Networkshop 2015. Sárospatak

1. AZ AKTUÁLIS INFOKOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁK (POLICY)
NEMZETKÖZI ÁTTEKINTÉSE
Networkshop 2015
Racsko Réka

2. Absztrakt
Az elektronikus tanulási környezetek kialakítását és bevezetését célzó
összehasonlító pedagógiai kutatások egyik aspektusa az országok
infokommunikációs stratégiáinak vizsgálata.
Munkám során a globális nemzeteken (Európai Unió, OECD-országok) átívelő
K+F programok mellett szeretném összehasonlítani Ausztria, Észtország, Dél-
Korea valamint Szingapúr országos fejlesztési terveit, valamint ezen túlmenően
egy szempontrendszer alapján hazánk stratégiáját is vizsgálnám a K12
korosztályt érintő oktatási információs és kommunikációs technológiákat érintő
lehetőségekre fókuszálva.
A választott országokra azért esett a választásom, mert egyrészt a nemzetközi
tanulói teljesítményméréseken elért helyezést fontos kritériumnak tekintem,
valamint szeretném az IKT-területén jól (bevált) gyakorlatként aposztrofált
országokat összehasonlítani, és ez alapján az aktuális trendeket felvázolni.

3. Fogalmak
„dolgok internete”
Az emberek közti kapcsolatokat és kölcsönhatásokat
manapság egyre inkább kiegészítik a gépek közti
kapcsolatok – az úgynevezett „dolgok internete” –,
amelyek fontos tevékenységeket támogatnak, még
olyan esetekben is, amikor nem vagyunk tudatában az
internet szerepének.”
A 2013-as év számos jelentős gazdasági és
technológiai szakértő és média szerint is áttörést hoz az
IoT (Internet-of-Things) néven ismeretes, eredetileg az
RFID technológiához kapcsolódó koncepció terén.
Big Data
A Big Data legegyszerűbben úgy jellemezhető,
hogy óriási adatmennyiség, amely a korszerű
informatikai eszközökön keresztül közvetlen
kapcsolatba hozható a mindennapi életünkkel,
képes azt befolyásolni.
Big Data - az új természeti erőforrás
A „Big Data” a cégek, az intelligens hálózatok, a
magánszektor és az egyéni felhasználók által
világszerte és napi szinten előállított óriási
adatmennyiséget jelenti.
A „Big Data” a cégek, az intelligens hálózatok, a
magánszektor és az egyéni felhasználók által
világszerte és napi szinten előállított óriási
adatmennyiséget jelenti. Strukturáltan és
kielemezve ez a rengeteg információ nagy
hasznot hozhat a cégek és ügyfelek számára.
http://i0.wp.com/www.techxx.net/wp-content/uploads/sites/11/2014/06/IoT.jpg
Internet of Things

4. http://www.techxx.net/2014/06/23/12-top-internet-of-things-infographics/

5. http://www.wired.com/2013/06/is-big-data-in-the-trough-of-disillusionment/
Sven Löffler
T-Systems
Üzleti Intelligencia és Big Data üzletfejlesztési igazgatója
mennyiség (volume),
sebesség (velocity)
változatosság (variety)

6. Mely szektor lesz a legdimanikusabban fejlődő
a következő években?

7. Európai Unió
Digitális gazdaság és a társadalmi index 2015
(Digital Economy and Society Index 2015)
• Európai Bizottság hozta nyilvánosságra
Cél:
• azt vizsgálni, hogy mennyire állnak készen a digitális átállásra a
tagállamok
• 5 dimenzión keresztül vizsgálja

8. Sávszélesség Emberi tőke
Internet-
használat
Technológiai
integráció
Digitálisan
nyilvános
szolgáltatások
• lefedettség
• sebessség
• minőség
• internethasználat
• alapvető digitális
készségek
• IKT-specialisták
• STEM területen
diplomázók
• tartalom
• kommunikáció
• információcsere
• tranzakciók
STEM (science, technology, engineering, and mathematics.)
természettudomány, infotechnológiák, mérnöki tudományok
matematika
digitális
gazdaság
az üzlet
digitalizálódása
e-hirdetések
ekormányzat
eEgészség
Az 5 pillér

9. 1.dimenzió: Az országok teljesítménye
sávszélesség tekintetében
Digitális gazdaság és a társadalmi index 2015
A legjobban teljesítő országok Dánia, Svédország, Hollandia és Finnország. Ezen országokban
kétszer jobb az eredmény , mint Romániában, Bulgáriában, Görögországban és Olaszországban.

10. 2.dimenzió
Emberi
tőke
Spanyolország,
Magyarország és a
Cseh Köztársaság
fejlődő tendenciát
mutat.
Sokkal gyorsabban
fejlődnek, mint
más, hasonlóan
értékelt országok.

11. 3.dimenzió: Internethasználat
A
magánszemélyek
65%-a használja
az internetet
naponta
A háztartások
81%-ának van
internet-
hozzáférése

12. 4.dimenzió: Technológiai integráció
A kis-és
közepes
vállakozásoknál
(SME) 15% -
ban kerül során
online eladásra
A kis-és
közepes
vállakozásoknál
7% ad el a
határon kívül
Nagyvállakozásoknál
ez 21%Nagyvállakozásoknál
ez 35%

13. 5.pillér:Digitálisan nyilvános
szolgáltatások
Belgiumban, Bulgáriában,
Lengyelországban,
Magyarországon, Szlovéniában,
Litvániában és Máltán, kevesebb
mint 5%-a az általános
felhasználóknak írat receptet
online.
Észtországban,
Dániában,
Horvátországban és
Svédországban 97%
használ online receptet.

14. Andrus Anship
Európai Bizottság alelnöke,
az egységes digitális piac területért felelős vezető
„Az európaiak túlnyomó többsége többen használja az
internetet.
Az állampolgárok minél több tartalmat szeretnék elérni az
online.
Ezt meg kell, hogy könnyítsük számukra.
Az egységes digitális piac biztosíthatja az egységes és
szélesebb körű hozzáférést.
Hozzájárulhat a vállalkozások innovációnak növekedésében ,
növeli az online szolgáltatások iránti bizalmat,
különös tekintettel az e-kormányzatra és a bankszektorra.
Az Európai Bizottság segíteni fogja ennek beteljesülését.”
Forrás. Európai Bizottság. Eurostat

15. Intelligens városok és községek
„Az intelligens, vagy élhetőbb város olyan települést takar, amely a rendelkezésre
álló technológiai, elsősorban információs és kommunikációs lehetőségeket
innovatív módon használja fel, és elősegíti egy jobb, diverzifikáltabb és
fenntarthatóbb városi környezet kialakítását.
Egy várost akkor nevezhetünk „intelligensnek”, ha gazdasági fejlődést az emberi
tőkébe, valamint a tradicionális és modern információs-kommunikációs
infrastruktúrába való befektetés ösztönzi, lehetővé téve az életszínvonal
emelkedését és a természeti erőforrások megfontolt kezelését."
(Smarter cities for Smarter Growth, IBM Institute for Business Value, 2010)
http://intelligensvarosok.kormany.hu/

16. EU Smart Citites &Communities program
• Az Infokommunikációs Technológia (IKT) alkalmazása a városok kitörési
pontját jelentheti, és nemcsak a hatékonyabbá tételükben segíthet, hanem
lakói életkörülményeinek javításában, a városhoz való kötődés, a városi
identitás erősítésében is.
http://ec.europa.eu/eip/smartcities/about-partnership/how-do-i-get-involved/index_en.htm
közlekedési dugók környezetszennyezés magas energiaköltségek
mobilitás tisztább
városi környezet
hatékony
energiafogyasztás

17. A partnerség
magas részvétel
közepes részvétel
alacsony részvétel
2014-ben 370 vállalást fogadtak el 3000 partnertől.
A vezető szervezetek 31 országból kerültek ki.

18. A vezető szervek csoportosítása
hatóságok
üzlet
tudományos
szféra/kutatóintézetek
nem
kormányzati
szervezet
(NGO
egyéni
kezdeményezések egyéb
https://ec.europa.eu/digital-agenda/sites/digital-agenda/files/smarter_cities_infographics_a4_october_2014_v2.jpg

19. Az alkalmazott területek egy része
városi mobilitás nyílt adatok üzleti modellek pénzügy és beszerzés
Ehhez szükség van a megfelelő információs
műveltséggel,, digitális állampolgárság-kompetenciákkal
rendelkező egyénekre.
https://ec.europa.eu/digital-agenda/sites/digital-agenda/files/smarter_cities_infographics_a4_october_2014_v2.jpg

20. Az oktatáspolitikai tervezési modellje,
2011-13
Jövőkép Mesterterv
Végrehajtási és
fenntartható
finanszírozási terv
Értékelés és
adaptáció
SITES IKT képességvizsgálatok
Forrás: Kárpáti,2014

21. .
Forrás: Kárpáti,2014

22. Észtország: a „tigrisugrás”
a digitális átállás sikere
EUN ESSIE projekt: IKT az iskolában 2012
Az állampolgárok 84% van online és
rendelkezésre áll mindenhol az internet-
kapcsolat.
Az észt diákok az e-iskola és az iskolai
weboldalak legaktívabb felhasználói.
https://e-estonia.com/components/

23. A digitális átállás állomásai
1986
• a programozás a második legfontosabb műveltségelem minden állampolgárnak a
Szovjetunióban
1997
• az iskolák informatizálása
2001
• IKT intergáció az iskolában és ehhez tananyag készítése
2006
• e-learning környezet kialakítása és módszertan
2012
• tanulás és tanítás a digitális korban
2014
• digitális átállás. 1:1 modell oktatási felhő, e-tankönyvek, e-iskolatáska
2014-2020
• Nemzeti E-learning stratégia

24. Dél-Korea:
a demokratikus IKT-hozzáférésen alapuló
oktatáspolitika
• 100 % elvégzi a 6 osztályos elemi iskolát
• 99,8 % továbbtanul 7-9. osztályban
• 99,6 % továbbtanul 10-12. osztályban
• 97,2 % írástudó
• 2013, PISA világelső:matematika, természettudományok, olvasás
Forrás,
Kárpáti,
2014
mobil kommunikáció és hálózatos oktatás

25. Nemzeti Infokommunikációs Stratégia
Digitális Magyarország
2014-2020
digitális ökoszisztéma
Pillérek
digitális infrastruktúra
digitális kompetenciák
digitális gazdaság
digitális állam
Horizontális tényezők
eBefogadás
K+F+I
biztonság
Forrás:
http://www.kormany.hu/download/d/37/f0000/Nemzeti%20Infokommunik%C3%A1ci%C3%B3s%20Strat%C3%A9gia%
202014-2020.pdf
Pillérszerkezete

26. A tanulók felkészítése
a 21. századi állampolgárságra
A tanulók tanulási és
tudományos teljesítménye
digitális hozzáférés (teljes
elektronikus részvétel a
társadalmi,közösségi
folyamatokban és
tevékenységekben:
kompetencia és technikai
háttér)
digitális műveltség
(információmenedzsment,adek
vát eszközhasználat)
digitális kommunikáció (az
információk elektronikus úton
történő cseréje, közvetítése)
Az iskolai környezet és a
tanulók viselkedése
digitális kötelezettség és
felelősség (szabályok
ismerete és partnerség a
szabálytudatban)
digitális etikett (digitális
tartalmak előállítására és
online tevékenységre,
viselkedésre vonatkozónormák
betartása)
digitális biztonság (fizikai és
szoftveres biztonság,
elővigyázatosság
Az iskolán kívüli
életvezetés és a tanulási
környezet
digitális kereskedelem
(digitális és nem digitális
termékek és produktumok
elektronikus eladása, illetve
vásárlása)
digitális jog (szerzői jog
betartása,online jogok
rendszerénekismerete,
alkalmazása saját
produktumokra)
digitális egészség és közérzet
(fizikai és mentális
egészség,közérzet)
Az ISTE által kidolgozott modellben – az oktatás világá- hoz kapcsolódó – digitális állampolgárság alábbi, 3 x 3-as
felosztását olvashatjuk (Ribble– Bailey 2007; Ribble 2011): idézi Ollé-Lévai és mtsai. (2013):Digitális
állampolgárság az információs társadalomban
URL: http://www.eltereader.hu/media/2014/01/Digitalis_allampolgarsag_READER.pdf

27. Az újragondolt modell kulcselemei
1. Kommunikáció és
eszközhasználat
2. Tevékenység és
viselkedés
3. Értékteremtés és
produktivitás
ELTE, PPK, ITOK, DÁ, 2013
Ollé-Lévai és mtsai. (2013) Digitális állampolgárság az információs társadalomban
URL: http://www.eltereader.hu/media/2014/01/Digitalis_allampolgarsag_READER.pdf

28. Kommunikáció és
eszközhasználat
digitális
kommunikáció
digitális hozzáférés
digitális
eszközhasználat
Tevékenység és viselkedés
digitális egészség
digitális
énmegjelenítés
digitális együttélés
Értékteremtés és
produktivitás
értékteremtés
produktivitás
időgazdálkodás
tartalomszervezés
Az újragondolt modell kulcselemei
ELTE, PPK, ITOK, DÁ, 2013
Ollé-Lévai és mtsai. (2013Digitális állampolgárság az információs társadalomban
URL: http://www.eltereader.hu/media/2014/01/Digitalis_allampolgarsag_READER.pdf

29. „A digitális kor embere úgy tud boldogulni,
ha mestere lesz információnak.”
C. Stern (2003)
igazgató
National Research Council/
National Academy of Sciences
Aprobléma nem az, hogy túl sok információ áll rendelkezésre, hiszen
társadalmunkat az információ mozgatja, így nem lehet belőle túl sok.
Akihívás inkább az, hogy hatékonyan használjuk az információt.
NEYLON, C.: It's not filter failure, it's a discovery deficit. Serials: The Journal for the Serials
Community, 2011, 24.1. p. 21–25 idézi Koltay
Konklúzió