2. Oktatáselmélet és iskolai gyakorlat
az iskolai jelenségvilág alakításához a
szabályszerűségek megismerése szükséges
szabályok és egyedi esetek vö. KRESZ szabályok és
mindennapi közlekedés
a tapasztalataink alapján alábecsüljük a rendszer
komplexitását
3. A didaktikai gondolkodást
befolyásoló hatások
1. a pedagógai jelenségek egyszeri és megismételhetetlen
jelenségek
2. nincs két egyforma tanuló, tanár és minden szereplő
folyamatosan változik
3. a tanulóként átélt köznevelési tapasztalataink extrém erősen
hatnak ránk
4. rendszeresen lebecsüljük a családi háttér szerepét, a gyerek-
iskola-szülő háromszöget (kivéve konfliktusok)
5. pedagógusként is egyéniben gondolkodunk pedig
tantestületben vagyunk
4.
5. 6. tantárgyak tanítására koncentrálunk nem a gyerekek komplex
fejlesztésére
7. a társadalmi közvélekedés erőse befolyásolja a gondolkodásunkat (pl. y-
generáció, PISA mérések, NAT viták, pedagógiai beszédtámák)
8. a népi - naív pedagógiai kultúrája erős hatása szófordulatainban is látszik
(leadni az anyagot, számonkérés, visszahúz-lehúz, gyerekanyag)
9. praktikát, varázsigét, gyors megoldást akarunk (pl. fegyelmezetlenség
kezelése) pedig a pedagógia világa nem kuruzslás
10.nehezen választjuk szét a jelenségben az okokat és a következményeket
a jelenségek szintjén a tüneteket akarjuk megoldani nem az okokkal
foglalkozunk
A didaktikai gondolkodást
befolyásoló hatások
6.
7. 11.minden esetben professzionális és tökéletes megoldást akarunk,
nincs hibatűrésünk sem türelmünk
12.egyszempontú narratívák dominálnak (kalapács + szög effektus)—
a komplex rendszer szereplőinek nézőpontját is figyelmen kívül
hagyjuk
13.a megismerhetőség és fejlett technika miatt értékelés- és
teljesítménycentrikus a gondolkodásunk
14.az iskolakultúra evolúcióját nem vesszük észre - állandóságot
keresünk a külöbségek és a folyamatos változás világában
15.gyakran hagyatkozunk az általánosan jó iskolaképre és az ideális
tanár ideálra
A didaktikai gondolkodást
befolyásoló hatások
9. “A pedagógiai bizonyosság” forrásai
mások állításai és tapasztalatai,
pályaszocializáció
mások tevékenységének megfigyelése
dokumentált események
személyes kísérletezés és tapasztalat
spontán és organikus szokásformálódás és tevékenység
kutatás alapú megközelítés, kutató tanár
10. Az iskola belső világát meghatározó
tényezők
szervezeti kultúra
személyes hozzáadott érték
szabályzatok és megállapodások, szokások
társas terek és fizikai környezetek
pedagógiai program
kompetenciák, hiedelmek, nézetek, legendák
11.
12. A tanítás-tanulás folyamata /
oktatáselmélet és iskolapedagógia
tanórai és tanórán kívüli folyamatok, tanári nézőpontból
oktatáslélektani alapok a működés megértéséhez
digitális oktatási kultúra
módszertani kultúra
pedagógiai tervezés és az oktatás tartalma
pedagógiai értékelés
a pedagógus helye és szerepe az oktatási folyamatban
pedagógiai irányelvek érvényesítése
16. Kritikai pedagógia (?!)
tanári szerep az iskolában és iskolán kívül, a munka világához viszonyítva
tekintély, tudáskoncentráció, folyamatszabályozás, visszacsatolások
valós iskolán kívüli környezet és iskolai környezetet kontraszt
becsukott osztályterem ajtaja
az egyéni hozzáadott érték, felelősség és magánügy vs. kollektív feladat és közügy
iskolán belüli tevékenységek életszerűsége
45 perces tanórák, információs társadalom eseti kizárása a tanulásból
frontális elrendezés, életre való felkészítés kettős tévedése
a tanulásban hibázás büntetése és a javíthatatlanság kockázata
módszertani ellentmondások
része a házi feladat didaktikai funkciója a gyakorlás, nem megfelelő megoldásával a
társadalmi különbégek kiélezése
17. Kritikai pedagógia (?!)
kulturális különbségek
az iskola belső kultúráját egy értelmiségi réteg határozza meg
(nyelv, viselkedés)
hátrányos helyzetűek számára a kulturális különbség kritikus lehet
lemorzsolodást csökkentő program komplex fejlesztéssel:
minden olyan mint régen + külön fejlesztő foglalkozás
módszertani funkcionalitás keveredése:
az értékelés mint fegyelmező eszköz
a szemléltetés mint jutalmazó eszköz
iskolaváltás háttere, folyamata és kockázatai mint indikátor
18.
19. A fekete pedagógia
az iskola mint rendszer, mint szervezet diszfunkcionális működése
iskolai környezetben elszenvedett sérelmek, értékítéletek:
teljesítményre gyakorolt közvetett hatása
önértékelésre, társas kapcsolatokra gyakorolt hatása és következménye
életvezetést befolyásoló hatások
negatív jelenségvilág hatásai mögött húzódó okok (?!)
az iskola mint szervezet ilyen, ezek mellékhatások
pedagógiai felkészületlenség
emberi viselkedés sajátosságai
20.
21. Rejtett tanterv
deklarált nevelési, oktatási célok és tényleges nevelés
oktatási hatásrendszer közötti különbség
az iskola belső kultúrájának tantervi szintű hatása
negatív dolgok: frontális munka dominanciája
nem feltétlenül negatív dolgok:
elfogadó attitűd, pozitív érzelmi környezet
értékorientáció, viselkedési formák és szerepek
hétköznapi tevékenységek, szokásrendszer
22. Az iskolakultúra komplex
hatásrendszere
az iskolai jelenségvilág alakításához a
szabályszerűségek megismerése szükséges
szabályok és egyedi esetek vö. KRESZ szabályok és
mindennapi közlekedés
a tapasztalataink alapján alábecsüljük a rendszer
komplexitását
23. OLLÉ JÁNOS
PANNON EGYETEM MFTK
TANÁRKÉPZŐ KÖZPONT
A TANÍTÁS ÉS TANULÁS FOLYAMATA
VETKPPT112T
2018/2019. TANÉV ŐSZI FÉLÉV
SLIDESHARE.NET/OLLEJANOS/
YOUTUBE.COM/USER/OLLEJANOSPODCAST
TWITTER @OLLEJANOS
WWW.LINKEDIN.COM/IN/OLLEJANOS