A tehetség négyféle történeti szemlélete még most is él, de talán egy nem is létező fogalomról van szó. Miközben tehetséges egyének egyértelműen léteznek, az nem meghatározható, hogy ki a tehetséges gyermek.
Tudatállapotaink szivárványa. Használod az agyad, vagy az használ téged?Zoltán Szűcs
A Közös Pont Teaházban 2013. június 3-án elhangzott előadás témája: egészség és betegség - az én megélésem szerint.
Orvostudomány, agykutatás, pszichológia, és spiritualitás apró szilánkaiból áll össze az a kaleidoszkóp, melynek képe természetéből fakadóan mozaikos, esetleges és napi megértéseimmel dinamikusan változik. Stanislav Grof szóhasználatát plagizálva holotróp orvoslásnak nevezném e megközelítést, mely tudatosan próbálja integrálni betegségeink testi-pszichés-mentális-szellemi dimenzióit. Egy tervezett előadás-sorozat első alkalmával a koncepció tudományos-filozófiai áttekintését kívánom nyújtani, és egyfajta modellt agyműködésünk, és problémás tudatállapotaink megértéséhez. A következő hónapokban pedig egy-egy fontosabb betegségcsoport megoldásait keressük majd - a felvázolt, integrált modell rétegeiben kutakodva.
Szűcs Zoltán.
Tudatállapotaink szivárványa. Használod az agyad, vagy az használ téged?Zoltán Szűcs
A Közös Pont Teaházban 2013. június 3-án elhangzott előadás témája: egészség és betegség - az én megélésem szerint.
Orvostudomány, agykutatás, pszichológia, és spiritualitás apró szilánkaiból áll össze az a kaleidoszkóp, melynek képe természetéből fakadóan mozaikos, esetleges és napi megértéseimmel dinamikusan változik. Stanislav Grof szóhasználatát plagizálva holotróp orvoslásnak nevezném e megközelítést, mely tudatosan próbálja integrálni betegségeink testi-pszichés-mentális-szellemi dimenzióit. Egy tervezett előadás-sorozat első alkalmával a koncepció tudományos-filozófiai áttekintését kívánom nyújtani, és egyfajta modellt agyműködésünk, és problémás tudatállapotaink megértéséhez. A következő hónapokban pedig egy-egy fontosabb betegségcsoport megoldásait keressük majd - a felvázolt, integrált modell rétegeiben kutakodva.
Szűcs Zoltán.
Az alulteljesítés helyett az alulellátottság kifejezés támogatja a környezet aktív részvételét a változtatásban. A programok, amelyek a különleges helyzetű tehetségek identitását erősítik, tizenéves kortól kezdve használható hatékony megoldások.
A kis aszi-szi teszt (Vázlat) A Gondolkodási rendszertan-bólFerenc Molnár
A korpuszkularizmusban a "gondolkodási rendszertan" bevezetése és kutatása kiemelten fontos. A szimmetrikus és az aszimmetrikus gondolkodásról való értekezés választ keres az emberi társadalmak körkörös, önfeloldó,viselkedésésnek feletételezhető okrendszerére.
Kimutatottan növekszik az atipikus fejlődésű gyerekek aránya – tanulási, figyelem, hiperaktivitás, autizmus spektrum zavar. A sokszor nem nyilvánvaló eltéréseknek csupán a töredéke kap diagnózist, de ez is felesleges, ha nincsen mellé megfelelő ellátás. A megoldás az atipikus gyerekek fejlesztésében és tanításában az atipikus módszerek használata. Ezek a módszerek viszont csak a kultúrától eltávolodott oktatás számára atipikusak, egyébként az idegrendszer érését fejlesztő mindennapi tevékenységekben is megtalálható lehetőségek, például a mozgás, művészetek, stratégiai játékok.
Az iskola azzal a soha nem látott helyzettel szembesül, amivel a társadalom egésze: a gyerekek tudásszerzése a felnőttektől részben függetlenné vált, és több területen is a felnőttekétől különböző és gyakran nagyobb tudással rendelkeznek. Ebben a helyzetben az iskolának és az iskola fontos szereplőinek fel kell készülni az új feladatra, új szerepre, amely elsősorban a harmonikus fejlődés és tanulás biztosítása, szervezése. A jövő a facilitátoroké.
Az ember gondolkodásában és tanulásában messze nagyobb szerepe van testnek, mint azt az iskolában elismerik. Az oktatás az emberi kogníciót nagyon szüken értelmezi, és a hatékonysága ennek megfelelően szűk. A gyerekek egy igen nagy része számára megnehezíti a tanulást, hogy nem használhatják a mozgást, a testtel tanulást.
A tudatos érzelmi fejlesztés hiányzik az oktatási rendszerből, pedig a társas-közösségi tér nagy lehetőség lenne erre. Az érzelmi intelligencia elválaszthatatlan a személyes hatékonyság és a konfliktusok kezelésének témájától, így kiváló együttes áll rendelkezésre.
A pókábra alkalmas a tanulnivaló algoritmizálására. Ha van egy keret, a diák sokkal könnyebben tud új anyagokat megtanulni, mint ha csupán informciókat gyűjt be. Az algoritmus segíti később is a tudásának és életvezetésének rendezésében., a sok informcáció és változás kezelésében.
Juggling is an ancient way to improve cognitive development and efficiency. The digital age requires more conscious training for the brain, and one very edóffective way is juggling.
Atypical will be typical. The changing environment changes the development of the brains and education should find answers to the new ways children learn.
Az autizmus spektrum zavar az atipikus fejlődés egyik formája. A jellemezője a konkrétumokban való gondolkodás. Emellett mindenféle egyéb neurobiológiai eltérés része lehet.
A minden gyerek számára kedvező homogén oktatási módszer nem működik, és valójában soha sem létezett. Az oktatás csak kirángatja a komfort zónájából a gyerekeket, és nem segíti, hogy megküzdjenek a számukra messze nem optimális helyzettel. Nem megoldás a rendszerbe nem illő gyerekeknek diagnózisokat adni, mert hamarosan az atipikus lesz a tipikus. Most, amikor a gyerekek abban különböznek a korábbi gyerekektől, hogy egymástól nagyon különböznek, lehetetlen egyféle módon sikeressé tenni őket. A diverzitás természetes, és a gyerekekkel foglalkozó szakemberek számára is természetessé kell váljon a sokféleség: sokféle gyerek, sokféle módszer.
Ha az oktatás nem is, de a gyerekek agya reagál a digitális környezetre, és jelenleg az iskola duplán lemaradásba került. Egyrészt nem illik a gyorsan változó környezethez, másrészt nem illik a gyerekekhez, akik ráadásul most leképezik az aktuális kultúrát is. Az iskola egy korábbi kulturális környezethez tartozó intézmény, amely mechanikus szemléletével már akkor sem illett a gyermeki agy fejlődéséhez, de legalább illett a gyerekek szocializációjához. Most még ez sincsen. A kiváló Digitális Oktatási Stratégia egyelőre azért nem tud bekerülni az iskolákba, mert nem kompatibilis a rendszerrel, amely a régi szemléleten alapszik. A szemléletváltás nehéz, de nem bonyolult. Csupán mindent fordítva kell tenni, mint eddig.
Az alulteljesítés helyett az alulellátottság kifejezés támogatja a környezet aktív részvételét a változtatásban. A programok, amelyek a különleges helyzetű tehetségek identitását erősítik, tizenéves kortól kezdve használható hatékony megoldások.
A kis aszi-szi teszt (Vázlat) A Gondolkodási rendszertan-bólFerenc Molnár
A korpuszkularizmusban a "gondolkodási rendszertan" bevezetése és kutatása kiemelten fontos. A szimmetrikus és az aszimmetrikus gondolkodásról való értekezés választ keres az emberi társadalmak körkörös, önfeloldó,viselkedésésnek feletételezhető okrendszerére.
Kimutatottan növekszik az atipikus fejlődésű gyerekek aránya – tanulási, figyelem, hiperaktivitás, autizmus spektrum zavar. A sokszor nem nyilvánvaló eltéréseknek csupán a töredéke kap diagnózist, de ez is felesleges, ha nincsen mellé megfelelő ellátás. A megoldás az atipikus gyerekek fejlesztésében és tanításában az atipikus módszerek használata. Ezek a módszerek viszont csak a kultúrától eltávolodott oktatás számára atipikusak, egyébként az idegrendszer érését fejlesztő mindennapi tevékenységekben is megtalálható lehetőségek, például a mozgás, művészetek, stratégiai játékok.
Az iskola azzal a soha nem látott helyzettel szembesül, amivel a társadalom egésze: a gyerekek tudásszerzése a felnőttektől részben függetlenné vált, és több területen is a felnőttekétől különböző és gyakran nagyobb tudással rendelkeznek. Ebben a helyzetben az iskolának és az iskola fontos szereplőinek fel kell készülni az új feladatra, új szerepre, amely elsősorban a harmonikus fejlődés és tanulás biztosítása, szervezése. A jövő a facilitátoroké.
Az ember gondolkodásában és tanulásában messze nagyobb szerepe van testnek, mint azt az iskolában elismerik. Az oktatás az emberi kogníciót nagyon szüken értelmezi, és a hatékonysága ennek megfelelően szűk. A gyerekek egy igen nagy része számára megnehezíti a tanulást, hogy nem használhatják a mozgást, a testtel tanulást.
A tudatos érzelmi fejlesztés hiányzik az oktatási rendszerből, pedig a társas-közösségi tér nagy lehetőség lenne erre. Az érzelmi intelligencia elválaszthatatlan a személyes hatékonyság és a konfliktusok kezelésének témájától, így kiváló együttes áll rendelkezésre.
A pókábra alkalmas a tanulnivaló algoritmizálására. Ha van egy keret, a diák sokkal könnyebben tud új anyagokat megtanulni, mint ha csupán informciókat gyűjt be. Az algoritmus segíti később is a tudásának és életvezetésének rendezésében., a sok informcáció és változás kezelésében.
Juggling is an ancient way to improve cognitive development and efficiency. The digital age requires more conscious training for the brain, and one very edóffective way is juggling.
Atypical will be typical. The changing environment changes the development of the brains and education should find answers to the new ways children learn.
Az autizmus spektrum zavar az atipikus fejlődés egyik formája. A jellemezője a konkrétumokban való gondolkodás. Emellett mindenféle egyéb neurobiológiai eltérés része lehet.
A minden gyerek számára kedvező homogén oktatási módszer nem működik, és valójában soha sem létezett. Az oktatás csak kirángatja a komfort zónájából a gyerekeket, és nem segíti, hogy megküzdjenek a számukra messze nem optimális helyzettel. Nem megoldás a rendszerbe nem illő gyerekeknek diagnózisokat adni, mert hamarosan az atipikus lesz a tipikus. Most, amikor a gyerekek abban különböznek a korábbi gyerekektől, hogy egymástól nagyon különböznek, lehetetlen egyféle módon sikeressé tenni őket. A diverzitás természetes, és a gyerekekkel foglalkozó szakemberek számára is természetessé kell váljon a sokféleség: sokféle gyerek, sokféle módszer.
Ha az oktatás nem is, de a gyerekek agya reagál a digitális környezetre, és jelenleg az iskola duplán lemaradásba került. Egyrészt nem illik a gyorsan változó környezethez, másrészt nem illik a gyerekekhez, akik ráadásul most leképezik az aktuális kultúrát is. Az iskola egy korábbi kulturális környezethez tartozó intézmény, amely mechanikus szemléletével már akkor sem illett a gyermeki agy fejlődéséhez, de legalább illett a gyerekek szocializációjához. Most még ez sincsen. A kiváló Digitális Oktatási Stratégia egyelőre azért nem tud bekerülni az iskolákba, mert nem kompatibilis a rendszerrel, amely a régi szemléleten alapszik. A szemléletváltás nehéz, de nem bonyolult. Csupán mindent fordítva kell tenni, mint eddig.
A tapasztalat alapú tanulás egyik legfontosabb formája a a probléma alapú tanulás, amely szemben a feladaton alapulóval, sokkal nagyobb önállóségot, kutatást és a bizonytalanság elviselését kívánja meg.
A nem mindig nyilvánvaló és egzaktul azonosítható idegrendszeri érési eltérések, gyakran együtt, és különböző kombinációkban jelennek meg. A szindrómák gyakori közös megjelenésének oka az egymást átfedő fejlődési utak, amelyek az atipikus fejlődéshez vezetnek. A tanulási, figyelem, hiperaktivitás és autizmus spektrum zavarok egy csoportba tartozó veleszületett és/vagy szerzett idegrendszeri eltéréseken alapulnak, és a környezet, így a tanítási módszerek meghatározó jelentőségűek a kialakulásukban.
Egy kultúraváltás olyan erőteljes környezeti hatás, amely átalakítja az emberi agyműködést, az információk feldolgozási módját, a tanulást és a gondolkodást. A korábbi nagy kulturális váltások esetében is így volt ez, de a fejlődés exponenciális gyorsulása miatt jelenleg több évszázadnyi változást élünk meg, ami eléggé sokkos helyzethez vezetett, és kevés az adaptív válasz. Az ember egyik legfőbb túlélési eszköze az agy képlékenysége és az ehhez kapcsolódó tanulási képesség, vagyis kritikus kérdés, hogy mit tesz a társadalom a megváltozott környezetben megváltozott agyakkal.
3. Szókratész hallotta démonja hangját,
cselekedeteit egy szellem irányította.
Arisztotelész bár nem tekintette
istennek, mégis oltárt emelt
Platon tiszteletére.
Misztika
Pitagorasz próféta
és mágus is volt.
Ókor
4. Misztika
Az uralkodók rendje. Csak a legbölcsebb emberek állhatnak
az állam élén, mert csak ők képesek gondoskodni a népről.
Ezek az oktatók vagy filozófusok.
Az őrök rendje. Ők kell, hogy gondoskodjanak az állam külső
és belső védelméről. Ezek a katonák.
A többi polgár: a kézművesek, iparosok és mindenki, aki a
közösség ellátásán dolgozik, a földművesek.
bölcsesség és az igazságosság a vezetők és
az őrök tudása.
a bátorság, az őrök fő erénye.
a mértékletesség nem rendelhető egyik
réteghez sem, az egész államot át kell hatnia.
Platon: Az állam
Ókor
5. Liu Shao a 300-as években leírta
a tehetségre utaló tulajdonságokat:
•morális erő,
•irányítási, vezetési képesség, tapintat,
•megfelelő bánásmód dolgokkal és az emberekkel,
•irodalmi képességek,
•az elméleti kérdésekben való jártasság,
•kiemelkedés a fizikai erőben és bátorságban,
•az ékesszólás kiválósága.
Misztika
Ókor
6. Tang dinasztia a 700-as években a
birodalmi udvarba gyűjtötte a
tehetséges gyerekeket.
A fő tehetség terület: költészet.
Misztika Középko
7. Misztika
Az egyházé lett a
tehetséggondozás,
papok választották
ki a tehetségeseket.
Az első magyar „iskola” Pannonhalmán a
996-ban alapított bencés kolostor, ahol
szegénysorsú gyerekből lehetett pap, tanár,
katona.
Középko
8. Az alkimisták nem kevés
miszticizmussal övezve,
titokban művelték
tudományukat.
A kultúránkban mélyen
gyökeret vert Faust legenda
a megismerhetetlent is
megismerni akaró tudóst az
ördöggel cimboráltatja.
Misztika Középko
9. Palestrina azt képzelte, hogy
zeneműveit egy angyal diktálja
Haydn a Teremtés-szimfóniát,
isteni adománynak tekintette.
Misztika Újkor
10. Isaac Newton nehezen született,
túlélt egy pestist, Isten fiával
azonosította magát.
Albert Einstein
Istennek énekelt.
Niels Bohr Dánia tudományos
reneszánszának megalkotására
érezte kiválasztottnak magát
Misztika Újkor
16. Átlag feletti képességek
•Magasszintű elvont gondolkodás, verbális és
számgondolkodás.
•Jó memória, folyékony beszéd.
•Téri viszonyok átlátása.
•Alkalmazkodóképesség, új helyzetekben feltalálja
magát.
•Gyors, pontos, szelektív információfeldolgozás.
17. Kreativitás
• Gördülékeny, rugalmas és eredeti
gondolkodás.
• Nyitottság a tapasztalatokra.
• Fogékonyság az új és különös, akár
irracionális gondolatokra, tevékenységekre,
alkotásokra.
• Kíváncsiság, merészség és szellemi játékosság,
esetleg a gátlástalanságig jutó
kockázatvállalás gondolkodásában,
cselekedeteiben.
• Bizonytalan helyzetek toleranciája.
18. Feladatelkötelezettség
•Kitartás, állhatatosság képessége.
•Elmélyült érdeklődés, lelkesedés képessége valamely
problémában, tudományterületen vagy művészi
kifejezési formában.
•Önbizalom, énerő, hit saját képességében, hogy
fontos dolgot tud létrehozni.
•Mentes a kisebbrendűségi érzéstől.
•Magas szint felállítása munkájában.
•Nyitottság az önkritika, és mások kritikája előtt.
21. Francios Gagné (1991):
Megkülönböztető model
Képességekben
tehetség
Nyelvi képességek
Logikai
képességek
Kreativitás
Zenei képességek
Szenzomotoros
képességek
Társas készségek
Stb.
Teljesítményben
tehetség
Tudomány
Technika
Muvészetek
Vezetés
Sport
Oktatás
Üzleti élet
Stb.
BELSŐ KATALIZÁTOROK
KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK
Tanulás
Gyakorlás
25. David Feldman (2000):
A tehetség fejlődésének
dimenziói
1. kognitív feldolgozás;
2. társas / érzelmi feldolgozás;
3. családi helyzet (születési sorrendben elfoglalt
hely, neme);
4. oktatás és felkészülés (informális és formális);
5. a területének jellemzői;
6. társadalmi / kulturális kontextusbeli
szempontok;
7. történelmi erők, események és trendek.
26. Albert Ziegler (2005):
Akciótóp (action tope)
modell
„A kiváló teljesítményhez is
rendszereken át vezet az út.”
tanulási cél
figyelem módja, iránya
fizikai erőnlét
érdeklődés
szubjektív
tevékenység tér
tevékenység
készlet
személyek
tárgyak
intézmények
események
lehetőségek
tehetség területek
28. James Borland (2005):
Tehetségfogalom nélküli
tehetséggondozás
“A tehetség meghatározása értékek
és politika kérdése, nem empirikus
kutatás eredménye.”
• Ha sokféle meghatározás van, akkor ez egy nem
létező fogalom.
• Ha sokféle tényező szinte véletlen összejátszása hozza
létre a tehetséget, akkor nem meghatározható, hogy
ki a tehetséges gyermek.
29. Ruth Martinson (1975)
szabályai
1. A vizsgálat folyamatos: a gyerekek sajátosságainak
megállapítása folyamat, ami évekig is eltarthat.
2. Több különböző forrás felhasználása: több
oldaláról is megmutatkozhasson az egyén.
3. A nem-intellektuális faktorok fontosak: a tehetség
elsősorban a személyiség sajátossága, és nem csak
kiemelkedő képesség.
30. Tehetség Kapu
https://www.tehetsegkapu.hu
1. Fejlődési szint
2. Motiváció, érdeklődés
3. Képesség terület
4. Intelligencia
5. Kreatív attitűd
6. Egyéb különlegesség
7. Életkor
8. Földrajzi elhelyezkedés
Vizsgált paraméterek:
- kiemelkedő, átütő
- alapja, területe
- erős és fejlesztendő
- profilja
- szintje
- harmónia, diszharmónia
- négy kategória
- ellátás helye
31. Tehetségfogalom nélküli
tehetséggondozás
“A tehetség meghatározása értékek
és politika kérdése, nem empirikus
kutatás eredménye.”
• Ha sokféle meghatározás van, akkor ez egy nem
létező fogalom.
• Ha sokféle tényező szinte véletlen összejátszása hozza
létre a tehetséget, akkor nem meghatározható, hogy
ki a tehetséges gyermek.