Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Dunaszerdahely to

167 views

Published on

A tanulási eredményeken alapuló megközelítés és az iskola. Dunaszerdahely, 2008.

Published in: Education
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Dunaszerdahely to

  1. 1. A tanulási eredményeken alapuló megközelítés és az iskola Radó Péter Dunaszerdahely, 2008.10.24.
  2. 2. Globalizáció és az iskola • A globalizáció hatása az iskolákkal szembeni külső elvárásokra • A közvetítő elmélet: a tanulási eredményeken alapuló megközelítés • Az új megközelítés és az EU oktatáspolitikája • Az EU és a tagállamok oktatáspolitikája: hogyan késztethetők alkalmazkodásra az iskolák? • Mennyire jók az iskoláink? (Közép-Európa teljesítmény- profilja) • Milyen az alkalmazkodó iskola? • Mire nem jó és mire jó a helyi tanterv?
  3. 3. Globális folyamatok itt helyben • Demográfia (népességcsökkenés és bevándorlás) • Gazdaság (nemzetgazdaságok köl- csönös függése) • Technológia (IKT) • Társadalom (a „globális középosztály”) • Kultúra (kulturális kánonok felbomlása) • Politika (politika globalizá- lódása)
  4. 4. A tanulási eredmények alapú megközelítés Két folyamat összekapcsolódása: – A tanuló egyén középpontba állítása (LLL) – Az érvényes tudás újraértékelődése LLL • Személyre szabottság, az önálló és motivált tanulás előtérbe helyezése, tanulásra való ösztönzés és a tanuló döntési helyzetbe hozása • A tanulás rendszerszerű megközelítése, az oktatási rendszer egyes elemeinek összekapcsolása, formális és nem formális tanulás összehangolása • A kereslet hangsúlyozása, az oktatási kínálat alkalmazkodóképességének javítása • Közpolitikai célok újrafogalmazása, az oktatási célok külső (munkaerő-piaci és társadalmi) referenciáinak erősítése
  5. 5. A tanulási eredmények alapú megközelítés A releváns iskolai tudás átértékelődése • Az ismeretkánon(ok) felbomlása • Tudás bővülése, tudomány struktúrájának átalakulása • Eszközjellegű megközelítések uralkodóvá válása • A „jövő nyitottsága” (célok mozgó célpontra lőnek) • A tudás gazdasági erőforrássá válása • Iskolai tudásmonopólium megszűnése • Tudásról szóló tudás bővülése (agykutatás, kognitív pszichológia) Tudás = Ismeret → Tudás = Ismeret + Készségek + Attitűdök (= Kompetenciák)
  6. 6. Az új megközelítés hatása Korábban középpontba állított kérdések: iskolaszerkezet, intézménytípus, program/tanterv, okatatók-képzők, Jelenleg középpontba állított kérdések: mire képesek a tanulók egy tanulási folyamat végén? Az iskola alkalmazkodóképessége és szakmai elszámoltathatósága Paradigmaváltás gyakorlati hatásai: • → Oktatási rendszerek összehasonlíthatóvá válnak, az összehasonlítás elszakad a tantervi alapoktól • → Elhelyezkedési esélyekről áthelyeződik a hangsúly az egyén „helytállási potenciáljára” • → Munkaerő-piac és oktatás kapcsolata a szektor egészében kérdéssé válik • → Laikus elvárások figyelembe vétele (célok megfogalmazásával kapcsolatos szakmai monopóliumok meggyengülnek) • → Társadalompolitikai célok interpretálhatóvá válnak a pedagógia számára → integrálhatóak „mainstream” programokba
  7. 7. EU: az új megközelítés érvényesítése 1. Munkaerő és szolgáltatások szabad áramlása → nyolcvanas évek: Oktatási tartalmak harmonizációja (főleg szakképzés) 2. 1991-es direktívák a képzettségek közös elismeréséről (bizalmi elv érvényesítése) Nincs többé tartalmak harmonizációjára irányuló törekvés. Minőségi garanciák iránti igény középpontba kerülése. Kísérleti minőségbiztosítási programok elindítása. Minőségbiztosítási irányelvek és javaslatok kiadása: 1998, 1999, 2001.1998-tól: európai minőségindikátorok kidolgozása 3. 2000-től: célok harmonizációja (Lisszabon) 2002: Munkaprogram: közös célok és OMC kiterjesztése. 2003: Közös célokhoz rendelt 6 indikátor (benchmark). Célok között keverednek a ráfordításokra, az oktatási és a tanulási eredményekre vonatkozó benchmarkok. 4. 2005-től: a tanulási eredmények harmonizációja (EKKR)
  8. 8. Az oktatáspolitika új keretei Az intézményi alkalmazkodás ösztönzése és kikényszerítése
  9. 9. Mennyire vagyunk jók? Átlagos olvasás-szövegértés eredmények néhány európai országban (PISA 2006) Finland 547 Ireland 517 Poland 508 Netherlands 507 Estonia 501 United Kingdom 495 Germany 495 Slovenia 494 Austria 490 Czech Republic 483 Hungary 482 Croatia 477 Slovak Republic 466 Greece 460 Russian Federation 440 Bulgaria 402 Serbia 401 Romania 396
  10. 10. Mennyire vagyunk jók? „A mi iskoláink nem jók vagy rosszak. A mi iskoláink jók egy régi paradigma szerint.”
  11. 11. Miért nem vagyunk elég jók? • Az oktatási rendszereink rettenetesen szelektívek, az iskoláink alkalmazkodó képessége a tanulók összetételéből fakadó követelményekhez gyenge
  12. 12. Intézményi alkalmazkodás Miért az intézmény, miért nem a pedagógus áll a középpontban? • Külső elvárásokat csak az intézmény képes közvetíteni (→ a tanfelügyeletek kivonulnak az osztályteremből, helyüket a pedagógusok egyéni belső teljesítményértékelése veszi át). • Elvárt eredmények (kompetenciák) nem egyes pedagógusok munkájának az eredményei, hanem az összes pedagógus munkájának összegződő eredménye. • A szakmai elszámoltathatóság csak az egész intézménnyel szemben érvényesíthető → az intézményeknek meg kell erősíteniük belső elszámoltathatósági kapcsolataikat (vezetés, HRM) • Egyes pedagógusok módszertani innovációja mindig beleütközik az intézmény működésébe (tantervi innováció → tanulásszervezés → intézményi működés) • Egyes pedagógusok tanulásával szembeni irreális elvárások → az intézményi szervezeti tanulás kerül a középpontba („tanuló szervezet”).
  13. 13. Intézményi alkalmazkodás Hogyan kerülhet az intézmény valóban a fejlesztés középpontjába? • Külső referenciákon alapuló intézményi önértékelés • Önértékelésen alapuló ciklikus minőségfejlesztés (iskolafejlesztés)
  14. 14. A helyi tanterv (Mint intézményi stratégiai dokumentum) Mire nem jó a helyi tanterv? (Néhány közkeletű illúzió) • Belső pedagógiai folyamatszabályozó dokumentum. • Egyéni pedagógiai stratégiák kidolgozása vagy azok helyettesítése. • Intézményi tartalomfejlesztés kerete. Mire lehet jó a helyi tanterv? (Ha komolyan vesszük) • Külső elvárások és saját célok összehangolása. • Intézményi eredményességről szóló folyamatos reflexió. • Egyéni pedagógiai stratégiák számára referencia keret. • Pedagógusok közötti együttműködés általános kereteinek kijelölése. • Iskola ethoszának, szervezeti kultúrájának, a pedagógiai munka közös alapelveinek tisztázása. • Tanulásszervezési döntések megalapozása. • Erőforrások belső elosztásáról szóló döntések megalapozása. • Külső partnerek bevonása, iskola külső arculatának kialakítása.

×