A tehetségekgondozás szakmai szemléleti alapelvei pontokba szedve.

1. Tehetséggondozás
Szakmai alapok 3.

2. Tehetséggondozás
 A tehetséggondozás
minden egyénre ki kell,
hogy terjedjen.

3. Tehetséggondozás fő formái:
 a mindennapi tevékenységbe épített fejlesztés;
 egy-egy tudományos, művészeti, sport vagy egyéb
tevékenység kiemelt művelése;
 egyéni és csoportos konzultáció a családdal,
szakemberekkel, a tehetségekkel;
 mentorrendszer;
 pályázatok, versenyek, fellépések
egyéb megjelenés;
 pályatanácsadás, karrierépítés;
 konfliktuskezelés; terápiás ellátás.

4. Tehetséggondozás
 A tehetséggondozás területei
életkoronként változó hangsúllyal
szerepelnek az ellátásban.
 Mindenki meg kell kapja a
megfelelő ellátást születéstől vagy
akár már előtte kezdődően egész
életén át a tehetséggondozás
különböző formái által.

5. Tehetséggondozás
 Törekedni kell a tehetségesek
természetes közösségben tartására
és lehetőség szerint ehhez
rendelődjenek a kiegészítő,
gazdagító programok.

6. Tehetséggondozás
 A tehetségesek szegregálása
tehetségvesztéssel járhat.
 A tehetségesek szegregált ellátása
esetén különösen nagy figyelmet
kell fordítani a kiemelés okozta
természetellenes helyzet kezelésére.

7. Tehetséggondozás
 A tehetséggondozás minden formájában külön
figyelmet kell fordítani az alulteljesítőkre, a
szabálytalan és a kettős különlegességű tehetségekre.
 A valamilyen okból hátrányos
helyzetű, sajátos nevelési igényű
és/vagy beilleszkedési zavarokkal
küzdő populációk legalább annyira
érintettek a tehetséget illetően, mint
bármilyen más csoport.

8. Szakmai alapok a
tehetséggondozáshoz
Gyarmathy Éva (2012) Szakmai alapok a nemzeti
tehetséggondozás továbbfejlesztéséhez.
In Szerk. H. Nagy Anna (2012) Szakmai ajánlások a nemzeti
tehetséggondozás továbbfejlesztéséhez. Magyar Géniusz
Program, 6-10.