Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Az oktatás szervezeti formái és szervezési módjai 2/1.

1,644 views

Published on

A tanítás-tanulás elmélete
NMP_NV008K2
2016/2017. tanév őszi félév
Ollé János
EKE Neveléstudományi Intézet

Published in: Education
  • Be the first to comment

Az oktatás szervezeti formái és szervezési módjai 2/1.

  1. 1. AZ OKTATÁS SZERVEZETI FORMÁI ÉS SZERVEZÉSI MÓDJAI 2/1. Ollé János EKE Neveléstudományi Intézet A tanítás-tanulás elmélete NMP_NV008K2 2016/2017. tanév őszi félév
  2. 2. Szervezet, szervezés, módszer, stratégia stratégia módszermódszer szervezési módokszervezési módok iskolakultúra, szervezeti formák tanulási környezet
  3. 3. Szervezési módok, munkaformák • egyéni munka • páros munka • csoportmunka • frontális munka • hálózati munka
  4. 4. Egyéni munka • az egyéni feladat vállalt, vagy kapott, a tanuló egyedül dolgozik • a tanulási feladat és folyamat szabályozásának forrása lehet a tanuló, másik tanuló (pl. projekt), vagy a tanár • IKT átmogatás a tanuló feladatmegoldási folyamatában: • források gyűjtése, megosztása, kategorizálása és a felhasználás alapján közvetett minősítése • tanulási folyamat átláthatóságának és reprodukálhatóságának biztosítása • a tanulási folyamat szabályozásának biztosítása • személyes tanulási környezet kialakítása • a produktumok ePotfólió jellegű rendszerezése
  5. 5. Egyéni munka • nem igaz az hogy mindig, minden tanulóra, minden tantárgy keretében • az egyéni külöbség viszonyítási alapja sokféle lehet: • egyéni ütemezés • egyéni tartalom • egyedül végzett ugyanolyan feladat a csoportnak • pozitív hatás az önálló munkára nevelés, feladattudat, önszabályozás • kockázat: a folyamat kontrolljának biztosítása vs. bizalom
  6. 6. Egyéni munka
  7. 7. Páros munka • két személy együttműködése kapott vagy vállalt feladat megoldására: tanuló-tanuló, tanár-tanuló • azonos megoldási potenciál, • különböző megoldási potenciál • a két személynek nem szükséges az együttműködés teljes időtartama alatt térben és időben együtt lennie • nem cél, hanem adott kommunikációs helyzet
  8. 8. Páros munka • források gyűjtése és források megosztása a pár másik tagjával, illetve a páros munkát szemlélő, értékelő személyekkel; • a tanulási feladatok megoldása során az átláthatóság és a reprodukálhatóság biztosítása nem csak a produktum, hanem a folyamat jelentős részére • tanulási feladatmegoldás és ezen keresztül a tanulási folyamat folytonosságának és követhetőségének biztosítása (tér és időfüggetlenség) • a tanulási folyamat egyéni ütemezésének biztosítása • a tanulási feladatok megoldásával előállított közös produktumok egyéni ePortfólióba illesztése • a tanulási tevékenység nyomon követésével és átláthatóságával, illetve naplózásával felkészülés arra, hogy a pár tanulásszervezési formát vált
  9. 9. Páros munka • párok közötti differenciálás is lehetséges, pl. ütemezés, tartalom, potenciális teljesítmény alapján különbözők • nem attól páros munka hogy egyszerre dolgoznak rajta hanem attól, hogy csak együttműködve tudják megoldani • nem a módszer, nem a tanuló, hanem legtöbbször a feladat a problémás • kiváló lehetőség indirekt nevelési hatásrendszer működtetésére
  10. 10. Páros munka
  11. 11. Csoportmunka • kettőnél több tanuló dolgozik együtt a közös cél érdekében, közös tanulási feladatok megoldásán (általában 5-7 fő) • a tanárnak támogató és/vagy résztvevő szereplő • szervezése, menedzselése, tanulási feladatok megoldása nem csak azonos térben és időben • IKT alkalmazás abban az esetben is ha csoport tagjai nem aktívak az adott pillanatban • aszinkron kommunikáció módosítja a szerepet és nagyobb felelősséget, tdatosságot igényel
  12. 12. Csoportmunka • IKT támogatás nélkül is hatékony szervezési forma, de az IKT támogatás minőségbeli változást jelenthet • források és mások által készített, a közös tanulási feladathoz releváns produktumok gyűjtése és megosztása • a csoportmunkában való közös tevékenység naplózása, a csoportmunkához kapcsolódó „digitális lábnyomok” alapján reprodukálhatóság, más tanulásszervezés alapja • a csoporttagok együttműködésének támogatása, szinkron és aszinkron kommunikáció, illetve közös tér és más tér esetén;
  13. 13. Csoportmunka • nem attól csoportmunka, hogy egyszerre dolgoznak ugyanazon, hanem hogy csak együttműködve tudják megoldani a feladatot • adott vagy választott szerepek • kiváló lehetőség indirekt nevelési hatásrendszer működtetésére • csopoton belül és csoportok között is lehetőség van a különbségek figyelembevételére • látszólagos értékelési problémák vs. hozzáadott érték
  14. 14. Csoportmunka
  15. 15. Frontális munka • egy nagyobb tanulóközösség párhuzamos információs és kommunikációs tevékenységét egy, ritkább esetben két személy irányítja • "a frontális munka esetén a tanulók együtt, vagyis térben és időben egy helyen és egyszerre ugyanahhoz, a külső, vagy a csoportból átmenetileg kilépett személyektől származó információforráshoz kapcsolódnak" • az információs folyamatok nagyrészt előre, a pedagógusszerepben közreműködő személy által megtervezett formában kerülnek megvalósulásra • megvalósítása látszólag (!) a legkisebb pedagógiai felkészültséget igényli
  16. 16. Frontális munka • a tanulói szerepben részt vevők az információkhoz a tanulásszervezési megoldás időtartama alatt (előtt és után) állandóan és zavarmentesen hozzáférjenek • IKT alkalmazás: • biztosított reprodukálás, formálható digitális alap • résztvevői tevékenyég és kommunikáció a folyamatban • interaktívitás egymással és a tanárral • sokféle megvalósulási lehetőség: • kiemelt szereplő által irányított párhuzamos egyéni munka • irányított, korlátozott kooperációval működő csoportmunka
  17. 17. Frontális munka • dominanciájából adódó káros mellékhatások miatt még nem feltétlenül káros megoldás • a legtöbb iskolai tapasztalat alapja = spontán tanári és tanulói tevékenység szerepértelmezés alapja • a (hatékony) folyamatszabályozás ténylegesen nem nehezebb mint egy csoportmunka során • negatív mellékhatások: • “kettős színpad” • megkerülési stratégiák kialakítása • látszólagos aktivitás és tényleges aktivitás átfedése • feladattudat és önszabályozás leépülése • extrém mértékű lemorzsolódás
  18. 18. Frontális munka
  19. 19. Hálózati munka • a hálózatelméletek oktatási alkalmazására épül • résztvevők között nincsenek kitüntetett szerepek, a pedagógus oktatásszervező és kreatív tanulási környezetet biztosító feladatait a csoport facilitátorai látják el • megvalósulhat online támogatás nélkül is, de az információáramlás ilyen mértéke csak online kommunikációs megoldásokkal képzelhető el • nem szükséges a személyes találkozás, vagy a szinkron és térben azonos kommunikáció, de esetenként pozitív lehet
  20. 20. Hálózati munka • a hálózati munka jelentősen különbözik az online eszközökkel támogatott csoportmunkától: • a szerepek meghatározása, • a folyamat menedzselése és átláthatósága érdekében szervezett kisméretű csoportok, • a tanár szerepe, • a tanulási folyamat produktumainak a korábbi eredményekhez viszonyított helyzete • IKT alkalmazások biztosítják a megfelelő hálózati struktúrát és kapcsolódást, kommunikációt
  21. 21. Hálózati munka • nem csoportmunka (létszám, kommunikáció, szerepek, információáramlás) • az online eszközök alkalmazása még nem hálózati munka • konnektivista tanulásmódszertan ideális megvalósítási lehetősége • értékeléssel kapcsolatos ellenmondások vs. csoportos produktivitás, közösségi tanulás
  22. 22. Hálózati munka
  23. 23. Ollé János EKE Neveléstudományi Intézet A tanítás-tanulás elmélete NMP_NV008K2 2016/2017. tanév őszi félév http://www.slideshare.net/ollejanos/ https://www.youtube.com/user/ollejanospodcast https://twitter.com/ollejanos https://www.facebook.com/tanitastanulaseke2016ollejanos/

×