Download as PDF, PPTX
![Ezredforduló…
„Sok jel utal arra, hogy az előttünk lévő
időszakban olyan átfogó paradigmaváltás zajlik le
az iskolai oktatásban, amelynek jelentősége és
hordereje ahhoz fogható, amit a tömegoktatás
kialakulása jelentett a 19. században. […] Az
előttünk álló »oktatási technológiaváltás«
hordereje hasonló lesz ahhoz, amilyen a
puskaporé volt a hadviselésben, a
könyvnyomtatásé a kultúrában vagy a gőzgépé
az ipari termelésben” (Halász, 2007).](https://image.slidesharecdn.com/somogyieladsmem-220926130209-55cc4731/75/Mucsine-Erdei-Monika_Az-oktatas-megujitasanak-szuksegessege-pdf-7-2048.jpg)
Mucsiné Erdei Mónika_Az oktatás megújításának szükségessége.pdf
- 1. MINTACÍM SZERKESZTÉSE Az oktatásmegújításának szükségessége - a "digitàlis anyanyelvhasználat" hatása a 21.századi oktatási paradigmákra MUCSINÉ ERDEI MÓNIKA MESTEROKTATÓ SZTE JGYPK GYÓGYPEDAGÓGUS- KÉPZŐ INTÉZET SZEGED ÉS TÉRSÉGE BÁRCZI GUSZTÁV EGYMI INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES
- 3. Paradigma • görög παράδειγμα(paradeigma) szóból származik • Tág értelemben: egy elmélet vagy elméletkészlet, amely modellként szolgál a felmerülő konkrét problémák vagy helyzetek megoldására. • szinonimái modell, minta, példa, forma, ideális, valamint kánon, norma vagy szabály
- 4. Paradigmák és váltások 1960-asévek T. Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete egy adott időszakban az adott tudomány művelői között kialakult és intézményesült közmegegyezés arról, hogy mi az adott tudomány tárgya, feladata, milyen feltételek mellett lehet egy álláspontot az adott tudomány sajátjaként elfogadni. váltáskor a tudósok többsége a tudományos tevékenység további alapjául egy új paradigmát fogad el pl.Newton-i – Einstein-i fizika
- 5. Oktatási paradigmák • azoktatásban alkalmazott modellek – mit és hogyan tanítunk • I. Ókor és középkor: a tanulás mások által már feldolgozott ismeretek elsajátítása - ma is él pl. a római jog tanulása, memoriterek terén. • II. Empirizmus, szenzualizmus : a tanulás a valóságból származó ismeretek befogadása érzékszervek útján szemléltetés jelentősége (Comenius) BÖLCSÉSZET
- 6. III. Reformpedagógiák hatásaa 19.- 20.század fordulóján cselekvés pedagógiája (Dewey): felfedeztetés, kísérletezés, következtetés konstruktivizmus ( pl. Novak, Driven, Ausubel): előzetes ismeretek szerepe Pl. naiv elméletek, modellek, sémák felhasználása pl. Föld forgása, étterem VISELKEDÉS- PSZICHOLÓGIA
- 7. Ezredforduló… „Sok jel utalarra, hogy az előttünk lévő időszakban olyan átfogó paradigmaváltás zajlik le az iskolai oktatásban, amelynek jelentősége és hordereje ahhoz fogható, amit a tömegoktatás kialakulása jelentett a 19. században. […] Az előttünk álló »oktatási technológiaváltás« hordereje hasonló lesz ahhoz, amilyen a puskaporé volt a hadviselésben, a könyvnyomtatásé a kultúrában vagy a gőzgépé az ipari termelésben” (Halász, 2007).
- 8. 21. századi változótudáskoncepciók adaptivitás „digitális darwinizmus” (Racskó, 2017) affektív tényezők - kitartás, önszabályozás, motiváció (Habók, 2011, Józsa és Fejes, 2012, Molnár, 2003) https://www.zonaporkolt.com/wp-content/uploads/2021/04/evolucio.jpg
- 9. „Született digitalizáltak” Z.Karvalics (2011) -„digitális anyanyelvhasználat” folyamat „digitális beavatottak” (digital initiate) a személyek
- 10. Digitális anyanyelv ? Mégjelentős egyéni „nyelvhasználati” különbségek az ABC még kevéssé definiált billentyűzet-használat szövegszerkesztés táblázatkezelés MOBILHASZNÁLAT Web2 online tranzakciótípusok ismerete reflexió az Internetre
- 11. IKT, mint tanulásikörnyezet OECD The Future of Education and Skills 2030 személyre szabott oktatási környezet, a másokkal való együttműködés, a technológiai és adatkezelési műveltség Ollé (2015) digitális technológia milyen módon javíthat az egyéni tanulástechnikáján, hatékonyságán Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája (2020) 2030-ra a munkahelyek közel negyedét fogja érinteni a munkafolyamatok automatizálása, más kompetenciákat igénylő munkahelyek létrejötte pedagógusok, felsőoktatás szerepe Integrált tanulási környezet – lehetőségek helyette a cél hangsúlyos az eszköz kiválasztásában
- 12. Lénárd (2015): tanulóijellemzők változása a) Gyors és sokrétű ingerekhez való hozzászokás b) Információs türelmetlenség c) multitasking gondolkodási struktúra d) „Always online - generáció” Gyarmathy (2013): jelentős szerepet kap az átfogó, téri- vizuális feldolgozás előnyöket is jelenthet a sajátos nevelési igényű tanulók számára A digitális környezet hatása a tanulók és a tanárok tevékenységeire
- 13. Digitális oktatás éssajátos nevelési igény UNESCO IITE 2006 – IKT eszközök szerepe • kompenzációs eszköz, • didaktikai (pedagógiai) eszköz, • kommunikációs eszköz (Virányi, 2014) Longman, Jones, Clarke és Woollard (2009) • segítő/támogató eszközök (Assistive Technology), • augmentatív kommunikációs eszközök (AAK), • fejlesztő habilitációs/rehabilitációs célú eszközök, • diagnosztikus célú eszközök (idézi Virányi, 2014) Értelmi fogyatékosság vizsgálata alulreprezentált
- 14. Integráció és digitálisesélyegyenlőség • „a) az inkluzív iskolai, tanulási környezetben jelentős mértékben képes támogatni a befogadást, a gyermek tanulási folyamatokba való beilleszkedését az egyéni szükségletek figyelembe vételével, • b) az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása és az életen át tartó tanuláshoz szükséges képességek kialakítása szempontjából nem kerülhető meg alkalmazásuk az inkluzív és a különnevelés formájában alkalmazott tanításban sem” (Virányi, 2014.40.o.)
- 15. • a speciális(különnevelő) iskolai oktatásban nem használják ki az IKT eszközök adta lehetőségeket eléggé (Copley és Ziviani 2004 idézi Virányi, 2014) • IKT kihasználásnak hiánya hatás az esélyegyenlőségre, kirekesztődésre integrációban és különnevelésben egyaránt • infokommunikációs akadálymentesség (Aknai, 2020)
- 16. Robotika az oktatásban •edukációs technológiai trendek a közeljövőben: mobiltanulás, robotok, gamifikáció, exergame technológiák • Saatci̇Oğlu és Boru (2015) robotok alkalmazása tanórán és tanórán kívül képességfejlesztési fókuszokkal pl. a kognitív funkciók, a beszéd produktív és receptív területei, egyensúly és koordináció, szociális kompetencia (Virányi, 2019)
- 17. • problémamegoldó gondolkodás(Aknai, 2020) kulcsfontosságú 21.századi képesség, melyet iskolai körülmények között is fejlesztenünk kell (Molnár és Pásztor-Kovács, é.n.) • algoritmikus gondolkodás: alapvető tanulási technikák, műveletvégzési sémák kialakítása olyan tudatosan elvégzett, végrehajtott műveletsor, amely elvezet a feladat (a probléma) megoldásához (Szántó, 2002)
- 18. Sajátos Robotika Előnyök •biztonságot adó, ítélkezés nélküli környezet; • a sokszor ismétlés lehetősége; • az azonnali visszajelzés és megerősítés • a kommunikáció több csatornájának fejlődése (Aknai, 2020, DPMK, 2017).
- 19. Robotika az SNIszabályozó dokumentumokban • SNI Kerettanterv 2020- digitális kultúra tantárgy Problémamegoldás digitális eszközökkel és módszerekkel témakör – teknőcgrafika • Robotika helyett algoritmusok, csökkenő óraszám „normál” kerettanterv • Aknai (2020): a STEM (Science-Technology- Engineering-Math) oktatása az SNI diákok iskoláiban is jelenjen meg
- 20. Gyógypedagógusok IKT tés robotika tapasztalatai 61 fő, nem reprezentatív minta
- 21. A digitális oktatásikörnyezet, „anyanyelvhasználat ” új oktatási paradigma egyéni tanulási út pedagógusszerep esélyegyenlőség, munkavállalás
- 22. • sokoldalú fejlesztésilehetőségek mind tanórai, mind fejlesztési környezetben - kognitív funkciók, beszéd, szociális kompetencia fejlesztése (Saatci̇Oğlu és Boru, 2015 idézi Virányi, 2019) • robotika - infokommunikációs akadálymentesítés (Aknai, 2020)
- 23.
- 24.