Oktatáspolitika. Megközelítések, a politikai és irányítási kontextus. Debreceni Egyetem 2012.

1. Oktatáspolitika
Megközelítések, a politikai és az
irányítási kontextus
Radó Péter

2. A kínálat
• Az oktatáspolitikai folyamat: definíciók és
megközelítések
• Az oktatáspolitikai folyamat általános kontextusa
• A politikai kontextus
• A kormányzás kontextusa: strukturális
szempontok
• Az oktatásirányítási kontextus: irányítási körök,
tervezés és tudásháttér

3. Egy definíció
Oktatáspolitika:
Az oktatásirányítás rendelkezésére álló hatalom
és források felhasználásán alapuló
problémamegoldó beavatkozás annak érdekében,
hogy az megváltoztassa vagy befolyásolja az
oktatás szereplőinek és intézményeinek
viselkedését.
• Politika (politics) – Oktatáspolitika (policy)
• Oktatásirányítás – Oktatáspolitika

4. Megközelítések
Racionális megközelítés:
Középpontban a politika alkotás technológiája, amely lépésekből álló
algoritmusba szervezhető (checklist-ek), implementáció nem hangsúlyos
kérdés.
Korlátozott (inkrementalista) megközelítés:
Politika alkotás és implementáció egy át nem látható zűrzavaros
környezetben, a folyamat komplexitása csak elkülönített és lehatárolt,
esetről esetre haladó problémamegoldást tesz lehetővé.
Analitikus megközelítés:
A diffúz környezetben racionális technológiák nem működnek, mivel
azonban komplex problémákat kell megoldani a folyamat racionalizálása
nagyon fontos és ez intézményesült automatizmusok kialakításával
szolgálható

5. Megközelítések
Racionális
Politika alkotás lépései
Korlátozott
Eltérő, nem bontható
tevékenységek
Analitikus
Elkülönült funkciók
• Probléma meghatározása
• Tények összegyűjtése
• Alternatívák kidolgozása
• Kritériumok kiválasztása
• Eredmények előrejelzése
• Választási lehetőségek
konfrontálása
• Döntés
• A „sztori” elmondása
(Bardach, 1996)
• Politika alkotás
• Implementáció
(Hill, 1997)
• Napirend kialakítása
• Tervezés (célok és
eszközök)
• Elfogadtatás (alku és
döntés)
• Implementáció
• Értékelés
(Colebatch, 1998)

6. Megközelítések: általános kontextus
Angolszász kormányzati rendszerek: policy döntések jellemzően
politikai rendszerben születnek ( procedurális racionalizálás)→
Intézményesülés: független de elkötelezett agytrösztök
Kontinentális Európa: policy döntések jellemzően a közigazgatásban
születnek ( problémamegoldás, inkrementalista megközelítés)→
Intézményesülés: Ø – kormányzat szakértői háttere magában a kormányzatban
és kormányzati ügynökségekben
Kelet-Közép Európa: policy döntések a közigazgatásban történnek a↔
közigazgatásban politikai zsákmányrendszer működik diffúz policy→
tér, egyik rendszer szabályai sem működnek tisztán ( analitikus→
megközelítés)
Intézményesülés: független policy központok (NGO-k, egyetemek)
Dél-Kelet Európa: politikát és közigazgatást egyaránt zsákmánynak
tekintő személyes hálózatok (→ )
Intézményesülés: ha van, minisztériumokon belül és cserélődik.

7. A politikai
kontextus
Európai kontinentális
modell
.

8. A politikai
zsákmány-
rendszer

9. Az oktatás kormányzása
(funkcionális kormányzati alrendszerek)

10. Oktatásirányítás
Alapfogalmak
• Centralizáció – decentralizáció
• Decentralizáció - dekoncentráció
• Elkülönült – integrált irányítás

11. Decentralizált
és integrált
irányítás
.

12. Centralizált
és elkülönült
irányítás
.

13. Környezeti
feltételek:
szereplők és
tervezési
rendszer

14. .
Környezeti feltételek:
tudásháttér

15. Konklúzió
• Jó minőségű oktatáspolitika alkotás: nyílt
(minden érdekelt bevonásával zajlik) és
tényeken alapszik („evidence-based”)
• Nyíltság és a tények figyelembe vételét biztosító
kereslet alapvetően a politikai és kormányzási
kontextustól függ
Minderről bővebben: OktpolCafé
www.oktpolcafe.hu