Az oktatás „status quo-jára” jelentős hatást gyakorolhatnak a jelenleg zajló negyedik ipari forradalom alapját is képező technológiai változások. Az új technológiák között olyanok szerepelnek, mint a 3D nyomtatás, a robotok, a mindenhol jelen lévő informatika (ubiquitous computing), a big data, valamint a mobil eszközök (Szűts, 2020). Utóbbiak jellemzői révén (könnyű hordozhatóság, elérhető ár) az oktatásban hamar előnyben részesített technológiává váltak (Lai, Lew és Ooi, 2022). Kérdés azonban, hogy a hétköznapi életben egyre többet használt mobil eszközöket (2021-ben átlagosan 263 perc, lásd Statista 2022) hogyan és milyen módon használják a tanulók: milyen eszközökkel rendelkeznek, milyen időtartamban – és legfőképpen – milyen tevékenységekre alkalmazzák azokat. A COVID-19 világjárvány előtt végzett empirikus kutatásunk célja a tanulók mobil eszköz-használati hátterének, valamint annak változásainak vizsgálata volt. A kutatásba bevont tanulók (N=653) egy csoportja tablettel támogatott tanulási környezetben (n=403), míg egy másik csoportja (n=250) hagyományos taneszközöket alkalmazó tanulási környezetben tanult. A kilenc budapesti általános iskola diákjai körében a következő kérdésekre kerestük a válaszokat: (1) milyen mobil eszközökhöz van hozzáférésük otthon és az iskolában, (2) a mobil eszközöket milyen tevékenységekre, milyen gyakorisággal alkalmazzák, valamint (3) a mobil eszközöket hol (iskola, otthon, egyéb helyszín) használják tanulási céllal. Az adatok gyűjtéséhez saját szerkesztésű papír-alapú kérdőívet alkalmaztunk. A tanulók mobil eszköz-használati lehetőségei kapcsán megállapítható volt, hogy a kutatásba bevont tanulóknak elsősorban okostelefonhoz, tablethez és notebookhoz (laptop) volt hozzáférése. A mobil eszközök önálló használata kapcsán a tanulók zöme táblagépet, okostelefont és notebookot, használt először. A mobil eszközök napi használatának időtartamából kiderült, hogy a vizsgálati csoport tanulói jelentős időt töltöttek mobil eszközök használatával. Saját bevallásuk szerint az eszközöket túlnyomórészt – életkorukból adódóan – játékra használták. A játékra fordított időhöz hasonló arányban alkalmazták eszközeiket kapcsolattartásra, közösségi portálok használatára, ahogyan kikapcsolódásra is. A kutatás szempontjából leginkább fontos tanulási célú használat azonban a legritkábban alkalmazott tevékenység volt. A használt IKT eszközök kapcsán láthatóvá vált, hogy – az iskolát kivéve – a diákok elsősorban mobil eszközöket használtak tanulásra, s jóval gyakrabban alkalmazzák azokat otthon és egyéb helyszíneken, mint az oktatási intézmények falain belül.