Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Pécs tervezhetőség ea

189 views

Published on

Tervezhetőség és alkalmazkodóképesség az oktatásban. Pécs, 2009.

Published in: Education
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Pécs tervezhetőség ea

  1. 1. Közoktatás ma és holnap Tervezhetőség és alkalmazkodóképesség az oktatásban Pécs, 2009, április 16. Radó Péter oktatáspolitikai elemző vezető tanácsadó Expanzió Humán Tanácsadó prado@expanzio.hu
  2. 2. A kínálat • Az oktatással szembeni kihívások (régi és új kihívások, a tervezhetőség korlátai) • Az oktatási célok újraértékelődése • Az alkalmazkodási dominó hatás: – A pedagógusokkal szembeni elvárások újraértékelődése – Az iskolákkal szembeni elvárások újraértékelődése – Az oktatásirányítással szembeni elvárások újraértékelődése
  3. 3. Megfelelünk-e a 19. század kihívásainak? Népiskola: a műveltséghez való hozzáférés lehetőségének általánossá tétele → írás → olvasás → számolás
  4. 4. Megfelelünk-e a 19. század kihívásainak? Olvasás-szövegértés tesztet 1. és 1 alatti szinten teljesítő 15 évesek aránya (PISA 2000-2006) 0 10 20 30 40 50 60 Finnország Svédország Lengyelorsz. M agyarorsz. Ausztria EU átlag C sehország Szlovákia Bulgária R om ánia 2000 2006
  5. 5. Megfelelünk-e a 20. század kihívásainak? Tömegoktatás (alapkérdések száz évvel Eötvös után): - Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése (egyenlő hozzáférés, az iskola hátránykompenzációs képessége) - A hátrányos megkülönböztetés (pl. szegregáció) felszámolása
  6. 6. Megfelelünk-e a 20. század kihívásainak? A szociális alapú szelekció méretéke Az ESCS index hatása az iskolák közötti teljesítmény- különbségekre (olvasás-szövegértés, PISA 2006) 0 10 20 30 40 50 60 FinnországSpanyolo.Lengyelo. DániaSvédország EgyesültKir.PortugáliaOECD átlagRom ániaSzlovákiaSzlovénia Ausztria Csehország BulgáriaM agyaro.
  7. 7. A 21. század kihívásai Képesek leszünk-e megfelelni bármilyen új kihívásnak amíg nem felelünk meg a régieknek?
  8. 8. A 21. század kihívásai (Tervezhetőek-e a hosszú távú célok?) A szocialista tervgazdálkodás logikája: 1958-1964 között megteremteni azt az oktatást ami felkészít engem arra, amit 2009-ben csinálok ↔ nem létezett a szakma amit gyakorlok, nem léteztek a problémák, amikkel foglalkozom, nem léteztek a fogalmak, amikkel dolgozom, nem léteztek a technológiák, amiket használok, nem léteztek az országok, ahol többnyire dolgozom, nem léteztek az intézmények amelyek foglalkoztatnak, nem léteztek a munkaszervezeteket, melyekben dolgozom, nem léteztek a szórakozás lehetőségei, melyeket ma kihasználok...
  9. 9. Hogyan készíthet fel az iskola valamire ami még nem létezik? Nevelési célok általában: a tanuló „felkészítése” (életre, munkára,...) ↔ a tanuló alkalmazkodó képességének erősítése (egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése) Nevelési célok konkrétan: • Az alkalmazkodás kontextuális és a kontextusok végtelenül sokfélék → nincs „általános műveltség” de van a tanuláshoz szükséges kompetenciáknak egy közös (alap)halmaza • Az alkalmazkodás kontextuális és a kontextus folyamatosan változik → a konkrét célokat folyamatosan újra kell gondolni a környezetre irányuló reflexió alapján
  10. 10. Oktatási célok: vissza az alapokhoz 19. század: a műveltség hozzáférhetővé tétele mindenki számára. 20. század: a műveltség lehetőségének kanonizált tantárgyi tudássá silányulása (több idő + több tudás → több kirekesztés). 21. század: a releváns tudáshoz való hozzáférés lehetőségének megteremtése mindenki számára Írás Olvasás számolás kulcs- kompetenciák (tudás + készségek + attitűdök)
  11. 11. Célok és azok következményei • Olyan célokat kell követnünk, amelyek integrálják a régi és az új kihívásokra adható válaszokat. • Nincsenek hosszú távon érvényes célok → a jövő megismerhetetlen kihívásaira procedurális választ kell adni: a hosszú távú vízió kulcseleme a folyamatos alkalmazkodás képessége. • Az alkalmazkodó oktatás a „reflexió → tervezés → fejlesztés” algoritmus alapján működik, de ez csak a helyi oktatási rendszerek és az egyes intézmények szintjén működik jól. • A középtávú helyi/intézményi tervezésnek vannak külső referenciái (demográfia, technológia, munkaerőpiac igényei, társadalompolitikai problémák, stb.) ↔ ezeket minden fejlesztési ciklus elején újra kell látogatni.
  12. 12. Az oktatás alkalmazkodó képessége: pedagógusok A pedagógusokkal szembeni új külső elvárások (demo): • Nemzeti és intézményi nevelési célok interpretációjának képessége • A differenciált pedagógia teljes eszköztárának alkalmazására való képesség • A saját sztereotípiák és azokon alapuló elvárások tudatosítása, befogadó magatartás és tanítás • A tananyag multikulturális szellemű konstruálása. • A szocio-kulturális hátrányok tanulásra gyakorolt hatásának kompenzálása. • SNI inklúzív pedagógia alkalmazása • Az IKT alkalmazásának és tanítási stratégiákba való integrálásának képessége. • Tantárgyi határok átlépésének képessége. • Másokkal való együttműködés képessége az iskolán belül és kívül. • Nem oktatási „szolgáltató” szerepek (szociális, kulturális, stb.)
  13. 13. A pedagógus mint (egész életen át) tanuló • Reálisak-e az elvárásaink? – Nem, mert az összes szakmai rutin felülírását igénylik – Nem, mert az elvárások inflálódnak, fókuszálatlanok. • Ami reális elvárás: folyamatos tanulás, a szakmai kompetenciák fejlesztésére való törekvés • Sikeres tanulás feltételei: – Motivált tanulás (meggyőzés, siker láthatóvá tétele, visszajelzés, addicionális terhek csökkentése) – A tanulás egyéni megtérülése (előmenetel és differenciálás) – A tanulással kapcsolatos információkhoz való hozzáférés (egyéni teljesítményértékelés, tanulási lehetőségek, informális és nem- formális tanulás elismerése) – Tanulási lehetőségekhez való hozzáférés (intézményi továbbképzési politikák alapján intézménybe bevitt továbbképzés) – A tanulás kultúrája – tanulásbarát szervezeti környezet
  14. 14. Az oktatás alkalmazkodó képessége: az iskolák → A pedagógusok sikeres tanulásának feltételei mind intézményi (szervezeti) feltételek (Legyünk optimisták: minden pedagógus képes tanulni.) • Külső elvárásokat csak az intézmény képes közvetíteni (→ a tanfelügyeletek kivonulnak az osztályteremből, helyüket a pedagógusok egyéni belső teljesítményértékelése veszi át). • Elvárt eredmények (kompetenciák) nem egyes pedagógusok munkájának, hanem az összes pedagógus munkájának összegződő eredményei. • Az egyes pedagógusok módszertani innovációja mindig beleütközik az intézmény működésébe (tantervi innováció → tanulásszervezés → intézményi működés) → A sikeres iskola képes tanuló szervezetként működni
  15. 15. Az intézményi alkalmazkodás logikája Oktatási célokról szóló reflexió (Önértékelés) Pedagógiai program IMIP Szervezeti működés Erőforrások felhasználása Tanulásszervezés Pedagógiai stratégiák
  16. 16. Az oktatás alkalmazkodó képessége: az oktatásirányítás • Várható-e, hogy az iskolák maguktól interpretálják a külső célokat és azokat szervezeti célokká alakítják át? • Van-e az iskolákban valódi önértékelési és önfejlesztési kényszer? • Az intézmények hatékonyan közvetítik-e a külső célokat az egyes pedagógusok felé? • Hatékonyan használják-e az iskolák a rendelkezésükre bocsájtott erőforrásokat (fejlesztési források, szakmai szolgáltatások, tudás és információ, stb.)? Ha a válasz nem: az oktatásirányítás felelőssége, hogy mindezt kikényszerítse, minderre ösztönözzön és mindezt támogassa.
  17. 17. Az oktatásirányítás új eszközei Minőségpolitika: az intézmények ösztönzése, késztetése és támogatása abban, hogy folyamatosan és önállóan fejlesszék az általuk nyújtott szolgáltatások minőségét és eredményességét A minőségpolitika eszközei: teljesítmény-menedzsment és szakmai támogató szolgáltatások Közoktatási teljesítmény-menedzsment: • Mindenki számára érvényes számon kérhető (mérhető) célok kitűzése • A célok megvalósulásának mérése-értékelése • A mérési-értékelési eredmények „visszacsatolása” minden érdekelt számára • Alulteljesítés és/vagy gyenge minőség esetén fejlesztő beavatkozás

×