Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

11 téma és 33 állítás a didaktikában

737 views

Published on

A tanítás-tanulás elmélete
LMP_NV008K2
2016/2017. tanév őszi félév
szeptember 17. szombat B.I.123

Published in: Education
  • Be the first to comment

11 téma és 33 állítás a didaktikában

  1. 1. 11 TÉMA ÉS 33 ÁLLÍTÁS A DIDAKTIKÁBAN Ollé János EKE Neveléstudományi Intézet A tanítás-tanulás elmélete LMP_NV008K2 2016/2017. tanév őszi félév szeptember 17. szombat B.I.123
  2. 2. „A prezentációban megtalálható álltások nem minősülnek hivatalos állításnak, esetenként szándékosan túlzók, ezért a rend és a nyugalom megzavarására is alkalmasak lehetnek. Valódi céljuk az interaktív párbeszéd támogatása, azért tanulmányozásuk körültekintő magatartás- és tevékenységformák és önreflektív viselkedés mellett optimális”
  3. 3. bit.ly/11tema-33allitas
  4. 4. (01) az iskola világa #1 • mi szükség van erre a kurzusra? • az iskola komplex világának egy része az emberi viselkedés és a kultúra sajátosságai alapján megismerhető, a feltárt szabályszerűségek és törvényszerűségek, a megismert jelenségek segítik a megértést, fejlesztést és a hatékonyabb működést
  5. 5. (01) az iskola világa #2 • jó tanárnak nem születni kell • a tanítás professzionális tevékenység, tanulható, folyamatosan fejleszthető, ennek egy része az iskola világának alaposabb megismerése és megértése
  6. 6. (01) az iskola világa #3 az elmélet és a gyakorlat vélt és valós távolsága neveléstudomány oktatáskutatás pedagógia tapasztalatok megvalósított és megélt iskolakultúra nézetek, hidelemek
  7. 7. (01) az iskola világa #4 • “a pedagógiai bizonyosság” forrásai: • mások állításai és tapasztalatai, • pályaszocializáció mások tevékenységének megfigyelése • dokumentált események • személyes kísérletezés és tapasztalat • spontán és organikus szokásformálódás és tevékenység • kutatás alapú megközelítés, kutató tanár
  8. 8. (01) az iskola világa #5 • az iskola, az intézményesült oktatás belső világát annak szereplői, illetve a társadalmi környezet folyamatosan alakítják és ezek egyéni felelőssége éppúgy vitathatatlan mint a rendkívül összetett kölcsönhatásuk • az értékeléscentrikus iskolakép eredményes de egyoldalú szemlélete az emberi közösség által alakított iskolakultúrának
  9. 9. (02) tanulási környezet #1 • a tanuló számára a megismerési és tanulási folyamatban rendkívüli nehézséget okoz az iskolai, az otthoni és az iskolán kívüli tanulási környezet különbözősége, ami széttöredezi a tanulásról való gondolkodását és végős soron a tudását, esetenként a világképét is
  10. 10. (02) tanulási környezet #2 • a tanulási környezet kialakítása, fejlesztése és szervezése elsősorban a tanuló feladata és felelőssége, különös tekintettel az információs környezet és a személyes tanulási környezet integrált kialakítására
  11. 11. (03) szervezet és szervezés #1 • az iskola belső világának szervezeti kultúráját(szokáso, rituálék) elvileg az iskola szereplői alakítják, de ezek egy része érthetetlen módon változatlan, ellentmondásos, az iskolával kapcsolatos tudásunkhoz képes elmaradott, a hatékonyságot nagymértékben csökkentő • ismeretlen okból, érdemben egyik szereplő sem tesz ellene semmit
  12. 12. (03) szervezet és szervezés #2 • az iskola feladata elsősorban nem az oktatási folyamat biztosítása, hanem a tanulási folyamat támogatása, szervezése, menedzselése, facilitálása • a hatékony iskola nem tanítás, hanem tanulásközpontú
  13. 13. (03) szervezet és szervezés #3 • a tanulók munkaszervezésének lehetséges formái: • egyéni munka • páros munka • csoportmunka • frontális munka • hálózati munka • a tanulásszervezésben - külön tekintettel a tanuló személyes tanulási környezetére - minden tanulásszervezési formának helye és szerepe van, ezek változatos alkalmazása pozitív hatású
  14. 14. (03) szervezet és szervezés #4 • a tanulásszervezési formák alkalmazása (annak hatékonysága) elsősorban nem az osztály / csoport létszámától, hanem a pedagógus felkészültségétől és gyakorlati tapasztalatiról függ
  15. 15. (03) szervezet és szervezés #5 • az integrált tanulási környezet és a tanulás támogatásának alapelve alapján a tanulásszervezésben nem csak térben és időben szinkron tevékenységformák lehetnek eredményesek • megfelelő oktatás-informatikai környezettel a hatékonyság érdemben növelhető
  16. 16. (04) módszerek #1 • a módszerek a tanár és tanuló közös tevékenységének iskolakultúrán belül kialakult általános szokásai, amelyek tanulhatók és a tanulásszervezési formák alkalmazásával valósíthatók meg
  17. 17. (04) módszerek #2 • az előadás, szemléltetés, magyarázat, irányított megbeszélés, csoportos megbeszélés, tevékenykedtetés, stb. az egyszerű látszat ellenére tervezhető, szabályszerűségek ismerete alapján jó gyakorlattá formálható és a kontakt osztályteremben akár párhuzamosan is hatékonyan alkalmazható
  18. 18. (05) stratégiák #1 • a tükrözött osztályterem megfelelő felkészültség mellett hatékonyan alkalmazható
  19. 19. (05) stratégiák #2 • a játék alapú tanulásszervezés, “játékosítás” megfelelő felkészültség mellett hatékonyan alkalmazható
  20. 20. (05) stratégiák #3 • a “digitális történetmesélés” megfelelő felkészültség mellett hatékonyan alkalmazható
  21. 21. (05) stratégiák #4 • a nyílt oktatás online támogatással eredményes tanulóközösségek kialakulásához vezet, amelyek hatékony és eredményes kiegészítői a kontakt intézményesült oktatásnak, iskolakultúrának
  22. 22. (06) tervezés, tartalom #1 • az iskolától elvárt és az iskola által megfogalmazott nevelési-oktatási célok hatékonyságát érdemben befolyásolja a tervezés sablonossá válása, jelentőségének indokolatlan csökkenése, ami egyben a pedagógiai tevékenység tudatosságának és tervezettségének alacsony szintjére is utal
  23. 23. (06) tervezés, tartalom #2 • az oktatás tartalmát kiegészítő online / digitális tartalmak jóságának megítélése, szelektálására tett reménytelen próbálkozások elveszik az időt és energiát a közös, produktív és altruista tartalomszerkesztéstől és tartalommegosztástól, ami a kihasználatlan technológiai környezet mellett csökkenti a hatékonyságot
  24. 24. (06) tervezés, tartalom #3 • a tartalomcentrikus oktatástervezés háttérbe szorítja a tanulói aktivitás és tanulói tevékenység tervezését, • a tartalomcentrikus tanítás helyett a tevékenységközpontú tanulás lényegesen eredményesebb és életszerűbb lenne
  25. 25. (07) folyamat #1 • a motiváció és aktivitás nem elvárt tanulói sajátosság, hanem a tanári mesterség része ezek összefüggéseinek a felismerése, a pedagógus feladata a növelésük, fenntartható fejlesztésük
  26. 26. (07) folyamat #2 • a tanulási motivációt és a tanulói aktivitást a tanártól és a társaktól érkező visszacsatolások befolyásolják leginkább, de az előbbi sablonossá vált és nem tudatosan tervezett, az utóbbi pedig a tanítás rendjére való indokolatlan hivatkozás miatt (a természetessége ellenére) rendre háttérbe szorul
  27. 27. (07) folyamat #3 • a tanítási-tanulási folyamatban a pedagógus nem középponti tényező kell legyen, hanem a legerősebb facilitáló és rejtett folyamatszabályozó erő
  28. 28. (07) folyamat #4 • az iskolakultúra egyénre gyakorolt hatásának sajátosságai miatt az intézményesült oktatás tervezett rendszere mellett működik egy “rejtett tanterv” amely az egyén életvezetését, fejlődését gyakran erősebben és tartósabban befolyásolja és mindez gyakran ellentétes az eredeti célokkal • (pl. fekete pedagógia, iskolátlanítás)
  29. 29. (08) értékelés #1 • a diagnosztikus értékelés fogalma és kultúrája a jelentőségéhez képest háttérbe szorul ezért a tanítási-tanulási folyamat eredményességére gyakorolt hatása szerény, vagy az eredeti célokkal ellentétes
  30. 30. (08) értékelés #2 • a formatív értékelés félreértése, rossz irányba “fejlődő” hétköznapi gyakorlata (elsősorban a minősítő értékelés indokolatlan dominanciája miatt) a megerősítés, visszacsatolás hatékonyságnövelő lehetőségeit károsítja
  31. 31. (08) értékelés #3 • a minősítő értékelés az iskolakultúrában túlzottan domináns, ami a “rejtett tanterv” hatásrendszerén keresztül káros, ehhez képest a visszajelző funkciója a sablonos és metrikus gyakorlat miatt alig érvényesül
  32. 32. (09) tervezés #1 • a tanmenethez és az óravázlathoz képest a tematikus terv, mint egyéni tervezési dokumentum a legkevésbé ismert, pedig a koherens világkép és a tartalom belső logikája alapján a pedagógus tervezőmunkáját az eredményes oktatás érdekében erre kellene építeni
  33. 33. (10) differenciálás és adaptivitás #1 • nincs két egyforma tanuló, nincs két egyforma tanulócsoport, nincs két egyforma pedagógiai jelenség, mindezek ellenére megfelelő pedagógiai szaktudással az egyének közötti különbség a tanítási- tanulási folyamatban érvényesíthető, ami a produktivitás miatt nem csak az egyén hanem a közösség számára is értékes
  34. 34. (10) differenciálás és adaptivitás #2 • a tanulók közötti különbség megismerésének az alapja a tanulók tevékenykedtetés, a tanulói aktivitás, illetve a tudatos és tervezett megfigyelés, amit spkulatív elméletekkel és naív pedagógiai nézetekkel nem lehet érdemben helyettesíteni
  35. 35. (10) differenciálás és adaptivitás #3 • a tanulók közötti különbség figyelembevételének mértéke elsősorban a pedagógus felkészültségétől és nem az osztálylétszámtól, a rendelkezésre álló környezettől függ
  36. 36. (11) különleges bánásmód #1 • a különleges bánásmódot igénylő tanulók fejlesztése a differenciálás és az adaptivitás egy sajátos esete, ahol nem a szelekció, hanem az iskolakultúra természetes fejlődése az otpimális megoldás
  37. 37. BIT.LY/11TEMA-33ALLITAS Ollé János EKE Neveléstudományi Intézet A tanítás-tanulás elmélete LMP_NV008K2 2016/2017. tanév őszi félév szeptember 17. szombat B.I.123

×