1. Mi várható a következő években? Pécs, 2010. február 9. Radó Péter oktatáspolitikai elemző vezető tanácsadó Expanzió Humán Tanácsadó [email_address]

2. A következő fél évtized várható feszültségforrásai Iskola A rendszer szétszakadása Etnikai határok Modernizáció Fejlesztéspolitika Központi irányítás erősödése Pedagógus munkaerő-piac feszültségei Oktatás tudáshátterének leépülése A rendszer szétszakadása Szociális határok A rendszer zsugorodása Demográfia

3. A rendszer zsugorodása Demográfiai folyamatok által keltett feszültségek Alapkérdés: hogyan történik a kapacitások hozzáigazítása a csökkenő tanulólétszámhoz? Hogyan történhet? Önkormányzati ciklusokhoz kötötten vadul vagy helyi regionális stratégiák alapján tervezetten vagy központilag bután.

4. 2. A rendszer szétszakadása Szocio-kulturális alapú szelekció Esélyegyenlőség és/vagy méltányosság

5. A rendszer szétszakadása Szocio-kulturális alapú szelekció A magyar közoktatás hátránykompenzációs képessége – az erős szelekciós nyomás okai

6. 2. A rendszer szétszakadása Szocio-kulturális alapú szelekció A szelekció következményei (az „ülepítő edény” hatás) Helyi és országos oktatáspolitikai válaszok: Következmények kezelése vagy okok felszámolását célzó fejlesztő beavatkozás vagy egységesítés az esélyegyenlőség nevében

7. 3. A rendszer szétszakadása Etnikai alapú szegregáció: Romák koncentrációja A roma tanulókat nagyobb számban oktató iskolákban arányuk 23 százalékról 40 százalékra nőtt Hatszorosára nőtt azoknak az iskoláknak a száma, amelyekben arányuk meghaladja a 80 százalékot. + + = Szeparációs nyomás Rejtett és nyílt diszkrimináció Külső nyomás („white flight”) Etnikai szegregáció

8. 4. Modernizáció A fejlesztéspolitika hatása és irányváltásai Van-e bármi eredménye a fejlesztéspolitikának?

9. 4. Modernizáció A fejlesztéspolitika hatása és irányváltásai Ami várható: Fejlesztési források csökkennek de továbbra is jelentősek lesznek Újra központi fejlesztések lesznek a hangsúlyosak, IKT és kormányzati eszközök a középpontban (nem iskolafejlesztés) Szcenáriók: A jól teljesítő iskolák még jobbak lesznek A legnagyobb nehézséggel küzdők több forráshoz jutnak Az alulteljesítők kikényszerített fejlesztése Fejlesztési források átszivárogtatása az alapfinanszírozásba

10. 5. A központi irányítás aktivizálódása Központi szabályozás és centralizáció Hogyan történhet? Irányítási centralizáció: fenntartói jogok egy részének elvonása, központosítás vagy magasabb szintre emelés Finanszírozás: központi bérfinanszírozás Folyamatszabályozási centralizáció: kötelező egységes központi tantervek, tanfelügyelet Kimeneti centralizáció: standardokon alapuló összegző mérés, méréseken alapuló szakmai elszámoltathatósági rendszer Ezek valamilyen kombinációja

11. 6. A pedagógus munkaerő-piac Kereslet-kínálat, státusz és szakma Magyar közoktatás: átlagos finanszírozási szint = alacsony bérszinttel kompenzált magas munkaerőigény (szabályozás + tartalmi szabályozás) – ez várhatóan nem változik Egyre nagyobb nyomás az egyes pedagógusok szakmai elszámoltathatóságának biztosítására – erős feszültségforrás lesz (pl. Mire jó a tanulói teljesítménymérési adat? Hogyan kapcsolódhat a teljesítmény és a bér?) Keresletvezérelt pedagógus továbbképzési rendszer leépülése – csak hosszú távú következmények Kétciklusú pedagógusképzés közép és hosszú távú következményei – ma még nem láthatóak (nincs bejáratott rendszer)

12. 7. Az oktatás tudáshátterének leépülése Az oktatási szektor hosszú távú elbutulása Ami az elmúlt négy évben történt: Oktatáskutatás megszűnt, intézményrendszere lepusztult Kísérleti fejlesztés és tudásimport megszűnt Szakmai-szakmapolitikai kommunikáció megszűnt Egyetemi kutatásnak nincs mi után kullognia, saját kutatási kapacitásai gyengék Következmények: Rövid és középtávon semmi Hosszú távon közvetett és drámai: oktatásirányítás, fejlesztés, pedagógus továbbképzés és pedagógiai szolgáltató rendszer elbutulása

13. Az iskolák működésére gyakorolt hatások Iskola A rendszer szétszakadása Etnikai határok Modernizáció Fejlesztéspolitika Központi irányítás erősödése (Csak a kimeneti!) Pedagógus munkaerő-piac feszültségei Oktatás tudáshátterének leépülése A rendszer szétszakadása Szociális határok A rendszer zsugorodása Demográfia Részleges, bizonyos intézményi körben gyakorolt hatás Az összes intézményre gyakorolt hatás

14. Az iskolák működésére gyakorolt hatások Melyek lesznek az érintett intézmények? Nem kiszámítható (bármelyik általános iskola, gyengén érdekérvényesítő középfokú iskolák) Amelyek már most is érintettek Növekvő számú általános iskola Egyre kevesebb (az érvényesülő szcenáriótól függ) Ha nincs kimeneti centralizáció egyik sem, ha van: „alulteljesítők” szűk köre Sok bosszankodás mindegyikben, valódi következmény egyikben sem Rövid és középtávon egyik sem Zsugorodás Szociális szakadék Etnikai szakadék Fejlesztéspolitika Központosítás Foglalkoztatás Tudásháttér

15. Az iskolák működésére gyakorolt hatások Iskolák döntő többsége dolgozik tovább, ahogy eddig is Az iskolák egy kis része (néhány általános iskola és a szakképzés egy része) egyre nehezebb körülmények között egyre nagyobb kihívásokkal kell, hogy szembenézzen (tanulói összetétel + erőforrások szűkössége + fokozódó külső elvárások) A magyar közoktatási rendszer minőségi, eredményességi és hatékonysági problémái nem enyhülnek, a régi célok érvényesek maradnak Nagyon sokat fogunk bosszankodni