Minden, amit a motivációról tudni.

1. MMOOTTIIVVÁÁCCIIÓÓ

2. TTéémmaakköörröökk
 Motívum
 Teljesítmény
 Célkitűzés
 Attribúció
 Benső én (Self)
 Kíváncsiság

3. MMoottíívvuumm
Motívum = Indíték
Belső személyi feltétel,
amely cselekvést vagy
gondolatot vált ki.
A motívumok megszabják
a viselkedés irányát és
energetizálják azt.

4. MMoottíívvuumm
Drive redukció elmélet (Hull, 1952)
Minden motívum a feszültség
csökkentésére irányul.
Optimális arousalszint elgondolás (Berlyne,
1960)
Az optimális arousal fenntartására
irányul a tevékenység.

5. MMoottíívvuumm
Magas feszültségi szint – szükségletek
Szükséglet kielégítése,
ingerkerülés (Drive redukció)
OPTIMÁLIS AROUSAL
Ingerkeresés
Alacsony feszültségi szint – ingerhiány, unalom

6. MMoottíívvuumm
FFAAJJTTÁÁII
Fejlődési motívumok
magasabb rendű indítékok,
mint ambíció, érdekek és a
normális felnőtt egyéb
irányultságai
Önfenntartás
a homeosztázis elve alapján
működnek, egy állandó belső
környezetet tartanak fenn
Társas
biológiailag megalapozott
társas szükségletekkel –
szexuális, anyai viselkedés,
affiliáció
Kíváncsiság
felderítésére és
manipulációjára irányuló
kíváncsiság hajlam
Hiány motívumok
biológiai hajtóerők -
szomjúság, éhség,
alvás, biztonság,
kényelem és
védettség

7. MMoottíívvuumm
VÁLTOZATLAN
FFAAJJTTÁÁII
VÁLTOZÓ
Pszichoanalitikus
elméletek
Pl. Freud, 1937
Behaviorista
Elméletek
Pl. Watson, (1954)
Humanisztikus
elméletek
Pl. Maslow (1954)
Modern
pszichoanalitikus
elméletek
Pl. Fromm, 1947

8. TTeelljjeessííttmméénnyy mmoottiivváácciióó
Akadályok leküzdésére, a feladatvégzésre
Murray (1938)
irányuló energia

9. TTeelljjeessííttmméénnyy mmoottiivváácciióó
A személynek egy adott feladat megközelítésére való
hajlandóságában több tényező játszik szerepet:
McClelland (1951)

10. TTeelljjeessííttmméénnyy mmoottiivváácciióó
A személynek egy adott feladat megközelítésére való
hajlandóságában több tényező játszik szerepet:
1. a teljesítményigény ereje
2. a kudarc elkerülésének igénye
3. a kudarc valószínűségéről alkotott szubjektív vélekedés
4. az elérendő cél vonzereje
A teljesítményigény a motiváció egyik eleme.
McClelland (1951)

11. TTeelljjeessííttmméénnyy mmoottiivváácciióó
A csoport és az interakcionális
megközelítés szerint a
motivációt az egyénen belüli
egyéb jegyek és a környezet
kölcsönhatása alakítja. Az
interakcióban ható elemek
mindegyike gátló és serkentő
hatással lehet az egyénnek egy
adott teljesítmény elérésében
mutatott motivációjára.
A személyiség és pszichometriai
megközelítésű elméletek a
környezeti és helyzeti tényezőket
irrelevánsnak tekintik. A motiváció
mérhető személyiségvonás,
amely általánosan jellemző az
egyénre.
A környezet szerepét hangsúlyozó
elméletek értelmében az egyént
adott teljesítmény elérésében
környezeti tényezők (pl. oktatás,
család) segítik és gátolják,
motivációját ezek a hatások
alakítják.

12. CCééllkkiittűűzzééss eellmméélleett
Az emberi cselekedetek többsége célvezérelt,
vagyis tudatos célok által irányított.
CÉL
TARTALOM INTENZITÁS
(Ryan, 1970)
a cél specifitása vagyis
körülhatároltsága és
nehézségi foka
az elköteleződés,
vagyis azt mutatja,
mennyire vonzó a cél

13. CCééllkkiittűűzzééss eellmméélleett
Az emberi cselekedetek többsége célvezérelt,
vagyis tudatos célok által irányított.
CÉL
TARTALOM
Magas teljesítmény =
jól körülhatárolt
nehéz feladatok

14. CCééllkkiittűűzzééss eellmméélleett
Az emberi cselekedetek többsége célvezérelt,
vagyis tudatos célok által irányított.
CÉL
TARTALOM
Magas teljesítmény =
jól körülhatárolt
nehéz feladatok
TELJESÍTMÉNY
CÉLNEHÉZSÉG
Locke
Atkinson

15. CCééllkkiittűűzzééss eellmméélleett
Az emberi cselekedetek többsége célvezérelt,
vagyis tudatos célok által irányított.
CÉL
INTENZITÁS
az elköteleződés,
vagyis azt mutatja,
mennyire vonzó a cél
TARTALOM

16. CCééllkkiittűűzzééss eellmméélleett
Az emberi cselekedetek többsége célvezérelt,
vagyis tudatos célok által irányított.
CÉL
tekintélyhelyzet esetén
magyarázat a cél
fontosságáról, nyomás
gyakorlása, információ a
feladatról,
szerepmodellek
INTENZITÁS
személyes
hatékonyság
(képesség,
tapasztalat,
képzettség, stratégiák,

17. CCééllkkiittűűzzééss eellmméélleett
Az emberi cselekedetek többsége célvezérelt,
vagyis tudatos célok által irányított.
CÉL
1. Közepes cél, így elégedett és produktív
2. Részleges célelérés elismerése – folyamatos
megerősítés
3. Célszint folyamatos emelése (japán kaizen elv)
4. Jutalomszinttel motiválás – sokszintű a cél, a
jutalom a
visszajelzés.

18. AAttttrriibbúúcciióóss eellmméélleett
OKTULAJDONÍTÁS
A motiváció szociokognitív
megközelítése, amely az egyénnek a
környezetére vonatkozó kognitív
reprezentációival foglalkozik.
A szociális tapasztalatok percepciója
(észlelése) és interpretációja
(értelmezése) a vizsgálat tárgya

19. AAttttrriibbúúcciióóss eellmméélleett
Oki
dimenziók ERŐFESZÍTÉS ADOTTSÁG
SZOCIO-KULTURÁLIS
HELYZET
HELY
STABILITÁS
KONTROL

20. AAttttrriibbúúcciióóss eellmméélleett
Oki
dimenziók ERŐFESZÍTÉS ADOTTSÁG
SZOCIO-KULTURÁLIS
HELYZET
HELY belső belső külső
STABILITÁS instabil stabil stabil
KONTROL kontrollál-ható
kontrollál-hatatlan
kontrollál-hatatlan

21. AAttttrriibbúúcciióóss eellmméélleett
Oki
dimenziók KÍVÁNCSISÁG SZERENCSE FELADAT
NEHÉZSÉGE
HELY
STABILITÁS
KONTROL

22. AAttttrriibbúúcciióóss eellmméélleett
Oki
dimenziók KÍVÁNCSISÁG SZERENCSE FELADAT
NEHÉZSÉGE
HELY belső külső külső
STABILITÁS instabil instabil stabil
KONTROL kontrollál-ható
kontrollál-hatatlan
kontrollál-hatatlan

23. AAttttrriibbúúcciióóss eellmméélleett
Hely értékeléssel kapcsolatos érzelmekhez
kapcsolódik
Stabilitás jövőbeli teljesítményekre vonatkozó
elvárásokkal kapcsolatos
Kontrollál- felelősség kérdésével kapcsolatos
hatóság

24. AAttttrriibbúúcciióóss eellmméélleett
KULCSINGEREK
indirekt
Mások viselkedésének direkt
megítélése
Saját vélemény

25. AAttttrriibbúúcciióóss eellmméélleett
KÉPESSÉG
Egy tanár segíti a diákot a
feladat megoldásában,
sajnálatot, együttérzést
ERŐFESZÍTÉS
mutat.

26. AAttttrriibbúúcciióóss eellmméélleett
KÉPESSÉG
Egy tanár segíti a diákot a
feladat megoldásában,
sajnálatot, együttérzést
ERŐFESZÍTÉS
mutat.

27. AAttttrriibbúúcciióóss eellmméélleett
KÉPESSÉG
A tanár általában a gyenge
képességűeket (nem kontrollálható
tényező) bíztatja. Elmarasztalást az
alacsony erőfeszítés (kontrollálható
ERŐFESZÍTÉS
tényező) vált ki.

28. AAttttrriibbúúcciióóss eellmméélleett
KÉPESSÉG
A tanár általában a gyenge
képességűeket (nem kontrollálható
tényező) bíztatja. Elmarasztalást az
alacsony erőfeszítés (kontrollálható
ERŐFESZÍTÉS
tényező) vált ki.

29. AAttttrriibbúúcciióóss eellmméélleett
KÉPESSÉG
Felnőttek és
nagyobb
gyerekek
észlelésében
ERŐFESZÍTÉS

30. AAttttrriibbúúcciióóss eellmméélleett
FELADAT- illetve ÉNBEVONÁS
Cél: a feladat
megoldása, új
készségek elsajátítása
Cél: a képességek
megmutatása,
hiányosságok
eltitkolása
Hangsúly: versengés,
értékelés, osztályzás
Hangsúly: feladat
érdekessége, egyéni
teljesítmény

31. BBeennssőő éénn ((sseellff)) ééss mmoottiivváácciióó
Önértékelésünk, személyes hatékonyságunk
észlelése alapvetően befolyásolja, hogy
mennyire leszünk motiváltak valamely
helyzetben.
A motvációt azok a helyzetek fokozzák, ahol a
személy autonómnak és kompetensnek érzi
magát.

32. BBeennssőő éénn ((sseellff)) ééss mmoottiivváácciióó
Személyes hatékonyság
Kompetencia

33. BBeennssőő éénn ((sseellff)) ééss mmoottiivváácciióó
Kompetencia
Kompetenciára
törekvés
Teljesítmény Teljesítmény
motiváció

34. BBeennssőő éénn ((sseellff)) ééss mmoottiivváácciióó
A sikerorientált és
kudarckerülő viselkedés a
benső énünkben kialakított
kép által jön létre
Kíváncsiság Szorongás

35. KKíívváánnccssiissáágg ééss eexxpplloorráácciióó
A magasabbrendű
organizmus környezetét
fefedezi
Explorál,
kíváncsi
ÚJDONSÁG

36. KKíívváánnccssiissáágg ééss eexxpplloorráácciióó
A magasabbrendű
organizmus környezetét
fefedezi
Explorál,
kíváncsi
ÚJDONSÁG
félelem kíváncsiság

37. KKíívváánnccssiissáágg ééss eexxpplloorráácciióó
Wundt (1874) - hedonikus tónus változása görbével rajzolta
fel az inger intenzitásában bekövetkező változás szubjektív
hatását.
William James (1890) - a kíváncsiság egyik elsődleges
ösztönünk
Watson (1925) – a kíváncsiság biológiai szükséglet
Freud (1933) - az explorációs viselkedés ösztönös biológiai
hajtóerők és a bizonytalanság fenyegetésének csökkentése
érdekében fellépő ego­mechanizmusok
Berlyne (1960) - optimális ingerlés, arousal szint elmélete
szerint az agy jutalmazó és büntető központjai játszanak
szerepet.

38. KKíívváánnccssiissáágg ééss eexxpplloorráácciióó
Hedonikus tónus
változása
ingerintenzitás
kellemes
kellemetlen
Wundt, 1874

39. KKíívváánnccssiissáágg ééss eexxpplloorráácciióó
Jutalmazó és averzív
rendszerek aktiválódása
arousal potenciál
jutalmazó
averzív
Berlyne, 1967

40. KKíívváánnccssiissáágg ééss eexxpplloorráácciióó
arousal potenciál
jutalmazó
kellemes
kellemetlen
averzív
Div.expl. Spec.expl. elkerülés
Szorongás drive
Konfliktus
Optimális arousal
Optimális ingerlés
kettős folyamat
elmélet
Spielberg & Starr,
1994

41. TTööbbbbddiimmeennzziióóss kkéérrddőőíívv
Az iskolai motivációt több tényező alakítja
Attribúciók Célok
Kompetencia
Kíváncsiság Szorongás
Társak

42. EEllőőaaddááss vvééggee
gyarmathy.eva@gmail.com