1. Pedagógiai tervezés és értékelés
Az értékelés elméletben és gyakorlatban
Horváth Zsuzsanna: Reflexiók a tanórai értékelésről
Csíkos Csaba: A pedagógiai értékelés új irányzatai
Készítette: Sziklainé Pongrác Eszter (HG5X29)

2. Az értékelő tevékenység problematikája
 A pedagógiai értékelés gyakorlatát nem ismerjük
kellő pontossággal
 A kutatók által bemért tesztek, az értékelési
gyakorlat szűk szegmensét érintik
 Az osztályozási kultúráról kevés tudományosan
ellenőrzött adat van
 Az értékelést gyakran átszínezik az adott tanuló
egyéni sajátosságai
 Különböző felfogások érvényesülnek a
pedagógusok körében: szociális kompetenciák,
intellektuális teljesítmény
 Eltérő kulturális, jövedelmi, erkölcsi háttérrel és
igénnyel érkező tanulók

3. Összegezve
 A tanárra szinte megoldhatatlan feladat
hárul: Egy komplex változót, a gyermek
teljesítményét kell rekonstruálnia. Erre a
műveletre azonban a jelenleg használatos
érdemjegy alkalmatlan.
 Az iskolai értékelés dimenziói
Személyközi Didaktikai Társadalmi

4. Személyközi dimenzió
 Interakció
 Verbális kommunikáció
 Metakommunikáció
 Kapcsolati kultúra
 Klíma
 Bátorítás
 Motiválás

5. Didaktikai dimenzió
 Tanulásvezérlés
 Motiváció
 Tanulásszervezés
 Tanulási cél
 Követelmény
 Feladathelyzet
 Feladattartalom
 Tudás
 Tudásfajták
 Óravezetési stílus
 Tankönyv

6. Társadalmi dimenzió
 Minősítés és szelekció
 Egyenlőtlenségek
 Szociokulturális háttér
 Szimbolikus tőke
 Iskolázási pályafutás

7. Fejlesztési lehetőségek 1.
 Személyközi:
- Tanári önismeret, reflektivitás
- A tanórai mikrotörténések jelentésének
tudatosítása
- A saját személyes elvárások, latens és
explicit normák tudatosítása
- Kooperáció, együttműködés
- Kapcsolati kultúra
- Nézőpontváltás, empátia

8. Fejlesztési lehetőségek 2.
 Didaktikai:
- A tantárgyi és tantárgyközi területek értékelési
problémáinak tematizálása
- A helyi tanterv követelményeinek értékelhetőségének és
értékelési gyakorlatának elemzése
- Helyi értékelési kódex kimunkálása
- Tervezés, tervezőmunka
- Visszacsatolás
- A tantárgyi és tantárgyközi tudás értékelési eszköztárának
gazdagítása
- Teljesítménykritériumok kidolgozása
- A vizsgált, értékelt tudások körének bővítése
- Feladathelyzetek bővítése

9. A tanulói önértékelés
 Rámutat arra, hogy a tanulók által választott
értékelési szempontok, milyen eltéréseket
mutatnak a tanárokéihoz képest
 A tanulók az önértékelést pontosnak és
informatívabbnak látják, mint a tanárét DE!
Önbecsapás veszélye! (Smith)
 A tanári és tanulói értékítéletek - egyes feladatok
nehézségére vonatkozóan - egymás közötti
korrelációja alacsony (Schuurs és Verschoor)
 A kooperatív tanulási módszerek esetén
elengedhetetlen, hogy a tanulók minél többször
értékeljék saját teljesítményüket és társaik
munkáját (Dori és Herschovitz)

10. Az értékelés célja
A legoptimálisabb értékelési rendszer kialakításhoz szem előtt
kell tartanunk az értékelés célját:
- Bizonyítékot adjon a tanulmányi eredmények minőségéről,
az abban bekövetkezett változásokról
- Tájékoztatást adjon a tanulónak, tanároknak, szülőknek, az
iskola fenntartójának, országos közoktatás irányítóknak
- A tanuló számára adott tanúsítvány, pozitívan befolyásolja
a további ismeretszerzési folyamatot
- Rövid és hosszú távon hatást gyakoroljon a tanulási
motivációkra és az életpálya egészére
- A szülő számára elfogadható tájékoztató funkciót töltsön be
- A tanuló átlássa az értékelési kritériumokat

11. Hogyan értékeljünk?
- Szöveges értékeléssel?
- Érdemjeggyel?
- Milyen rendszerességgel?
- Szóban vagy írásban?
- Mihez viszonyítsuk a tanuló tudását?
- Alkalmazzuk-e a tanulói önértékelést?
- Mit értékelünk? (írásbeli, szóbeli,
gyakorlati, projekt, portfólió)

12. Az értékelés expanziójának veszélyei
 Háttérbe szorítja a problémamegoldó
gondolkodást
 Érvényteleníti a természetes helyzetekben
felmerülő problémamegoldást
 Lerövidíti az összefüggések tanulására fordított
időt
 Nem érvényesül a találékonyság, kreativitás
 Nem valósul meg a tanultak ismeretlen
helyzetben való alkalmazása
 A lehetséges problémamegoldási utak közül
kevés kerül előtérbe

13. A szakértők véleménye 1.
 Az ismeret jellegű tudáselemek
értékelésénél általában nem probléma a
szakértők véleményének egyezése

14. A szakértők véleménye 2.
 A magasabb rendű kognitív műveletek és
a nem csupán a kognitív szférához
besorolható produktumok esetén, fontos a
véleményegyezés mértéke

15. A szakértők véleménye 3.
Az oktatásnak és a pedagógiai
értékelésnek a tárgyi tudás tanításától a
magasabb rendű értelmi műveletek
tanulása felé kell elmozdulnia.
A magasabb rendű értelmi műveletek
előtérbe kerülése a társadalom igényeinek
felel meg. A pedagógiai értékelésben ebből
fakadóan, a tradicionális módszerek
helyett alternatív eszközökre van szükség.
Ennek a szakértők véleményének
egyezőségén kell alapulnia. (Zoller)

16. Elméleti modellek – Birenbaum (ILA
modell)
Az értékelés a tanítás és a tanulás közötti
hidat jelenti.
Az alternatív ILA modell jellemzői:
- Az egyszeres választásos feladatok helyét
a nyílt végű feladatok foglalják el.
- Frontális osztálymunka helyett kooperatív
tanulás
- A tesztre tanulás helyett, segítő, tanulói
önértékelésre támaszkodó értékelési
formák.

17. Elméleti modellek – Brophy (Tantervi-
értékelési integrációs modell)
- Az értékelés információt ad a
követelmények minőségéről
- Visszajelzést ad a tanulás folyamata
számára
- Méri a kimeneti teljesítményt

18. Elméleti modellek – Braun
(A pedagógiai értékelés két fő pillére)
1.) Az adatok gyűjtésére alkalmas
mérőeszközök tervezése és felhasználása
2.) A kapott adatokból információ nyerése
és interpretálása

19. Mit tehetünk mi, pedagógusok?
 Minél több információt szerzünk a pedagógiai
értékelés elméletének fejlődéséről
(továbbképzések, tapasztalatok cseréje)
 Biztosítjuk a tanulók számára az önértékelés
lehetőségét
 Önmagunkat is vizsgáljuk, értékeljük, kijavítjuk
hibáinkat, és képesek vagyunk változni, új
módszereket alkalmazni
 Új oktatási módszerek alkalmazása
 Értékelési eszköztár gazdagítása (Ismerjük fel,
hogy mikor, melyik értékelési módszer a
legalkalmasabb!)

20. Mit tehetünk mi, pedagógusok?
 Segítő, támogató értékelés előtérbe helyezése
(Mindig adjunk esélyt a tanulónak a javításra! Ne
azt értékeljük, hogy mit nem tud, hanem azt,
hogy mit tud!)
 A legkisebb pozitív változást is jelenítsünk meg az
értékelésben, hogy szükség esetén
motiválhassunk vele!
 A szülők számára is nyújtsunk használható
információt, még ha többletmunkával is jár!
 A kooperatív értékelést, bátorító nevelést
helyezzük előtérbe!

21. Mit tehetünk mi, pedagógusok?
 Igyekezzünk háttérbe szorítani a
versenyszellemű értékelést!
 Az értékelés folyamatos legyen, történjen
nonverbális kommunikáció,
metakommunikáció útján is! Ügyelnünk
kell arra, hogy ezek pozitív irányba
mozdítsák el a tanuló teljesítményét!

22. Mottó
„ Nemcsak, hogy nem én vagyok a tudás
kizárólagos forrása és elbírálója, de még
nem is egy adott tankönyv
rabszolgájaként dolgozom.”
(Csíkos Csaba)