A tanulási eredményeken alapuló megközelítés és az iskola. Dunaszerdahely, 2008.

1. A tanulási eredményeken alapuló
megközelítés és az iskola
Radó Péter
Dunaszerdahely, 2008.10.24.

2. Globalizáció és az iskola
• A globalizáció hatása az iskolákkal szembeni külső
elvárásokra
• A közvetítő elmélet: a tanulási eredményeken alapuló
megközelítés
• Az új megközelítés és az EU oktatáspolitikája
• Az EU és a tagállamok oktatáspolitikája: hogyan
késztethetők alkalmazkodásra az iskolák?
• Mennyire jók az iskoláink? (Közép-Európa teljesítmény-
profilja)
• Milyen az alkalmazkodó iskola?
• Mire nem jó és mire jó a helyi tanterv?

3. Globális folyamatok itt helyben
• Demográfia (népességcsökkenés és bevándorlás)
• Gazdaság
(nemzetgazdaságok köl-
csönös függése)
• Technológia (IKT)
• Társadalom (a „globális
középosztály”)
• Kultúra (kulturális kánonok
felbomlása)
• Politika (politika globalizá-
lódása)

4. A tanulási eredmények alapú
megközelítés
Két folyamat összekapcsolódása:
– A tanuló egyén középpontba állítása (LLL)
– Az érvényes tudás újraértékelődése
LLL
• Személyre szabottság, az önálló és motivált tanulás
előtérbe helyezése, tanulásra való ösztönzés és a tanuló
döntési helyzetbe hozása
• A tanulás rendszerszerű megközelítése, az oktatási
rendszer egyes elemeinek összekapcsolása, formális és
nem formális tanulás összehangolása
• A kereslet hangsúlyozása, az oktatási kínálat
alkalmazkodóképességének javítása
• Közpolitikai célok újrafogalmazása, az oktatási célok külső
(munkaerő-piaci és társadalmi) referenciáinak erősítése

5. A tanulási eredmények alapú
megközelítés
A releváns iskolai tudás átértékelődése
• Az ismeretkánon(ok) felbomlása
• Tudás bővülése, tudomány struktúrájának átalakulása
• Eszközjellegű megközelítések uralkodóvá válása
• A „jövő nyitottsága” (célok mozgó célpontra lőnek)
• A tudás gazdasági erőforrássá válása
• Iskolai tudásmonopólium megszűnése
• Tudásról szóló tudás bővülése (agykutatás, kognitív
pszichológia)
Tudás = Ismeret
→
Tudás = Ismeret + Készségek + Attitűdök
(= Kompetenciák)

6. Az új megközelítés hatása
Korábban középpontba állított kérdések: iskolaszerkezet,
intézménytípus, program/tanterv, okatatók-képzők,
Jelenleg középpontba állított kérdések: mire képesek a
tanulók egy tanulási folyamat végén? Az iskola
alkalmazkodóképessége és szakmai elszámoltathatósága
Paradigmaváltás gyakorlati hatásai:
• → Oktatási rendszerek összehasonlíthatóvá válnak, az összehasonlítás
elszakad a tantervi alapoktól
• → Elhelyezkedési esélyekről áthelyeződik a hangsúly az egyén
„helytállási potenciáljára”
• → Munkaerő-piac és oktatás kapcsolata a szektor egészében
kérdéssé válik
• → Laikus elvárások figyelembe vétele (célok megfogalmazásával
kapcsolatos szakmai monopóliumok meggyengülnek)
• → Társadalompolitikai célok interpretálhatóvá válnak a pedagógia
számára → integrálhatóak „mainstream” programokba

7. EU: az új megközelítés érvényesítése
1. Munkaerő és szolgáltatások szabad áramlása → nyolcvanas
évek:
Oktatási tartalmak harmonizációja (főleg szakképzés)
2. 1991-es direktívák a képzettségek közös elismeréséről
(bizalmi elv érvényesítése)
Nincs többé tartalmak harmonizációjára irányuló törekvés. Minőségi
garanciák iránti igény középpontba kerülése. Kísérleti
minőségbiztosítási programok elindítása. Minőségbiztosítási irányelvek
és javaslatok kiadása: 1998, 1999, 2001.1998-tól: európai
minőségindikátorok kidolgozása
3. 2000-től: célok harmonizációja (Lisszabon)
2002: Munkaprogram: közös célok és OMC kiterjesztése. 2003: Közös
célokhoz rendelt 6 indikátor (benchmark). Célok között keverednek a
ráfordításokra, az oktatási és a tanulási eredményekre vonatkozó
benchmarkok.
4. 2005-től: a tanulási eredmények harmonizációja (EKKR)

8. Az oktatáspolitika új keretei
Az intézményi alkalmazkodás ösztönzése és kikényszerítése

9. Mennyire vagyunk jók?
Átlagos olvasás-szövegértés eredmények néhány európai országban
(PISA 2006)
Finland 547
Ireland 517
Poland 508
Netherlands 507
Estonia 501
United Kingdom 495
Germany 495
Slovenia 494
Austria 490
Czech Republic 483
Hungary 482
Croatia 477
Slovak Republic 466
Greece 460
Russian Federation 440
Bulgaria 402
Serbia 401
Romania 396

10. Mennyire vagyunk jók?
„A mi iskoláink nem jók vagy rosszak. A mi iskoláink jók egy régi
paradigma szerint.”

11. Miért nem vagyunk elég jók?
• Az oktatási rendszereink rettenetesen szelektívek, az
iskoláink alkalmazkodó képessége a tanulók összetételéből
fakadó követelményekhez gyenge

12. Intézményi alkalmazkodás
Miért az intézmény, miért nem a pedagógus áll a középpontban?
• Külső elvárásokat csak az intézmény képes közvetíteni (→ a
tanfelügyeletek kivonulnak az osztályteremből, helyüket a pedagógusok
egyéni belső teljesítményértékelése veszi át).
• Elvárt eredmények (kompetenciák) nem egyes pedagógusok
munkájának az eredményei, hanem az összes pedagógus munkájának
összegződő eredménye.
• A szakmai elszámoltathatóság csak az egész intézménnyel szemben
érvényesíthető → az intézményeknek meg kell erősíteniük belső
elszámoltathatósági kapcsolataikat (vezetés, HRM)
• Egyes pedagógusok módszertani innovációja mindig beleütközik az
intézmény működésébe (tantervi innováció → tanulásszervezés →
intézményi működés)
• Egyes pedagógusok tanulásával szembeni irreális elvárások → az
intézményi szervezeti tanulás kerül a középpontba („tanuló szervezet”).

13. Intézményi alkalmazkodás
Hogyan kerülhet az intézmény valóban a fejlesztés középpontjába?
• Külső referenciákon alapuló intézményi önértékelés
• Önértékelésen alapuló ciklikus minőségfejlesztés (iskolafejlesztés)

14. A helyi tanterv
(Mint intézményi stratégiai dokumentum)
Mire nem jó a helyi tanterv? (Néhány közkeletű illúzió)
• Belső pedagógiai folyamatszabályozó dokumentum.
• Egyéni pedagógiai stratégiák kidolgozása vagy azok helyettesítése.
• Intézményi tartalomfejlesztés kerete.
Mire lehet jó a helyi tanterv? (Ha komolyan vesszük)
• Külső elvárások és saját célok összehangolása.
• Intézményi eredményességről szóló folyamatos reflexió.
• Egyéni pedagógiai stratégiák számára referencia keret.
• Pedagógusok közötti együttműködés általános kereteinek kijelölése.
• Iskola ethoszának, szervezeti kultúrájának, a pedagógiai munka közös
alapelveinek tisztázása.
• Tanulásszervezési döntések megalapozása.
• Erőforrások belső elosztásáról szóló döntések megalapozása.
• Külső partnerek bevonása, iskola külső arculatának kialakítása.