Lévai Dóra: A pedagógusok digitális kompetenciái: digitális hozzáférés, digit...Levai Dora
Lévai Dóra: A pedagógusok digitális kompetenciái: digitális hozzáférés, digitális műveltség, digitális kommunikáció. Interdiszciplináris pedagógia és a fenntartható fejlődés. VIII. Kiss Árpád Emlékkonferencia. Debrecen, 2013. szeptember 6-7.
Az I. Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás A köznevelés adatalapú döntéstámogató rendszerei című workshopján bemutatott prezentáció a Microsoft megközelítéséről és módszertanáról a digitális oktatásban
Az I. Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás A köznevelés adatalapú döntéstámogató rendszerei című workshopján bemutatott prezentáció a digitális oktatásról (SAS)
Az I. Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás A köznevelés adatalapú döntéstámogató rendszerei című workshopján bemutatott prezentáció a Pannon Kincstárról
Lévai Dóra: A pedagógusok digitális kompetenciái: digitális hozzáférés, digit...Levai Dora
Lévai Dóra: A pedagógusok digitális kompetenciái: digitális hozzáférés, digitális műveltség, digitális kommunikáció. Interdiszciplináris pedagógia és a fenntartható fejlődés. VIII. Kiss Árpád Emlékkonferencia. Debrecen, 2013. szeptember 6-7.
Az I. Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás A köznevelés adatalapú döntéstámogató rendszerei című workshopján bemutatott prezentáció a Microsoft megközelítéséről és módszertanáról a digitális oktatásban
Az I. Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás A köznevelés adatalapú döntéstámogató rendszerei című workshopján bemutatott prezentáció a digitális oktatásról (SAS)
Az I. Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás A köznevelés adatalapú döntéstámogató rendszerei című workshopján bemutatott prezentáció a Pannon Kincstárról
Reacti vet newsletter 3_hu-v2_formazottITStudy Ltd.
Reactivet - projekt a szakképző iskolák és a munkaadók összefogásának támogatásáért a megfelelő készségekkel és kompetenciákkal rendelkező jövőbeni munkavállalók számára.
Dringó-Horváth Ida – Chogyelkáné Babócsy Ildikó – T. Nagy Judit: A technostressz hatásai és csökkentése a felsőoktatásban. Digitális Tér Konferencia, ELTE PPK – Tempus Közalapítvány – KRE, 2022. nov. 3-5
Mesterséges intelligencia a felsőoktatásbanDr. Ollé János
A Magyar Tudomány Ünnepe 2023 „Tudomány: válaszok a globális kihívásokra”. A Pannon Egyetem Humántudományi Karának és a VEAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottságának közös tudományos konferenciáján elhangzott plenáris előadás: https://youtu.be/v-ykscp4xG4
Vajon mi az összefüggés a technostressz, a munkatársi támogatás és az IKT-önhatékonyság között? Az Oktatás-Informatika-Pedagógia (OIP) konferencián február 10-én tartott előadásunkban, és az Iskolakultúra folyóiratban hamarosan megjelenő cikkünkben ezt járjuk körbe.
Helyzetkép a digitális közoktatás területéről, a fejlesztés egy lehetséges ko...hulberl
szimpózium
Országos Neveléstudományi Konferencia, Nyíregyháza, 2017.11.09-11
Elnök: Hülber László
Opponens: Hunya Márta
Előadók: Czirfusz Dóra, Habók Lilla, Király Sándor, Komló Csaba, Lanszki Anita, Racskó Réka, Török Balázs
Az prezentáció tartalmában egyezik meg az Országos Neveléstudományi Konferencián használtéval, formailag azonban eltérő.
Kollár Csaba: A(z okos) város ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik?
VIII. Trefort Ágoston Szakképzés- és Felsőoktatás-pedagógiai Konferencia
2018. november 21-22.
ÓBUDAI EGYETEM
TREFORT ÁGOSTON MÉRNÖKPEDAGÓGIAI KÖZPONT
Budapest
A prezentáció az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-18-3-I-OE-96 kódszámú Új Nemzeti Kiválósági Programjának támogatásával készült.
Estonia has transformed its education system through extensive use of technology, establishing a digital learning resource platform called e-Koolikott that provides online textbooks, apps and other educational materials to students. Schools have implemented one-to-one computing programs, digital assessment tools, and focus on developing students' and teachers' digital skills. This digital transformation of education has helped Estonia achieve top results in international assessments like PISA.
Frész Attila: Nemzetközi tanulmányutak az intézményi megújulásért
Sió László: Változás és kultúra. Digitális átmenet és oktatásszervezés
1. VÁLTOZÁS ÉS KULTÚRA
DIGITÁLIS ÁTMENET ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS
EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001
„A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérés-értékelés és digitális
fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása”
2. • Szakértői interjúk (Aáry-Tamás Lajos, Csapodi Csaba, Halász Gábor,
Szivák Judit, Zacher Gábor, AKG, Microsoft)
• Fókuszcsoportos beszélgetések (oktatáskutatók, oktatásirányítók,
fenntartók, vezetők, pedagógusok)
• Átfogó helyzetelemzés
• Hazai esettanulmányok (Hejőkeresztúr, Újpesti Csokonai, Lauder
Javne)
• Nemzetközi esettanulmányok (Anglia, Észtország, Dél-Korea)
• Műhelybeszélgetések
• Fogalomtár
• Digitális kompetencia keretrendszerek
• Jogszabályok, prezentációk, cikkek
• Személyes fejlesztői tapasztalatok
A prezentáció Gönczöl Enikőnek a projekt során készített munkái alapján készült.
A SZAKPOLITIKAI ELEMZÉS ÉS A JAVASLATOK
FORRÁSAI
3. Digitális átmenet
„A digitális átállás alatt tehát azt a folyamatot értjük, amely során az IKT-
műveltség kiteljesedése valósul meg a humán teljesítménytámogató
technológia eszközrendszerének alkalmazásával, az információs társadalom
technológiáinak (IKT-eszközök) elterjesztése és integrálása révén. Ennek során
kiemelt szerepet kapnak az eszközök és azok virtuális környezetei (applikációk,
internet), illetve azok a készségek és kompetenciák, amelyek által ezek az
elemek magabiztos, kritikus és probléma-centrikus alkalmazása valósul meg a
tanulás-tanítás céljából, a tartalomhoz való kötöttség nélkül, a megfelelő
oktatási célokhoz kapcsolódó új tanulási környezetek kialakításával.” (Racskó
R., 2017 - Fogalomtár)
Oktatásszervezés
Az oktatás intézményi és magasabb szintjein történő intézkedések,
beavatkozások, szabályozások tervezett megvalósítása, amelyek célja a
tanulási környezet közvetlen alakítása a tanulás hatékonyságának támogatása
érdekében. (Fogalomtár)
Ez széles fogalommeghatározás tette lehetővé, hogy kitérjünk a közoktatás
kontextusának vizsgálatára is (digitális iskola vagy iskola a digitális világban?).
DIGITÁLIS ÁTMENET, OKTATÁSSZERVEZÉS
4. A DOS helyzetelemzése érvényes, a fejlesztések még nem érték el a
rendszert
• Sok tanuló digitális írástudatlanként hagyja el a köznevelést.
• A pedagógusok kevéssé használják a modern technológiát.
• A meglévő eszközök kihasználtsága alacsony szintű.
• A tanárok nem érzik kompetensnek magukat az IKT eszközök használatában.
• Nincsenek támpontok a tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztéséhez.
• Az eszközállomány térségenként és iskolánként eltérő.
• Nincs olyan keretrendszer, ami alkalmas a digitális kompetencia mérésére.
• Nincs keretrendszer, amely alkalmas az egyéni fejlesztési utak kijelölésére.
• A tanulók keveset tudnak a biztonság kérdésekről.
• A hiányos eszköztár még mindig visszafogja az intézményi teljesítményeket
• Az iskola kevéssé képes lekötni a tanulók figyelmét.
• Nem biztosít tanulási folyamatba ágyazott visszajelzés lehetősége.
• Az iskola nem tudja naprakészen követni a tudományos eredményeket.
• Továbbra is jelentős a manuális adminisztrációs teher.
• Nem megoldott a tanulói életút nyomon követése.
ÚGY TŰNIK, HOGY….
5. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a digitális átmenet
(1) különböző politikai berendezkedések mellett (2) állami és nem állami
fenntartói dominancia mellett is sikeres lehet, ha
• megvan a társadalom kultúrájában a tanulás és a tudás iránti
elkötelezettség, és az magas presztízsű, feltétlen értéknek számít,
• erős az a tapasztalat, hogy valóban a tanulás és a tudás a legfontosabb
mozgató rugója az életben való boldogulásnak,
• jellemző a változások iránti nyitottság + az emberek fogékonyabbak a
technológiai fejlődésben rejlő előnyökre, mint esetleges veszélyeire.
Sikeres példák: Észtország, Dél-Korea
• az oktatási átállás egy átfogó társadalmi folyamat része,
• a társadalom általános kultúrája támogatja a tanulást és nyitott a
változásra,
• a beavatkozások rendszerszemléletűek és organikus jellegűek,
• a fejlesztésben együttműködik az oktatás és a piaci szféra,
• a fejlesztést ciklusokon átívelő politikai és szakmai konszenzus kíséri.
OPTIMÁLIS FEJLESZTÉSI KONTEXTUS
6. Magyarországon ezek a jellemzők túl széles körben hiányoznak.
Kultúránk rosszul viszonyul a változásokhoz. Túl kevesen találnak örömet
benne, és túl sokan, akik számára a változás nélküli állapot a vonzó.
Az egyik legfontosabb kérdés, lehetséges-e (ha igen, miként) befolyásolni a
kulturális hagyományokat, s ha nem, akkor mi érhető el ennek hiányában.
Ha ezen a téren nem lesz lényegi elmozdulás, közoktatásunk jellemzői:
• lemaradó, meg-megújuló felzárkózási kísérleteket végrehajtó rendszer,
• a kulcsszereplők időnként rádöbbennek a problémákra, megpróbálják
csökkenti a lemaradást, de ugyanabban a kulturális erőtérben maradnak
• a modernizációs folyamatok ingamozgásúak (elmozdulás – félelem –
ellenállás – megtorpanás – visszarendeződés – elmozdulás…)
További probléma, hogy esetleges a rendszerszemlélet megléte:
• a beavatkozások nem alkotnak koherens rendszert
• a fejlesztési ciklusok gyakran nem épülnek szervesen egymásra
• A célok és az eszközök keverednek
• Hiányoznak a diskurzus megfelelő keretei (csak szekértáborok logikája)
MAGYARORSZÁGI KONTEXTUS
7. Magyarországon - a kulturális hagyományok és az oktatást érintően
jelentős értékelvárás különbségek miatt - sok kérdést illetően megmondani
helyett megbeszélni kellene a válaszokat. Ezt tükrözik a javaslatok.
A javaslatok első csoportja
• viszonyulásokat, illetve a változások menedzselését célzó, stratégiai
jellegű javaslatok;
• nem jelentenek azonnali és közvetlen beavatkozást, széleskörű
diskurzuson nyugvó, kiérlelt szakmai döntéseket és értékválasztásokat
céloznak.
A javaslatok második csoportja
• konkrét – az irányítási szintet, az intézményi működés szintjét, a
tanulási-tanítási folyamatot érintő – beavatkozási javaslatok;
• értéktartalmukat tekintve nem megosztók, szakpolitikai elfogadásuk és
megvalósítsuk elsősorban a rendelkezésre álló források függvénye lehet.
A JAVASLATOK RENDSZERE
8. Lépésről lépésre építkező kampányterv, amelynek célja a társadalom
informálása, érzékenyítése, azaz a kontextusteremtés. Az oktatás
digitalizációja ugyanis nem a pedagógia zárt terében zajlik.
• A digitális technológiai fejlődés nem állítható meg, ezért saját érdekünk, hogy
a változásokat a saját javunkra fordítsuk;
• Tényekkel igazolható az összefüggés a magas szintű digitalizáltság és a
gazdaság versenyképessége között;
• Senki nem remélheti, hogy „megússza a változásokat” vagy „őt már nem
fogják érinteni”;
• Ha alkalmazkodni tudunk a változásokhoz, abból közösségi és egyéni
szinten egyaránt, pénzben is kifejezhető előnyeink származhatnak;
• Ha lemaradunk, a folyamat vesztesei leszünk, és lehetséges következmény
pl., hogy a fiatalok (a gyerekeink) tömegesen hagyják el az országot.
• A kampány fontos eleme a pedagógusokkal, a szülőkkel, a nagyszülőkkel és
a fiatalokkal való közös gondolkodás arról, hogy
➢ a gyors technológiai fejlődés mellett miként őrizhetjük meg korábbi
értékeinket (az értékőrzés terén bevált, hiteles minták népszerűsítése)
➢ hogyan védhetjük meg magunkat az esetleges veszélyektől (a reális
veszélyek és a védekezés bevált módjainak higgadt és közérthető
bemutatása)
A VÁLTOZÁS MENEDZSELÉSE (1)
9. Rendszerszerű és organikus fejlődés
• Mi az ország célja az oktatás digitális átalakításával
➢ a hagyományos formák színesítése vagy
➢ a megújítás, ami érinti az iskola szerepét, feladatát, a tanulás fogalmát, a
tanári szerepet, a tanulási környezetet, a pedagógiai értékelést stb.
• Meg kell szabadulni a rendszert szétfeszítő, össze nem illeszthető
párhuzamos törekvésektől, konszenzust kell kialakítani olyan kérdésekben,
mint pl. tanterv, irányítás és ellenőrzés, innovációkhoz való viszonyulás.
• A széleskörű társadalmi és szakmai támogatottságot élvező, közös célok
rendezhetők hierarchikus rendszerbe, és ezekhez szükséges az az
erőforrások reális megtervezése.
• A kitűzendő célok nem érhetők el 2-3 éves projektciklusok alatt, ezért ki kell
dolgozni a fejlesztésnek azt a formáját, amelyben a kisebb projektek egy
hosszú távú (akár 15-20 éves időtartamú) célkitűzés egymásba fűződő
láncolataként valósulnak meg.
• A változások tényleg minden Magyarországon élő gyermek jövőjének sikerét
kell szolgálniuk. A méltányosság a gyakorlatban!
A VÁLTOZÁS MENEDZSELÉSE (2)
10. Jövőkép vagy forgatókönyvek – A digitalizációs folyamat túl gyors. Fontos a
vízió, de jobban használható iránytű, ha forgatókönyvekben gondolkodunk.
• Munkacsoport: szakterületi szakértők + oktatáspolitikai vezetők (képesség);
• Tények elemzésére építve az eltérő kiindulási pontok és az ezekhez
illeszthető reális fejlesztési lépések meghatározása;
• Forgatókönyvek kialakítása (lehetséges, valószínű);
• A valószínűséggel bíró forgatókönyvekhez kapcsolódó lehetséges haladási
utak tervezése;
Ágensek és hálózatok - Korlátos források legkisebb kockázatú + legnagyobb
hatású felhasználásának lehetősége
• „Zöld mezős” fejlesztés helyett/mellett jól működő innovációk támogatása;
• A folyamatosan működőképes, jó minőségű digitális gyakorlatok azonosítása
(fontos a finanszírozási háttér és a fenntarthatóság);
• feltételrendszer kialakítása a növekedés érdekében (további fejlesztés +
tudásmegosztás + hálózatosodás);
• eredményességi kritériumok (bonyolult vizsgálati eljárás nélkül);
• Bizalom: aktív ágensek + intenzív hálózati működés = jó eredményt
A VÁLTOZÁS MENEDZSELÉSE (3)
11. A meglévő tudáskincs kiaknázása
• Az elmúlt másfél évtized minden fejlesztéséhez kapcsolódtak kutatások –
pazarlás, ha ezek eredményei nem épülnek be a jelenlegi fejlesztésekbe.
• A releváns fejlesztési kérdésék összegyűjtése (mi segíti elő a sikert, hogyan
oldhatók meg a várható nehézségek, kerülhetők el a kudarcok –
összhangban a célokkal, az érintettek teljes körének bevonásával)
• Válaszok keresése a kérdésekre – a kutatási eredmények feldolgozásával
Új kutatás csak az információhiányos területeken!
Alulról vagy felülről?
• A digitális átmenet célrendszeréhez illeszkedő kategóriák kidolgozása a
digitális jó gyakorlatok gyűjtéséhez (mit használnak, milyen céllal, hogyan,
milyen eredménnyel)
• A digitális átmenet jó gyakorlatainak gyűjtése (folyamatosan, funkcionális-
tematikus struktúrában elrendezve, felhasználó–orientált módon publikálva)
• Kiemelni azokat a megoldásokat, amelyek megosztása, terjedése az adott
időszakban a legfontosabb, ezekhez támogatás rendelhető. Ahol támogatás
jelenik meg, ott kötelező az előzetes eredményelvárás megfogalmazása, az
értékelés, a nyomon követésnek és a nyilvánosság biztosítása).
• Fontos erőforrás, hogy van elkötelezettség, saját befektetés, ezért kisebb a
kockázat, ugyanakkor erős a hitelesség.
A VÁLTOZÁS MENEDZSELÉSE (4)
12. Részletesen vagy keretjelleggel? Egységesen vagy differenciáltan?
• A digitális átmenet hosszan elnyúló folyamat, nem szerencsés mellé
részletesen előíró, jogi szabályozást kapcsolni (ld. még forgatókönyvek)
• Előíró jogszabályokat csak a feltételek biztosításához (technikai
esélyegyenlőség, normatív alapú finanszírozás) érdemes kialakítani
• Más területeken tágas keretek meghatározása indokolt, lehetővé téve az
eltérő tempójú haladást, de mindenkitől elvárva a fejlődés reális mértékét
• Ki kell alakítani azt a szakmai támogató hálózatot is, amelynek szolgáltatásai
segítséget biztosítanak az intézményeknek
Milyen forrásból?
• A sikeres átállásnak a világban részese a piaci szféra (közös érdekek,
megosztható kockázat és szerepek, jelentős forrás).
• A sikeres hazai iskolák mellett is vannak piaci szereplők, ugyanakkor a piaci
támogatás spontán növekedése nem várható.
• Ki kell alakítani annak kereteit, hogy a piaci szereplők rendszer szintű
támogatóként tudjanak bekapcsolódni a digitális átmenet hazai folyamatába
• Az együttműködés területei: fejlesztés, kipróbálás, terjesztés, finanszírozás
A VÁLTOZÁS MENEDZSELÉSE (5)
13. A beavatkozások megtervezése és előkészítése
• Az elmúlt 20 év digitális fejlesztéseinek átfogó elemzése
• Széleskörű szakmai diskurzus a téma alapvető kérdéseiről
• Társadalmi vita (Milyen országban éljenek az unokáink?)
• A digitális átmenet egységes fogalmi hálójának elkészítése
• Az érintettek szerepeinek tisztázása a változásban
Tényekre épülő döntéshozatal és tervezés
• Az adatok rendszeres szakértői elemzése és nyilvánossága
• Az alapozó tények bemutatása a döntések során
• Egyetlen, megbízható információs rendszer (néhány új adatkörrel
kiegészítve )
• Az átállás lépéseinek kutatásokkal való nyomon követése, és korrekciók a
kutatási eredmények alapján
A változás folyamatát támogató szakemberek
• rendszergazdák, IKT pedagógiai asszisztensek, digitális szaktanácsadók és
szakértők működési feltételeinek folyamatos (nem projekt alapú) biztosítása
• E szereplők hálózati együttműködésének támogatása
AZ IRÁNYÍTÁSI SZINTET ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK (1)
14. A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése
• Keretrendszer a pedagógusok kompetenciájának fejlesztéséhez
• Erős módszertani felkészítés a pedagógus-alapképzésben
• A pedagógus-tanulás rendszerének kialakítása
➢ új tanulási tevékenységek - pl. tudásmegosztás, önképzés,
csereprogramok, hálózati tanulás, mentorálás – támogatása, elismerése
➢ minőséghitelesítés átgondolása
➢ professzionális tudású szervezetek bevonása,
➢ a tanultak iskolai gyakorlatba való beépülés támogatása;
➢ nyelvtanulás és nemzetközi programokban való részvétel támogatása.
Az iskolai eszközpark fejlesztése és karbantartása
• A beszerzési döntések helyben való meghozatala (egy alapfelszerelés
központi forrásból való kialakítása után) + csomagokban való gondolkodás
• A Közép-magyarországi régió állami forrásból való támogatása
• A finanszírozás differenciált modelljének kialakítása (alap + kiegészítő forrás,
a teljesítményhez + a szükségletekhez kötődő felhasználási lehetőség)
• Az eszközfejlesztés alternatív útjainak lehetővé tétele (használt és
„feljavított” eszközök olcsóbb beszerzése)
AZ IRÁNYÍTÁSI SZINTET ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK (2)
15. Információáramlás és kommunikáció
• Zavartalan kommunikáció horizontálisan és vertikálisan is – Érjen célba
minden üzenet!
• Az intézményvezetők a változás motorjai - megnyerésük, bevonásuk,
támogatásuk, együttműködésük támogatása
• Rendszeres tapasztalat-megosztási fórumok működtetése minden
tankerületben (ahol szükséges szakértői támogatással)
• A szülő és tanulók folyamatos és érdemi bevonása a helyi célok
meghatározásába, a megvalósításban és a megvalósulás értékelésébe (mint
erőforrás)
Tényekre épülő szervezetfejlesztés
• Szakmai támogatási rendszer kialakítása ahhoz, hogy az intézmények – a
központi adatbázisokból nyerhető, valamint helyi adatokra építve – képessé
válhassanak a saját problémáikra érdemben reflektáló fejlesztési tervek
készítésére és azok napi gyakorlatba való átültetésére.
• A digitális átmenet távlati céljához illeszkedő, de a helyi realitásokból
kiinduló, 1-2 éves intézményi elmozdulási terv készítése (eredményjelzőkkel
és reflexiós tervvel)
AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉST ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK (1)
16. Együttműködés és tudásmegosztás
• Az intézményen belüli együttműködés és tudásmegosztás technikai
kereteinek biztosítása
• Jó gyakorlatok gyűjtése, szerkesztése és publikálása
• A belső mentori munka és tudásmegosztás órakedvezménnyel való
támogatása
• Az iskolák körüli partnerségek kialakulásának támogatása
Az intézményi működési keretek formálása
• A saját eszközök használatát (BYOD) bevezető belső szabályok
kialakításának központi támogatása (minták, keretek, jó gyakorlatok)
• Közösségi hozzáférési lehetőségek teremtése az esélyegyenlőség
biztosítása érdekében
• A változást kiemelkedő módon segítő szervezetek és személyek díjazási és
elismerési rendszerének létrehozása
AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉST ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK (2)
17. A tanulás eredményessége - A digitalizációt nem automatikusan kíséri az
eredményesség növekedése, ezért fel kell tárni, milyen szerepe lehet …
• a pedagógiai kultúra általános szintjének emelésében?
• a diákok tanulási motivációjának erősítésében?
• az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférésben?
• a lemaradók sikeres támogatásában?
• a differenciált fejlesztést és az egyéni tanulási utak kialakulásában?
• A közösségi tanulás támogatásában (diák-diák, tanár-tanár, tanár-diák)?
• Hogyan tudja segíteni az SNI tanulók haladását (megfelelő eszközök a
tanulóknak + tudás az érintett pedagógusoknak)
Néhány konkrét egyedi lépés a változás irányába
• Kreativitást és gondolkodást fejlesztő eszközök (robotok)
• Digitális Témahét (kisebb léptékben is), kódolás népszerűsítése (pl. eszközök,
versenyrendszer)
• A „fordított osztályterem” próbálgatásának támogatása
• A digitális kompetenciafejlesztés kereszttantervi támogatása
A TANULÁSI FOLYAMATOT ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK (1)
18. A tanulást támogató értékelés (Minősítő és fegyelmező eszköz helyett)
• A korszerű pedagógiai értékelés módszertanának népszerűsítése és
elfogadtatása a pedagógusok körében (kitartó szakmai kampány)
• A diagnosztikus és formatív étékelés digitális eszközeinek megismertetése
(pedagógusok, szülők, diákok körében)
• A tanulást támogató (digitális ás nem digitális) értékelési formák
használatához kapcsolódó jó gyakorlatok gyűjtése és publikálása
A tanulás digitális tartalmai
• A meglévő jó anyagok használatának engedélyezése (a tankönyvbeszerzési
keret terhére)
• Egyes témák online kurzusok keretében való feldolgozásának kipróbálása
(szabadon választható, közvetett tanári irányítás, online vizsga)
• Kevésbé óravázlatokra vagy komplett digitális tanegységekre lenne szükség,
mint inkább egy koherens, megbízható karbantartható tudásforrás-tár
kialakítása
➢ Jól átlátható, rendező erejű gondolati vázak
➢ Ezek mentén elrendezett, többféle mélységben felhasználható (vagy
mellőzhető), sokféle, változatos forrás
➢ A források feldolgozását segítő változatos pedagógiai eszköztár (kreatív /
ellenőrző kérdések, feladatok, gyakorlatok)
A TANULÁSI FOLYAMATOT ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK (2)
19. A szakpolitikai javaslatok megvitatását célzó műhelymunka során
megfogalmazódott legfontosabb javaslatok:
• Érdemes intenzíven bevonni a diskurzusba a fiatal korosztályok képviselőit
és érdemes a szülőkre is potenciális partnerként tekinteniük a folyamat
irányítóinak. Ki kell alakítani az érdekeltség valamennyi szereplőre kiterjedő
komplex rendszerének kialakítása.
• Az iskolai eszközfejlesztések eredményességének legfontosabb feltétele az
„iskolára szabott” fejlesztési programok alkalmazása + a fenntarthatóság
szempontjának következetes érvényesítése. Alapvető elvárás, hogy a
folyamatos működési feltételeit ne projektfinanszírozás biztosítsa.
• Fontos a nemzetközi fejlesztések hazai implementációja és széles körben
való terjesztése (például LEGO).
• Szükség van a pedagógiai mérés-értékelés korszerűsítésére, az online és
digitális-alapú mérések széleskörűvé tételére, a formatív értékelés
szerepének erősítése, valamint a digitális érettségi lehetőségének
megteremtésére.
• Nyitni kell a nem-formális tanulási lehetőségek irányába a diákok és a
pedagógusok szempontjából egyaránt (jogszabályi szinten is).
A NYITOTT DISKURZUS HOZADÉKA…
20. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
SIÓ LÁSZLÓ
EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001
„A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérés-értékelés és digitális
fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása”