Ped-pszi.

1. Záróvizsga tételek
Pedagógia – pszichológia témakörök

2. Átfedések
Ezek csak lehetséges tartalmi elemek

3. 1. A társadalmi egyenlőtlenségek és az iskola
• Az esélyegyenlőtlenség elméleti keretei
- Konzervatív szemlélet
- Liberalizmus
- Szociológia, kompenzatórikus elképzelések
- Emancipációs szemlélet
Alkalmazkodás egy uralkodó értékrendhez vagy az identitás megőrzése?
Bourdieau tőke-elmélete, az egyenlőtlenségek újratermelődése
• A modern tömegoktatás, iskolai rendszerek kialakulása, tudás demokratizálása hozza felszínre a
problémát
• Nevelési intézményrendszer társadalmi/állami szabályozása
A, központosítás
B, liberalizmus – piaci viszonyok
C, innovatív jó gyakorlatok, fogyasztói szemlélet
D, gazdasági, munkaerőpiaci elvárások
E, szakmai szempontok
• Aktuális problémák – pl. PISA-mérések

4. 1. A társadalmi egyenlőtlenségek és az iskola
Az iskola alapvető funkciója és paradoxonja
Nahalka István: látens diszkrimináció és a magyar oktatási rendszer szelekciós hatásai
• Frontális felülprezentált
• Preferált nyelv
• Rejtett tanterv
• Önbeteljesítő jóslat
• Sztereotípia
• Elsajátítási folyamat függetlenítése a gyerektől
• Kimenet-orientáltság
Multi- és interkulturalizmus
Dimenziók: tartalmi integráció, tudáskonstrukció – hogyan befolyásolja szociális háttér
(KIP, IPR), előítéletek csökkentése, esélyegyenlőség, iskola kultúrája, szervezete (rejtett
tanterv)

5. 1. A társadalmi egyenlőtlenségek és az iskola
Az iskolai funkciók
• Funkcionális társadalomelméletek
• Szociológiai nézőpont (Halász Gábor)
- Kultúra újratermelése, kultúraközvetítés – értékek, normák, deviancia
- Egyedi személyiségfejlesztés
- Társadalmi struktúra újratermelése, megváltoztatása – mobilitás, konzerválás
- Gazdasági funkció – finanszírozás, szolgáltatás, munkaerő
- Politikai rendszer legitimálása – jogok és kötelezettségek, hatalmon lévők érdekei
- Társadalmi integráció biztosítása – családi funkciók átvállalása, veszélyeztető
jelenségek vizsgálata
- Szolgáltató funkció – innováció, közösség, környezet, gyakorlati problémák
- Társadalmi változást elősegítő, gátló funkció – új tudás, munkaformák, technológia
(vö. Kozma Tamás – tanulási régiók)

6. 1. A társadalmi egyenlőtlenségek és az iskola
Az iskolarendszer szerepe az egyenlőtlenségek kezelésében
• Szelektív
Pozitív: saját haladási ütem,
homogén csoportok képességszint
szerint; különböző célok és
továbbtanulás; hatékonyság;
tehetségsegítés-felzárkóztatás
Negatív: szűkebb társadalmi
tapasztalatok; van homogén
csoport? Hierarchia az iskolák között;
szelekció az értékrend nevében; nem
biztos a jobb teljesítmény
• Komprehenzív
Pozitív: léteznek homogén
csoportok; plurális értékrend,
másság; diszkrimináció
kiküszöbölése; differenciálás,
módszertan
Negatív: más pedagógiai
felkészültség; társadalmi csoportok
eltérő viszonyulása; hatékonyság?
Értékelési nehézségek

7. 2. Élethosszig tartó tanulás (LLL) és a tanulás új értelmezése
• Élethosszig tartó/egész életen át tartó/egész életre kiterjedő
- Időtartam
- Az élet minden területén
• Kiindulás: munkahely megtalálása, elvesztése, váltás, új szakmák → folyamatos
önképzés (formális, informális, nonformális színterek), át-, továbbképzések
• Probléma: végzettséggel, diplomával járó képességek vs. munkaerőpiac által
igényelt (skills)
• Kezdeti beilleszkedés, folyamatos pályaszocializáció
• Szükséges készségek, képességek: kritikai, reflektív gondolkodás, önfejlesztés
(folyamatos önképzés igénye), további tanulás, alkalmazkodás és rugalmasság,
kollaboráció, problémamegoldó készség, kreativitás, kommunikáció, nyitottság stb.

8. 2. Élethosszig tartó tanulás (LLL) és a tanulás új értelmezése
• Különböző formák:
- továbbképzés: kötelező, kreditek, kamarai
- vállalati tanfolyamok, tréningek
- önfejlesztés
- online, blended, jelenléti
- Új jelenségek: TED, pecha-kutcha, MOOC
• Megszerzett új tudások, kompetenciák rejtett hatása
- tanúsítványok
- validációs szolgáltatások – informális tudás elismerése (EU – Új Európai
Készségfejlesztési Program – versenyképesség, foglalkoztathatóság)
papír vs. valódi tapasztalaton alapuló tudás

9. 2. Élethosszig tartó tanulás (LLL) és a tanulás új értelmezése
Konstruktív pedagógia
(http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Pedaggus_mestersgV2/93_konstruktv_pedaggia.html)
• Jellemzők:
- helyzetfüggő gondolkodás (situated cognition),
- az ismeretek "lehorgonyzása" (anchored instruction),
- problémaalapú tanulás (problembased learning),
- alkotó tanulás (generative learning),
- konstrukcionizmus (constructionism),
- kutató tanulás (exploratory learning)
• Alkalmazás
- előzetes tudás, magatartás figyelembe vétele, gyermek központi szerepe
- életközeli, valódi feladatok és problémák (kapcsolatok, váltások: iskola vs. élet)
- sokféle szempont és megközelítés; tudás konstruálása vs. reprodukció
- értékelés a tanulási folyamathoz kapcsolódik, önellenőrzés – tutori, megfigyelő szerep

10. 2. Élethosszig tartó tanulás (LLL) és a tanulás új értelmezése
Konstruktív pedagógia
(http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Pedaggus_mestersgV2/93_konstruktv_pedaggia.html)
Hagyományos nevelési környezet
• A foglalkozási anyag a részektől az egész irányában épül
fel, az alapvető jártasságok kialakítására helyezve a
hangsúlyt.
• A pedagógusok viselkedése didaktikus, ilyen módon
közvetítve az információkat.
• A pedagógusok korrekt (zártvégű) kérdésekkel
ellenőrzik a gyerekek tanulási tevékenységét.
• A teljesítmények értékelése a tanulási folyamattól
elválasztva történik
• A gyermekek főként önállóan dolgoznak
• kompetíció
Konstruktív nevelési környezet
• A foglalkozási anyag az egésztől a részek irányába
épül, a fontos fogalmakra helyezve a hangsúlyt.
• A gyermeki kérdéseket tekinti nagyon fontos
értékeknek
• A környezet felfedezése döntően az elsődleges
adatforrásokra és a manipulatív eszközökre
támaszkodik.
• A pedagógusok szerepe a párbeszédre való
törekvéssel jellemezhető.
• A pedagógusok a gyermekek nézőpontjait, a
gondolkodás módját próbálják felderíteni,
kiismerni.
• kollaboráció

11. 3. Aktuális hazai és nemzetközi oktatáspolitikai kérdések
• Oktatás, nevelés válsága (Nyugat-Európából kiindulva)
- tömegesedés és integráció (komprehenzivitás vs. szelekció)
- globalizáció, Harmadik világ, posztkolonializmus, migráció, multi-,
interkulturalizmus
- fiatalkor, oktatási idő megnyúlása – átmeneti időszak, kapunyitási pánik,
posztadoleszcencia
- szakmai – általános műveltség gyors átalakulása, munkaerőpiac
- növekvő elvárások – családi funkciók átvállalása
- frusztráció: tanulási lehetőségek bővülése, egyenlőség ígérete vs.
egyenlőtlenségek újratermelődése
- Tudásgyár vagy papírgyár? Személytelenné, formalizálttá váló tudástermelés

12. 3. Aktuális hazai és nemzetközi oktatáspolitikai kérdések
• Oktatás, nevelés válsága (Nyugat-Európából kiindulva)
- Társadalmi konszenzus hiánya: mit várunk az iskolától?
- Eltérő csoportérdekek
A, gazdaság
B, szakma
C, politika
D, szülők
• Összehasonlító kutatások, mérések (evidence based education) – ranking, állandó
reformok
• PISA-sokk
• Információs társadalom, tudásrobbanás – megváltozó pedagógus szerepek és
tanulási formák (l. multitasking)

13. 3. Aktuális hazai és nemzetközi oktatáspolitikai kérdések
• A válságra adott reakciók
- tiltakozó, visszautasító: „betegítő iskola”, alternativitás, menekülés, iskolakritika,
antipedagógia, deschooling society
- progresszív: hagyományos iskola megújítása
- humanista: klasszikus műveltség, értékmegőrzés
- funkcionális, gyakorlati életre nevelő – haszonelvű, hatékony
- hivatalos diskurzusok: optimalizálás, nemzeti konszenzus, voluntarizmus,
optimista, minisztériumi nyelv
- laikus diskurzusok, „naiv pedagógia”
- Szerkezeti változások: centralizált, decentralizált

14. 3. Aktuális hazai és nemzetközi oktatáspolitikai kérdések
Kompetenciák és pedagógus előmeneteli rendszer
• 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
• 2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó
önreflexiók
• 3. kompetencia: A tanulás támogatása
• 4. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos
helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek
tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfele
módszertani felkészültség
• 5. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés,
nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki
tevékenység
• 6. kompetencia: Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése,
elemzése
• 7. kompetencia: A környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles
képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja.
• 8. kompetencia: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
• 9. kompetencia: Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

15. 4. Mérés, értékelés és minőségfejlesztés a mai iskolában
• Didaktikai alapok:
- Az oktatás célrendszere
- Az oktatás tartalmának kiválasztása
Szempontok Tartalomtudás Eszköztudás
Emlékezet Memória Sémák
Viselkedés jellege Ismert feladatmegoldás Új megoldáshoz vezető infók kikeresése
Megoldási tulajdonság Gyorsaság, pontosság Nyitott, problémaérzékeny, flexibilis
Tanítási-tanulási légkör Szigorú, következetes Demokratikus
Tantervi követelmények, feladattípusok (Kaposi József)
•deklarált, transzformált, elsajátított
•integrált oktatás (NAT)
•tananyagon belüli differenciálás: minimális, törzs, iskolai, egyéni
•második iskola
•tartalmi és műveleti követelmények

16. 4. Mérés, értékelés és minőségfejlesztés a mai iskolában
• Az értékelés alapfogalmai
Célok:
1., Általános rendszerszabályozás, visszacsatolás
2., Eredményesség és hatékonyságnövelés – output, standardizált tesztek
3., Minősítés, szelekció – negatív hatások (hatalomgyakorlás)
4., Diagnosztizálás, fejlesztés –elégedettségmérések, előzetes tudás, statisztikák, intézményi rangsorok (hozzáadott
érték)
5., Tájékoztatás – érdekelt felek, kliensek
Értékelési modellek
• 1., Célorientált, standardra vonatkoztatott (norma)– elvárható tudás, ehhez képest minőségi skála (tantárgyi)
• 2., Kritériumorientált – elemi egységek, két minősítés, minimális követelmények, továbbhaladás feltételei
• 3., Menedzserorientált, politikai, tanácsadói– SWOT, stakeholders
• 4., Pluralista, holisztikus
• 5., Kontingenciaelmélet
A tesztek jóságmutatói (Csíkos Csaba, B. Németh Mária): objektivitás, reliabilitás, validitás

17. 4. Mérés, értékelés és minőségfejlesztés a mai iskolában
• Tanulásszervezés: Frontális, csoportos, pár-munka, projekt,
online, blended
• Tanítási stratégiák, módszerek
• Taneszköz, tankönyv, digitális pedagógia
• NAT, kerettanterv, curriculum
• Rangsorok, hozzáadott érték
• Nemzetközi és országos mérések
• IEA, UNESCO, országjelentések, feladatlap + háttérkérdőívek, OECD,
PIRLS, PISA, TIMSS, kompetenciamérések

18. 4. Mérés, értékelés és minőségfejlesztés a mai iskolában
Az értékelés dimenziói
• Normatív/normára vonatkoztatott
• átlag, referenciacsoport, reprezentatív minta, legjobb/legokosabb diák
• kompetitív vs. kooperatív
• sorrend, minősítés
• jobb, rosszabb teljesítményű csoportok hatása
• normák összemérhetetlensége, rejtett tanterv (rosszabb státuszú iskolák – jobb jegyek)
• Kompetitív szemlélet problémái
• alulmotiváltság (oktatási expanzió)
• heterogenitás
• stigmatizálás, Pygmalion-effektus, Máté-effektus
• teljesítménykényszer, - visszatartás, szorongás
• komplex, holisztikus szemlélet háttérbe szorul (nehezebben mérhető teljesítmények)
• csak a diák felelőssége – tanár-tanítás sikere?

19. 5. A tanítás-tanulás folyamata, fókuszban az oktatáselmélet kérdései
- Oktatáselméleti irányzatok
A tudomány előtti elképzelések
Tudomány önállósodása
Szociológiai irányzatok
Pszichológiai irányzatok
Lingvisztikai, interakciós, kommunikációs irányzat
Kibernetikai, rendszerszemléleti irány
Az oktatás hatékonyságát segítő irányzatok
A curriculáris didaktikai irányzat
Alternativitás
A posztmodern irányzat
(Falus Iván: Didaktika,
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_519_42498_2/index.html)

20. 5. A tanítás-tanulás folyamata, fókuszban az oktatáselmélet kérdései
• Tanulás- és tudásértelmezések
- Behaviorizmus
S-R, klasszikus, operáns kondicionálás
Heurisztikus
- Szociális tanuláselmélet, kollaboratív tanulás
- Alaklélektan
- Humanisztikus
- Információfeldolgozási modell (kibernetika-informatika), programozott
tanulás stb.

21. 5. A tanítás-tanulás folyamata, fókuszban az oktatáselmélet kérdései

22. 5. A tanítás-tanulás folyamata, fókuszban az oktatáselmélet kérdései
• Kognitivizmus
- Kognitív fordulat (vö. kanti fordulat)
Piaget
- Szenzomotoros szakasz
- Művelet előtti szakasz
- Konkrét műveletek szakasza
- Formális műveletek szakasza
Bruner: miként érzékeli az emberi elme a világot, racionális döntések (előnyök, hátrányok)
• Konstruktivizmus
- Régi és új, analógia
- Tanulási környezetek
- Előzetes tudás
- Problémamegoldás
- Tudásrendszerek struktúrája
- Relevancia
• Konnektivizmus
• Mastery Learning: uniformizált vs. optimalizált

23. 6. Nevelés és értékközvetítés
• Negatív érték
• Érték kettős funkciója
• Autonóm erkölcsiség (Herbart)
- Heteronóm és autonóm erkölcs
• Axiológia
- századforduló értékválsága (Nietzsche)
- Kultúrfilozófia
- Társadalmi gyakorlat és az ember örök lényege
Értékosztályok
Konfliktustipológiák

24. 6. Nevelés és értékközvetítés
• Fundamentálantropológia
• Kultúrantropológia, iskolai etnográfia
• Erkölcspszichológia – Piaget, Kohlberg
• Erkölcsszociológia – Durkheim
• Normatológia és axiológia – etikai értékosztályok: szenzuális, vitális, morális
• Kredontológia
Értékválság, értékvesztés, értékelő ember válsága
Zsolnai – ÉKP, értékközvetítés: értékrend-alakítás és értékteremtés
Kamarás István: Erkölcsi értékek, erkölcsös készségek, erények, szekuláris
értékrend?

25. 6. Nevelés és értékközvetítés
Világnézeti nevelés
Politikai, valláserkölcsi értelem
• Problematikusság
• Világnézeti semlegesség
• Politikai szocializáció és indoktrináció
• Totalitariánus/boldogság-ideológiák
• Jövőre irányulás
• Állam és nemzet
• A gyermek mint megváltó
• 1945, mint cezúra
• Demokratikus értékrendre nevelés, felelős állampolgárság, mint kompetencia

26. 6. Nevelés és értékközvetítés
Értékorientáció és szociális magatartás
• Funkcionális koncepció (Claparéde)
• Önkibontakoztatás (Rogers, Maslow)
• Társadalmi partnerviszonyra nevelés (Wilhelm)
• Bábosik és a konstruktív életvezetés, mint nevelési érték
- Értékzavar
- Konstruktív vs. destruktív
- Szociális és individuális fejlesztés együtt

27. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD
27
7. Iskolai kudarcok és kezelésük lehetőségei a mai iskolában

28. 7. Iskolai kudarcok és kezelésük lehetőségei a mai
iskolában
Beilleszkedési és magatartási nehézségek
• alkalmazkodási nehézség
• társas viszonyrendszer sérült
• szociális inadaptáció
Okok:
• Gyakran a központi idegrendszer funkcionális zavara
• Családi környezeti tényezők
• Születéskori, az előtti agyi károsodások
• Környezeti ártalmak
• Túlterhelés
• Testi fejletlenség
• Érzelmi megrázkódtatás
• Öröklés
Számuk egyre nő: szociális tényezők, családmodellek, akceleráció, anyagi
nehézségek, idegrendszer éretlensége

29. 7. Iskolai kudarcok és kezelésük lehetőségei a mai
iskolában
Hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet
• Jogi definíció, kategória, stigmatizáció
- Szülő alacsony iskolai végzettsége, foglalkoztatottsága, elégtelen
lakókörnyezet
• Kedvezmények, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, pozitív
diszkrimináció
• Veszélyeztetettség
• Gyakori költözés, bukások, hiányzások
• Laufer-féle vészjelek
• Pedagógiai szempontból a hátrányos helyzet:
• gazdasági,
• társadalmi
• és kulturális sajátosságokat jelöl

30. 7. Iskolai kudarcok és kezelésük lehetőségei a mai
iskolában
SNI
• Jogi definíció, kategória, stigmatizáció
- Szakértői Bizottság (járási, megyei)
- Diagnózis, BNO
• F81 Az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességeiF81.0
Meghatározott olvasási zavar (dyslexia)
• F81.1 Az írás zavara (dysgraphia)
• F81.2 Az aritmetikai készségek zavara (dyscalculia)
• F81.3 Az iskolai készségek kevert zavara
- Szakértői vélemény, fejlesztési terv – fejlesztő és gyógypedagógus, inkluzió,
spontán integráció

31. 7. Iskolai kudarcok és kezelésük lehetőségei a mai iskolában
Differenciálás
Ép fejlődésmenetű Normál tantervi követelmények
Tanmenet
Értékelés PP szerint
Tanulási zavar (SNI – Dys) Redukált tananyag
Értékelési forma megválasztása a szakértői vélemény
szerint
Felmentés  érettségi
Folyamatos fejlesztés a jól működő és kompenzáló
területeken
Tanulási nehézség (BTM) Több szemléltetés és sokféle érzékszervi befogadás
 biztos képzet kialakítása
Gyakori nevelői, tanári segítség
Hosszabb automatizálási idő
Értékelés: járási szakértői vélemény szerint
Felmentés: - változás
Hogyan?
• Differenciált osztálymunka
• Mást kap / több időt kap / könnyebbet kap / több segítséget kap
31

32. 8. A pedagógiai technológia szerepe
(https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0023_DP/dp5_3_ikttend_ch010000.html)
• A terminológia fejlődése
• Generációs szemlélet és kritikája
• Digitális pedagógia, IKT
• Az internetpenetráció következtében a hálózati hozzáférés már szinte minden
felhasználó felé teljesen biztosított, e téren digitális szakadékról már nemigen
beszélhetünk, főként nemzetközi szinten.
• Az új fejlesztési irányvonalak nagy része az előzőek miatt nagyban épít a hálózati
hozzáférésre, mint pl. web 2.0-s szolgáltatások.
• Az IKT-eszközparkját tekintve egyre inkább a mobilkommunikációs eszközökre való
fejlesztés és használat válik progresszív gyakorlattá.
• Egyre inkább jellemzőek az integrált, komplex IKT-eszközök és rendszerek
megjelenése és bevonása a hétköznapi életbe és a tanulás folyamatába.
• Az IKT-generációkat tekintve a meglévő generációk minél tökéletesebbé való
fejlesztése a legmeghatározóbb irányvonal, s nem újabb generációs találmányok
bevezetése.

33. 8. A pedagógiai technológia szerepe
• A web 2.0-s tartalmakat tekintve egyre inkább bevált gyakorlat, hogy az
egyes portálok kezeléséhez már nincs szükség programozói
ismeretekre, helyettük az egyszerűbb és felhasználóbarátabb
tartalomkezelő (CMS – Content Management System) rendszerek
elterjedése figyelhető meg – Moodle
• Blended learning
• Egyre több, hálózatalapú IKT-megoldás kerül előtérbe, kiemelt
hangsúllyal a tanulási környezetekre, illetve közösségi és kollaboratív
jellegű motorokra (ELGG – nyílt forráskódú közösségi portálmotor).

34. 8. A pedagógiai technológia szerepe
• A web 2.0 eszközrendszer jellemzői:
• A web 2.0 egy olyan IT-közeg, ahol a felhasználók közösen szervezik és
kezelik a tartalmakat
• A portál gazdája csak az IT-keretrendszert biztosítja, a tartalmi
kötöttségeket kerüli
• Alulról felfelé szervezés jellemzi (felhasználótól a csoportok irányába,
pl. blogközösség, fórum)
• Szolgáltatásszemléletű, szolgáltatásfejlesztés jellemzi,
• Személyes adatok kezelésének viszonylagos jellege, adatvédelmi
anomáliák jellemzik, üzleti, közéleti és személyes adatok kerülnek ki a
felhasználókról

35. 8. A pedagógiai technológia szerepe• Az alábbiakban a 100 legnépszerűbb web kettes alkalmazást bemutató weboldalak listájából azon, az
önálló tanuláshoz elengedhetetlen web kettes szolgáltatások olvashatóak, amelyek ma is használatban
vannak.
• Twitter (microblog eszköz)
• YouTube (videomegosztó)
• GoogleDocuments (irodai csoportmunka eszköz)
• Delicious (közösségi könyvjelző eszköz)
• SlideShare (bemutató tárhely
• Skype (azonnali üzenetküldő / VoIP)
• Google Reader (RSS / feed olvasó)
• Wordpress (blog eszköz)
• Facebook (ismeretségi hálózat)
• Moodle (LMS rendszer)
• Prezi (prezentációs szoftver)
• Google (webes keresőrendszer)
Digitális átállás, online oktatás tapasztalatai

36. 9. Lelki egészségvédelem az iskolában
(Szélesné Dr. Ferencz Edit PPT alapján van a 9. tétel)
Tanári hatékonyság-érzés elemei
- Elmélyedésre késztetés
- Lelkesedés
- Kérdezés
- Felelősségérzet
- Adaptáció
- Több csatorna
- Reflexió, önreflexió
Fogalmak: megküzdés, reziliancia, pszichológiai immunrendszer,
mentálhigiéné

37. 9. Lelki egészségvédelem az iskolában
Kiégés-szindróma
• Előjelek
• Az elkötelezettség csökkentése
- a tanítvánnyal
- másokkal
- a munkával
• Leépülés
- csökken a kognitív teljesítőképesség
- csökken a munka iránti motiváció
Pályaelhagyás indokai

38. 9. Lelki egészségvédelem az iskolában
Pszichoszomatikus tünetek
• Kétségek és kétségbeesés
- a munka és az élet értelmének elvesztése
- „belső felmondás"
- lelki összeomlás
• Destruktív, negatív érzelmi reakciók
- önmagával
- Tanítvánnyal
- munkahellyel szemben
• Felszínessé válás
- érzelmi téren
- szociális segítő kapcsolatokban
Rutinosodás, maximalizmus, túlzott professzionalizálódás

39. 9. Lelki egészségvédelem az iskolában
Burnout leküzdési technikák
• egészséges távolságtartás - a problémák objektív látása,
• a stressz-teli helyzetek intellektuális, racionális megközelítése,
• a túlzott bevonódás csökkentése a stressz-teli interakciókban,
• a személyzeten belüli támogató, feszültség-csökkentő, felelősség
megosztásra lehetőséget adó kapcsolatok.
• Problémacentrikus reagálás, amelyben a fenyegetés elhárítása a környezet
megváltoztatása a cél.
• Támasz keresés: a cél ilyenkor is a helyzet megváltoztatása, a fenyegetettség
megszüntetése, de ehhez közreműködőket igényel a személy.
• Feszültségkontroll: az alapvető cél a személyiség stabilitásának megőrzése, a
figyelem a fenyegetésről az én-re terelődik, de a személy nem adja fel a
leküzdés, a helyzetmódosítás lehetőségét.

40. 10. A pedagógus professzió
• Professzió, hivatás, szakma, mesterség (ars vs. techné)
• segítő foglalkozások, szakértői tudás (Zsolnai) professzionalizáció,
feminizáció, történetiség
• Új kihívások: globalizáció, információs, tudásalapú társadalom stb. és
az erre adott reakciók
• Pedagóguskompetenciák (8+1)

41. 10. A pedagógus professzió
A tanári tudás elemei: Falus Iván és a pedagógiai tudás
• Nézet, gyakorlati tudás, értékelő rendszer, reflexió
• Reflexió kiterjedése: kognitív, érzelmi-motivációs, viselkedés (magatartás),
környezeti feltételek
• Reflexió: szituáció és reflektáló személy között; saját praxis értékelése; tudatos
elemzés, önellenőrzés
• Reflektivitás:
- önismeret, attitűd
- cselekvés
- szakmai tudás
• Reflektív tanár: kompetenciatudat, önfejlesztés, kongruens, autonóm,
felelősségvállalás, állandó tudatos önreflexió, rugalmas és nyitott gondolkodás,
dialógus, személyes hatékonyság

42. 10. A pedagógus professzió
A tanári tudás elemei
• Sémák, rutinok, forgatókönyvek
• Deklaratív, procedurális tudás
• Jó gyakorlatok
• Problémák: explicit-implicit célok, hidden curriculum, lefordítás,
rendszerszemlélet, operacionalizálás, taxonómiák
Elméletek a professzióról
• Bagdy Emőke – pályaválasztási motivációk
- Altruizmus
- Példakép-mutatás
- Egyedi
- Érdek, kényszerítő motívumok
• Zsolnai - segítő foglalkozások, szakértői tudás

43. 10. A pedagógus professzió
Zsolnai féle professziógram
• Lelkileg egészséges
• Ért a tervezéshez, szervezéshez, elemzéshez
• Jó kommunikátor és diagnoszta
• Biztonságos döntéshozó, eligazodik az értékek világában
• Elismeri a műhibákat
• Pedagógiai paradigmák ismerete
• Fejlett jogérzék
• Nyitottság
• Alkotás, adaptálás
• Többféle pedagógus szerepben is hiteles: lélekvezető, vizsgáztató-értékelő, szervező
stb.