A Hejőkeresztúri modell, a Komplex Instrukciós Program követéses vizsgálatának eredményeit foglalja össze ez a rövid beszámoló. A Program átadható más sikoláknak, de nagyon lényeges, hogy az iskola, a pedagógusok, de az önkormányzat is támogassa a folyamatot. Az eredmények először a motiváció növekedésében jelennek meg a mérések során. Az igazi fejlődés 4-5 év múlva mutatható ki.
A Hejőkeresztúri modell, a Komplex Instrukciós Program követéses vizsgálatának eredményeit foglalja össze ez a rövid beszámoló. A Program átadható más sikoláknak, de nagyon lényeges, hogy az iskola, a pedagógusok, de az önkormányzat is támogassa a folyamatot. Az eredmények először a motiváció növekedésében jelennek meg a mérések során. Az igazi fejlődés 4-5 év múlva mutatható ki.
1. A PEDADÓGIAI ÉRTÉKELÉS
PROBLÉMÁI NAPJAINKBAN
KÉSZÍTETTE: KORMOS LÁSZLÓNÉ
Csíkos Csaba:A pedagógiai értékelés új irányzatai
Csala Istvánné-Ranschburg Ágnes: Pedagógiai
értékelés másképpen
2. Aktuális problémák(Csík Csaba)
Tanulói önértékelés nevelési és didaktikai
nevelési és didaktikai céljai
Tanári és szakértői értékelés közötti eltérések
problémái
Pedagógiai értékelésben alkalmazott modellek
Hogyan befolyásolja a pedagógiai értékelés
gyakorlatát az értékelés elmélete
3. Tanulói önértékelés
A tanulói önértékelés egyfajta bizalompróba is
egyben
A tanulók értékelési szempontjai és a tanárok
értékelés következetessége eltéréseket mutat
Smith: Az önértékelés informatív, de nagy az
önbecsapás veszélye
Alacsony a tanári és tanulói értékelés egymás
közötti korrelációja (Schuurs, Verschoor)
Tanulói önértékelés akooperatív tanulás
elengedhetetlen része (Dori, Herschovitz)
4. Értékelés a szakértők véleményének
egyezése alapján
Gyakori probléma a véleményazonosság
eltérése a szaktanárok között
Tanári becslések nagyfokú konzisztenciát
mutatnak( Kaftandjileva, Takala)
A mérés vadilitása a szakértők konkordancia
mutatóval jellemezhető( Dochy, Dierick)
Pedagógiai értékelésnek a tradicionális
módszerek helyett alternatív eszközre lenne
szüksége( Zoller)
5. Pedagógiai értékelés elméleti
modelljei
Tanítás- tanulás rendszer szintű modellezése
Magyarországon
Birenbaum
Cantwel
6. Birenbaum
Modelljében az értékelés a tanítás és tanulás
közötti hidat jelenti
Jellemzője:
- Több nyílt végű feladat az egyszeres válaszos
feladatok helyett
-Frontális munka helyett a kooperatív tanulást
helyezi előtérbe.
-Tanulói önértékelés
7. Birenbaun
A pedagógiai értékelés 2 fő pillére
Adatgyűjtésre alkalmas Információ szerzése
műszerek tervezése interpretálása
felhasználása
8. Cantwel és Jeanneret
2 modell:
- Információ a követelmények minőségéről
- Visszajelzés a tanulási folyamatról
9. Elmélet és gyakorlat egymásra vetett
hatásai (szemlélet módok változása)
Pedagógusképzés – továbbképzés
Önértékelés központi szerepe
Szakértők véleményazonosságának mérése
A tudás értékelésekor a tanulói
teljesítményből, produktumból indul ki
Előtérbe kerülnek a teljesítménnyel
kapcsolatos tipológiák
10. Csala Istvánné Ranschburg Ágnes
pedagógiai értékelés másképpen
Decentralizálódott közoktatás irányítás
Értékelési rendszerek alakulása Európában
Magyarországi változások
Megoldásra váró problémák
Eredmények
Eredmények jelentősége
Tanulói értékelés
11. Tömeges iskolázás Core curriculumok
Tömeges iskolázás Core curriculumok
Fejlesztés helyi szinten Decentralizálás
Többszintű oktatási Központban a
rendszer minőség
Átlátható oktatási
rendszer
méltányossága
12. Európai változások az értékelési
rendszerben
Iskolák önértékelése, a helyi önkormányzat
által kiadott szempontok szerint külső
értékeléssel történik
Egységes értékelési rendszer helyi szinten nem
működik
Helyi autonómia megerősödése
Tanulási nehézséggel küzdő gyermekek
teljesítményváltozásának problémás követése
13. Magyarország
Kiemelt cél 1999-től a minőség biztosítás és
pedagógiai értékelés
Iskolai szakmai munka ellenőrzése külső
szakértők segítségével történik
Megbízhatatlan eredmények ( reprezentatív
munka hiánya)
14. Megoldandó problémák
Helyi rendszerek létrehozása, amely egységes
értékelési rendszer alapjául szolgál
Iskolai önértékelést segítő eszközök
Tanulási teljesítmény változások követése
méltányosság érvényesítése
15. Teljesítmény követésének
szükségessége
A gyermeket nem standarthoz, hanem
önmagához képest kell értékelni
Az így feltárt hiányosságok korrigálása nem
központi, hanem helyi szintű probléma
Háttértényezők kapcsolódása az iskolai
teljesítményhez
16. Eredmények
ITEM program csomagok
50 iskola rendelkezik a programmal
A mérések értékelését önállóan végzik a helyi
iskolák
Az értékelési eredményeket, nem a tanulók
eredményeként kezelendő. Ez egy belső
értékelési rendszer eredménye, amit
nagymértékben befolyásol a szülők iskolai
végzettsége
18. Tanulói értékelés ITEM
Első körben a pedagógus felé közvetíti az
adatokat ( mátrix) és információt ad szabad e
tovább haladni a tananyaggal
Második körben az osztályozás objektivitását
segíti elő
Harmadik körben az oktatásirányítás felé közli
az adatokat
19. Reflexió
A cikkek a pedagógiai értékelés problémáival
foglalkozik. Láthatóvá válik, hogy az
oktatásban kivételesen nagy szerepe, és
jelentősége van
20. Reflexió
A pedagógiai értékeléshez kapcsolódó
empirikus kutatások bebizonyítják számomra,
hogy innovatív törekvések a pedagógia ezen
területén elengedhetetlenül fontosak.