Az alkalmazkodni képes iskola, az alkalmazkodni képes oktatási rendszer. Lillafüred, 2008.

1. Az alkalmazkodni képes iskola, az
alkalmazkodni képes oktatási
rendszer
Radó Péter
vezető tanácsadó
Expanzió Humán Tanácsadó
Lillafüred, 2008. november 25.

2. Kinek kell alkalmazkodnia?
Miért az intézmény, miért nem a pedagógus áll a középpontban?
• Külső elvárásokat csak az intézmény képes közvetíteni (→ a
tanfelügyeletek kivonulnak az osztályteremből, helyüket a pedagógusok
egyéni belső teljesítményértékelése veszi át).
• Elvárt eredmények (kompetenciák) nem egyes pedagógusok
munkájának az eredményei, hanem az összes pedagógus munkájának
összegződő eredménye.
• A szakmai elszámoltathatóság csak az egész intézménnyel szemben
érvényesíthető → az intézményeknek meg kell erősíteniük belső
elszámoltathatósági kapcsolataikat (vezetés, HRM)
• Egyes pedagógusok módszertani innovációja mindig beleütközik az
intézmény működésébe (tantervi innováció → tanulásszervezés →
intézményi működés)
• Egyes pedagógusok tanulásával szembeni irreális elvárások → az
intézményi szervezeti tanulás kerül a középpontba („tanuló szervezet”).

3. Mikor kell alkalmazkodni?
• Alkalmazkodási kényszer: ha az iskola eredményessége és a külső elvárások
között nagy különbség van
• Egy példa: a magyar középfokú intézmények teljesítménye nemzetközi
összehasonlításban, PISA 2003 (Ezek a különbségek korábban keletkeznek!)
0
100
200
300
400
500
600
m
agyargim
názium
Finnország
S
védország
E
gyesültK
irályságN
orvégia
Lengyelország
m
agyarszakközépisk.
N
ém
etország
C
seh
K
özt.
O
laszországS
zlovákiaS
zerbia
m
agyarszakiskola

4. A szervezetek alkalmazkodóképessége
• Az alkalmazkodási kényszer mértéke és módja intézményenként erősen
különböző
• Az alkalmazkodásra késztető globális kihívások helyben vannak
Eredmények
Nyílt rendszer
modell
Emberi erőforrás
modell
Racionális cél
modell
Belső folyamat
modell
rugalmasság
ellenőrzöttség
külsőbelső

5. Alkalmazkodni képes (nyílt) szervezet
(belső nézőpont: pedagógusok és iskolák)
• Egyéni alkalmazkodás helyett szervezeti alkalmazkodás
– Pedagógusok szerepének tisztázása
– Pedagógus monopóliumok felszámolása
– Középvezetői szerepek megerősítése
• Külső referenciák alapján történő reflexió
– Külső célok interpretációja
– Külső elvárások feltérképezése
• Bevonódás
– Hagyományos pedagógust segítő bevonás („eszemkás anyukák”)
helyett valódi partneri viszony kialakítása (intézményesített közös
gondolkodás)
• Professzionalizmus
– Felhalmozott és folyamatosan bővített szakmai tudás
– Eredményorientáltság
– Szakmai elszámoltathatóság

6. Az alkalmazkodás meglévő keretei
Oktatási célokról
szóló reflexió
(Önértékelés)
Pedagógiai
program
„Stratégia”
Szervezeti
működés
Erőforrások
felhasználása
Tanulásszervezés
Pedagógiai
stratégiák

7. Az eredményes iskola
(Mi működik általában?)
• Teljesítmény fókusz, magas elvárások
• Jó vezetés
• A tanári karon belüli kohézió
• Gazdag tanulási kínálatot nyújtó iskolai program
• Kedvező iskolai klíma
• Az iskola önértékelési kapacitása
• Kedvező osztálytermi klíma
• Tervezett és strukturált tanítás
• A tanulási idő hatékony kihasználása, önvezérelt tanulás
• Differenciált tanítás
• A tanulók előrehaladásának nyomon követése,
visszacsatolás és megerősítés

8. Az alkalmazkodást támogató környezet
(Külső, oktatásirányítási nézőpont)
A tanulási eredményeken
keresztül történő irányítás
modellje:
az intézményi
tanulásfejlesztésre
orientált iskolafejlesztés
ösztönzése és támogatása

9. Szakmai elszámoltathatóság: közvetlen
és közvetett kapcsolatok
Országos
oktatásirányítás
Fenntartók
Kliensek Oktatási
intézmények
közvetlenközvetett

10. Szakmai elszámoltathatóság: közvetlen
és közvetett kapcsolatok
Országos
oktatásirányítás
Fenntartók
Kliensek Oktatási
intézmények
közvetlenközvetett