Kimutatottan növekszik az atipikus fejlődésű gyerekek aránya – tanulási, figyelem, hiperaktivitás, autizmus spektrum zavar. A sokszor nem nyilvánvaló eltéréseknek csupán a töredéke kap diagnózist, de ez is felesleges, ha nincsen mellé megfelelő ellátás. A megoldás az atipikus gyerekek fejlesztésében és tanításában az atipikus módszerek használata. Ezek a módszerek viszont csak a kultúrától eltávolodott oktatás számára atipikusak, egyébként az idegrendszer érését fejlesztő mindennapi tevékenységekben is megtalálható lehetőségek, például a mozgás, művészetek, stratégiai játékok.
Az iskola azzal a soha nem látott helyzettel szembesül, amivel a társadalom egésze: a gyerekek tudásszerzése a felnőttektől részben függetlenné vált, és több területen is a felnőttekétől különböző és gyakran nagyobb tudással rendelkeznek. Ebben a helyzetben az iskolának és az iskola fontos szereplőinek fel kell készülni az új feladatra, új szerepre, amely elsősorban a harmonikus fejlődés és tanulás biztosítása, szervezése. A jövő a facilitátoroké.
Az ember gondolkodásában és tanulásában messze nagyobb szerepe van testnek, mint azt az iskolában elismerik. Az oktatás az emberi kogníciót nagyon szüken értelmezi, és a hatékonysága ennek megfelelően szűk. A gyerekek egy igen nagy része számára megnehezíti a tanulást, hogy nem használhatják a mozgást, a testtel tanulást.
A tudatos érzelmi fejlesztés hiányzik az oktatási rendszerből, pedig a társas-közösségi tér nagy lehetőség lenne erre. Az érzelmi intelligencia elválaszthatatlan a személyes hatékonyság és a konfliktusok kezelésének témájától, így kiváló együttes áll rendelkezésre.
A pókábra alkalmas a tanulnivaló algoritmizálására. Ha van egy keret, a diák sokkal könnyebben tud új anyagokat megtanulni, mint ha csupán informciókat gyűjt be. Az algoritmus segíti később is a tudásának és életvezetésének rendezésében., a sok informcáció és változás kezelésében.
Kimutatottan növekszik az atipikus fejlődésű gyerekek aránya – tanulási, figyelem, hiperaktivitás, autizmus spektrum zavar. A sokszor nem nyilvánvaló eltéréseknek csupán a töredéke kap diagnózist, de ez is felesleges, ha nincsen mellé megfelelő ellátás. A megoldás az atipikus gyerekek fejlesztésében és tanításában az atipikus módszerek használata. Ezek a módszerek viszont csak a kultúrától eltávolodott oktatás számára atipikusak, egyébként az idegrendszer érését fejlesztő mindennapi tevékenységekben is megtalálható lehetőségek, például a mozgás, művészetek, stratégiai játékok.
Az iskola azzal a soha nem látott helyzettel szembesül, amivel a társadalom egésze: a gyerekek tudásszerzése a felnőttektől részben függetlenné vált, és több területen is a felnőttekétől különböző és gyakran nagyobb tudással rendelkeznek. Ebben a helyzetben az iskolának és az iskola fontos szereplőinek fel kell készülni az új feladatra, új szerepre, amely elsősorban a harmonikus fejlődés és tanulás biztosítása, szervezése. A jövő a facilitátoroké.
Az ember gondolkodásában és tanulásában messze nagyobb szerepe van testnek, mint azt az iskolában elismerik. Az oktatás az emberi kogníciót nagyon szüken értelmezi, és a hatékonysága ennek megfelelően szűk. A gyerekek egy igen nagy része számára megnehezíti a tanulást, hogy nem használhatják a mozgást, a testtel tanulást.
A tudatos érzelmi fejlesztés hiányzik az oktatási rendszerből, pedig a társas-közösségi tér nagy lehetőség lenne erre. Az érzelmi intelligencia elválaszthatatlan a személyes hatékonyság és a konfliktusok kezelésének témájától, így kiváló együttes áll rendelkezésre.
A pókábra alkalmas a tanulnivaló algoritmizálására. Ha van egy keret, a diák sokkal könnyebben tud új anyagokat megtanulni, mint ha csupán informciókat gyűjt be. Az algoritmus segíti később is a tudásának és életvezetésének rendezésében., a sok informcáció és változás kezelésében.
Juggling is an ancient way to improve cognitive development and efficiency. The digital age requires more conscious training for the brain, and one very edóffective way is juggling.
Atypical will be typical. The changing environment changes the development of the brains and education should find answers to the new ways children learn.
Az autizmus spektrum zavar az atipikus fejlődés egyik formája. A jellemezője a konkrétumokban való gondolkodás. Emellett mindenféle egyéb neurobiológiai eltérés része lehet.
A minden gyerek számára kedvező homogén oktatási módszer nem működik, és valójában soha sem létezett. Az oktatás csak kirángatja a komfort zónájából a gyerekeket, és nem segíti, hogy megküzdjenek a számukra messze nem optimális helyzettel. Nem megoldás a rendszerbe nem illő gyerekeknek diagnózisokat adni, mert hamarosan az atipikus lesz a tipikus. Most, amikor a gyerekek abban különböznek a korábbi gyerekektől, hogy egymástól nagyon különböznek, lehetetlen egyféle módon sikeressé tenni őket. A diverzitás természetes, és a gyerekekkel foglalkozó szakemberek számára is természetessé kell váljon a sokféleség: sokféle gyerek, sokféle módszer.
Ha az oktatás nem is, de a gyerekek agya reagál a digitális környezetre, és jelenleg az iskola duplán lemaradásba került. Egyrészt nem illik a gyorsan változó környezethez, másrészt nem illik a gyerekekhez, akik ráadásul most leképezik az aktuális kultúrát is. Az iskola egy korábbi kulturális környezethez tartozó intézmény, amely mechanikus szemléletével már akkor sem illett a gyermeki agy fejlődéséhez, de legalább illett a gyerekek szocializációjához. Most még ez sincsen. A kiváló Digitális Oktatási Stratégia egyelőre azért nem tud bekerülni az iskolákba, mert nem kompatibilis a rendszerrel, amely a régi szemléleten alapszik. A szemléletváltás nehéz, de nem bonyolult. Csupán mindent fordítva kell tenni, mint eddig.
A tehetség négyféle történeti szemlélete még most is él, de talán egy nem is létező fogalomról van szó. Miközben tehetséges egyének egyértelműen léteznek, az nem meghatározható, hogy ki a tehetséges gyermek.
A tapasztalat alapú tanulás egyik legfontosabb formája a a probléma alapú tanulás, amely szemben a feladaton alapulóval, sokkal nagyobb önállóségot, kutatást és a bizonytalanság elviselését kívánja meg.
A nem mindig nyilvánvaló és egzaktul azonosítható idegrendszeri érési eltérések, gyakran együtt, és különböző kombinációkban jelennek meg. A szindrómák gyakori közös megjelenésének oka az egymást átfedő fejlődési utak, amelyek az atipikus fejlődéshez vezetnek. A tanulási, figyelem, hiperaktivitás és autizmus spektrum zavarok egy csoportba tartozó veleszületett és/vagy szerzett idegrendszeri eltéréseken alapulnak, és a környezet, így a tanítási módszerek meghatározó jelentőségűek a kialakulásukban.
Egy kultúraváltás olyan erőteljes környezeti hatás, amely átalakítja az emberi agyműködést, az információk feldolgozási módját, a tanulást és a gondolkodást. A korábbi nagy kulturális váltások esetében is így volt ez, de a fejlődés exponenciális gyorsulása miatt jelenleg több évszázadnyi változást élünk meg, ami eléggé sokkos helyzethez vezetett, és kevés az adaptív válasz. Az ember egyik legfőbb túlélési eszköze az agy képlékenysége és az ehhez kapcsolódó tanulási képesség, vagyis kritikus kérdés, hogy mit tesz a társadalom a megváltozott környezetben megváltozott agyakkal.
Egyre növekszik a tanulási zavarokkal küzdő diákok aránya. A zenetanulásnak a diszlexia megelőzésében és csökkentésében játszott szerepe jelentős, viszont a diszlexiás tanulók zenetanulásának a diszlexiás tanulók sajátosságaihoz kell illeszkednie.
Specific learning difficulties, are part of a neurological package of atypical developmental conditions that appear more frequently in the last decades. It can turn out to be a promising fact, considering that significant amount of evidence prove that among the specially gifted, atypical cerebral structure is more the rule than the exception. Many of the great creators, irrespective of their level of intelligence, show an atypical cerebral structure, which is usually associated with some kind of dysfunction. Atypicality is not necessarily bad. For an extreme example see the wings, which are totally atypical for a human, and can cause difficulties, but many advantages of that atypicality could be listed.
The provision of the gifted could consider the predispositions for the exceptionalities as possible ways to the talent development by recognizing that an individual's development can hold far greater possibilities than imagined earlier, and depending to a far greater extent on how well the environment fits the individual needs at particular moments. Talent is a social construct, which has to be in accordance with the special neurological conditions that may appear even in types of achievement difficulties.
Az oktatásnak mihamarabb be kell hoznia a lemaradását, és felvennie a lépést a techika és kultúra által előrszaladt társadalmi folyamatokkak és külülönösen a diákokkal. Ehhez kívánatos meghatározni a 21. században releváns tudást és gondolkodásmódot, és az ehhez vezető tanulási folyamatokat támogatni új módszerekkel.
Sokféle elnevezése van a 21. századi generációknak, kevesebb a 21. századi pedagógusoknak. A modern pedagógusnak nevezett csoda állandóan fejlődik, változik, hiszen egy gyorsan változó környezetben így tud megfelelni az elnevezésének. Ha szürke eminenciásnak nevezzük, nagyon találó az elnevezés, hiszen egyre inkább tanulászervezővé válik a pedagógus, és a háttérből irányítja a gyerekek sokféle tanulását. Az eszközrendszere elsősorban a gyerekeknek örömet okozó, a szellemi fejlődést támogató dopmainforrásokra épül: játék, aktivitás, újdonság, izgalom, siker és társas megerősítés. Ezek mind jutalomként funkcionálnak, és a 6K (kezdeményezés, keretek, kavalkád, kommunikáció, kreativitás és kritikai gondolkodás) segíti a megvalósulásban.
A diszkalkulia egy gyakori formája, amely a diszlexiával azonos idegrendszeri alapon jön létre, elkerülhető megfelelő tanítási módszerekkel. Ha a mennyiség és szám fogalom kialakult, csupán a relációk, téri-irányok viszonyai, a részletek észlelésének instabilitása okozza a számolásban a zavarokat. A következmény a gyenge számolási képesség, és emiatt a matematika terén való lemaradás, ami sokszor további teher a diszlexiás tanuló számára.
A 21. században a túl kevés mozgás és túl sok inger miatt az idegrendszer érése és harmóniája meggyengülhet, ha nincsen tudatos tevékenység, amely segíti a fejlődést, és megelőzi a neurológiai alapú teljesítményzavarok kialakulását.
Szabadnak születtünk, a szabad kalandozás, a próba-szerencse tanulás a vérünkben van, sőt leginkább az idegszálainkban. Az írásbeliséghez kötődő módszeres tanulás új keletű, csupán néhány ezer éves fejlesztés az emberiség, és az emberi idegrendszer számára. Ahogyan a földművelés helyhez kötötte a nomádokat, a könyv helyhez kötötte a tanulókat.
Az idegrendszer érése, a helyhez és könyvhöz kötött tanulásra való felkészítés, amelyet az írásbeliség kultúrája segít. Kérdés, hogy mennyi szükséges még ebből a fajta tanulásból, és hogy vajon a gyerekek egyre nagyobb arányú, különböző területeken diagnosztizált zavarai mit üzennek nekünk? Az írásbeliség kultúrájára nevelt idegrendszer hatékony-e az infokommunikációs világban, amikor az információ már mindenhol elérhető, és amikor kommunikációs partnerünk lett a gép is?
Az iskola, amely a középkori kolostorokban kezdett formát ölteni, és a 20. századra általánossá sőt kötelezővé vált, sikeressé tette az emberiséget. Ahogyan a földművelés is, amely helyhez kötötte az addig nomád életmódot folytató embereket. Viszont a 21. század elején újra megnőtt az emberiség mobilitása, és a nagyüzemi mezőgazdaságnak sem sok köze van a hagyományos földműveléshez.
A sikeresség most a korábbiaknál fokozottabban az információs hatékonyságon alapul. Ennek elérését pedig a gyerekek ismerik a legjobban, mert ők a 21. századba születtek. Nem köti őket az írásbeliség kultúrája, ezért tiszta képet mutat a tevékenységük. Ha építünk a 21. századi gyerekek tevékenységére és igényeire, optimális tanulási környezetet lehet kialakítani számukra. Az oktatáskutatóknak a gyerekek az alábbiakat javasolják: Megosztás, Identitás próbálgatása, Mozgás, Kommunikáció, Játék, Buherálás.
Juggling is an ancient way to improve cognitive development and efficiency. The digital age requires more conscious training for the brain, and one very edóffective way is juggling.
Atypical will be typical. The changing environment changes the development of the brains and education should find answers to the new ways children learn.
Az autizmus spektrum zavar az atipikus fejlődés egyik formája. A jellemezője a konkrétumokban való gondolkodás. Emellett mindenféle egyéb neurobiológiai eltérés része lehet.
A minden gyerek számára kedvező homogén oktatási módszer nem működik, és valójában soha sem létezett. Az oktatás csak kirángatja a komfort zónájából a gyerekeket, és nem segíti, hogy megküzdjenek a számukra messze nem optimális helyzettel. Nem megoldás a rendszerbe nem illő gyerekeknek diagnózisokat adni, mert hamarosan az atipikus lesz a tipikus. Most, amikor a gyerekek abban különböznek a korábbi gyerekektől, hogy egymástól nagyon különböznek, lehetetlen egyféle módon sikeressé tenni őket. A diverzitás természetes, és a gyerekekkel foglalkozó szakemberek számára is természetessé kell váljon a sokféleség: sokféle gyerek, sokféle módszer.
Ha az oktatás nem is, de a gyerekek agya reagál a digitális környezetre, és jelenleg az iskola duplán lemaradásba került. Egyrészt nem illik a gyorsan változó környezethez, másrészt nem illik a gyerekekhez, akik ráadásul most leképezik az aktuális kultúrát is. Az iskola egy korábbi kulturális környezethez tartozó intézmény, amely mechanikus szemléletével már akkor sem illett a gyermeki agy fejlődéséhez, de legalább illett a gyerekek szocializációjához. Most még ez sincsen. A kiváló Digitális Oktatási Stratégia egyelőre azért nem tud bekerülni az iskolákba, mert nem kompatibilis a rendszerrel, amely a régi szemléleten alapszik. A szemléletváltás nehéz, de nem bonyolult. Csupán mindent fordítva kell tenni, mint eddig.
A tehetség négyféle történeti szemlélete még most is él, de talán egy nem is létező fogalomról van szó. Miközben tehetséges egyének egyértelműen léteznek, az nem meghatározható, hogy ki a tehetséges gyermek.
A tapasztalat alapú tanulás egyik legfontosabb formája a a probléma alapú tanulás, amely szemben a feladaton alapulóval, sokkal nagyobb önállóségot, kutatást és a bizonytalanság elviselését kívánja meg.
A nem mindig nyilvánvaló és egzaktul azonosítható idegrendszeri érési eltérések, gyakran együtt, és különböző kombinációkban jelennek meg. A szindrómák gyakori közös megjelenésének oka az egymást átfedő fejlődési utak, amelyek az atipikus fejlődéshez vezetnek. A tanulási, figyelem, hiperaktivitás és autizmus spektrum zavarok egy csoportba tartozó veleszületett és/vagy szerzett idegrendszeri eltéréseken alapulnak, és a környezet, így a tanítási módszerek meghatározó jelentőségűek a kialakulásukban.
Egy kultúraváltás olyan erőteljes környezeti hatás, amely átalakítja az emberi agyműködést, az információk feldolgozási módját, a tanulást és a gondolkodást. A korábbi nagy kulturális váltások esetében is így volt ez, de a fejlődés exponenciális gyorsulása miatt jelenleg több évszázadnyi változást élünk meg, ami eléggé sokkos helyzethez vezetett, és kevés az adaptív válasz. Az ember egyik legfőbb túlélési eszköze az agy képlékenysége és az ehhez kapcsolódó tanulási képesség, vagyis kritikus kérdés, hogy mit tesz a társadalom a megváltozott környezetben megváltozott agyakkal.
Egyre növekszik a tanulási zavarokkal küzdő diákok aránya. A zenetanulásnak a diszlexia megelőzésében és csökkentésében játszott szerepe jelentős, viszont a diszlexiás tanulók zenetanulásának a diszlexiás tanulók sajátosságaihoz kell illeszkednie.
Specific learning difficulties, are part of a neurological package of atypical developmental conditions that appear more frequently in the last decades. It can turn out to be a promising fact, considering that significant amount of evidence prove that among the specially gifted, atypical cerebral structure is more the rule than the exception. Many of the great creators, irrespective of their level of intelligence, show an atypical cerebral structure, which is usually associated with some kind of dysfunction. Atypicality is not necessarily bad. For an extreme example see the wings, which are totally atypical for a human, and can cause difficulties, but many advantages of that atypicality could be listed.
The provision of the gifted could consider the predispositions for the exceptionalities as possible ways to the talent development by recognizing that an individual's development can hold far greater possibilities than imagined earlier, and depending to a far greater extent on how well the environment fits the individual needs at particular moments. Talent is a social construct, which has to be in accordance with the special neurological conditions that may appear even in types of achievement difficulties.
Az oktatásnak mihamarabb be kell hoznia a lemaradását, és felvennie a lépést a techika és kultúra által előrszaladt társadalmi folyamatokkak és külülönösen a diákokkal. Ehhez kívánatos meghatározni a 21. században releváns tudást és gondolkodásmódot, és az ehhez vezető tanulási folyamatokat támogatni új módszerekkel.
Sokféle elnevezése van a 21. századi generációknak, kevesebb a 21. századi pedagógusoknak. A modern pedagógusnak nevezett csoda állandóan fejlődik, változik, hiszen egy gyorsan változó környezetben így tud megfelelni az elnevezésének. Ha szürke eminenciásnak nevezzük, nagyon találó az elnevezés, hiszen egyre inkább tanulászervezővé válik a pedagógus, és a háttérből irányítja a gyerekek sokféle tanulását. Az eszközrendszere elsősorban a gyerekeknek örömet okozó, a szellemi fejlődést támogató dopmainforrásokra épül: játék, aktivitás, újdonság, izgalom, siker és társas megerősítés. Ezek mind jutalomként funkcionálnak, és a 6K (kezdeményezés, keretek, kavalkád, kommunikáció, kreativitás és kritikai gondolkodás) segíti a megvalósulásban.
A diszkalkulia egy gyakori formája, amely a diszlexiával azonos idegrendszeri alapon jön létre, elkerülhető megfelelő tanítási módszerekkel. Ha a mennyiség és szám fogalom kialakult, csupán a relációk, téri-irányok viszonyai, a részletek észlelésének instabilitása okozza a számolásban a zavarokat. A következmény a gyenge számolási képesség, és emiatt a matematika terén való lemaradás, ami sokszor további teher a diszlexiás tanuló számára.
A 21. században a túl kevés mozgás és túl sok inger miatt az idegrendszer érése és harmóniája meggyengülhet, ha nincsen tudatos tevékenység, amely segíti a fejlődést, és megelőzi a neurológiai alapú teljesítményzavarok kialakulását.
Szabadnak születtünk, a szabad kalandozás, a próba-szerencse tanulás a vérünkben van, sőt leginkább az idegszálainkban. Az írásbeliséghez kötődő módszeres tanulás új keletű, csupán néhány ezer éves fejlesztés az emberiség, és az emberi idegrendszer számára. Ahogyan a földművelés helyhez kötötte a nomádokat, a könyv helyhez kötötte a tanulókat.
Az idegrendszer érése, a helyhez és könyvhöz kötött tanulásra való felkészítés, amelyet az írásbeliség kultúrája segít. Kérdés, hogy mennyi szükséges még ebből a fajta tanulásból, és hogy vajon a gyerekek egyre nagyobb arányú, különböző területeken diagnosztizált zavarai mit üzennek nekünk? Az írásbeliség kultúrájára nevelt idegrendszer hatékony-e az infokommunikációs világban, amikor az információ már mindenhol elérhető, és amikor kommunikációs partnerünk lett a gép is?
Az iskola, amely a középkori kolostorokban kezdett formát ölteni, és a 20. századra általánossá sőt kötelezővé vált, sikeressé tette az emberiséget. Ahogyan a földművelés is, amely helyhez kötötte az addig nomád életmódot folytató embereket. Viszont a 21. század elején újra megnőtt az emberiség mobilitása, és a nagyüzemi mezőgazdaságnak sem sok köze van a hagyományos földműveléshez.
A sikeresség most a korábbiaknál fokozottabban az információs hatékonyságon alapul. Ennek elérését pedig a gyerekek ismerik a legjobban, mert ők a 21. századba születtek. Nem köti őket az írásbeliség kultúrája, ezért tiszta képet mutat a tevékenységük. Ha építünk a 21. századi gyerekek tevékenységére és igényeire, optimális tanulási környezetet lehet kialakítani számukra. Az oktatáskutatóknak a gyerekek az alábbiakat javasolják: Megosztás, Identitás próbálgatása, Mozgás, Kommunikáció, Játék, Buherálás.
1. A 3D-s tanulás nem a
jövő, hanem már a jelen
A 3D-s tanulás bevezetése
az egyetemen probléma
2. • Kézzel fogható tananyag
• 3D nyomtatás
• Virtuális valóság
használata
• Valóságos terek használata
A 3D-s tanulás nem a
jövő, hanem már a jelen
3. • A 3D-s nyomtatás forradalmian
megváltoztatja a tárgyakhoz való
viszonyunkat, a vásárlást, a fogyasztást
átalakítja.
• A 3D-s tervezés hamarosan mindenki
számára olyan tudás lesz, mint az
alap informatikai ismeretek vagy a 2D
nyomtatás, de külön szakma is lesz.
• A 3D-s terekben tanulás a VR
szemüvegek használatával a
virtuális valóságban
tevékenykedve történhet a
megismerés és gyakorlás.
A papíralapú 2D
világból ismét 3D-s világ
lehet
4. A 3D-s tanulás az e-learning iparág izgalmas,
fejlődő területe, amelynek számos előnye van.
• Valóságos helyzeteket szimulál, saját élménnyel, saját mozgással vehet részt a
diák a tanulási helyzetben, hibázhat, újrakezdhet, próbálgathat.
• A virtuális térben együttműködhetnek a diákok egy-egy valóságos, bár
szimulált problémahelyzet megoldásában.
• Az otthoni tanulás is társas tanulássá lehet.
• A játékosítás segít az egyébként unalmas gyakorló feladatok elvégzésében.
• Biztosítja a tanuló figyelmét, motivációját, a tevékenységen keresztül a
könnyebb megértést és a nagyobb mértékű megjegyzést.
A papíralapú 2D
világból ismét 3D-s világ
lehet
5. A 3D-s tanulás nem a
jövő, hanem már a jelen
• Hogyan vezessük be a 3D-s tanulást az
egyetemi képzés minden területére?
• Fontos, hogy mindegyik képzésbe
belekerüljön.
• A MyBrand része legyen.
• A különböző képzések diákjai közötti
együttműködést kívánjon meg.