Egy kultúraváltás olyan erőteljes környezeti hatás, amely átalakítja az emberi agyműködést, az információk feldolgozási módját, a tanulást és a gondolkodást. A korábbi nagy kulturális váltások esetében is így volt ez, de a fejlődés exponenciális gyorsulása miatt jelenleg több évszázadnyi változást élünk meg, ami eléggé sokkos helyzethez vezetett, és kevés az adaptív válasz. Az ember egyik legfőbb túlélési eszköze az agy képlékenysége és az ehhez kapcsolódó tanulási képesség, vagyis kritikus kérdés, hogy mit tesz a társadalom a megváltozott környezetben megváltozott agyakkal.
Exopolitika Magyarország BlogKönyv 2016. kötet. A 2014-es kötet megtalálható a Box fiókunkban ( https://app.box.com/s/uaypd0v8ennod5f0cjpv ), a többi, 2013-mas, 2015-ös kötetek itt a slideshare-en is. A Box fiókban epub és mobi formátumban is letölthetőek!
Elég a cégeknek akkor jól viselkedniük, mikor a Jézuska az ablakon kukucskál, vagy felnőttünk már ahhoz, hogy egész évben jók legyünk?
Adományozás, önkéntesség, CSR, felelős vállalkozás és társadalmi vállalkozások a terítéken.
Az előadás a Hrenko Online Marketing Inspirációk workshopján hangzott el.
Exopolitika Magyarország BlogKönyv 2016. kötet. A 2014-es kötet megtalálható a Box fiókunkban ( https://app.box.com/s/uaypd0v8ennod5f0cjpv ), a többi, 2013-mas, 2015-ös kötetek itt a slideshare-en is. A Box fiókban epub és mobi formátumban is letölthetőek!
Elég a cégeknek akkor jól viselkedniük, mikor a Jézuska az ablakon kukucskál, vagy felnőttünk már ahhoz, hogy egész évben jók legyünk?
Adományozás, önkéntesség, CSR, felelős vállalkozás és társadalmi vállalkozások a terítéken.
Az előadás a Hrenko Online Marketing Inspirációk workshopján hangzott el.
Kimutatottan növekszik az atipikus fejlődésű gyerekek aránya – tanulási, figyelem, hiperaktivitás, autizmus spektrum zavar. A sokszor nem nyilvánvaló eltéréseknek csupán a töredéke kap diagnózist, de ez is felesleges, ha nincsen mellé megfelelő ellátás. A megoldás az atipikus gyerekek fejlesztésében és tanításában az atipikus módszerek használata. Ezek a módszerek viszont csak a kultúrától eltávolodott oktatás számára atipikusak, egyébként az idegrendszer érését fejlesztő mindennapi tevékenységekben is megtalálható lehetőségek, például a mozgás, művészetek, stratégiai játékok.
Az iskola azzal a soha nem látott helyzettel szembesül, amivel a társadalom egésze: a gyerekek tudásszerzése a felnőttektől részben függetlenné vált, és több területen is a felnőttekétől különböző és gyakran nagyobb tudással rendelkeznek. Ebben a helyzetben az iskolának és az iskola fontos szereplőinek fel kell készülni az új feladatra, új szerepre, amely elsősorban a harmonikus fejlődés és tanulás biztosítása, szervezése. A jövő a facilitátoroké.
Az ember gondolkodásában és tanulásában messze nagyobb szerepe van testnek, mint azt az iskolában elismerik. Az oktatás az emberi kogníciót nagyon szüken értelmezi, és a hatékonysága ennek megfelelően szűk. A gyerekek egy igen nagy része számára megnehezíti a tanulást, hogy nem használhatják a mozgást, a testtel tanulást.
A tudatos érzelmi fejlesztés hiányzik az oktatási rendszerből, pedig a társas-közösségi tér nagy lehetőség lenne erre. Az érzelmi intelligencia elválaszthatatlan a személyes hatékonyság és a konfliktusok kezelésének témájától, így kiváló együttes áll rendelkezésre.
A pókábra alkalmas a tanulnivaló algoritmizálására. Ha van egy keret, a diák sokkal könnyebben tud új anyagokat megtanulni, mint ha csupán informciókat gyűjt be. Az algoritmus segíti később is a tudásának és életvezetésének rendezésében., a sok informcáció és változás kezelésében.
Juggling is an ancient way to improve cognitive development and efficiency. The digital age requires more conscious training for the brain, and one very edóffective way is juggling.
Atypical will be typical. The changing environment changes the development of the brains and education should find answers to the new ways children learn.
Az autizmus spektrum zavar az atipikus fejlődés egyik formája. A jellemezője a konkrétumokban való gondolkodás. Emellett mindenféle egyéb neurobiológiai eltérés része lehet.
A minden gyerek számára kedvező homogén oktatási módszer nem működik, és valójában soha sem létezett. Az oktatás csak kirángatja a komfort zónájából a gyerekeket, és nem segíti, hogy megküzdjenek a számukra messze nem optimális helyzettel. Nem megoldás a rendszerbe nem illő gyerekeknek diagnózisokat adni, mert hamarosan az atipikus lesz a tipikus. Most, amikor a gyerekek abban különböznek a korábbi gyerekektől, hogy egymástól nagyon különböznek, lehetetlen egyféle módon sikeressé tenni őket. A diverzitás természetes, és a gyerekekkel foglalkozó szakemberek számára is természetessé kell váljon a sokféleség: sokféle gyerek, sokféle módszer.
Ha az oktatás nem is, de a gyerekek agya reagál a digitális környezetre, és jelenleg az iskola duplán lemaradásba került. Egyrészt nem illik a gyorsan változó környezethez, másrészt nem illik a gyerekekhez, akik ráadásul most leképezik az aktuális kultúrát is. Az iskola egy korábbi kulturális környezethez tartozó intézmény, amely mechanikus szemléletével már akkor sem illett a gyermeki agy fejlődéséhez, de legalább illett a gyerekek szocializációjához. Most még ez sincsen. A kiváló Digitális Oktatási Stratégia egyelőre azért nem tud bekerülni az iskolákba, mert nem kompatibilis a rendszerrel, amely a régi szemléleten alapszik. A szemléletváltás nehéz, de nem bonyolult. Csupán mindent fordítva kell tenni, mint eddig.
A tehetség négyféle történeti szemlélete még most is él, de talán egy nem is létező fogalomról van szó. Miközben tehetséges egyének egyértelműen léteznek, az nem meghatározható, hogy ki a tehetséges gyermek.
A tapasztalat alapú tanulás egyik legfontosabb formája a a probléma alapú tanulás, amely szemben a feladaton alapulóval, sokkal nagyobb önállóségot, kutatást és a bizonytalanság elviselését kívánja meg.
A nem mindig nyilvánvaló és egzaktul azonosítható idegrendszeri érési eltérések, gyakran együtt, és különböző kombinációkban jelennek meg. A szindrómák gyakori közös megjelenésének oka az egymást átfedő fejlődési utak, amelyek az atipikus fejlődéshez vezetnek. A tanulási, figyelem, hiperaktivitás és autizmus spektrum zavarok egy csoportba tartozó veleszületett és/vagy szerzett idegrendszeri eltéréseken alapulnak, és a környezet, így a tanítási módszerek meghatározó jelentőségűek a kialakulásukban.
Kimutatottan növekszik az atipikus fejlődésű gyerekek aránya – tanulási, figyelem, hiperaktivitás, autizmus spektrum zavar. A sokszor nem nyilvánvaló eltéréseknek csupán a töredéke kap diagnózist, de ez is felesleges, ha nincsen mellé megfelelő ellátás. A megoldás az atipikus gyerekek fejlesztésében és tanításában az atipikus módszerek használata. Ezek a módszerek viszont csak a kultúrától eltávolodott oktatás számára atipikusak, egyébként az idegrendszer érését fejlesztő mindennapi tevékenységekben is megtalálható lehetőségek, például a mozgás, művészetek, stratégiai játékok.
Az iskola azzal a soha nem látott helyzettel szembesül, amivel a társadalom egésze: a gyerekek tudásszerzése a felnőttektől részben függetlenné vált, és több területen is a felnőttekétől különböző és gyakran nagyobb tudással rendelkeznek. Ebben a helyzetben az iskolának és az iskola fontos szereplőinek fel kell készülni az új feladatra, új szerepre, amely elsősorban a harmonikus fejlődés és tanulás biztosítása, szervezése. A jövő a facilitátoroké.
Az ember gondolkodásában és tanulásában messze nagyobb szerepe van testnek, mint azt az iskolában elismerik. Az oktatás az emberi kogníciót nagyon szüken értelmezi, és a hatékonysága ennek megfelelően szűk. A gyerekek egy igen nagy része számára megnehezíti a tanulást, hogy nem használhatják a mozgást, a testtel tanulást.
A tudatos érzelmi fejlesztés hiányzik az oktatási rendszerből, pedig a társas-közösségi tér nagy lehetőség lenne erre. Az érzelmi intelligencia elválaszthatatlan a személyes hatékonyság és a konfliktusok kezelésének témájától, így kiváló együttes áll rendelkezésre.
A pókábra alkalmas a tanulnivaló algoritmizálására. Ha van egy keret, a diák sokkal könnyebben tud új anyagokat megtanulni, mint ha csupán informciókat gyűjt be. Az algoritmus segíti később is a tudásának és életvezetésének rendezésében., a sok informcáció és változás kezelésében.
Juggling is an ancient way to improve cognitive development and efficiency. The digital age requires more conscious training for the brain, and one very edóffective way is juggling.
Atypical will be typical. The changing environment changes the development of the brains and education should find answers to the new ways children learn.
Az autizmus spektrum zavar az atipikus fejlődés egyik formája. A jellemezője a konkrétumokban való gondolkodás. Emellett mindenféle egyéb neurobiológiai eltérés része lehet.
A minden gyerek számára kedvező homogén oktatási módszer nem működik, és valójában soha sem létezett. Az oktatás csak kirángatja a komfort zónájából a gyerekeket, és nem segíti, hogy megküzdjenek a számukra messze nem optimális helyzettel. Nem megoldás a rendszerbe nem illő gyerekeknek diagnózisokat adni, mert hamarosan az atipikus lesz a tipikus. Most, amikor a gyerekek abban különböznek a korábbi gyerekektől, hogy egymástól nagyon különböznek, lehetetlen egyféle módon sikeressé tenni őket. A diverzitás természetes, és a gyerekekkel foglalkozó szakemberek számára is természetessé kell váljon a sokféleség: sokféle gyerek, sokféle módszer.
Ha az oktatás nem is, de a gyerekek agya reagál a digitális környezetre, és jelenleg az iskola duplán lemaradásba került. Egyrészt nem illik a gyorsan változó környezethez, másrészt nem illik a gyerekekhez, akik ráadásul most leképezik az aktuális kultúrát is. Az iskola egy korábbi kulturális környezethez tartozó intézmény, amely mechanikus szemléletével már akkor sem illett a gyermeki agy fejlődéséhez, de legalább illett a gyerekek szocializációjához. Most még ez sincsen. A kiváló Digitális Oktatási Stratégia egyelőre azért nem tud bekerülni az iskolákba, mert nem kompatibilis a rendszerrel, amely a régi szemléleten alapszik. A szemléletváltás nehéz, de nem bonyolult. Csupán mindent fordítva kell tenni, mint eddig.
A tehetség négyféle történeti szemlélete még most is él, de talán egy nem is létező fogalomról van szó. Miközben tehetséges egyének egyértelműen léteznek, az nem meghatározható, hogy ki a tehetséges gyermek.
A tapasztalat alapú tanulás egyik legfontosabb formája a a probléma alapú tanulás, amely szemben a feladaton alapulóval, sokkal nagyobb önállóségot, kutatást és a bizonytalanság elviselését kívánja meg.
A nem mindig nyilvánvaló és egzaktul azonosítható idegrendszeri érési eltérések, gyakran együtt, és különböző kombinációkban jelennek meg. A szindrómák gyakori közös megjelenésének oka az egymást átfedő fejlődési utak, amelyek az atipikus fejlődéshez vezetnek. A tanulási, figyelem, hiperaktivitás és autizmus spektrum zavarok egy csoportba tartozó veleszületett és/vagy szerzett idegrendszeri eltéréseken alapulnak, és a környezet, így a tanítási módszerek meghatározó jelentőségűek a kialakulásukban.
3. Gyorsuló változás
„A 21. században nem 100 évnyi, hanem a
jelenlegi ütemmel 20 000 évnyi fejlődést
fogunk megtapasztalni.”
Ray Kurzweil: The Law of Accelerating Returns,
http://www.kurzweilai.net/the-law-of-
accelerating-returns, 2001.
6. Egy az eredetitől jelentősen különböző
kulturális vagy társadalmi környezetbe
(például egy idegen országban) kerülés
esetén alakulhat ki.
Kulturális sokk
Minél nagyobb a kulturális
különbség az eredeti és a az
új kultúra között, annál
nagyobb a kulturális sokk.
7. Az új kultúrába való beilleszkedés
fő nehézségei, hogy az ember
• nem tudja, hogy mi megfelelő
és mi nem;
• nem tudja, hogy mi a fontos
és mi a lényegtelen;
• hiába ismeri az adott nyelvet,
nem érti a háttér üzenetet.
Kulturális sokk
8. A kulturális sokkot kísérő jellemző
érzések:
• aggodalom,
• meglepetés, rácsodálkozás
• tájékozódási zavar,
• honvágy
• bizonytalanság,
• zavarodottság,
• szorongás, agresszió
Kulturális sokk
10. Végtelen sok
elérhető információ
Ahelyett, hogy tudnánk a választ azt kell tudnunk,
hogy mit tegyünk, amikor nem tudjuk a választ.
Az infokommunikációs kor gondolkodásmódja:
• Ki írta „A holló” című verset?
• Hány magyar fordítása van?
• Hol van a konferencia helyszíne?
• Mennyi idő autóval Szentgotthárdra jutni?
• Szabad-e ecetet és hipot összekeverni?
• Hány hónapig tart egy macskánál a vemhesség?
• Hol van a legközelebbi gyógyszertár?
• Lehet szódabikarbónával tüzet oltani?
• Stephen Hawking egy földönkívüli volt?
11. • téri, vizuális, impulzív, együttműködő
• nem raktároz, hanem megszerez
• keres, megtalál, kiválaszt
• kutat, kalandozik, gyűjt, továbblép
• sejt, elképzel, megérez
• kockázat és próba-szerencse
Gyűjtögető-vadász
12. • téri, vizuális, impulzív, együttműködő
• nem raktároz, hanem megszerez
• keres, megtalál, kiválaszt
• kutat, kalandozik, gyűjt, továbblép
• sejt, elképzel, megérez
• kockázat és próba-szerencse
Gazdálkodó
• idői, kötött, kontrollált, egymás melletti
• vet, gondoz, betakarít, elraktároz
• előrelátó, beosztó, módszeres,
• helyhez kötött, szabályozott munka
• eltervez, módszeresen végrehajt
• rendszerben való gondolkodás
13. • előre ismerni akarja a
folyamatot, biztosra megy
• a nem ismert jövőhöz tud
alkalmazkodni
• a rutin feladatok végzésére
kész
• a helyzetek adta feladatok
megoldására kész
• a nagy szaktudás az erőssége
• a problémamegoldó
képesség az erőssége
Infokommunikációs kultúraÍrásbeliség kultúrája
Gyűjtögető, vadászóGazdálkodó
15. Edith K. Ackermann (2011) Minds in Motion, Media in Transition.
Growing up in the digital age: Areas of change. MIT School of
Architecture
A mobilitás vezet
stabilitáshoz
• Megosztás
• Identitáskeresés
• Mobilitás
• Többféle kommunikáció
• Játékosítás
• Buherálás