A probléma alapú tanulás a 21. századi tanulási út. A lényege, hogy mindent fordítva kell tenni, mint eddig.

1. Dr. Gyarmathy Éva
MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet
Egy gyorsan változó világban a
legjobb, ha jól tudsz tanulni,
felejteni és újratanulni.
A 21. század tanulása

2. Önálló haladás, feladatválasztás
Probléma és projekt alapú tanulás
A diákok aktívak
Idegrendszeri érés támogatása
Az információk befogadásának megkönnyítése
 Mozgás, művészet, stratégia minden tanórán
 Különböző feladatok
 Tevékenységen alapul a tanulás
 A tanulás szervezője a háttérben van
 Algoritmusok, rendszer, vizuális megjelenítés
A 21. század tanulása

3. Tapasztalat alapú tanulás
tapasztalatismeretek

4. Tapasztalat alapú tanulás
ismeretek tudás

5. Tapasztalat alapú tanulás
ismeretek tudás

6. Tapasztalat alapú tanulás
Projekt
Kooperáció
Dráma
Média
Felfedezés
E-learning
Probléma

7. Probléma

8. Feladat-alapú:
Irányított, konkrét, ismert úton
haladhat a megoldás felé a diák.
Probléma-alapú:
Lazán irányított, nyitott, nincs
egyértelmű algoritmusa a
megoldásnak.
Probléma

9. Feladat-alapú tanulás:
1
3
4
Tervkészítés
Végrehajtás
Ellenőrzés
A feladat megértése

10. Probléma-alapú tanulás:
1
6
A probléma
hátterének feltárása
Megoldási utak
keresése
A feladatok meghatározása
A feladatok végrehajtása
A megoldás vizsgálata
A probléma
meghatározása

11. Probléma alapú tanulás
(mindent fordítva, mint eddig)
1. Életszerű helyzet, a probléma kusza, nem egyértelmű,
nincsen egy jó válasz. Hipotézisek kialakítása, azok
vizsgálata és további információk megszerzése
2. Stimulálja az ismeretek és készségek
megszerzését, a tudásra való igényt,
és nem kész tudáscsomagot ad.
3. Önállóságra, önirányításra van
szükség, meg kell tervezni a
lépéseket, kritikusan átgondolni a
forrásokat, az információkat, végig
kell menni egy folyamaton, miközben
zsákutcák is adódhanak.

12. Probléma alapú tanulás
(mindent fordítva, mint eddig)
5. Felelősségvállalást kíván, mert a
lépések nem meghatározottak, a
döntésekért egyéni és
csoportfelelősséget kell vállalni.
6. Önreflexiót kíván az önellenőrzés
és a teljesítmény értékelése
kapcsán, így nagy az
önismeretfejlesztő hatása.
4. Együttműködésre van szükség, a különböző
gondolkodásmódok, készségek és érdeklődés előnyt
jelent, a személyes hatékonyság fejlődésének terepe.

13. Mit kell figyelembe venni probléma alapú
tanulás esetén?
• Tapasztalt, tapasztalatlan
vagy vegyes csoport
• A csoport érdeklődése,
képességei, felkészültsége
• Pedagógiai cél

14. Milyen legyen a probléma?
4. Együttműködés kell.
5. Felelősségvállalást kíván, mert a
lépések nem meghatározottak, a
döntésekért egyéni és
csoportfelelősséget kell vállalni.
6. Önreflexió szükséges az önellenőrzés
és a teljesítmény értékelése kapcsán.
1. Életszerű helyzet, a probléma kusza, nem egyértelmű,
nincsen egy jó válasz.
2. Stimulál az ismeretek és készségek megszerzésére, tudásra
való igényt, és nem kész tudáscsomagot ad.
3. Önállóság, önirányítás szükséges, tervezés, források kritikus
megközelítése, folyamat végrehajtása szükséges.

15. Milyen legyen a probléma?
Egyéb szempontok:
 Ha csoportmunka, akkor elég komplexnek kell
lennie, hogy biztosítsa az együttműködést,
és/vagy vitára adjon lehetőséget.
 Ha többlépcsős projektről van szó, a kezdeti
lépéseinek nyitott végűnek kell lenne, hogy a
résztvevők bevonódottak maradjanak.
A problémának
1. motiválnia kell a fogalmak mélyebb megértésére,
2. meg kell követelnie, hogy indokolt döntéseket hozzanak és
megvédjék azokat,
3. tartalmaznia kell a célkitűzéseket oly módon, hogy közben
összekapcsolódjon a korábbi ismeretekkel.

16. https://www.slideshare.net/gyarme/problemaalaputanulas
A 21. században nem kell
sokat tudnunk.
A fontos, hogy azt tudjuk,
hogy mit tegyünk, amikor
nem tudunk valamit.
• Változz, hogy
változtathass!