A tartalomelőállítás lehetőségei a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR) oktatási célú alkalmazásai esetében
Aknai Dóra Orsolya – Czékmán Balázs – Fehér Péter
A modern technológiák egyre könnyebb hozzáférhetőségének köszönhetően, a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR) is teret kap(hat)nak az oktatásban, mind a tartalomfogyasztás (például szemléltetés), mind a tartalomelőállítás terén. Az utóbbi ötven év gyökeres változásokat hozott a virtuális valóság fejlődésében; a fizikai valóság megszokott szabályai, és a felhasználók érzékszerveire gyakorolt hatások újraértékelődtek (Mazuryk – Gervautz, 1996). Napjainkban, különböző megjelenítő eszközök, érintőképernyős készülékek (például okostelefon, tablet) használatával, lehetőség nyílik olyan képzeletbeli, vagy digitálisan reprezentált valódi világok megtapasztalására, ahol a felhasználó, különböző érzékszervei segítségével kerülhet kapcsolatba a multimédiás környezettel (Dong Hwa et al., 2016), azt saját nézőpontjából szemlélheti. A VR lehetőséget biztosít olyan helyek és szituációk megismerésére, felfedezésére, és azokkal kapcsolatos tudásépítésre, melyekre egyébként nem volna lehetőség (Piovesan et al., 2012). A szemléltetés mellett ugyanakkor több lehetőség is mutatkozik a tartalomelőállításra vonatkozólag, melyek alkalmazásra révén egyidejűleg több kompetencia fejlesztése is történhet.
A virtuális valóság alkalmazás mellett, a hazánkban még kevésbé ismert kiterjesztett valóság (augmented reality), illetve az ezen alapuló alkalmazások is bevonhatók a tanulói ismeretszerzésbe. A kiterjesztett valóság lehetőséget kínál a valóságos világ objektumainak és a digitális információknak az összekapcsolására, az egyre nagyobb teljesítményű mobil eszközök felhasználásával, támogatva egyúttal a kollaboratív, élmény-alapú tanulási módszerek alkalmazását is (Fengfeng Ke – Yu.Chang. 2015).
A virtuális valóság gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatunk ezért a következő fő kutatási irányokat tűzte ki: (1) Milyen módon valósulhat meg a tartalomelőállítás a VR és az AR használata során?; (2) Mely tudományterületeken, tantárgyak esetében alkalmazható a VR és az AR? (3) Az oktatás mely szintjein alkalmazható a VR és az AR?; valamint be kívánjuk mutatni az általunk alkalmazott virtuális valóság applikációkat. Előadásunkban az elméleti háttér áttekintése mellett gyakorlati példákat kívánunk bemutatni tanórai alkalmazásokból, amelyet általános iskolás diákokkal próbáltunk ki (Aurasma, Quiver, Augmenter, CoSPaces, Google Utcakép). A VR és AR alkalmazások felhasználásával alkalmat teremtünk az IKT kompetenciák tantárgyakba ágyazott komplex fejlesztésére.
kulcsszavak: virtuális valóság, kiterjesztett valóság, IKT eszközök, mobil eszközök