Az Európai Képesítési Keretrendszer. Miért készült? Mi az? Mire jó? Veszprém, 2008.

1. Az Európai Képesítési
Keretrendszer
Miért készült?
Mi az?
Mire jó?
Radó Péter

2. Paradigma váltás az oktatástudományban
 Az oktatott tudás átértékelődésének okai
 Az ismeretkánon(ok) felbomlása
 Tudás bővülése, tudomány struktúrájának átalakulása
 Pragmatikus, eszközjellegű megközelítések uralkodóvá
válása
 A „jövő nyitottsága” (célok mozgó célpontra lőnek)
 A tudás gazdasági erőforrássá válása
 Iskolai tudásmonopólium megszűnése
 Tudásról szóló tudás bővülése (agykutatás, kognitív
pszichológia)
 → Tanulási eredményekre orientált megközelítés
uralkodóvá válik
 Korábban középpontba állított kérdések: iskolaszerkezet,
intézménytípus, program, képzés időtartama, okatatók-
képzők.
 Jelenleg középpontba állított kérdések: mire kell az
egyénnek képessé válnia egy tanulási folyamat végén?

3. A paradigma váltás gyakorlati hatásai
 Oktatási rendszerek összehasonlíthatóvá válnak, ennek
érdekében az összehasonlítás elszakad a tantervi alapoktól
 Elhelyezkedési esélyekről (employment) áthelyeződik a
hangsúly az egyén „helytállási potenciáljára” (employability)
 Munkaerő-piac és oktatás kapcsolata a szektor egészében
kérdéssé válik
 Könnyebbé válik laikus elvárások figyelembe vétele (célok
megfogalmazásával kapcsolatos szakmai monopóliumok
meggyengülnek)
 Társadalompolitikai célok (pl. kisebbségek integrációja,
fenntarthatóság) interpretálhatóvá válnak a pedagógia
számára → integrálhatóak mainstream programokba
 Oktatási szektor újabb expanziós mozgásteret kap
 Újradefiniálódik a minőség (leválik az eredményességről), a
méltányosság és a költséghatékonyság

4. Az EU oktatáspolitikájának evolúciója
 1991-ig: oktatási tartalmak harmonizációjára való
törekvés (főleg szakképzés)
 1991: végzettségek kölcsönös elismerése (bizalmi elv
érvényesítése ↔ minőségi garanciák iránti igény miatt
intenzív befektetés a minőségbiztosításba)
 2000-től: célok harmonizációja → 2002-től oktatás
beemelése az OMC-be és közös oktatási célok
(benchmarkok: keverednek a ráfordításokra és
különböző okt. eredményekre vonatkozó indikátorok)
 2005-től: tanulási eredmények indirekt harmonizációja:
EKKR (tanulási eredményekre orientált megközelítés
beemelése)

5. Miért „emeli be az EU a tanulási eredményekre
orientált megközelítést?
 Ideológiai vákuum → „európai értékek” (= értékpragmatizmus
+ civilizációs minimum + Európa külső referenciákon alapuló
önmeghatározása – pl. USA-NCLB)
 Nehezen kezelhető kontextuális sokféleség (service delivery
↔ systemic environment) → EU agenda beszippantja a
közvetlenül a tanulókra és az oktatási intézményekre irányuló
kezdeményezéseket ↔ távol tartja magát a rendszer-
környezetre irányuló kezdeményezésektől és eszközöktől
 Tanulási eredményeken alapuló megközelítés új expanziós
utakat nyit meg az EU számára (foglalkoztatásról való leválás)
 Az EU a teljes policy eszközrendszer végtelenül csekély
részére képes befolyást gyakorolni
 Egyre jobban támaszkodik az OECD-re, ami szállítja a
nemzeti politika formálás ütős eszközeit: EAG, tematikus
jelentések, DeSeCo, PISA….

6. Mi az EKKR?
1111
2222
4444
6666
3333
5555
7777
8888 88
77
66
55
44
33
22
11
9999
1111
2222
4444
3333
5555
6666
EQF
Ország A Ország B
Képesítések
(A)
Képesítések
(B)

7. EKKR: Euró vagy transzferábilis rubel?
 EKKR: „viszonyítási keretrendszer” (tolmácseszköz) = két,
kezdetben erősen hangsúlyozott előfeltevés: (1) a
használatba vétel önkéntes, (2) nem kell hozzá nemzeti
kvalifikációs keretrendszer (2005-ös ábra!)
→ EKKR: transzferábilis rubel, amolyan hasznos kis dolog
↔ Mindeközben intenzív gondolkodás az nemzeti
rendszerekről:
 Kiderült, hogy a nemzeti kontextusok sokfélesége miatt
számos különböző nemzeti keretrendszer képzelhető el,
az erről szóló gondolkodás elmélyítette egy
EKKR/OKKR-szerű eszköz helyét a nemzeti oktatási
rendszerekben
 Megváltozott a Bizottság informális kommunikációja: az
nemzeti képesítési keretrendszerek az EKKR
implementációja feltételeként kezdtek feltűnni.
 Kérdés: minek az implementációjáról beszéltek?

8. EKKR: Euró vagy transzferábilis rubel?
 Helyzet: EKKR akkor válik kemény valutává, ha az
EKKR „rejtett üzenetei” átmennek:
 Rejtett üzenetek:
 Modernizációs üzenet: EKKR szintleírások (tudás –
készségek – kompetenciák) visszasugározzák a TE
megközelítést, felerősítik az okt. külső referenciáit
 LLL üzenet: egész szektort lefedi → egységes
tanulási pályákra törekszik → kikényszeríti az
alszektorok közötti politika koordinációt
 Minőségre vonatkozó üzenet: új referenciák az
intézményi minőségirányítási rendszerek számára
 Formális rendszerek nyitására vonatkozó üzenet:
nem-formális és informális tanulás elismerése

9. Mire jó nekünk az EKKR?
 TE megközelítés érvényesítése: erős külső referenciák
és közvetítő mechanizmusok hiányában az intézmények
működésében nem érvényesül, növekvő szakadék a
szabályozó eszközök és az oktatási gyakorlat között
 LLL: az alágazatok közötti politika koordináció
Magyarországon katasztrofálisan gyenge, alágazatok
divergens irányokba fejlődnek
 Minőségirányítás: vagy nincs, vagy erőteljesen folyamat
orientált
 Nem-formális és informális tanulás elismerése: nincs élő
gyakorlat → intézmények zártak, szabályozási kapuk
üres zsákok
Egyik lehetséges válasz: EKKR kompatibilis OKKR (a
képesítési rendszer integrációja és tanulási eredmény-
orientált fejlesztése) + külső minőségelvárásokat
felerősítő egyéb eszközök

10. Mire jó nekünk az EKKR?
 TE megközelítés érvényesítése: erős külső referenciák
és közvetítő mechanizmusok hiányában az intézmények
működésében nem érvényesül, növekvő szakadék a
szabályozó eszközök és az oktatási gyakorlat között
 LLL: az alágazatok közötti politika koordináció
Magyarországon katasztrofálisan gyenge, alágazatok
divergens irányokba fejlődnek
 Minőségirányítás: vagy nincs, vagy erőteljesen folyamat
orientált
 Nem-formális és informális tanulás elismerése: nincs élő
gyakorlat → intézmények zártak, szabályozási kapuk
üres zsákok
Egyik lehetséges válasz: EKKR kompatibilis OKKR (a
képesítési rendszer integrációja és tanulási eredmény-
orientált fejlesztése) + külső minőségelvárásokat
felerősítő egyéb eszközök