NEVELÉSTUDOMÁNYVAGY PEDAGÓGIA?
“EGY KIS HAZAI”
TUDOMÁNYSZOCIOLÓGIAI ELEMZÉS
Ollé János
Wesley paletta előadások - virtuális rendezvénysorozat
2020. július 11.

NEVELÉSTUDOMÁNYVAGY PEDAGÓGIA?
“EGY KIS HAZAI”TUDOMÁNYSZOCIOLÓGIAI ELEMZÉS
1. Az eredményesség esélyegyenlő(tlen)sége
2. A tudományos kutatás kritériumai
2.1. A tudományos kutatás kritériumai és a diszciplináris területek
2.2. A tudományos kutatás feltételrendszere és a diszciplináris területek
3. A Tudományos kritériumokhoz való sokféle viszonyulás
3.1. A kritérium-dominancia jelensége
4. Koherencia: a töredezettségtől az adatgyárakig
5. Az Áltudomány mint rendszerhiba
6. A Publikációs kényszer - tudománymetriája
7. Az alkalmazott kutatások tudományos és nem akadémiai hozzáadott értéke

1.AZ EREDMÉNYESSÉG
ESÉLYEGYENLŐ(TLEN)SÉGE
A neveléstudományon belül a különböző diszciplináris területek
egyforma lehetőségeket és esélyeket kínálnak a kutatók számára? (nem)
eredményességet befolyásolja: terület, szűkebb szakmai közösség,
egyéni tulajdonságok, trendek, erőforrások, szubkultúra
Hipotézis: a különböző diszciplínák keretében a kutatói életpályák
eredményessége és hatékonysága között jelentős különbségek vannak
differenciálódó tudomány? neveléstudományi evolúció?
peremfeltételek? Szakmai-közéleti közösségi konstrukció?

2.1.ATUDOMÁNYOS KUTATÁS KRITÉRIUMAI ÉS A
DISZCIPLINÁRISTERÜLETEK
NEVELÉS-
FILOLOZÓ
FIA
ISKOLA-
PEDAGÓGIA
PEDAGÓGUS-
KUTATÁS
OKTATÁS-
INFORMATIKA
KÉPESSÉG-
FEJLESZTÉS
SZÁMSZERŰSÍTÉS
🤨 😎 😎 😎 😎😎
MÉRŐESZKÖZ
🤨 😊😎 😅 😎 😎😎
KÍSÉRLET
😎 😢 😭😢 😎 😎😎
REPRODUKÁLHATÓSÁG
😇 😢😭 😢😭 😢☹ 😎
OBJEKTIVITÁS
😎 😢 🙂 😟 😎
MEGFIGYELÉS
🙃 😎 😎 😎 😎😎
HIPOTÉZIS
😎 😉 😒😒 🙂 😎😎
ELMÉLETALKOTÁS
😎😎 😅😅 😏😏 🙂 🤔😎

2.2.ATUDOMÁNYOS KUTATÁS FELTÉTELRENDSZERE
ÉS A DISZCIPLINÁRISTERÜLETEK
NEVELÉS-
FILOLOZÓ
FIA
ISKOLA-
PEDAGÓGIA
PEDAGÓGUS-
KUTATÁS
OKTATÁS-
INFORMATIKA
KÉPESSÉG-
FEJLESZTÉS
TUDOMÁNYOS PROBLÉMATÉRKÉP 😎 😂😭 😎😎 😂🤣 😎😎
TUDOMÁNYELMÉLET / KUTATÁS-
MÓDSZERTAN 😎 😂😭 ☹😫 🙂😎 😎😎
TUDOMÁNYOS PRAGMATIZMUS /
PROFESSZIONALIZMUS 😎 😢😖 😢☹ 😎 😎😎
SZERVEZETTSÉG, REFLEKTÍV
KÖRNYEZET, IDENTITÁS 🙂😎 😖😢 😎😎 😎 😎😎
VIZSGÁLT SZEMÉLYEK / TERÜLET 🙂 😭😔 🤪😛 🙂😎 😎😏
IDŐ 😢😭 🙂🙂 🙂 🙂 😏😎
TRENDISÉG 😢😢 😎😎 😎😎 😎😎 😎😎
SZAKMAI ÉS TÁRSADALMI HATÁS 😢😭 😩😫 😭😢 😞😞 😟😊
PÁLYÁZATI ERŐFORRÁSOK 😭😭 🙃🙃 😏😏 😎😏 😎😎
TUDOMÁNYKOMMUNIKÁCIÓ 😕☹ 😎😎 😎😇 😎 😀

3.ATUDOMÁNYOS KRITÉRIUMOKHOZVALÓ
SOKFÉLEVISZONYULÁS
tudományos módszertan és apparátus használata nem tudományos
problémák megoldására (aránytalanul sok)
tudományosság kritériumai vagy szakmai-közéleti “tudományos
legitimizálás”? (szabadosság és kereslet-kínálat)
egyetemi előadástól a tudományos előadásokig
tudományos minőségbiztosítás (hiánya? albizottsága?
szempontrendszere? kritériumrendszere? kutatási műfajok szaporítása)
kommunikáció-központú világban a tudománykommunikáció
felértékelődés (és kihasználása) - tudományos kritériumok hiányának
kompenzálása?

3.1.A KRITÉRIUM-DOMINANCIA JELENSÉGE
“Ha kalapács van a kezedben, akkor szögnek látsz mindent?!”
Számszerűsítés
Mérőeszköz
Kísérlet
Reprodukálhatóság
Objektivitás
Megfigyelés
Hipotézis
Elméletalkotás
Tudományos problématérkép
Tudományelmélet / kutatás-módszertan
Tudományos pragmatizmus /
professzionalizmus
szervezettség, reflektív környezet,
identitás
Vizsgált személyek / terület
Idő
Trendiség
Szakmai és társadalmi hatás
Pályázati erőforrások
Tudománykommunikáció
Kiegyensúlyozottságra vagy
önellenőrzésre törekvés
helyett a meglévő erősségekre
épített tudománypolitika és
tudományos stratégia,
paradigma, kultúra
tipikus példák:
pedagóguskutatás, oktatás-
informatika,
képességfejlesztés

4. KOHERENCIA: ATÖREDEZETTSÉGTŐL AZ
ADATGYÁRAKIG
több kutatási téma van jelen mint ahány kutató (80%)
téma: trendek, hype trendek, pályázatok, ötletek hatására kialakult permanens
turbulencia
hatékonyság: extrém töredezettség - pazarló humán erőforrás gazdálkodás -
alacsony hatékonyság és potenciál - szélsőséges (kutatás-módszertani) minőség
közösség: szakmai szervezetek (társaságok, bizottságok) fókuszáló
potenciáljának kihasználatlansága
professzionális tudatossággal felépített tudomány-gyárak (20%)
kötött, pragmatikusan választott téma, zárt rendszer és közösség
minőségbiztosítása, hatékonyságorientált (az ambíció helyett / mellett erőforrás
alapú működés)

5.AZ ÁLTUDOMÁNY MINT RENDSZERHIBA
pl. digitális nemzedékek, tanulási stílus
előzmények és okok:
tudományelméleti kritériumrendszer bizonytalansága
spontán ötlet alapú kutatási témaválasztások negatív mellékhatása
tudományos eszközrendszer alkalmazása nem tudományos problémákra
szétaprózódott kutatási területek és kutatócsoportok
hype dominanicák
tudománykommunikáció helyett kommunikációs kompenzálás

6.A PUBLIKÁCIÓS KÉNYSZER -TUDOMÁNYMETRIÁJA
a kutatási eredmény vagy a publikáció a cél?
a publikáció maga az eredmény vagy csak egy hír a kutatási eredményről?
publish or perish - a félelem mint motivációs bázis?
teljesítménykényszer nem csak teljesítményt produkál, hanem
legitimizációs keresletet és ezzel arányos kínálatot is
a tudománymetriai stratégia mint kompetencia felértékelődése
slow science mozgalom igénye és naivitása
tudománymetria intézményesülése karriertervezésben, kutatói
közösségek kultúrájában

7.AZ ALKALMAZOTT KUTATÁSOKTUDOMÁNYOS
ÉS NEM AKADÉMIAI HOZZÁADOTT ÉRTÉKE
a pedagógiai jelenségvilág egyediségének és megismételhetetlenségének
axiómája (vs. Big Data korszak adatgyűjtése és mesterséges intelligencia)
a piaci környezet innováció-, hatékonyság-, eredményesség- és általában
profitorientált - a teljesítményelvárásai
számos neveléstudományi kutatási területnek 3 dimenziója van (tényleg van)
a fejlesztői szerep hiánya lenne a magyarázat a hármasságra?!
a tudományos publikáció mint eredményindikátor értelmezése 3
dimenzióban
pedagógiai jelenségvilág
akadémiai jellegű
tudományos kutatások
piacorientált fejlesztések
világa

7.AZ ALKALMAZOTT KUTATÁSOKTUDOMÁNYOS
ÉS NEM AKADÉMIAI HOZZÁADOTT ÉRTÉKE
a piaci környezetben az eredmény a cél és nem a publikáció, vélelmezhetően
vannak hatékonyabb K+F területei és kutatócsoportjai
“publish or perish" helyett “produce or perish” érvényesülése
publikációk hiányában saját narratívankban nincs közvetlen rálátásunk az
ipari-paci kutatások teljesítményére, állapotára, előrehaladására
hol vannak a jobb kutatók? hol nagyobb kihívás a helytállás? :)
melyik az a konkrét neveléstudományi alapkutatás, amelyik ebben a
relációban kivétel lehet?
pedagógiai jelenségvilág
akadémiai jellegű
tudományos kutatások
piacorientált fejlesztések
világa

Ollé János
Wesley paletta előadások - virtuális rendezvénysorozat
2020. július 11.
www.linkedin.com/in/ollejanos/
twitter.com/ollejanos
www.slideshare.net/ollejanos
olle.janos@gmail.com