Miben más a digitális pedagógia?
•Download as PPTX, PDF•
0 likes•172 views
Neumann Galaxis szakmai konferencia Cegléd, 2018. március 28.
Recommended
Recommended
More Related Content
What's hot
What's hot (16)
Similar to Miben más a digitális pedagógia?
Similar to Miben más a digitális pedagógia? (20)
More from Digitális Pedagógiai Módszertani Központ
More from Digitális Pedagógiai Módszertani Központ (20)
Miben más a digitális pedagógia?
- 1. HORVÁTH ÁDÁM DIVÍZIÓVEZETŐ DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT MIBEN MÁS A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA?NEUMANN-GALAXIS KONFERENCIA CEGLÉD, 2018. MÁRCIUS 28.
- 2. A DOS a digitális kompetenciák elsajátítását biztosítja mindenki számára: senki nem hagyhatja el az oktatási és képzési rendszert anélkül, hogy a munkaerőpiac által elvárt digitális alapkészségekkel rendelkezne. A DOS célja, hogy az ágazati stratégiákkal és szakmai célkitűzésekkel összhangban az oktatási rendszer minden szintjén megteremtse a digitális írástudás tényleges elterjesztésének lehetőségét, hozzájárulva Magyarország versenyképességének növeléséhez. DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIA Forrás: http://ivsz.hu/hirek/elkeszult-a-digitalis-oktatasi-strategia/ 1536/2016. (X. 13) Kormányhatározat
- 3. 2018-BAN: Minden mai köznevelési tanuló a 21. században született. Mindenki, aki őket tanítja, a múlt században.
- 4. A 2018-BAN ÉRETTSÉGIZŐK: Kilenc évvel fiatalabbak mint a Hét évvel fiatalabbak mint a Két évvel fiatalabbak mint a The World Wide Web
- 6. A DIGITÁLIS OKTATÁS KÖRNYEZETE A gyerekeket egy folyton változó, kooperációra építő környezetre kell felkészíteni, amelyben állandó a digitális interakció.
- 8. A DIÁKOK KÉPESSÉGEK SZERINTI MEGOSZLÁSA A DIGITÁLIS SZÖVEGÉRTÉS SKÁLÁJÁN Forrás: OECD, PISA 2012. database, Table 1.4.1a.
- 9. FELNŐTTEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK OLVASÁSI ÉS SZÖVEGÉRTÉSI KÉSZÉGE
- 10. MIKOR VOLT AZ ELSŐ PUN HÁBORÚ? • Hasonló adatok a tankönyvekben: 10000 db • Megtalálni: 2-5 perc, ha nálunk van a tankönyv • Hasonló adatok az interneten: 100000000000000 db • Megtalálni: 2 másodperc Hányszor használtuk ezt az információt egy történelem felmérésen kívül?
- 11. MIT VÁRUNK A TANULÓTÓL? • Az iskolában: – Ne beszéljen másokkal. – Az adott instrukciókat kövesse. – Adott információ forrást használjon. – Önállóan dolgozzon, ne más tudására támaszkodjon. • A munkahelyen: – Beszélje meg a feladatokat másokkal. – Instrukciók nélkül oldjon meg feladatokat. – Mindegy hogy hogyan, de találjon megoldást. – Csoportban dolgozzon, használja a közösség tudását.
- 12. • Rendelkezzen magas szintű alapkészségekkel • Legyen kíváncsi • Legyen kritikus • Tudjon prezentálni • Képes legyen csoportban dolgozni • Legyen büszke • Tanulás közben gyűjtsön minél több ismeretet AKKOR MIT TUDJON A GYEREK?
- 13. - A tanár aktív a tanóra 80%-ban - A tanulók egymással nem kommunikálnak - Egyetlen információ forrás van HAGYOMÁNYOS OKTATÁS
- 14. A DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI KÖRNYEZET
- 15. A PEDAGÓGUS SZEREPÉNEK VÁLTOZÁSA A tanóra 80%-ban a tanár az aktív A tanóra 80%-ban a tanuló az aktív
- 17. A TANULÁS TEREI
- 18. A DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI KÖRNYEZET NKPInternet
- 19. A DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI FOLYAMAT FELKÉSZÜLÉS Tartalom keresés Források meghatározása Óravázlat összeállítása TANÍTÁS Tanórai tevékenységek MÉRÉS Válaszok gyűjtése Eredmények ÉRTÉKELÉS ÉS ELEMZÉS Pontosabb célzás Az adatok jobb felhasználása és elemzés Magasabb motiváció Testreszabott megoldások Tanulási Problémák azonosítása
- 20. TITRÁLÁS ÉS EMENTÁLI SAJT
- 21. Tankönyvek Digitalizált tankönyvek Digitális tananyagok Tankönyv kiadó NKP Felhasználó generálta tartalmak A TARTALOMFEJLESZTÉS FEJLŐDÉSE
- 22. 20/2012. EMMI rendelet kiegészítése. Költségvetési forrás biztosítása az eszközök pótlásához. BYOD program kidolgozása. A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA TÁMOGATÁSA – INFRASTRUKTÚRA
- 23. Hálózati szolgáltatások biztosítása Eszköz és tanterem menedzsment. Tárhely, naptár, virtuális oktatási környezet (VLE). Elektronikus oktatási adminisztráció és elemzés. A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA TÁMOGATÁSA – SZOLGÁLTATÁSOK
- 24. A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA TÁMOGATÁSA - MÓDSZERTAN Digitális tartalom. Online tanári közösség. Módszertani jógyakorlatok és továbbképzés. A digitális oktatás támogatása: • digitális pedagógiai asszisztens, • a digitális pedagógiai tevékenység beszámítása.
- 25. INTÉZMÉNYI DIGITÁLIS FEJLESZTÉS SZAKMAI TÁMOGATÁSA Digitális iskola A digitális oktatásra való átálláshoz szükséges optimális infrastrukturális, szervezeti, humánerőforrás és folyamat elvárások meghatározása (DigCompOrg) Digitális Névjegy Támogató felület, útmutatók, folyamatleírások Tesztelés kb. 100 intézményben (tankerületenként 1-2, 2018/19) Pilot 500 intézmény bevonásával (2019/20, támogatással) Képzési és továbbképzési pilotok, ajánlások Digitális szakértők, szaktanácsadók Továbbképzési kínálat felülvizsgálata a területen
- 26. A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA BEVEZETÉSÉNEK SZAKMAI TÁMOGATÁSA •Digitális pedagógiai eszközök és programok alkalmazásának szakmai támogatása •hazai és nemzetközi jó gyakorlatok, mintaprogramok gyűjtése •hazai és nemzetközi együttműködések kezdeményezése, tudástranszfer, digitális pedagógiai hálózatépítés, PLA (100 fő – digitális pedagógia nagykövetei) •A pedagógusok szakmai munkájának módszertani támogatása •attitűdkutatás •digitális bemutatóórák szervezése – országos •Digitális Témahét
- 27. 3. DIGITÁLIS TÉMAHÉT Idén 3. alkalommal kerül megszervezésre a Digitális Témahét. A témahét projektgazdája az EMMI, a program szakmai koordinátora a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ.
- 29. DTH 2018. Először csatlakoznak közgyűjtemények Több határon túli magyar iskola Digitális biztonság és médiatudatosság Sokkal több webinárium pedagógusoknak DGYS
- 30. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Horváth Ádám divízióvezető Digitális Pedagógiai Módszertani Központ
Editor's Notes
- Key Points:
- A digitális infrastruktúra fejlesztése kulcsfontosságú, valamint a pedagógusok digitális felkészültsége nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az intézményi működés hatékonyságát növelő és adminisztrációs terheit csökkentő támogató szolgáltatások valóban elterjedhessenek. A stratégia fő beavatkozási területei (eszközcsoportjai) az alábbiak: A digitális kompetenciafejlesztést támogató kimeneti követelményrendszer kialakítása. A digitális kompetenciafejlesztést támogató tananyagok és környezet fejlesztése. A pedagógusok IKT-alapú pedagógiai-módszertani gyakorlatának fejlesztése. A digitális infrastruktúra fejlesztése. A digitális központi támogató szolgáltatások kialakítása. A digitális infrastruktúra fejlesztésének néhány főbb pontja: Valósuljon meg a tantermek internetellátottsága, helyi hálózat kialakítása. A tantermek 50%-ának felszerelése interaktív megjelenítő eszközzel. A szaktantermek 40%-ának felszerelése 3D megjelenítésre alkalmas interaktív megjelenítő eszközzel és az ehhez szükséges szemüvegekkel. Legalább egy számítástechnika-szaktanteremben a fent leírt eszközökön felül 3 tanulónként egy programozható robotot kell biztosítani. A természettudományos szaktantermekben legyenek digitális dataloggerek, szenzorok a természettudományos kísérletek támogatására. Tankerületenként szükséges egy, a tankerület iskolái által látogatható demonstrációs labor felszerelése. A tanári eszközök esetében elvárás, hogy minden pedagógus rendelkezzen egy laptoppal. A tanulói eszközök esetében elvárás, hogy legyen lehetőség a tanulók saját eszközeinek bevonására a tanítási folyamatba. A köznevelési intézményekben az informatika tantárgy oktatásán kívül is legyen lehetőségük a tanároknak számítástechnika-teremben megtartani a tanórát.
- A digitális technológia a nagy mennyiségű, valós idejű adat felhasználását teszi lehetővé. Elérhetővé teszi a tényalapú (evidence based) oktatást. Ezzel olyan új minőségirányítási lehetőségek nyílnak meg, amelyek alapvetően átalakíthatják a köznevelési rendszer működését, átláthatóbbá, hatékonyabbá téve azt. Főbb célok a szolgáltatásokra vonatkozóan: A pedagógusok és az iskolák számára legyen biztosított a diákokkal és szülőkkel való kapcsolattartás elektronikus platformon keresztül, beleértve a szülői befizetések kezelését is. A köznevelési intézmények számára legyen elérhető olyan oktatástámogató szoftverkörnyezet (LMS), amely lehetővé teszi a tanulási és tanítási tevékenységek előkészítését és megvalósítását, a tanulói teljesítmények mérését, értékelését, nyomon követését. A köznevelés szereplői számára az alapvető digitális szolgáltatások (e-mail, tárhely) mellett az alapvető, a tanulás-tanítási folyamatok megvalósításához szükséges alkalmazások és szoftverek díjmentesen legyenek elérhetők. További fejlesztési cél, hogy létre kell hozni a tanári kompetenciaminimum mintájára az intézményi digitális minimum követelményrendszerét, amelyet intézményi kompetencia-keretrendszer támogat.
- A Digitális Oktatási Stratégia egy másik célkitűzése, hogy a digitális tartalomkínálat, módszertani támogatás, tudásmegosztás tegye lehetővé, hogy az IKT eszközök használata minden tantárgy esetében beépüljön a tanítás-tanulás és az értékelés folyamatába. Főbb fejlesztési célok: A közismereti tantárgyak pedagógusképzésébe kötelezően épüljön be a digitális pedagógiai szakmódszertani képzés, és a pedagógusképzés kimeneti követelményei között kötelezően jelenjen meg a digitális pedagógia alkalmazása. Legyen kötelező és díjmentes a rendszeres digitális kulcskompetencia-továbbképzés, valamint a digitális pedagógiai módszertani továbbképzés. Nemzetközi és hazai tapasztalatcsere biztosítása a meglévő tanári tapasztalatok disszeminációjára. A matematika és a természettudományi szakos tanárok kimeneti követelményei egészüljenek ki a programozás oktatási alapismeretekkel. Kerüljön meghatározásra a pedagógusok digitális kompetenciáinak kötelezően elvárt szintje a pedagógus életpályán való előrelépéshez. Digitális (IKT) szaktanácsadók igénybevételének lehetősége. Intézményvezetők vezetői kompetenciáinak fejlesztése az IKT alapú oktatás bevezetése és fenntarthatóságának biztosítása érdekében.
- E tevékenység keretében dolgozzuk ki azon követelményeket, amelyek intézménytípusonként meghatározzák az intézmények tanulóival, pedagógusaival, vezetőivel, illetve magával az intézménnyel szembeni, a digitális oktatásra való átálláshoz szükséges infrastrukturális, szervezeti, humánerőforrás és folyamat elvárásokat. A tevékenység keretében kidolgozásra kerül a „Digitális Névjegy” rendszer a köznevelési intézmények számára – a nemzetközileg ismert és elismert módszertan (DigComp.Org) elemeinek felhasználásával –, amely komplex módon képes megmutatni egy-egy intézmény, illetve ezeket összegezve egy-egy intézménytípus digitális pedagógiai felkészültségét. A Digitális Névjegy elsősorban az intézményfenntartók tájékoztatására szolgál egy adott intézmény hálózati, internet és IKT eszköz ellátottságáról, a tanárok digitális felkészültségéről, a digitális pedagógiai gyakorlatáról, digitális szakkörkínálatáról, illetve egyéb digitális oktatás szempontjából releváns alapjellemzőiről, azaz a mutató segítségével nyomon követhető a DOS-nak megfelelő digitális pedagógiai módszerek és környezet mindenkori helyzete, elterjedtsége, illetve lehetővé válik az intézményi fejlesztési szükségletek tényekre alapozott, objektív meghatározása. A tevékenység keretében elkészülnek a Digitális Névjegy deskriptorai, létrejön a működtetés webes felülete, illetve a Digitális Névjegy bevezetését támogató útmutatók és folyamat-leírások készülnek., A rendszer kidolgozásához és véglegesítéséhez tankerületenként 1-2 intézményben (összesen 100 intézményben) tervezzük a rendszer tesztelését, a Pedagógiai Oktatási Központok és egyéb pedagógiai szakmai szolgáltatók bevonásával, továbbá a véglegesítést követően 500 intézményben tervezzük a kísérleti kipróbálást pilot jelleggel, amelyet mentorok, digitális szaktanácsadók bevonása is támogat majd. 3.1.2 A témaegység keretében olyan tevékenységek kerültek tervezésre, amelyek elsősorban az intézmények, illetve fenntartóik számára nyújtanak szakmai támogatást a digitális iskolára való átállás megszervezéséhez, illetve ajánlásokat, irányelveket fogalmaznak meg a digitális iskola újtípusú működtetési mechanizmusaihoz, infrastrukturális fejlesztéseihez. Elsőként az intézmények digitális átállását célzó fejlesztési tervek, komplex intézményfejlesztési programok, valamint az átállás lebonyolítását segítő változás menedzsment javaslatok kidolgozása valósul meg és kerül rendszeresen felülvizsgálatra a projektelem keretében hazai és nemzetközi jó gyakorlatok alapján. Az ajánlások, módszertani segédletek kitérnek az intézményi digitális átállás infrastrukturális feltételeire, az elvárt digitális szolgáltatásokra, eszközökre vonatkozó műszaki követelmények meghatározására. A kiadott ajánlások, irányelvek rendszeresen (tervezetten évente) felülvizsgálatra kerülnek, annak érdekében, hogy a gyorsan változó IKT és digitális megoldások minél gyorsabban eljussanak az intézményirányítókhoz, ezzel támogatva, hogy a köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztési irányai naprakészek maradhassak és képesek legyenek lekövetni a technológia robbanásszerű változásait. A digitális iskolára való átállás új szemléletet és megközelítést igényel az intézményirányítás részéről, amelynek támogatásához a témaegység keretén belül kidolgozásra kerülnek intézményirányítási, tanulás-tanítás menedzsment eszközökre vonatkozó ajánlások, amelyek támaszkodnak a digitális pedagógiai eszközrendszer és megoldások által biztosított információkra, elősegítve a tény alapú döntéshozatalt a pedagógiai és intézményirányítási folyamatokban. Kidolgozásra kerülnek a digitális pedagógiai követelmények pedagógiai programba való beépítésére vonatkozó ajánlások, bemutatásra kerülnek a virtuális tanulási környezet kiépítésének és működtetésének módszerei, ezen belül olyan bevált jó gyakorlatok leírásai kerülnek közzétételre, mint például a Future Classroom, továbbá ajánlások, javaslatok kerülnek megfogalmazásra azzal kapcsolatban, hogy a digitális technológia milyen újszerű lehetőségeket kínál a pedagógiai értékelés, illetve a tanulók egyedi nyomon követésére, kiemelt figyelmet fordítva a sajátos nevelési igényű tanulók eltérő szükségleteire, a differenciálásra és a felzárkóztatásra. Az intézményirányítási ajánlások másik nagy csoportját azon javaslatok képezik, amelyek ahhoz adnak iránymutatásokat, hogy hogyan tartható szinten, illetve hogyan igazítható folyamatosan az infrastrukturális környezet a tanulási-tanítási folyamatok igényeihez annak érdekében, hogy a digitális technológia valódi és hathatós támogatást legyen képes biztosítani az oktatás eredményesebbé és hatékonyabbá válásához. Ennek kertében a hálózati hozzáférés és a helyi WiFi hozzáférés (tantermi szinten) fejlesztésére vonatkozó intézkedési javaslat készül, emellett a szükséges IKT eszközellátásra vonatkozó javaslat is kidolgozásra kerül, különös tekintettel az SNI diákok speciális igényeire, továbbá ajánlások kerülnek megfogalmazása az eszközök avulási, pótlási feladatainak, karbantartási és kapcsolódó szolgáltatások kiépítésére vonatkozóan is. A digitális iskola működtetési mechanizmusai között kiemelt jelentőséget kell, hogy kapjon a digitális technológia által generált új veszélyforrások kiszűrése, ezzel kapcsolatos kockázatok minimalizálása, ezért külön figyelmet szentelünk a projektben a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia célkitűzéseivel összhangban az IT biztonság, adatvédelem kérdéseinek. A DPMK a tevékenység keretében szakmai javaslatokkal támogatja az infrastrukturális fejlesztések és beruházások követelményrendszerének meghatározását, kiépítését és működtetését. A köznevelési intézmények digitális eszközállományának állagmegőrzése, üzemben tartásához szükséges karbantartási és egyéb támogató szolgáltatások forrásigényére, és a digitális infrastruktúra értékvesztésének mértékére, valamint a pótlásához szükséges költségvetési forrásokra vonatkozóan ajánlást dolgoz ki. Irányelvet dolgoz ki a digitális pedagógia elterjesztéséhez és alkalmazásához szükséges infrastrukturális feltételek biztosítása érdekében a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. mellékletének átdolgozásához. Közismert tény, hogy az állam számára rendkívüli kihívás a köznevelési intézményrendszer infrastruktúrájának szinten tartása és fejlesztése, tekintettel az intézmény- és tanulólétszámra, ezért újszerű megközelítésű koncepció kidolgozására van szükség, amely alternatív erőforrások bevonásával és új szemléletű ellátási struktúrával képes tehermentesíteni a központi költségvetést az eszközállomány biztosítása szempontjából, Ennek érdekében a projektelem keretén belül kidolgozásra kerül egy részletes tanulói saját eszközök bevonására épülő (BYOD) modellprogram, finanszírozási és működtetési mechanizmusokkal együtt. 3.1.3 A projektelem keretében a DPMK közreműködik az intézményvezetők, illetve az intézményi digitális átállást segítő, illetve az átállást követően, a digitális pedagógia támogatását végző szakemberek speciális felkészítéséhez szükséges képzési- és felkészítő programok kidolgozásában, Az ajánlások kidolgozásával a DPMK célja, hogy megfelelő kapacitással biztosítható legyen az intézményi átállás és a digitális pedagógiai gyakorlat folyamatos szakmai támogatása. Az intézményvezetőket, szaktanácsadókat, szakértőket, mesterpedagógusokat, mentorokat fel kell készíteni egyfelől a digitális iskolával szemben támasztott követelményekre, az átállás nyújtotta kihívásokra, és hogy hogyan tudják legeredményesebben támogatni ezeket a folyamatokat, másfelől a digitális pedagógia alkalmazásának új szemléletére, az online közösségi terek és a tudásmegosztás új formái által nyújtott újszerű lehetőségek kiaknázására. Az ajánlásokban kiemelt hangsúlyt kap az intézményvezetők felkészítése az intézményi folyamatok átalakítására, az intézményi folyamatokba ágyazott, a digitális pedagógiai eszközök alkalmazására épülő ösztönzők, szabályozók bevezetésére, amelyhez kapcsolódóan kidolgozásra kerül egy javaslat csomag a köznevelés szabályozási környezetének fejlesztésére, a digitális pedagógiai szolgáltatások rendszerszintű biztosításának beépítésére. Ennek kapcsán meghatározásra kerül a digitális pedagógiai asszisztens feladata, valamint a munkakör betöltéséhez elvárt kompetenciák köre is.