1. A 21. század kihívásai az oktatással szemben Tervezhetőség és alkalmazkodóképesség az oktatásban Radó Péter oktatáspolitikai elemző vezető tanácsadó Expanzi ó Humán Tanácsadó [email_address]

2. A kínálat Az oktatással szembeni kihívások (régi és új kihívások, a tervezhetőség korlátai) Az oktatási célok újraértékelődése Az alkalmazkodási dominó hatás: A pedagógusokkal szembeni elvárások újraértékelődése Az iskolákkal szembeni elvárások újraértékelődése Az oktatásirányítással szembeni elvárások újraértékelődése

3. Megfelelünk-e a 19. század kihívásainak? Népiskola: a műveltséghez való hozzáférés lehetőségének általánossá tétele -> írás -> olvasás -> számolás

4. Megfelelünk-e a 19. század kihívásainak? Olvasás-szövegértés tesztet 1. és 1 alatti szinten teljesítő 15 évesek aránya (PISA 2000-2006)

5. Megfelelünk-e a 20. század kihívásainak? Tömegoktatás (alapkérdések száz évvel Eötvös után): - Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése (egyenlő hozzáférés, az iskola hátránykompenzációs képessége) - A hátrányos megkülönböztetés (pl. szegregáció) felszámolása

6. Megfelelünk-e a 20. század kihívásainak? A szociális alapú szelekció méretéke Az ESCS index hatása az iskolák közötti teljesítmény- különbségekre (olvasás-szövegértés, PISA 2006)

7. A 21. század kihívásai Képesek leszünk-e megfelelni bármilyen új kihívásnak amíg nem felelünk meg a régieknek?

8. A 21. század kihívásai (Tervezhetőek-e a hosszú távú célok?) A szocialista tervgazdálkodás logikája: 1958-1964 között megteremteni azt az oktatást ami felkészít engem arra, amit 2009-ben csinálok ↔ nem létezett a szakma amit gyakorlok, nem léteztek a problémák, amikkel foglalkozom, nem léteztek a fogalmak, amikkel dolgozom, nem léteztek a technológiák, amiket használok, nem léteztek az országok, ahol többnyire dolgozom, nem léteztek az intézmények amelyek foglalkoztatnak, nem léteztek a munkaszervezeteket, melyekben dolgozom, nem léteztek a szórakozás lehetőségei, melyeket ma kihasználok...

9. Hogyan készíthet fel az iskola valamire ami még nem létezik? Nevelési célok általában: a tanuló „felkészítése” (életre, munkára,...) ↔ a tanuló alkalmazkodó képességének erősítése (egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése) Nevelési célok konkrétan: Az alkalmazkodás kontextuális és a kontextusok végtelenül sokfélék -> nincs „általános műveltség” de van a tanuláshoz szükséges kompetenciáknak egy közös (alap)halmaza Az alkalmazkodás kontextuális és a kontextus folyamatosan változik -> a konkrét célokat folyamatosan újra kell gondolni a környezetre irányuló reflexió alapján

10. Oktatási célok: vissza az alapokhoz 19. század: a műveltség hozzáférhetővé tétele mindenki számára. 20. század: a műveltség lehetőségének kanonizált tantárgyi tudássá silányulása (több idő + több tudás -> több kirekesztés) . 21. század: a releváns tudáshoz való hozzáférés lehetőségének megteremtése mindenki számára Írás Olvasás számolás kulcs-kompetenciák (tudás + készségek + attitűdök)

11. Célok és azok következményei Olyan célokat kell követnünk, amelyek integrálják a régi és az új kihívásokra adható válaszokat. Nincsenek hosszú távon érvényes célok -> a jövő megismerhetetlen kihívásaira procedurális választ kell adni: a hosszú távú vízió kulcseleme a folyamatos alkalmazkodás képessége. Az alkalmazkodó oktatás a „ reflexió -> tervezés -> fejlesztés ” algoritmus alapján működik, de ez csak a helyi oktatási rendszerek és az egyes intézmények szintjén működik jól. A középtávú helyi/intézményi tervezésnek vannak külső referenciái (demográfia, technológia, munkaerőpiac igényei, társadalompolitikai problémák, stb.) ↔ ezeket minden fejlesztési ciklus elején újra kell látogatni.

12. Az oktatás alkalmazkodó képessége: pedagógusok A pedagógusokkal szembeni új külső elvárások (demo) : Nemzeti és intézményi nevelési célok interpretációjának képessége A differenciált pedagógia teljes eszköztárának alkalmazására való képesség A saját sztereotípiák és azokon alapuló elvárások tudatosítása, befogadó magatartás és tanítás A tananyag multikulturális szellemű konstruálása. A szocio-kulturális hátrányok tanulásra gyakorolt hatásának kompenzálása. SNI inklúzív pedagógia alkalmazása Az IKT alkalmazásának és tanítási stratégiákba való integrálásának képessége. Tantárgyi határok átlépésének képessége. Másokkal való együttműködés képessége az iskolán belül és kívül. Nem oktatási „szolgáltató” szerepek (szociális, kulturális, stb.)

13. A pedagógus mint (egész életen át) tanuló Reálisak-e az elvárásaink? Nem, mert az összes szakmai rutin felülírását igénylik Nem, mert az elvárások inflálódnak, fókuszálatlanok. Ami reális elvárás: folyamatos tanulás, a szakmai kompetenciák fejlesztésére való törekvés Sikeres tanulás feltételei: Motivált tanulás (meggyőzés, siker láthatóvá tétele, visszajelzés, addicionális terhek csökkentése) A tanulás egyéni megtérülése (előmenetel és differenciálás) A tanulással kapcsolatos információkhoz való hozzáférés (egyéni teljesítményértékelés, tanulási lehetőségek, informális és nem- formális tanulás elismerése) Tanulási lehetőségekhez való hozzáférés (intézményi továbbképzési politikák alapján intézménybe bevitt továbbképzés) A tanulás kultúrája – tanulásbarát szervezeti környezet

14. Az oktatás alkalmazkodó képessége: az iskolák -> A pedagógusok sikeres tanulásának feltételei mind intézményi (szervezeti) feltételek (Legyünk optimisták: minden pedagógus képes tanulni.) Külső elvárásokat csak az intézmény képes közvetíteni (-> a tanfelügyeletek kivonulnak az osztályteremből, helyüket a pedagógusok egyéni belső teljesítményértékelése veszi át). Elvárt eredmények (kompetenciák) nem egyes pedagógusok munkájának, hanem az összes pedagógus munkájának összegződő eredményei. Az egyes pedagógusok módszertani innovációja mindig beleütközik az intézmény működésébe (tantervi innováció -> tanulásszervezés -> intézményi működés) -> A sikeres iskola képes tanuló szervezetként működni

15. Az intézményi alkalmazkodás logikája Oktatási célokról szóló reflexió (Önértékelés) Pedagógiai program IMIP Szervezeti működés Erőforrások felhasználása Tanulásszervezés Pedagógiai stratégiák

16. Az oktatás alkalmazkodó képessége: az oktatásirányítás Várható-e, hogy az iskolák maguktól interpretálják a külső célokat és azokat szervezeti célokká alakítják át? Van-e az iskolákban valódi önértékelési és önfejlesztési kényszer? Az intézmények hatékonyan közvetítik-e a külső célokat az egyes pedagógusok felé? Hatékonyan használják-e az iskolák a rendelkezésükre bocsájtott erőforrásokat (fejlesztési források, szakmai szolgáltatások, tudás és információ, stb.)? Ha a válasz nem: az oktatásirányítás felelőssége, hogy mindezt kikényszerítse, minderre ösztönözzön és mindezt támogassa.

17. Az oktatásirányítás új eszközei Minőségpolitika: az intézmények ösztönzése, késztetése és támogatása abban, hogy folyamatosan és önállóan fejlesszék az általuk nyújtott szolgáltatások minőségét és eredményességét A minőségpolitika eszközei: teljesítmény-menedzsment és szakmai támogató szolgáltatások Közoktatási teljesítmény-menedzsment: Mindenki számára érvényes számon kérhető (mérhető) célok kitűzése A célok megvalósulásának mérése-értékelése A mérési-értékelési eredmények „visszacsatolása” minden érdekelt számára Alulteljesítés és/vagy gyenge minőség esetén fejlesztő beavatkozás