Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Ekkr veszprém rp

308 views

Published on

Az Európai Képesítési Keretrendszer. Miért készült? Mi az? Mire jó? Veszprém, 2008.

Published in: Education
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Ekkr veszprém rp

  1. 1. Az Európai Képesítési Keretrendszer Miért készült? Mi az? Mire jó? Radó Péter
  2. 2. Paradigma váltás az oktatástudományban  Az oktatott tudás átértékelődésének okai  Az ismeretkánon(ok) felbomlása  Tudás bővülése, tudomány struktúrájának átalakulása  Pragmatikus, eszközjellegű megközelítések uralkodóvá válása  A „jövő nyitottsága” (célok mozgó célpontra lőnek)  A tudás gazdasági erőforrássá válása  Iskolai tudásmonopólium megszűnése  Tudásról szóló tudás bővülése (agykutatás, kognitív pszichológia)  → Tanulási eredményekre orientált megközelítés uralkodóvá válik  Korábban középpontba állított kérdések: iskolaszerkezet, intézménytípus, program, képzés időtartama, okatatók- képzők.  Jelenleg középpontba állított kérdések: mire kell az egyénnek képessé válnia egy tanulási folyamat végén?
  3. 3. A paradigma váltás gyakorlati hatásai  Oktatási rendszerek összehasonlíthatóvá válnak, ennek érdekében az összehasonlítás elszakad a tantervi alapoktól  Elhelyezkedési esélyekről (employment) áthelyeződik a hangsúly az egyén „helytállási potenciáljára” (employability)  Munkaerő-piac és oktatás kapcsolata a szektor egészében kérdéssé válik  Könnyebbé válik laikus elvárások figyelembe vétele (célok megfogalmazásával kapcsolatos szakmai monopóliumok meggyengülnek)  Társadalompolitikai célok (pl. kisebbségek integrációja, fenntarthatóság) interpretálhatóvá válnak a pedagógia számára → integrálhatóak mainstream programokba  Oktatási szektor újabb expanziós mozgásteret kap  Újradefiniálódik a minőség (leválik az eredményességről), a méltányosság és a költséghatékonyság
  4. 4. Az EU oktatáspolitikájának evolúciója  1991-ig: oktatási tartalmak harmonizációjára való törekvés (főleg szakképzés)  1991: végzettségek kölcsönös elismerése (bizalmi elv érvényesítése ↔ minőségi garanciák iránti igény miatt intenzív befektetés a minőségbiztosításba)  2000-től: célok harmonizációja → 2002-től oktatás beemelése az OMC-be és közös oktatási célok (benchmarkok: keverednek a ráfordításokra és különböző okt. eredményekre vonatkozó indikátorok)  2005-től: tanulási eredmények indirekt harmonizációja: EKKR (tanulási eredményekre orientált megközelítés beemelése)
  5. 5. Miért „emeli be az EU a tanulási eredményekre orientált megközelítést?  Ideológiai vákuum → „európai értékek” (= értékpragmatizmus + civilizációs minimum + Európa külső referenciákon alapuló önmeghatározása – pl. USA-NCLB)  Nehezen kezelhető kontextuális sokféleség (service delivery ↔ systemic environment) → EU agenda beszippantja a közvetlenül a tanulókra és az oktatási intézményekre irányuló kezdeményezéseket ↔ távol tartja magát a rendszer- környezetre irányuló kezdeményezésektől és eszközöktől  Tanulási eredményeken alapuló megközelítés új expanziós utakat nyit meg az EU számára (foglalkoztatásról való leválás)  Az EU a teljes policy eszközrendszer végtelenül csekély részére képes befolyást gyakorolni  Egyre jobban támaszkodik az OECD-re, ami szállítja a nemzeti politika formálás ütős eszközeit: EAG, tematikus jelentések, DeSeCo, PISA….
  6. 6. Mi az EKKR? 1111 2222 4444 6666 3333 5555 7777 8888 88 77 66 55 44 33 22 11 9999 1111 2222 4444 3333 5555 6666 EQF Ország A Ország B Képesítések (A) Képesítések (B)
  7. 7. EKKR: Euró vagy transzferábilis rubel?  EKKR: „viszonyítási keretrendszer” (tolmácseszköz) = két, kezdetben erősen hangsúlyozott előfeltevés: (1) a használatba vétel önkéntes, (2) nem kell hozzá nemzeti kvalifikációs keretrendszer (2005-ös ábra!) → EKKR: transzferábilis rubel, amolyan hasznos kis dolog ↔ Mindeközben intenzív gondolkodás az nemzeti rendszerekről:  Kiderült, hogy a nemzeti kontextusok sokfélesége miatt számos különböző nemzeti keretrendszer képzelhető el, az erről szóló gondolkodás elmélyítette egy EKKR/OKKR-szerű eszköz helyét a nemzeti oktatási rendszerekben  Megváltozott a Bizottság informális kommunikációja: az nemzeti képesítési keretrendszerek az EKKR implementációja feltételeként kezdtek feltűnni.  Kérdés: minek az implementációjáról beszéltek?
  8. 8. EKKR: Euró vagy transzferábilis rubel?  Helyzet: EKKR akkor válik kemény valutává, ha az EKKR „rejtett üzenetei” átmennek:  Rejtett üzenetek:  Modernizációs üzenet: EKKR szintleírások (tudás – készségek – kompetenciák) visszasugározzák a TE megközelítést, felerősítik az okt. külső referenciáit  LLL üzenet: egész szektort lefedi → egységes tanulási pályákra törekszik → kikényszeríti az alszektorok közötti politika koordinációt  Minőségre vonatkozó üzenet: új referenciák az intézményi minőségirányítási rendszerek számára  Formális rendszerek nyitására vonatkozó üzenet: nem-formális és informális tanulás elismerése
  9. 9. Mire jó nekünk az EKKR?  TE megközelítés érvényesítése: erős külső referenciák és közvetítő mechanizmusok hiányában az intézmények működésében nem érvényesül, növekvő szakadék a szabályozó eszközök és az oktatási gyakorlat között  LLL: az alágazatok közötti politika koordináció Magyarországon katasztrofálisan gyenge, alágazatok divergens irányokba fejlődnek  Minőségirányítás: vagy nincs, vagy erőteljesen folyamat orientált  Nem-formális és informális tanulás elismerése: nincs élő gyakorlat → intézmények zártak, szabályozási kapuk üres zsákok Egyik lehetséges válasz: EKKR kompatibilis OKKR (a képesítési rendszer integrációja és tanulási eredmény- orientált fejlesztése) + külső minőségelvárásokat felerősítő egyéb eszközök
  10. 10. Mire jó nekünk az EKKR?  TE megközelítés érvényesítése: erős külső referenciák és közvetítő mechanizmusok hiányában az intézmények működésében nem érvényesül, növekvő szakadék a szabályozó eszközök és az oktatási gyakorlat között  LLL: az alágazatok közötti politika koordináció Magyarországon katasztrofálisan gyenge, alágazatok divergens irányokba fejlődnek  Minőségirányítás: vagy nincs, vagy erőteljesen folyamat orientált  Nem-formális és informális tanulás elismerése: nincs élő gyakorlat → intézmények zártak, szabályozási kapuk üres zsákok Egyik lehetséges válasz: EKKR kompatibilis OKKR (a képesítési rendszer integrációja és tanulási eredmény- orientált fejlesztése) + külső minőségelvárásokat felerősítő egyéb eszközök

×