Az átütő tehetségek ellátása egyelőre nem megoldott. A tehetséggondozás szemléletében a homogenitás nagy hátrányt jelent számukra, ugyanis fejlődésük és igényeik is jelentősen eltérnek a többi tehetségtől. Legtöbbször a beilleszkedésük nehézkes, sok zavarral jár és gyakran ezzel mutatkoznak meg, és így kerülnek szakemberhez. Ekkor azonban már számos sérülést szereztek. Fontos lenne sokkal hamarabb ellátást nyújtani számukra.
A tehetség összetett működés, amelynek a támogatása hasonlóan összetett és hálózatos működést kíván. Ennek hiányában a tehetség beilleszkedése akadályozott, és sok konfliktussal jár.
Az átütő tehetségek ellátása egyelőre nem megoldott. A tehetséggondozás szemléletében a homogenitás nagy hátrányt jelent számukra, ugyanis fejlődésük és igényeik is jelentősen eltérnek a többi tehetségtől. Legtöbbször a beilleszkedésük nehézkes, sok zavarral jár és gyakran ezzel mutatkoznak meg, és így kerülnek szakemberhez. Ekkor azonban már számos sérülést szereztek. Fontos lenne sokkal hamarabb ellátást nyújtani számukra.
A tehetség összetett működés, amelynek a támogatása hasonlóan összetett és hálózatos működést kíván. Ennek hiányában a tehetség beilleszkedése akadályozott, és sok konfliktussal jár.
Az inkluzív tanítás a sokféleséget értéknek és nem zavarnak tekinti. A tanulás sokféle képességet és több szintet kell használjon, és mindeig a tanuló igényeinek megfelelően. A tevékenység által fejlődnek a képességek és a tudás.
This document discusses different forms of talent and ability that have very different needs. It identifies five categories of talent or giftedness: breakthrough talent, outstanding talent, talent in special circumstances, special talent, and general talent. Each category likely has unique needs to be supported.
A digitális nemzedék mi vagyunk mindannyian. A korábban digitális bevándorlónak címkézett generációk mára már jobban hasonlítanak a digitális bevándorlóknak nevezettekre, mint korábbi önmagukra. Annyi időt töltött és tevékenykedett már mindenki az infokommunikációs korszakban, hogy idegrendszere átvette annak működését. A lélek azonban nem adja meg ilyen könnyen magát az újdonságnak, és keményen ellenkezik a változással és a változás okozta bizonytalansággal. Sokan még továbbra is azt várják, hogy egyszer csak kialakul egy új kultúra, amely végre ismét valamelyes stabilitást hoz.
Az új kultúra már kialakulóban van, ez a jó hír. A rossz hír, illetve ki-ki kedve szerint minősítheti, hogy az új kultúra lényege a változás. Emiatt a lelki túlélő felszerelésünk legfontosabb eleme, a bizonytalanság elfogadása. Nem fog könnyen menni, de a túléléshez szükséges egyéb értékeinkkel együtt hatalmas fejlődési lehetőség elé nézünk.
A tanulás szintje és a területe alapján tevékenység mátrix alakítható ki, amely két funkciót tölt be, (1) a tevékenységek széles palettáját teszi tervezhetővé,
(2) a tevékenységben résztvevők megismerésének hátterét adja. Az egyén vagy csoport aktivitását megfigyelve berajzolható képesség területenként
a kognitív szint, amelyet adott tevékenység során mutatnak, az adott képesség terület iránti elköteleződés mértéke, az érdeklődés nagysága.
A tevékenység mátrix a tehetséggondozásban és a felzárkóztatásban egyaránt nagyon jól használható, mert tervezhetővé teszi.
Az olvasáshoz szükséges részképességek nyolcéves korra érnek be, de a gyerekek érése nagy egyéni különbségeket mutat. Már három éves korban is érett lehet az agy az olvasásra, de egyre többen vannak, akiknek a neurológiai rendszere csak nyolcéves korra teszi lehetővé az olvasást. A gyerek magától megtanul olvasni, ha literális környezetben nevelkedik, és a szükséges részképességei megértek. Az olvasás tanítása nem más, mint a fentiek biztosítása.
A tehetség a szokásosnál nagyobb belső hajtóerő, amely a változásra és változtatásra, vagyis a fejlődésre és a fejlesztésre irányul. Sajátos attitűd, amely a szokásostól több tekintetben is eltérő tevékenységben jelenik meg. Nem azzal foglalkozik a tehetség, hogy valami elérhető-e, hanem azzal, hogy miképpen érhető el.
A tehetséges egyének egyik fontos jellemzője, hogy az elért teljesítményt újabb tevékenységekre való lehetőségként észlelik. Ez az attitűd vezet egyre több tevékenységhez, vagyis gyakorláshoz, és így a képességek fejlődéséhez, és ezáltal újabb teljesítmények eléréséhez.
The document discusses the benefits of exercise for both physical and mental health. It notes that regular exercise can reduce the risk of diseases like heart disease and diabetes, improve mood, and reduce feelings of stress and anxiety. The document recommends that adults get at least 150 minutes of moderate exercise or 75 minutes of vigorous exercise per week to gain these benefits.
A tapasztalat alapú tanulás egyik legfontosabb formája a a probléma alapú tanulás, amely szemben a feladaton alapulóval, sokkal nagyobb önállóségot, kutatást és a bizonytalanság elviselését kívánja meg.
A tehetség gyakran egyéb különlegességek miatt is eltér a többségtől, ami a beilleszkdését nehezíti. Ezért olyan tehetséggondozásra van szükség, amely széles rétegeket elér, és kezdetben a felzárkóztatás nem különül ela tehetséggondozástól. Ez a mindennapi tanításban a legjobban megoldható, de a tehetséggondozás többszintűvé alakítására is szükség van.
Csehné Dr. Papp Imola
Dr. Kollár Csaba
A diversity menedzsment megnyilvánulása az iskolában
A VII. Trefort Ágoston Szakképzés- és Felsőoktatás-pedagógiai Konferencián elhangzott előadás prezentációja.
Időpont : 2017. november 24.
Helyszín: Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ, Budapest
Az inkluzív tanítás a sokféleséget értéknek és nem zavarnak tekinti. A tanulás sokféle képességet és több szintet kell használjon, és mindeig a tanuló igényeinek megfelelően. A tevékenység által fejlődnek a képességek és a tudás.
This document discusses different forms of talent and ability that have very different needs. It identifies five categories of talent or giftedness: breakthrough talent, outstanding talent, talent in special circumstances, special talent, and general talent. Each category likely has unique needs to be supported.
A digitális nemzedék mi vagyunk mindannyian. A korábban digitális bevándorlónak címkézett generációk mára már jobban hasonlítanak a digitális bevándorlóknak nevezettekre, mint korábbi önmagukra. Annyi időt töltött és tevékenykedett már mindenki az infokommunikációs korszakban, hogy idegrendszere átvette annak működését. A lélek azonban nem adja meg ilyen könnyen magát az újdonságnak, és keményen ellenkezik a változással és a változás okozta bizonytalansággal. Sokan még továbbra is azt várják, hogy egyszer csak kialakul egy új kultúra, amely végre ismét valamelyes stabilitást hoz.
Az új kultúra már kialakulóban van, ez a jó hír. A rossz hír, illetve ki-ki kedve szerint minősítheti, hogy az új kultúra lényege a változás. Emiatt a lelki túlélő felszerelésünk legfontosabb eleme, a bizonytalanság elfogadása. Nem fog könnyen menni, de a túléléshez szükséges egyéb értékeinkkel együtt hatalmas fejlődési lehetőség elé nézünk.
A tanulás szintje és a területe alapján tevékenység mátrix alakítható ki, amely két funkciót tölt be, (1) a tevékenységek széles palettáját teszi tervezhetővé,
(2) a tevékenységben résztvevők megismerésének hátterét adja. Az egyén vagy csoport aktivitását megfigyelve berajzolható képesség területenként
a kognitív szint, amelyet adott tevékenység során mutatnak, az adott képesség terület iránti elköteleződés mértéke, az érdeklődés nagysága.
A tevékenység mátrix a tehetséggondozásban és a felzárkóztatásban egyaránt nagyon jól használható, mert tervezhetővé teszi.
Az olvasáshoz szükséges részképességek nyolcéves korra érnek be, de a gyerekek érése nagy egyéni különbségeket mutat. Már három éves korban is érett lehet az agy az olvasásra, de egyre többen vannak, akiknek a neurológiai rendszere csak nyolcéves korra teszi lehetővé az olvasást. A gyerek magától megtanul olvasni, ha literális környezetben nevelkedik, és a szükséges részképességei megértek. Az olvasás tanítása nem más, mint a fentiek biztosítása.
A tehetség a szokásosnál nagyobb belső hajtóerő, amely a változásra és változtatásra, vagyis a fejlődésre és a fejlesztésre irányul. Sajátos attitűd, amely a szokásostól több tekintetben is eltérő tevékenységben jelenik meg. Nem azzal foglalkozik a tehetség, hogy valami elérhető-e, hanem azzal, hogy miképpen érhető el.
A tehetséges egyének egyik fontos jellemzője, hogy az elért teljesítményt újabb tevékenységekre való lehetőségként észlelik. Ez az attitűd vezet egyre több tevékenységhez, vagyis gyakorláshoz, és így a képességek fejlődéséhez, és ezáltal újabb teljesítmények eléréséhez.
The document discusses the benefits of exercise for both physical and mental health. It notes that regular exercise can reduce the risk of diseases like heart disease and diabetes, improve mood, and reduce feelings of stress and anxiety. The document recommends that adults get at least 150 minutes of moderate exercise or 75 minutes of vigorous exercise per week to gain these benefits.
A tapasztalat alapú tanulás egyik legfontosabb formája a a probléma alapú tanulás, amely szemben a feladaton alapulóval, sokkal nagyobb önállóségot, kutatást és a bizonytalanság elviselését kívánja meg.
A tehetség gyakran egyéb különlegességek miatt is eltér a többségtől, ami a beilleszkdését nehezíti. Ezért olyan tehetséggondozásra van szükség, amely széles rétegeket elér, és kezdetben a felzárkóztatás nem különül ela tehetséggondozástól. Ez a mindennapi tanításban a legjobban megoldható, de a tehetséggondozás többszintűvé alakítására is szükség van.
Csehné Dr. Papp Imola
Dr. Kollár Csaba
A diversity menedzsment megnyilvánulása az iskolában
A VII. Trefort Ágoston Szakképzés- és Felsőoktatás-pedagógiai Konferencián elhangzott előadás prezentációja.
Időpont : 2017. november 24.
Helyszín: Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ, Budapest
Az Érdeklődés Térképe ingyenesen használható vizsgálat eljárás. Közreadja Dr. Gyarmathy Éva, a vizsgálati anyag elérhető a http://www.diszlexia.hu weboldalon.
A képességek fejlődése sokkal biztosabban azonosítható a kedvelt és a került tevékenységek megfigyelésével, mint a képességtesztekkel.
This prayer requests blessings for children, including loving parents, security, a healthy environment, calm educators, and an education that encourages learning. It asks that children be granted free activity to learn about themselves, peers to learn from each other, and an open society that teaches cooperation rather than manipulation.
Kimutatottan növekszik az atipikus fejlődésű gyerekek aránya – tanulási, figyelem, hiperaktivitás, autizmus spektrum zavar. A sokszor nem nyilvánvaló eltéréseknek csupán a töredéke kap diagnózist, de ez is felesleges, ha nincsen mellé megfelelő ellátás. A megoldás az atipikus gyerekek fejlesztésében és tanításában az atipikus módszerek használata. Ezek a módszerek viszont csak a kultúrától eltávolodott oktatás számára atipikusak, egyébként az idegrendszer érését fejlesztő mindennapi tevékenységekben is megtalálható lehetőségek, például a mozgás, művészetek, stratégiai játékok.
Az iskola azzal a soha nem látott helyzettel szembesül, amivel a társadalom egésze: a gyerekek tudásszerzése a felnőttektől részben függetlenné vált, és több területen is a felnőttekétől különböző és gyakran nagyobb tudással rendelkeznek. Ebben a helyzetben az iskolának és az iskola fontos szereplőinek fel kell készülni az új feladatra, új szerepre, amely elsősorban a harmonikus fejlődés és tanulás biztosítása, szervezése. A jövő a facilitátoroké.
Az ember gondolkodásában és tanulásában messze nagyobb szerepe van testnek, mint azt az iskolában elismerik. Az oktatás az emberi kogníciót nagyon szüken értelmezi, és a hatékonysága ennek megfelelően szűk. A gyerekek egy igen nagy része számára megnehezíti a tanulást, hogy nem használhatják a mozgást, a testtel tanulást.
A tudatos érzelmi fejlesztés hiányzik az oktatási rendszerből, pedig a társas-közösségi tér nagy lehetőség lenne erre. Az érzelmi intelligencia elválaszthatatlan a személyes hatékonyság és a konfliktusok kezelésének témájától, így kiváló együttes áll rendelkezésre.
A pókábra alkalmas a tanulnivaló algoritmizálására. Ha van egy keret, a diák sokkal könnyebben tud új anyagokat megtanulni, mint ha csupán informciókat gyűjt be. Az algoritmus segíti később is a tudásának és életvezetésének rendezésében., a sok informcáció és változás kezelésében.
Juggling is an ancient way to improve cognitive development and efficiency. The digital age requires more conscious training for the brain, and one very edóffective way is juggling.
Atypical will be typical. The changing environment changes the development of the brains and education should find answers to the new ways children learn.
Az autizmus spektrum zavar az atipikus fejlődés egyik formája. A jellemezője a konkrétumokban való gondolkodás. Emellett mindenféle egyéb neurobiológiai eltérés része lehet.
A minden gyerek számára kedvező homogén oktatási módszer nem működik, és valójában soha sem létezett. Az oktatás csak kirángatja a komfort zónájából a gyerekeket, és nem segíti, hogy megküzdjenek a számukra messze nem optimális helyzettel. Nem megoldás a rendszerbe nem illő gyerekeknek diagnózisokat adni, mert hamarosan az atipikus lesz a tipikus. Most, amikor a gyerekek abban különböznek a korábbi gyerekektől, hogy egymástól nagyon különböznek, lehetetlen egyféle módon sikeressé tenni őket. A diverzitás természetes, és a gyerekekkel foglalkozó szakemberek számára is természetessé kell váljon a sokféleség: sokféle gyerek, sokféle módszer.
Ha az oktatás nem is, de a gyerekek agya reagál a digitális környezetre, és jelenleg az iskola duplán lemaradásba került. Egyrészt nem illik a gyorsan változó környezethez, másrészt nem illik a gyerekekhez, akik ráadásul most leképezik az aktuális kultúrát is. Az iskola egy korábbi kulturális környezethez tartozó intézmény, amely mechanikus szemléletével már akkor sem illett a gyermeki agy fejlődéséhez, de legalább illett a gyerekek szocializációjához. Most még ez sincsen. A kiváló Digitális Oktatási Stratégia egyelőre azért nem tud bekerülni az iskolákba, mert nem kompatibilis a rendszerrel, amely a régi szemléleten alapszik. A szemléletváltás nehéz, de nem bonyolult. Csupán mindent fordítva kell tenni, mint eddig.
A tehetség négyféle történeti szemlélete még most is él, de talán egy nem is létező fogalomról van szó. Miközben tehetséges egyének egyértelműen léteznek, az nem meghatározható, hogy ki a tehetséges gyermek.
A nem mindig nyilvánvaló és egzaktul azonosítható idegrendszeri érési eltérések, gyakran együtt, és különböző kombinációkban jelennek meg. A szindrómák gyakori közös megjelenésének oka az egymást átfedő fejlődési utak, amelyek az atipikus fejlődéshez vezetnek. A tanulási, figyelem, hiperaktivitás és autizmus spektrum zavarok egy csoportba tartozó veleszületett és/vagy szerzett idegrendszeri eltéréseken alapulnak, és a környezet, így a tanítási módszerek meghatározó jelentőségűek a kialakulásukban.
Egy kultúraváltás olyan erőteljes környezeti hatás, amely átalakítja az emberi agyműködést, az információk feldolgozási módját, a tanulást és a gondolkodást. A korábbi nagy kulturális váltások esetében is így volt ez, de a fejlődés exponenciális gyorsulása miatt jelenleg több évszázadnyi változást élünk meg, ami eléggé sokkos helyzethez vezetett, és kevés az adaptív válasz. Az ember egyik legfőbb túlélési eszköze az agy képlékenysége és az ehhez kapcsolódó tanulási képesség, vagyis kritikus kérdés, hogy mit tesz a társadalom a megváltozott környezetben megváltozott agyakkal.
1. Helyi tehetséggondozó stratégia1
készítette: Dr. habil. Gyarmathy Éva
Alapelvek
• A tehetséggondozásnak, mint minden egyéb jelentős hatású tevékenységnek befogadó
jellege kell legyen. Mindenki számára elérhetővé tehető és teendő a kiemelkedő
teljesítmények elérése. Így a tehetségek automatikusan megjelennek.
• A hatékony tehetséggondozás tevékenység és nem teljesítmény alapú. A teljesítmények
következményként jelennek meg, de csupán a tizenéves kortól kezdve lehet értékelési
szempontként, de még ekkor sem kritériumként vagy szelekciós tényezőként használni.
A) Tehetséggondozás
• fejlesztés hangsúlyos, amelynek része a tehetség oldal erősítése mellett a kognitív
teljesítményeket megalapozó szenzomotoros területek és a személyiség fejlesztése is,
• tehetségazonosítás helyett tehetségmegismerés hangsúlyos, vagyis az egyén és fejlődési
igényeinek megismerésére irányul,
• módszertani sokféleségre épülő.
A többszintű, az érdeklődésre építő tehetséggondozás mindenki számára előnyös. Ehhez a
tehetséggondozás alábbi csésze rendszere vezethet:
Széles rétegeknek a mindennapi ellátásban
Érdeklődők csoportjának
Kiemelkedőknek
Tehetségeknek
B) A tehetség2
A tehetség és fejlődése sokféle, és a szabálytalan formáinak
elismerése és felismerése is része a gondozásnak.
A tehetség különböző fejlődési szintjei és megjelenési aránya
a populációban:
1. Tehetségmező 25%
2. Kiemelkedő tehetség 5-7%
3. Átütő tehetség 1%
4. Különleges helyzetű tehetség nincs adat
A tehetség fejlődése, mint minden egyéb fejlődés sokféle. Lehet gyors, hullámzó, késői. Mindez
nem a tehetség nagyságáról, hanem fejlődési sajátságáról szól, amelyet a tehetséggondozásban
figyelembe kell venni.
1
Gyarmathy Éva (2014) Stratégia a tehetséggondozásban. Tani-Tani Online. http://www.tani-
tani.info/strategia_a_tehetseggondozasban - tanulmányra épülő helyi tehetséggondozó gyakorlati stratégia
2
Gyarmathy Éva (2014) A nem szunnyadó erő. Neveléstudomány Online,
http://nevelestudomany.elte.hu/index.php/2014/07/a-nem-szunnyado-ero-a-tehetseg-fogalmanak-atgondolasa
• ÁTÜTŐ TEHETSÉG
• TEHETSÉG
• KÜLÖNLEGES
HELYZETŰ TEHETSÉG
15-25%
5-7%
1%
?%
• KIEMELKEDŐ
TEHETSÉG
2. 1. Amikor tehetséggondozásról van szó, nem egy elitről gondolkodunk, hanem széles
rétegekről.
2. A legjobban ismert tehetség a kiemelkedő tehetség, az optimális tehetség, mert jól
azonosítható és viszonylag jól alkalmazkodik.
3. Az átütő tehetség beilleszkedése sokszor nehéz, és legtöbbször problémaként jelenik meg.
4. A tehetség sajátos attitűd és személyiség, így önmagában is különlegesség ezért kisebbségi
helyzet. Ehhez járulhat különböző hátterű egyéb különlegesség, mint
• szociokulturális helyzet,
• etnikai-nemzetiségi helyzet,
• neurológiai eltérések,
• viselkedési és érzelmi sajátosságok
• érzékszervi-mozgásos eltérések.
Mindezen sajátosságok szintén kisebbségi helyzetnek tekinthetők, és a többségi társadalomba való
beilleszkedés nehézségei miatt gyakran vezetnek zavarokhoz, így jelenik meg a
• szociokulturális hátrány,
• etnikai-nemzetiségi kisebbségi helyzet,
• neurológiai alapú teljesítményzavarok, leggyakrabban tanulási zavar,
diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia diagnózissal,
• viselkedési és érzelmi zavarok, leggyakrabban figyelem zavar, hiperaktivitás
zavar, autizmus, Asperger szindróma diagnózissal,
• érzékszervi-mozgásos zavarok, leggyakrabban vak és gyengén látó, siket,
mozgáskorlátozottság diagnózissal.
A többszörös különlegesség tehát ezen egyének különleges helyzetéből fakad, így
munkafogalomként egyszerűen nevezhetők különleges helyzetű tehetségeknek.
A vizsgálatok során a képességfejlődés mellet az érdeklődés alakulását is hangsúlyosan figyelembe
kell venni, mert ez utóbbi jelzi a belső hajtőerő nagyságát és irányát. A tehetség önmagát
azonosítja, ha a képességeinek és érdeklődésének megfelelő tevékenységre van lehetősége.
B) Környezet: A tehetségfejlődést támogató klíma erősítése, és a tehetségirányú fejlődés
lehetőségeinek és akadályainak feltárása a cél, nem az egyének címkézése.
A tehetségfejlődésben nincsen egyféle megfelelő környezet, mert mindenki számára eltérő a
fejlődéséhez szükséges külső elemek rendszere. Ezért a támogató klíma lényege, hogy lehetőséget
ad az egyéni utak kiteljesítésére.
A vizsgálatok nem csak az egyént, hanem a környezetet is felmérik. Az egyén és a környezet
összeillését keresve a tehetségek számára optimálisan kialakítható fejlődési terep azonosítható.
A sokféle tehetségeknek megfelelő környezet mindenkinek segít a legjobbat kihozni magából.
Ennek a környezetnek a jellemzői:
• Sokféle képességet tekint értéknek, a képesség és készség területeket nem rangsorolja.
• Az erős és gyenge oldalakra egyaránt figyelemmel van.
• Tiszteletben tartja az egyéni fejlődési utakat.
3. • Tevékenységet vár el, nem teljesítményt.
• Sokféle tevékenységre ad lehetőséget.
• Támogatja a társas és az önálló tevékenységeket.
3. Programok: Akadálymentesített, vagyis a különleges, így a szociokulturális helyzet, sajátos
nevelési igény, beilleszkedési, tanulási, érzelmi és/vagy viselkedési eltérések, nemzetiségi és
migrációs helyzet terén a többségtől eltérő helyzetű, tehetségeknek is megfelelő tehetséggondozó
programok előtérbe helyezése a cél.
A tehetséggondozó programok kidolgozásánál lényeges szempontok:
• A programok az egyén és környezetének egészét célozzák, mert ezek elválaszthatatlan
egységben vannak, rendszerben működnek. Komplex programok tervezése a feladat:
családok, pedagógusok, tehetségfejlesztő szakemberek, állami és civil intézmények közös
tevékenységére van szükség.
• Az integrált programok előnyt élveznek, mert a sokféleség a fejlődés egyik motorja. Az
akadálymentesítés lényege, hogy olyan egyetemes tervezéssel készüljenek a programok,
hogy függetlenül helyzetétől mindenki megtalálja bennük a fejlődéshez szükséges
tevékenységeket.
• A programok minél szélesebb kör számára induljanak. Feleljenek meg akár a különleges
helyzetű tehetségeseknek is. Érjék el a hátrányos illetve a leghátrányosabb helyzetű
településeken élőket, a sajátos nevelési igényű csoportokat, a különböző okok miatt
kisebbségben élőket és a kiemelkedő valamint átütő tehetségeket is.
• Minél koraibb életkortól, ha lehet már hároméves kortól induljon az ellátás, amelynek
módszerei életkoronként változóak, de soha nem külön kezelik az erős és gyenge oldalakat.
Környezetével egységben és egészként fejlődésre kész egyénként tekintenek mindenkire. A
felzárkóztatás és tehetséggondozás nem válik külön.
4. Az átütő és kiemelkedő tehetségek: A korai ellátó rendszer felépítése, és a további fejlődéshez
szükséges környezeti háttér megteremtése a feladat.
A tehetség korai átütő megjelenése a környezet és egyén számára igen megterhelő össze nem illést
jelent. Ezért az átütő tehetség legtöbbször problémaként jelenik meg. Különösen a 4-9 éves
korban, amikor még az identitás fejlődése kezdeti fázisban van, nagyon veszélyeztetettek ezek a
tehetségek. Ezért kell a különleges korai ellátás: alkotónapok, pull-out programok, szakmai mentor,
valamint szükség esetén magántanulói státusz3
.
5. Szereplők: A tehetséggondozás sokszereplős rendszer. A résztvevőknek (tehetségek, szülők,
pedagógusok és egyéb szakemberek, állami és civil szervezetek) közös munkájára van szükség.
A legfontosabb, hogy meginduljon az információk cseréje.
• elektronikus és személyes részvételű fórumok,
• beszélgetések,
• közös programok,
• képzések, tréningek.
3
Gyarmathy Éva (2013) Szabadon és biztonságban. A kisgyerekek tehetséggondozásának gyakorlata. Szerk. Dobolán
Katalin: Kisgyerekek nagy problémák. Raabe Kiadó, 2013 augusztus, L2.
4. 6. Módszerek: A hatékony tehetséggondozó módszerek terjesztése a feladat.
A tehetséggondozásban résztvevők képzéseiben az integrációt automatikusan megoldó szemlélet
és gyakorlat beépítése és az életkori sajátosságoknak megfelelő eljárások támogatása a cél.
A tehetséggondozásban az önálló, szabad fejlődés és a társas helyzetekben folyó tevékenységek a
vezető elemek. Ezért minden ennek megfelelő lehetőséget érdemes megvizsgálni, majd a
gyakorlatban történő alkalmazás során a leghatékonyabb megoldásokat azonosítani.
A tehetségek ellátása és a tehetséggondozók fejlődése együtt halad. A tehetség a legérzékenyebb a
környezet változásaira, ezért ellátása folyton fejlődő.
Ennek megfelelő módszerek:
• módszertani műhelyek – a résztvevők gyakorlatban vesznek át adott módszert,
• szakmai műhelyek – a résztvevők közösen dolgoznak ki megoldásokat,
• intenzív tehetséggondozás – nyári táborok, műhelyek,
• megmutatkozási lehetőségek – egyéni/csoportos verseny, fellépés, kiállítás,
infokommunikációs megjelenés,
• fesztivál, ünnep - a megmutatkozásra kombináltan ad lehetőséget.
A képzés igazán gyakorlati és hatékony formája, ha nem különül el élesen a tehetségekkel való
foglalkozás és a tehetséggondozók, mentorok és szülők képzése, tréningje. A programokon a
résztvevők egyszerre tanulók és képzők, miközben a tehetséggondozó programban a gyerekek,
fiatalok és felnőttek is ellátást kapnak.
7. Mentorok: A mentor rendszer talán a legrégibb tehetséggondozó eljárás. A kisgyerekek
ellátásában elsősorban az átütő tehetségek számára fontos a mentor. A későbbiekben főképpen a
tizenéves korban lesz nagy szerepe a mentoroknak.
• szakmai mentor - nagy tudással és képzettséggel bíró szakemberek,
• egyéni mentor - a fejlődést ismerő és támogató szakember,
• társak - tehetséges fiatalok a kisgyerekek mentorai, akár önkéntes munka formájában.
8. Hálózat4
: A tehetségekkel foglalkozó szervezetek összefogásának, a helyi és szakmai hálózatok
közös tevékenységének támogatása. Mindez az együttműködések hátterét képezi. A hálózat
informális kapcsolatok sokasága, amelyben a civil és állami intézményeknek lehetősége van a
folyamatos együttműködésre.
9. Együttműködés: A szakszolgálatoknak és egyéb állami ellátó rendszereknek a civil szervezetekkel
közös munkájának erősítése.
A tehetséggondozás szereplői sok szálon kapcsolódnak az állami ellátó rendszerekhez. Törvényi
szabályozás határozza meg a legtöbb tevékenységet. Így lényeges, hogy a tehetséggondozásban
érintett partner intézmények együttműködése hatékony legyen.
Az egyik legérintettebb pont a szakszolgálati rendszer, amely a tehetséggondozásnak is helyet ad. A
szakszolgálatok tevékenysége a tehetségkoordinátorokon keresztül hatékony kapcsolati hálózattá
válhat. A civil szervezeteknek az állami intézményekkel közös tevékenységének támogatása
erősítheti ezt a folyamatot.
4
Gyarmathy Éva (2013) A tehetséggondozás változási kényszere. Iskolakultúra, 3-4. 101-109.
5. Zárógondolatok
Az itt közreadott tehetséggondozási stratégia szemléleti háttérként és gyakorlati keretként
használható. A helyi körülmények, lehetőségek meghatározzák a tartalmát.
A stratégia minden pontjára érdemes támaszkodni a helyi tehetséggondozás tervezésében, még
akkor is, ha nem mindent lehet megvalósítani. Az együttműködés éppen azt jelenti, hogy az eltérő
lehetőségekkel rendelkezők egymás forrásait is használhatják. Például nem feltétlenül lesz
mindenhol alkotó napi program átütő tehetségeknek, de ahol indul, ott egy nagyobb területről
fogadhatnak gyerekeket. Nem feltétlenül indul mindenhol mentor program, de az lehet széleskörű.
A tehetséggondozás sokrétű és a feladatok megoszthatók.
A stratégia kialakításának szakirodalmi háttere az alábbi tanulmányokra épül:
Gyarmathy Éva (2014) Stratégia a tehetséggondozásban. Tani-Tani Online. http://www.tani-
tani.info/strategia_a_tehetseggondozasban
Gyarmathy Éva (2014) A nem szunnyadó erő. Neveléstudomány Online,
http://nevelestudomany.elte.hu/index.php/2014/07/a-nem-szunnyado-ero-a-tehetseg-
fogalmanak-atgondolasa
Gyarmathy Éva, Czenner Júlia (2014) Akadályhozás és egyetemes tervezés. Tanítani Online,
http://tani-tani.info/akadalyhozas_es_egyetemes
Gyarmathy Éva (2014) A hazai tehetséggondozás buktatói. Tani-Tani Online. http://www.tani-
tani.info/a_hazai_tehetseggondozas
Gyarmathy Éva (2014) Diszkrimináció helyett lehetőségek. Online Portál diszlexiások számára.
Inspiráció. Tehetségszám. 28-29.
http://www.isze.hu/download/inspiracio/tehetseg_20140530.pdf
Gyarmathy Éva (2013) Tehetség és tehetséggondozás a 21. század elején Magyarországon.
Neveléstudomány Online, 2013/2. 84-102.
Gyarmathy Éva (2013) A tehetséggondozás változási kényszere. Iskolakultúra, 3-4. 101-109.
Gyarmathy Éva (2013) Egy átmeneti korszak nyűgei és dilemmái. In Szerk. Szekszárdi Júlia:
Digitális_degeneráció 2.0. Underground Budapest. 45-61.
Gyarmathy Éva (2013) Tehetséges gyermekek. Lásd mint egészt. A Kognitív profil teszt és a
kisgyerekek vizsgálata. Szerk. Dobolán Katalin: Kisgyerekek nagy problémák. Raabe Kiadó, 2013
május, L1.
Gyarmathy Éva (2013) Szabadon és biztonságban. A kisgyerekek tehetséggondozásának gyakorlata.
Szerk. Dobolán Katalin: Kisgyerekek nagy problémák. Raabe Kiadó, 2013 augusztus, L2.
Gyarmathy É. (2010) Atipikus agy és a tehetség II. - Az átütő tehetség és a tehetségvizsgálatok ma.
Pszichológia. 30, 1, 31–41.
Gyarmathy É. (2010) A tehetséggondozás pszichológiája. Magyar Pszichológiai Szemle, 65. 2. 221-
232.
Gyarmathy É. (2009) Atipikus agy és a tehetség I. - Tehetség és a neurológia hátterű
teljesítményzavarok valamint az Asperger szindróma. Pszichológia. Vol. 29, 4. 377–390
Kapcsolat: gyarmathy.eva@gmail.com