A tehetségvizsgálatok kérdéskörének szakmai alapjai pontokba szedve.

1. Tehetségvizsgálatok
Szakmai alapok 2.

2. A tehetségvizsgálat
 A tehetségvizsgálatok egy adott
közösség és/vagy adott
egyének megismerésére
irányulnak, és nem a
tehetségek kiválogatását
célozzák.

3. A tehetségvizsgálat
 A tehetségvizsgálatok célja a megfelelő
fejlesztő környezet biztosítása akár
egyénről, akár egy közösségről van
szó, így a vizsgálat fejlesztési terv
kidolgozásával végződik.

4. A tehetségvizsgálat
 A tehetségvizsgálat több forrás
bevonásával történik, a személyes és
környezeti változók interakciójában
kerülnek elemzésre az információk.

5. A tehetségvizsgálat
 A tehetségvizsgálatok az erős és
gyenge pontok azonosítására egyaránt
figyelemmel vannak.
 A képesség, tanulási és motivációs
profil alapján lehet fejlesztési
környezetet felépíteni, megalapozottan
programokba irányítani, vagy
mentorhoz közvetíteni a tehetségeket.

6. A tehetségvizsgálat
 A leggondosabban felépített vizsgálat
is elsősorban a jelen helyzetről, az
odavezető útról, és arról ad képet,
hogy mire van szükség ahhoz, hogy
tehetséggé váljon valaki.

7. A tehetségvizsgálat
 A tehetségek vizsgálata és
nyilvántartása elsősorban állami
feladat, továbbá azon természetes
vagy jogi személyek felelőssége, akik a
tehetségek gondozásával foglalkoznak.

8. Szakmai alapok a
tehetséggondozáshoz
Gyarmathy Éva (2012) Szakmai alapok a nemzeti
tehetséggondozás továbbfejlesztéséhez.
In Szerk. H. Nagy Anna (2012) Szakmai ajánlások a nemzeti
tehetséggondozás továbbfejlesztéséhez. Magyar Géniusz
Program, 6-10.