Innovatív oktatás-módszertan tradicionális képzési környezetbenDr. Ollé János
Apor Vilmos Katolikus Főiskola Alternatív Pedagógiák Módszertani Központ
“Változás, megújulás az iskolában” online konferencia
Új utak a pedagógusképzésben szekció
2020. október 10.
Az iskola világának narratívái: elmélet és gyakorlat a pedagógiában Dr. Ollé János
A tanítás-tanulás elmélete
NMP_NV008K2
2016/2017. tanév őszi félév
Ollé János
EKE Neveléstudományi Intézet
2016. szeptember 21. 15:30-17.00 "B" épület nagyelőadó
Innovatív oktatás-módszertan tradicionális képzési környezetbenDr. Ollé János
Apor Vilmos Katolikus Főiskola Alternatív Pedagógiák Módszertani Központ
“Változás, megújulás az iskolában” online konferencia
Új utak a pedagógusképzésben szekció
2020. október 10.
Az iskola világának narratívái: elmélet és gyakorlat a pedagógiában Dr. Ollé János
A tanítás-tanulás elmélete
NMP_NV008K2
2016/2017. tanév őszi félév
Ollé János
EKE Neveléstudományi Intézet
2016. szeptember 21. 15:30-17.00 "B" épület nagyelőadó
This document discusses expectations for teachers and how to promote learning at the individual teacher and organizational school level through policy. It addresses who determines expectations for teachers, what some key expectations are like ability to use differentiated teaching and be inclusive, and how to make teachers and schools learners. The key points are that policy can promote learning by setting clear goals, empowering schools through autonomy and accountability for student outcomes, and targeting support to schools to encourage self-development focused on improving student learning.
Implementation of inclusion belgrád 2013Péter Radó
This document outlines six key factors for the successful implementation of inclusive education:
1. Differentiation in teaching methods to address diverse learning needs in the classroom.
2. A flexible curriculum and school autonomy to adapt to students.
3. Self-improving schools through self-evaluation and continuous improvement.
4. Quality evaluation with a focus on both professional standards and supporting organizational learning.
5. Robust support services for students and teachers.
6. Ensuring the education system has a vested financial interest in inclusion through appropriate funding structures.
This document discusses financing models to promote equity in education. It argues centralized financing based on historical allocation promotes separate schools for students with specific needs, while decentralized financing based on categorical equity emphasizes fairness of allocation but does not support inclusion. The best model is decentralized financing based on fiscal neutrality, which funds both integration and differentiation of supports. This approach finances mainstreaming of students rather than segregation.
A projekt módszer kiváló lehetőség a tehetséggondozás széleskörben történő alkalamazásához. Kis módosításokkal a tehetségesek számára indított programok eszköze lehet.
Lévai Dóra: A pedagógusok digitális kompetenciái: digitális hozzáférés, digit...Levai Dora
Lévai Dóra: A pedagógusok digitális kompetenciái: digitális hozzáférés, digitális műveltség, digitális kommunikáció. Interdiszciplináris pedagógia és a fenntartható fejlődés. VIII. Kiss Árpád Emlékkonferencia. Debrecen, 2013. szeptember 6-7.
This document discusses teacher remuneration systems and performance-related pay. It covers several key areas: 1) underlying assumptions in teacher policy, including changing teacher competencies and school autonomy; 2) human resource management areas like performance management and compensation; 3) who determines salaries and salary scales; 4) types of performance-related pay systems; 5) disadvantages of such systems; and 6) Hungary's past and future plans regarding teacher evaluation and differentiated compensation.
This document summarizes the key findings of a report on small rural schools in Hungary. The report found that while small rural schools are often assumed to have poor quality education and higher costs, their performance is more dependent on socioeconomic factors. Closing 500 small schools could save 2-5% of education spending but would incur additional transportation costs. The report used evidence-based analysis and advocacy to influence education policymakers to focus on improving underperforming schools regardless of size or location. This new approach led to legislation supporting unified schools and reforms to financing and information systems.
Decentralization and accountability közgáz 2009Péter Radó
Digging Deeper into New Public Management. Decentralization, accountability relations and performance management in education. Corvinus University, 2011.
Péter Radó: Evidence of Quality and Equity in Education. Belgrade 2011Péter Radó
This document discusses using evidence to evaluate quality and equity in education. It presents examples of evidence that could be used and questions about how key players might interpret and apply the data. It then outlines challenges around generating demand for evidence among decision-makers and ensuring its proper use in policymaking, governance, and school management. Specifically, it addresses how to determine relevant evidence needs, interpret data through research, communicate findings clearly, and avoid potential traps like over-reliance on metrics or ignoring complex realities.
4. Pedagógusokkal szembeni elvárások
Nemzeti és intézményi nevelési célok interpretációjának képessége, a
differenciált pedagógia teljes eszköztárának alkalmazására való képes-
ség, a saját sztereotípiák és azokon alapuló elvárások tudatosítása, befo-
gadó magatartás és tanítás, a tananyag multikulturális szellemű kon-
struálása, a szocio-kulturális hátrányok tanulásra gyakorolt hatásának
kompenzálása, SNI inkluzív pedagógia alkalmazása, az IKT alkalma-
zásának és tanítási stratégiákba való integrálásának képessége, tantárgyi
határok átlépésének képessége, másokkal való együttműködés képessége
az iskolán belül és kívül, nem oktatási „szolgáltató” szerepek, ……….
Reálisak-e az elvárásaink?
– Nem, mert az összes szakmai rutin felülírását igénylik
– Nem, mert az elvárások inflálódnak, fókuszálatlanok.
5. „School effectiveness enhancing factors”
(Scheerens és mások, 2003.)
1. Teljesítmény orientáció és magas explicit elvárások
2. Hatékony, pedagógiai munkára orientált iskolavezetés
3. Tantestületen belüli konszenzus és kohézió
4. A „tanterv” minősége, gazdag tanulási lehetőségek
5. Iskolai klíma (szervezeti kultúra): rend és teljesítmény elvárások
6. Intézményi értékelési potenciál: pedagógiai és szervezeti
7. Szülők bevonódása (iskolai „politikák”, szülői elégedettség)
8. Tantermi klíma (kapcsolatok, rend, tanulási kultúra, elégedettség)
9. Tanulási idő hatékony kihasználása (iskola és tanterem)
10. Strukturált tanítás
11. Önálló tanulás („projektmódszer”)
12. Differenciálás, inkluzív tanítás
13. A tanulók előrehaladásának dokumentálása
14. Megerősítés és visszajelzés (tanterem)
12. Közös célok
(Tervezhetőek-e hosszú távú célok?)
A szocialista tervgazdálkodás logikája:
1958-1964 között megteremteni azt az
oktatást ami felkészít engem arra, amit
2013-ben csinálok
Nevelési célok általában:
a tanuló „felkészítése” (életre, munkára, ...)
vagy
a tanuló alkalmazkodóképességének
erősítése (egész életen át tartó tanuláshoz
szükséges kompetenciák fejlesztése)
13. Oktatási célok: vissza az alapokhoz
19. század: a műveltség hozzáférhetővé tétele mindenki számára
20. század: a műveltség lehetőségének kanonizált tantárgyi tudássá
silányulása (több idő + több tudás → több kirekesztés)
21. század: a releváns tudáshoz való hozzáférés lehetőségének meg-
teremtése mindenki számára
Írás
Olvasás
számolás
alapkészségek
kulcskompeten-
ciák