Digitális történetmesélés „kiterjesztett valóság” (AR) alkalmazások segítségé...Balázs Czékmán
Czékmán Balázs – Aknai Dóra Orsolya – Fehér Péter PhD
A mobil IKT-eszközök elterjedése egyre könnyebben hozzáférhetővé teszi különféle multimédia alkalmazások használatát tanórákon és tanórákon kívül is. Ez adta az ötletet arra, hogy kísérletet tegyünk egy régebb óta kutatott témakör (a digitális történetmesélés) és egy viszonylag újnak számító terület (a kiterjesztett valóság oktatási célú alkalmazása) kombinálására.
A kiterjesztett valóság lehetőséget kínál a valóságos világ objektumainak és a digitális információknak az összekapcsolására, támogatva egyúttal a kollaboratív, élmény-alapú tanulási módszerek alkalmazását is (Fengfeng Ke – Yu.Chang. 2015). A látvány-alapú (vision-based) AR lehetőséget teremt a módosított Bloom-taxonómia szerinti magasabb szintű gondolkodási műveletek fejlesztésére. Közelmúltban megkezdett kutatásunk arra irányul, hogy feltárjuk, milyen módszerekkel teremthető kapcsolat a két terület között, és valóban alkalmas-e az általunk feltételezett komplex kompetenciafejlesztésre. További kérdésünk: mely életkorban válnak képessé a tanulók az említett magasabb szintű gondolkodási műveleteket feltételező önálló alkotások létrehozására, és hogyan értékelhetjük ezeket.
Előadásunkban az elméleti háttér áttekintése mellett gyakorlati példákat kívánunk bemutatni tanórai alkalmazásokból, amelyet általános iskolás diákokkal próbáltunk ki. Ehhez az Aurasma nevű alkalmazást használtuk fel, amelynek segítségével a diákok elkészíthetik a tananyaghoz kapcsolódó rövid videót vagy animációt, melyek aztán digitális történetekké állnak össze. Az elkészült anyagot ezután online megoszthatják diáktársaikkal/tanáraikkal.
Digitális történetmesélés „kiterjesztett valóság” (AR) alkalmazások segítségé...Balázs Czékmán
Czékmán Balázs – Aknai Dóra Orsolya – Fehér Péter PhD
A mobil IKT-eszközök elterjedése egyre könnyebben hozzáférhetővé teszi különféle multimédia alkalmazások használatát tanórákon és tanórákon kívül is. Ez adta az ötletet arra, hogy kísérletet tegyünk egy régebb óta kutatott témakör (a digitális történetmesélés) és egy viszonylag újnak számító terület (a kiterjesztett valóság oktatási célú alkalmazása) kombinálására.
A kiterjesztett valóság lehetőséget kínál a valóságos világ objektumainak és a digitális információknak az összekapcsolására, támogatva egyúttal a kollaboratív, élmény-alapú tanulási módszerek alkalmazását is (Fengfeng Ke – Yu.Chang. 2015). A látvány-alapú (vision-based) AR lehetőséget teremt a módosított Bloom-taxonómia szerinti magasabb szintű gondolkodási műveletek fejlesztésére. Közelmúltban megkezdett kutatásunk arra irányul, hogy feltárjuk, milyen módszerekkel teremthető kapcsolat a két terület között, és valóban alkalmas-e az általunk feltételezett komplex kompetenciafejlesztésre. További kérdésünk: mely életkorban válnak képessé a tanulók az említett magasabb szintű gondolkodási műveleteket feltételező önálló alkotások létrehozására, és hogyan értékelhetjük ezeket.
Előadásunkban az elméleti háttér áttekintése mellett gyakorlati példákat kívánunk bemutatni tanórai alkalmazásokból, amelyet általános iskolás diákokkal próbáltunk ki. Ehhez az Aurasma nevű alkalmazást használtuk fel, amelynek segítségével a diákok elkészíthetik a tananyaghoz kapcsolódó rövid videót vagy animációt, melyek aztán digitális történetekké állnak össze. Az elkészült anyagot ezután online megoszthatják diáktársaikkal/tanáraikkal.
VII. Oktatás-Informatikai Konferencia
ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar
2015. május 15-16.
Ollé János
Eszterházy Károly Főiskola
Oktatáselméleti, Oktatástervezési és Módszertani Tudásközpont
A Digitális nemzedék konferencia 2015
Átjárható utak – párbeszéd és tanulás a digitális kultúrában
http://digitalisnemzedek.hu/
9:00-10:00: Regisztráció (ELTE PPK aula)
10:00-10:15: Megnyitó, köszöntő (ELTE PPK aula)
10:15-11:45: Plenáris előadások (ELTE PPK aula; élő közvetítés a 214-es teremben)
10:15-10:45: Z. Karvalics László (SZTE BTK, Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék): Közoktatás: Honnan, hová, hogyan? Az átmenet tudáskormányzása
10:45-11:15: Szabó Éva (SZTE, Pszichológiai Intézet): A digitális szakadékon innen és túl – A tanárszerep változása a XXI. században
11:15-11:45: Bedő Andrea (SZTE, Neveléstudományi DI): Androidos tabletek az oktatásban
11:45-13:00: Ebédszünet, kiállítók bemutatkozása (fszt. 4.)
13:15-14:45: I. szekciósáv
15:00-16:30: II. szekciósáv
16:40-17:00-ig: a Digitális Módszertár szekcióban készült animációs kisfilmek megtekintése az aulában. (ELTE PPK aula)
Androidos tabletek az oktatásban – Felkészülés az okos tanulásra
(Kazy 214.)
A szekció időpontja:
13:15-14:45: I. szekciósáv
A szekció bemutatása:
Jászfényszarun Samsung SMART School néven megvalósuló androidos tabletekkel működő oktatás már két éve zajlik. A diákok a digitális technológiára épülő tanulási módszerekkel sajátítják el, hogyan tudnak bármely tantárgyi területen hatékonyan új ismereteket szerezni, illetve gyakorolni az elsajátítottakat. A szekció a plenáris előadáson elhangzott “Androidos tabletek az oktatásban” kutatáshoz kapcsolódik, és azt egészíti ki gyakorlati a tapasztalatok bemutatásával.
Előadók:
Bedő Andrea – interaktív oktatás, rajz mobileszközön
Bója-Kovács Andrea – matematika tantárgy
Vargáné Dobák Tünde – angol tantárgy
Mészárosné Dobák Ildikó – kémia, angol tantárgy
Az információs és kommunikációs technológiák hatása a tanulási környezet, a t...Márta Kovács
Dolgozatomban azt vizsgálom meg, hogy az e-learning típusú tanulásban résztvevő tanárok tudásátadással összefüggő attitüdjét hogyan befolyásolja, hogy önmaga tanulóként résztvett-e e-learning típusú tanulásban.
VII. Oktatás-Informatikai Konferencia
ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar
2015. május 15-16.
Ollé János
Eszterházy Károly Főiskola
Oktatáselméleti, Oktatástervezési és Módszertani Tudásközpont
A Digitális nemzedék konferencia 2015
Átjárható utak – párbeszéd és tanulás a digitális kultúrában
http://digitalisnemzedek.hu/
9:00-10:00: Regisztráció (ELTE PPK aula)
10:00-10:15: Megnyitó, köszöntő (ELTE PPK aula)
10:15-11:45: Plenáris előadások (ELTE PPK aula; élő közvetítés a 214-es teremben)
10:15-10:45: Z. Karvalics László (SZTE BTK, Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék): Közoktatás: Honnan, hová, hogyan? Az átmenet tudáskormányzása
10:45-11:15: Szabó Éva (SZTE, Pszichológiai Intézet): A digitális szakadékon innen és túl – A tanárszerep változása a XXI. században
11:15-11:45: Bedő Andrea (SZTE, Neveléstudományi DI): Androidos tabletek az oktatásban
11:45-13:00: Ebédszünet, kiállítók bemutatkozása (fszt. 4.)
13:15-14:45: I. szekciósáv
15:00-16:30: II. szekciósáv
16:40-17:00-ig: a Digitális Módszertár szekcióban készült animációs kisfilmek megtekintése az aulában. (ELTE PPK aula)
Androidos tabletek az oktatásban – Felkészülés az okos tanulásra
(Kazy 214.)
A szekció időpontja:
13:15-14:45: I. szekciósáv
A szekció bemutatása:
Jászfényszarun Samsung SMART School néven megvalósuló androidos tabletekkel működő oktatás már két éve zajlik. A diákok a digitális technológiára épülő tanulási módszerekkel sajátítják el, hogyan tudnak bármely tantárgyi területen hatékonyan új ismereteket szerezni, illetve gyakorolni az elsajátítottakat. A szekció a plenáris előadáson elhangzott “Androidos tabletek az oktatásban” kutatáshoz kapcsolódik, és azt egészíti ki gyakorlati a tapasztalatok bemutatásával.
Előadók:
Bedő Andrea – interaktív oktatás, rajz mobileszközön
Bója-Kovács Andrea – matematika tantárgy
Vargáné Dobák Tünde – angol tantárgy
Mészárosné Dobák Ildikó – kémia, angol tantárgy
Az információs és kommunikációs technológiák hatása a tanulási környezet, a t...Márta Kovács
Dolgozatomban azt vizsgálom meg, hogy az e-learning típusú tanulásban résztvevő tanárok tudásátadással összefüggő attitüdjét hogyan befolyásolja, hogy önmaga tanulóként résztvett-e e-learning típusú tanulásban.
Pedagógusok általános digitális és mobil eszköz-használati kompetenciáinak vá...Balázs Czékmán
A globális oktatástechnológiai trendeket tekintve, a mobiltechnológia jelentős hatást gyakorolhat az oktatás folyamatára (Johnson et al., 2010), melynek eszközei közül elsősorban a tabletek emelkednek ki (NMC, 2010). Az 1:1 (egy az egyhez) hozzáférési modellt lehetővé tévő táblagépekből egyre több kerül a hazai oktatási intézményekbe is különböző multinacionális vállalatok kezdeményezései és állami informatikai eszközbeszerzések révén (lásd informatikai eszközbeszerzések: KK Szakmai Tanévnyitó, 2018). A tabletek alkalmazásában kulcsszerepet kapnak az azt használó pedagógusok, kiknek tabletes tanításával kapcsolatos pedagógiai és technológiai tudását, valamint attitűdjét ChanLin (2017) egy olyan dinamikus tanulási folyamatként írja le, melyet a közösségen belül számos különböző feltétel befolyásol. Churchill, Fox és King (2012) szerint a tabletek oktatásban való elterjedése elsősorban a pedagógusok tapasztalatain fog múlni, azon, hogy ők mennyire látják előnyösnek a technológiát. Herzog és Racsko (2016) kutatása szerint az új (tabletes) tanulási környezettel kapcsolatos tanári tapasztalatok azt mutatják, hogy a pedagógusok készek a szemléletváltásra, valamint az új helyzetekre és osztálytermi szituációkra.
Jelen kutatásunk célja a tableteket alkalmazó pedagógusok digitális kompetenciáinak felmérése volt. Vizsgálatunkat egy budapesti tankerületben végeztük, melynek keretében kilenc oktatási intézmény pedagógusainak (N=29) mértük fel általános digitális kompetenciáját az IKER keretrendszer, valamint mobil eszköz-használati kompetenciáját egy saját fejlesztésű online mérőeszköz segítségével. Feltételeztük, hogy a négyhónapos vizsgálati időszakban felvett bemeneti és kimeneti mérések összehasonlítását követően, mind (H1) a pedagógusok általános digitális kompetenciái, mind pedig (H2) a mobil eszközhasználati kompetenciái pozitív elmozdulást mutatnak a vizsgálati csoport körében. Általános digitális kompetencia terén a bemeneti eredmények azt mutatták, hogy a keretrendszer négy szintje közül a pedagógusok zöme az IKER1 és IKER2 szintre sorolta be magát. A kimeneti eredmények szintén hasonló eredményeket mutattak a teljes mintában, – ahogyan a vizsgálati és a kontrollcsoport esetében is – így itt nem találtunk statisztikailag igazolható eltérést. A mobil eszköz-használati kompetencia (ötfokozatú Likert-skála) esetében azonban több területen is pozitív elmozdulást mértünk a kontroll csoportra vonatkozólag. A páros t-próbával végzett statisztikai vizsgálat pozitív eltérést mutatott a két mérés eredménye között az „eszköz kezelése” (átlag: 3,41-ről 3,84-re; t(17)=-2,45, p=0,025), a „fájl- és mappaműveletek” (átlag: 3,1-ről 3,57-re; t(17)=-3,3, p=0,004), a „multimédia” (átlag: 2,48-ról 2,95-re; t(17)=-3,4, p=0,003), valamint az „oktatási célú használat” (átlag: 1,62-ről 1,83-ra; t(17)=-3,43, p=0,03) esetében.
kulcsszavak: mobiltechnológia, tablet, digitális kompetencia, mobil eszköz-használati kompetencia, változás
Tóth-Mózer Szilvia Digitális nemzedék a tanulási folyamatban. Középiskolások internethasználati és tanulási preferenciái, énképe és digitális kompetenciája című doktori értekezésének nyilvános vitáján elhangzott előadás
Similar to Tabletekkel támogatott tanítás-tanulás szegregált SNI csoportban (20)
In this lecture we would like to present a brief overview of the situation of Hungarian case and share an interesting experiment of using floor-robots in the classrooms.
Út a médiaértéshez a digitális világban akkreditált 60 órás továbbképzés egy részére készült anyag. Az internet alkalmazásának lehetőségei az óvodában, általános iskolában és a gyógypedagógiában
1. Tabletekkel támogatott tanítás-tanulás
szegregált SNI csoportban
Turai Hevesy György Általános Iskola
Benedekné Fekete Hajnalka
I. Mobil eszközök az oktatásban Konferencia,
Veszprém, 2016. nov. 11-12.
2. Digitális kompetencia fejlesztésével kapcsolatos
elvárások
Kerettantervben
A számítógép megismerése, egyszerű kezelési műveletek
végzése, szoftverek futtatása irányítással. A tanuló motivált az
IKT-eszközök használata iránt. (1-4.évfolyam)
Számítógépes alkalmazásokat ismer. Képes az elektronikus
média használatára. Ismeri az információkeresés technikáit,
ezeket a tanórán, tanórán kívül és a hétköznapi életben is
alkalmazza. A világhálón elérhető információkat megadott
szempontok szerinti gyűjtőmunkában is kamatoztatja. A
megszerzett információt irányítással, majd egyre önállóbban
képes kezelni, azokból prezentációkat, beszámolókat állít
össze. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi
portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Fontos
feladat, hogy a tanuló felismerje az elektronikus
kommunikációban rejlő veszélyeket és törekedjen ezek
elkerülésére. A valós és a virtuális kapcsolatok közötti
különbségek megláttatása nyomán kellő óvatossággal kezeli a
világhálóról származó tartalmakat. (5-8.évfolyam)
Amit nem biztosít hozzá….
Idő: Informatika órák aránya: 2%
és 3 % (testnevelés 20 és 17%)
Eszköz – Amíg az iskolák
többségében az informatikai
eszközök többsége a
számítógépteremben van, addig
hiába elvárás, hogy a pedagógus és
a diák minden órán használjon IKT
eszközöket…
Az interaktív tábla használata
önmagában nem alkalmas a diákok
digitális kompetenciájának
fejlesztésére!
3. Tanulásban akadályozott (BMO: F 70)
diákok az általános iskolákban
Az általános iskolák mellett működő –
enyhe értelmi fogyatékosok - számára
szervezett tanulócsoportokban
jellemzően:
HH és HHH diákok
Kiugróan magas a roma tanulók
aránya
Kiugróan magas a túlkorosok aránya
Az erőforrások elosztásában ezek a
csoportok az intézményeken belül is
lemaradnak.
Diákjaink így esélyt sem
kapnak a digitális
kompetenciák elsajátítására,
miközben tudjuk, hogy
ugyanazon a
munkaerőpiacon kell
versengeniük, mint
szerencsésebb
kortársaiknak.
4. Lépésről - lépésre
2004/2005 tanév: PC beállítása a
fejlesztő terembe
2008/2009 tanév : PC beállítása az
osztályterembe
2010/2011 : Osztályhonlap elindítása
– protopage felületen (mobilnet)
2014/2015 : Tanulói tabletek a
csoport minden tanulója számára
saját adatforgalmi kerettel
7. Ma
Minden diáknak saját Google fiókja, és 2016
decemberétől Office 365 tanulói tárhelye van.
2014 –től az osztályhonlapunk:
http://feherestike.wixsite.com/eosztalyos
A tanulói tabletek:
LG G pad 8.0
Hipernet – havi 5 GB maximális
letöltési/feltöltési sebesség:10 Mbps / 2 Mbps)
2015.februártól (A Digitális Esély pályázati
támogatásnak köszönhetően 2019 februárig
8.
9. Ők már nem digitális analfabéták
• Számítógépes alkalmazásokat ismernek.
• Képesek az elektronikus média használatára.
• Ismerik az információkeresés technikáit, ezeket a tanórán, tanórán kívül és a hétköznapi
életben is alkalmazzák.
• A világhálón elérhető információkat megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is
kamatoztatják.
• A megszerzett információkat irányítással, majd egyre önállóbban képesek kezelni, azokból
prezentációkat, beszámolókat össze állítani.
• Ismerik az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és
használják is ezeket.
• Felismerik az elektronikus kommunikációban rejlő veszélyeket és törekszenek ezek elkerülésére.
• A valós és a virtuális kapcsolatok közötti különbségek megláttatása nyomán kellő óvatossággal
kezelik a világhálóról származó tartalmakat.
NAT – Digitális kompetencia