A XVI. Országos Neveléstudományi Konferencián elhangzott előadás prezentációja.

1. Racsko Réka

2.  A kultúraváltás és az új alapkészségek kapcsolata
 A 21. században elvárt alapkészségek új értelmezései
 21. századi alapkészségek (World Econmic Forum)
 A kvalitatív összehasonlító vizsgálat jellemzése
 Kulcskompetencia-felfogások a nemzeti tantervekben
 Észtország
 Finnország
 Magyaroszág
 Összegzés a továbblépéshez
 Digitális átállás
 Tanulásikörnyezet-felfogások

3. Forrás: Z. Karvalics, L. (2012). Információs kultúra , információs műveltség – egy fogalomcsalád értelme, terjdedelme, tipológiája és története.
Információs társadalom. 12. évf. 1. sz. http://epa.oszk.hu/01900/01963/00036/pdf/EPA01963_informacios_tarsadalom_2012_1_007-043.pdf
Kultúra
Információs
kultúra
Digitális kultúra-
Nem digitális kultúra
Hálózati kultúra

4. Ország / Régió/ Szervezet Dokumentum É v
Európai Unió
Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciái- Európai
Referencia Keretrendszer
2004
Ajánlás az Európai Parlament és Bizottság 2006. december
18-i kulcskompetenciák az élethosszig tartó tanuláshoz
2006
„Oktatás és képzés 2010” program implementálása 2010
UNESCO Kommunikációs készségtérkép 2008
ASCD – P21 Partnerség a 21. századi képességekért modell
2008;
2015
ISTE
Globális tanulás. Nemzeti oktatástechnológiai sztenderd
tanároknak és tanulóknak
2008;
2017
ATC
(Assessment and Teaching
of 21st Century Skills)
A 21. századi készségek meghatározása
(Binkley, Erstad, Herman, Raizen, Ripley és Rumble, 2010)
2010
OECD - CERI
Új évezred tanulói projekt: az IKT és a tanulás kihívásai- 2010-
2012
NAEP (National Assessment
of Educational Progress)
A 21. századi készégek értékelése és tanítás
(Griffin, McGaw és Care szerk.)
2012
ITL (Innovative Teaching
and Learning)
21. századi kompetenciák és tanulási stílusok. ‘LEAP21’
2012
World Economic Forum
(WEF)
21. századi alapkészségek konstellációja 2015
Az összefoglalás alapja: Binkley, Erstad, Herman, Raizen, Ripley és Rumble ( 2010): Draft White Paper 1. Defining 21st
century skills. URL:http://cms.education.gov.il/NR/rdonlyres/19B97225-84B1-4259-B423-
4698E1E8171A/115804/defining21stcenturyskills.pdf

5. Forrás: WORLD ECONOMIC FORUM (2015): New vision for education. Unlocking the potential of technology. Wold Economic Forum. Committed to imroving the state of the
wold. Prepared in collaboration with The Boston Consultuing Group. 2015.
URL: http://www3.weforum.org/docs/WEFUSA_NewVisionforEducation_Report2015.pdf

6. Kutatási cél A digitális átállás többszempontú oktatási vizsgálata.
Kutatási kérdés Milyen kulcskompetenciák fejlesztését tűzték ki célul a nemzeti alaptantervekben?
Kutatás jellege
összehasonlító, komparatív pedagógia
tartalomelemzés módszere
idiografikus funkció
Módszere
kvalitatív, nem (non) reaktív módszer
indirekt megfigyelés
Kutatási stratégia induktív
Mintavételi stratégia szelektív mintavétel
Kvalitatív adatkorpusz nemzeti tantervek
Kutatás eszközrendszere MaxQda tartalomelemző szoftver
Kódolási folyamat induktív és deduktív kódolás
Metodológiai követelmények
Objektivitás
Megbízhatóság: következetes adatkezelés,, kvantifikáció
teljes dokumentáció, átláthatóság
Érvényesség: módszertrianguláció reflexivitás, dokumentáció, kumulatív
érvényesség: interkódolás,
Kimenet Idézetmátrix; fogalomtérkép (gráf)
Részlet Racsko Réka (2016): Összehasonlító vizsgálatok a digitális átállás módszertani megalapozásáról c. doktori
disszertációból

8. A transzverzális kompetencia a tudás, készség, érték, attitűd és akarat egységére utal. A
kompetencia egy adott helyzetben alkalmazott tudás és képesség alkalmazását jelenti.
Az, ahogyan a tanulók a tudásukat, a készségeiket, képességeiket alkalmazzák,
meghatározott az általuk vallott értékek és attitűdök által. A transzverzális kompetencia
a különböző területeken megszerzett tudás és készségeket foglalja magában, az egyén
személyes fejlődése, tanulása, munkája és állampolgári aktivitása során hosszú távon.
(National Core Curriculum for Basic Education. Finnish National Board of Education. 2014. 33. o.)

10. Észtország Finnország Magyarország
általános kompetencia transzverzális kompetencia kulcskompetencia
digitális kompetencia IKT-kompetencia digitális kompetencia
szociális és állampolgári kompetencia öngondoskodás és mások gondozása,
a mindennapi élet szervezése
szociális és állampolgári kompetencia
önszabályozó kompetencia
vállalkozói kompetencia
vállalkozói és munka világa
kompetencia
kezdeményező-képesség és
vállalkozói kompetencia
matematika, a természettudományos
és a technológia kompetencia
matematikai kompetencia
természettudományos és technikai
kompetencia
tanulás tanulása kompetencia gondolkodás és a tanulás megtanulása a hatékony, önálló tanulás
kulturális és érték kompetencia
kulturális kompetencia, interakció,
önkifejezés
esztétikai-művészeti tudatosság és
kifejezőkészség
kommunikációs kompetencia multiliteracy
idegen nyelvi kommunikáció
anyanyelvi kommunikáció
részvétel egy fenntartható jövő
építésében

11. Az iskolai tanításnak figyelembe kell venni korának kultúráját,
különben nem teljesíményekre kész készségeket, hanem
teljesítményzavarokat hoz létre. (Gyarmathy, 2012)
• Változtatásokra és nem diagnózisokra van szükség.
• A digitális pedagógia modelleknek figyelembe kell venniük a kultúraváltást, és
adaptívan kell hozzá alkalmazkodni.
• A tanulási környezeteket ennek megfelelően kell kialakítani.
• A hatékony digitális átállás folyamatához szükség van stratégiai szintű tervezésre
mind a nemzeti stratégiák, mind a szakpolitikák (policyk) , mind a nemzeti
tantervek szintjén.
• Összességében, ha ezek a modellek, ha 1-1 modulként beépülnek a
digitális átállás stratégiai tervébe, túl vagyunk a folyamat nehezén,
hiszen megvalósulnak az elvárt új tanulási környezet azon elemei,
amelyek a mezo-és mikroszinten eleget tesznek ezen feltételeknek.
Gyarmathy Éva (2012): Ki van kulturális lemaradásban? In: Digitális Nemzedék Konferencia
Tanulmánykötet. ELTE, Budapest. 9−16.

12. A digitális átállás alatt tehát azt a folyamatot értjük, amely során:
 az IKT-műveltség kiteljesedése valósul meg,
 a humán teljesítménytámogató technológia eszközrendszerének
alkalmazásával,
 az információs társadalom technológiáinak (IKT-eszközök) elterjesztése
és integrálása révén.
Ennek során kiemelt szerepet kapnak :
 az eszközök
 és azok virtuális környezetei (applikációk, internet),
 ill. azok a készségek és kompetenciák, amely révén ezen elemek
 magabiztos, kritikus és problémacentrikus alkalmazása valósul meg, a
 tanulás-tanítás céljából,
 a tartalomhoz való kötöttség nélkül,
 a megfelelő oktatási célokhoz kapcsolódó új tanulási környezetek kialakítása
révén.
Racsko Réka (2016): Összehasonlító vizsgálatok a digitális átállás
módszertani megalapozásáról. Doktori disszertáció 2016.