Tanítási-tanulási folyamat értelmezése, informális tanulás, tanulási kultúra
Oktatási minőség és oktatás-informatika a felsőoktatásban
1. Ollé János
Pannon Egyetem MFTK
Digitális Módszertani Intézet
Oktatási min
ő
ség és oktatás-
informatika a fels
ő
oktatásban
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Kreatív Tanulás Program Konferencia
2021. június 22.
2. Oktatási min
ő
ség és oktatás-informatika a
fels
ő
oktatásban
• technológiai innováció és oktatás-módszertan
• az oktatási minőség pragmatikus megközelítése
• a digitális munkarend tapasztalatai
• gyakran ismételt kérdéseink és a lehetséges
válaszok
• 9 kérdés és 9 válaszlehetőség
3. Technológiai innováció és oktatás-módszertan
• A komfortzónán kívüli helyzetek tanulságai = fejlesztési
programok alapjai
• (gondolat)kísérleteink:
• MOOC kurzus indítása
• mobiltelefon tanórai használata
• robottanár alkalmazása a tanórán
• digitális munkarend?
4. Az oktatási minőség egy egyetemi kultúrában
közös felelősségünk
• kinek és miért fontos a minőség?
• nemzetgazdasági potenciál
• képzési programok nemzetközi versenyhelyzetben
• önmagunk miatt
• a digitális munkarend az oktatási minőség
fenntarthatóságának próbatételeként is értelmezhető
5. 1. Mit tanulhatunk a digitális munkarend
tapasztalataiból?
• nincs értelme a digitális nemzedékelméleteknek
• technológiai bőségzavarban is élhetünk
• a megszokástól való eltérés realizálható
2. Átalakítható-e az oktatók és hallgatók
közös munkájában az időgazdálkodás?
• a digitális munkarend időgazdálkodási krízishelyzet volt
• “a kevesebb lehet hogy több”
• hallgatói felmérések: túltervezés és nem reális kép
6. 3.A. Hogyan formálható a tanítási-tanulási
folyamatban a kontroll?
• a hagyományos kontrollformák technológiával sem fenntarthatók
• szigorú szabályozás helyett tanulási élménytervezés
• már nem a mozi
fi
lm a konkurenciánk, hanem a net
fl
ix sorozatok
3.B. Milyen kreatív megoldásai lehetnek a
teljesítményértékelésnek?
• a reproduktivitás módszertanilag a legegyszerűbb,
technológiailag a legnehezebb
• a digitális környezet könnyű lehetőséget ad a di
ff
erenciálásra,
de ennek jelentős szakmódszertani igényei vannak
7. 4. Milyen online környezeteket és milyen kontakt
osztálytermi módszertant tervezhetünk a közeljövőben?
• minden kontakt környezetnek kell hogy legyen online kiegészítője
• tudatosabban kell tervezni és felhasználni az aszinkron online időt
• a hallgatókkal töltött szinkron kontakt idő jelentős mértékben
felértékelődik (ne pazaroljuk információközlésre, vö. előadások)
5. Megoldást mutathat az integrált tanulási környezet
kialakítása?
• el kell fogadnunk a személyes tanulási környezetek tanórai
jelenlétét és a módszertant ehhez kell igazítanunk
• a hallgatók integrált tanulási környezete nem olyan fejlett és
tudatos mint ahogyan azt gondoltuk
8. 6. Hogyan tudjuk érdemben és praktikusan felhasználni
a digitális lábnyomokból gyűjthető információkat?
• di
ff
erenciáláshoz, egyéni tanulási utak tervezéséhez
• személyre szabott teljesítményértékeléshez
• oktatási programok minőségfejlesztéséhez
7. Át kell-e alakítanunk oktatási programjainak és
tanterveinket?
• inkább ki kell használnunk a módszertani szabadság
lehetőségeit
• egyre nehezebb lesz az oktatási programokat egységesen
és sablonosan kezelni
9. 8. Érvényesíthető-e a környezettudatosság a
digitális eszközhasználatban?
• a tudatos időgazdálkodás arányos az eszközhasználattal,
az eszközhasználat arányos az energiafelhasználással
• online környezetek és egyéni eszközhasználat
9. Kinek mi a szerepe és feladata az oktatási
minőség fenntartható fejlesztésében?
• menedzsment: oktatási programok egyediségének
elfogadása, támogatása, elvárása
• oktatók: a rutin megoldásoktól való eltérés és innovációs
próbálkozások, tényekre épített folyamatos önre
fl
exió
• hallgatók: oktatási minőség megosztott felelősségvállalása