UTÁN
Korszerű oktatási módszerek IKT támogatással
hibrid oktatás gyakorlatára építve megfordulhat a technológia - módszertan
reláció (+)
digitális és digitalizált oktatási tartalom gyűjteménye (?)
kreatív módszertani megoldások kialakulása, jó gyakorlatok megosztása (+)
Tanulásszervezés IKT támogatással
iskolán kívüli közösségi tanulási kultúra lehetősége (+)
(csoportos házi feladat, iskolán kívüli tanulási tér meghódítása)
technológiai rutin az oktatásszervezésben
9. A DIGITÁLIS MUNKAREND UTÁN
Információbiztonság és gyermekvédelem
esettanulmányokra építve újra prioritási listán lehet
teret kaphat a tanári modell és online viselkedéskultúra
Lemorzsolódás és hátrányos helyzet
digitális esélyteremtés felértékelődése
technológia alapú vagy aktivitás és bevonódás alapú lemorzsolódás?
Pedagógiai értékelés és digitális technológia
digitális tevékenységre épülő profilalkotás felhasználása
adatbányászatra építő szakmódszertan és differenciált fejlesztés
10. VÁLASZLEHETŐSÉGEK A FELSZÍNRE HOZOTT
PEDAGÓGIAI ALAPKÉRDÉSEKRE
valóban a reproduktivitás legyen az alapmotívum a tevékenységben és
értékelésben? (XXI. század kihívásai és munkaerőpiaca)
megéri befektetni az iskolakultúra nevelési hatásrendszerébe?
folyamatszabályozás, motivációs hatásrendszer
szummatív értékelés kontrollja helyett mire építhet az iskola?
45 perces órarend keretrendszer újragondolása
töredezett tanulási környezet integrálása
tanulóközösségek és hálózatok tudatos fejlesztése
tanárszerep újragondolása (értékmegőrzés és innovációs kihívások)