Könyvtárostanár Konferencia
•Download as PPTX, PDF•
1 like•834 views
Könyvtárostanár Konferencia
Recommended
Recommended
More Related Content
Viewers also liked
Viewers also liked (20)
Similar to Könyvtárostanár Konferencia
Similar to Könyvtárostanár Konferencia (20)
More from Reka Racsko
More from Reka Racsko (20)
Könyvtárostanár Konferencia
- 1. A 21. század infokommunikációs technológiái Racsko Réka racsko@ektf.hu racskoreka.ektf.hu http://humaninformatika.ektf.hu
- 3. „...megfulladunk az adatoktól, miközben tudásra éhezünk.” Naisbitt, John In: Megatrendek 1991.
- 4. A mai generáció abc-je Kép forrása: http://imageshack.com/f/370/newagetechwr6.jpg
- 5. „…napjaink problémája nem az, hogy a kívánt információ létezik, hanem az, hogy képesek vagyunk-e megtalálni és okosan használni.” Magyar Gábor In: KISZL Péter , A jövő információbrókerei: könyvtáros hallgatók felkészítése a vállalkozói tevékenységre. Információból üzleti érték. – MIBE, Budapest 2006. p. 67
- 6. "Most egy olyan világban élünk, amelyben a mai munkahelyek fele nem létezett 25 évvel ezelőtt. Hogyan készítsük fel a tanulókat az olyan munkahelyekre, amelyek még nem is léteznek ma? Nem lehet. " Dennis Yang elnök, COO Udemy
- 7. Trendek a 21. században
- 9. A fejlődés léptéke Rádió 38 év Tv 13 év Internet 4 év Facebook 9 hónap 50 millió felhasználó iPod 3 év iPhone 3 nap 1 millió
- 11. A 21. század osztályterme A kulcstrendek Stansbury, Mers (2012) Six technologies that soon could be in your classroom cikkéből származnak. URL: http://www.eschoolnews.com/2012/05/23/six-technologies-that-soon-could-be-in-your-classrooms/ Digitális eszközhasználat
- 13. Tanmese a webkettőről Bőgel György: Web 3.0 az új hívószó http://nabucco.x3.hu/muzsika/wp-content/uploads/2014/03/strog2-218x218.jpg https://onlinetanulni.wordpress.com/2014/05/01/bogel-gyorgy-az-mlearning-siker-kulcsa-meg-eppen-jo-legyen/
- 15. TRENDEK A WEBES VILÁGBAN Világháló=„az információs feketelyuk”
- 16. Fogalmak „dolgok internete” Az emberek közti kapcsolatokat és kölcsönhatásokat manapság egyre inkább kiegészítik a gépek közti kapcsolatok – az úgynevezett „dolgok internete” –, amelyek fontos tevékenységeket támogatnak, még olyan esetekben is, amikor nem vagyunk tudatában az internet szerepének.” A 2013-as év számos jelentős gazdasági és technológiai szakértő és média szerint is áttörést hoz az IoT (Internet-of-Things) néven ismeretes, eredetileg az RFID technológiához kapcsolódó koncepció terén. Big Data A Big Data legegyszerűbben úgy jellemezhető, hogy óriási adatmennyiség, amely a korszerű informatikai eszközökön keresztül közvetlen kapcsolatba hozható a mindennapi életünkkel, képes azt befolyásolni. Big Data - az új természeti erőforrás A „Big Data” a cégek, az intelligens hálózatok, a magánszektor és az egyéni felhasználók által világszerte és napi szinten előállított óriási adatmennyiséget jelenti. A „Big Data” a cégek, az intelligens hálózatok, a magánszektor és az egyéni felhasználók által világszerte és napi szinten előállított óriási adatmennyiséget jelenti. Strukturáltan és kielemezve ez a rengeteg információ nagy hasznot hozhat a cégek és ügyfelek számára. http://i0.wp.com/www.techxx.net/wp-content/uploads/sites/11/2014/06/IoT.jpg Internet of Things
- 18. http://www.wired.com/2013/06/is-big-data-in-the-trough-of-disillusionment/ Sven Löffler T-Systems Üzleti Intelligencia és Big Data üzletfejlesztési igazgatója mennyiség (volume), sebesség (velocity) változatosság (variety)
- 19. Mi a ’Big Data’ / mi nem ’Big Data’? A Big Data nem a Facebook bejegyzéseket vagy Google-keresésekre vonatkozó információkat tartalmazó adathalmaz, hanem az emberek tényleges viselkedéséről szóló információkat tartalmazza. Az adathalmaz az emberi viselkedés nyomait követi figyelemmel. Az vagy, amit csinálsz, és nem az, amit állítasz magadról. Az adathalmaz elemzése segíti előre jelezni a várható viselkedést – ha látunk egy adott viselkedési mintát, akkor következtethetünk a többire is annak alapján, mely társadalmi csoportról van szó. Az adathalmaz a kapcsolatrendszerekre épül, főleg az emberi kapcsolatokra (szemben korábbi módszerekkel, melyek kihagyták az emberi tényezőt). Igazán nagy mennyiségű adathalmaz esetében a statisztika jelentősége elveszik, hiszen szinte minden adat relevánsnak minősíthető. Az ember ösztöneire, ítélőképességére szükség van ahhoz, hogy a fals összefüggéseket kiszűrjük. Az adathalmaz társadalomkutatásra is felhasználható – összesített fogalmak helyett az egyének kapcsolatrendszereit helyezi előtérbe – a megszemélyesítés is egyszerűbb így. A szakma prominensei közül sokaknak új még ez a módszer. Alex ’Sandy’ Pentland
- 21. „Beírtak engem mindenféle Könyvbe és minden módon számon tartanak. Porzó-szagú, sötét hivatalokban énrólam is szól egy agg-szürke lap. Ó, fogcsikorgatás. Ó, megalázás, hogy rab vagyok és nem vagyok szabad. Nem az enyém már a kezem, a lábam, és a fejem, az is csak egy adat.” Kosztolányi Dezső (1921): Beírtak engem mindenféle Könyvbe
- 22. http://www.pennystocks.la/internet-in-real-time/ Milyen gyorsan is termelődnek az adatok?
- 23. Az információtermelődés számokban 2012 2013 http://www.siliconrepublic.com/new-media/item/33702-what-happens-on-the-internehttp://mashable.com/2012/06/22/data-created-every-minute/
- 25. Az infografikák kora • David McCandless TED előadása a témában HTTP://WWW.INFORMATIONISBEAUTIFUL.NET HTTP://INFOGRAPHICS.BLOG.HU/2011/01/07/AZ_INFORMACIO_GYONYORU/ • Az információ gyönyörű: az infografika
- 26. Híres emberek napi programja https://podio.com/site/creative-routines
- 29. Az információ mérése, avagy mennyi az annyi? HTTP://WWW.BBC.COM/FUTURE/STORY/20130621-BYTE-SIZED-GUIDE-TO-DATA-STORAGE
- 31. Digitális egészség Digitális stressz, digitális detoxikáló http://www.mnn.com/health/fitness-well-being/stories/digital-stress-and-your-brain-infographic# http://sg.hu/kep/2014_07/0730dev2_640x282.jpg
- 32. Az információs túlterhelés • információbőség • „[]…a hálózatot immár nem az információ megkeresésének nehézsége, vagy az információk hiánya, hanem az információbőség jellemzi.” • a jelenség sokszor észrevétlen marad • közléskényszer (FOMO-szindróma) • nincs egyetlen elfogadott definíciója Sennye Pongrácz-Kokas Károly: Könyvtárak a hálózaton. idézi Koltay Tibor: Az információs túlterhelés és az információs műveltség. In: TMT. 61. évfolyam (2014) 3. szám. URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5894&issue_id=557 http://cdn2-b.examiner.com/sites/default/files/styles/image_content_width/hash/01/65/1367246601_6514_fomo.jpg?itok=kTCUmklE http://achievehb.com/wp-content/uploads/2015/01/grandma-fomo.jpg
- 34. „Tudjuk, hol vagy. Tudjuk, hol voltál. És többé-kevésbé azt is tudjuk, hogy mi jár a fejedben” Eric Schmidt URL: http://static.guim.co.uk/sys-images/Technology/Pix/pictures/2011/1/21/1295599956377/Eric-Schmidt-007.jpg http://www.thefutureorganization.com/
- 35. Modellek
- 36. A 21. századi tanulás keretrendszere a tanulói kimenetre és a támogatási rendszerre fókuszálva
- 37. Personal Learning Environment Személyes tanulási terek „…a számítógéppel segített tanítás és tanulás új modelljeinek egyikeként” emlegetnek, olyan személyes tanulási teret ír le, amelyben a tanuló a természetes tanulási környezetben szerzi meg az ismereteit, az önszabályozó tanulás módszereit felhasználva (erről részletesebb lásd: (Kárpáti, 2008) (Molnár, 2003) https://maryannesweeten.files.wordpress.com/2013/04/teacher.jpg
- 38. A hozzáférés 1:1 modellje Az 1:1 modell részei (Saját fordítás) Forrás: http://www.teachthought.com/wp-content/uploads/2014/03/ipad-1-to-1-model.jpg
- 39. Az újragondolt modell kulcselemei 1. Kommunikáció és eszközhasználat 2. Tevékenység és viselkedés 3. Értékteremtés és produktivitás (ELTE, PPK, ITOK, DÁ, 2013)
- 40. Kommunikáció és eszközhasználat digitális kommunikáció digitális hozzáférés digitális eszközhasználat Tevékenység és viselkedés digitális egészség digitális énmegjelenítés digitális együttélés Értékteremtés és produktivitás értékteremtés produktivitás időgazdálkodás tartalomszervezés Az újragondolt modell kulcselemei ELTE, PPK, ITOK, DÁ, 2013)
- 41. Az R2D2 modell Forrás: BONK, C. J., ZHANG, K. (2008) Empowering Online Learning: 100+ Activities for Reading , Reflecting, Displaying, and Doing. San Francisco , CA : Jossey-Bass
- 42. Virtuális osztálytermi prezentáció Alkalmazás neve Rövid leírás Elérhetőség E-Prezentáció eszköz az Eszterházy Károly Főiskolán A publikus betekintő keretében az osztálytermekben felszerelt IP-kamerával adott időpontokban, titkosított csatornán szemtanúi lehetnek a szülők és a diákok az adott tanórának. A közvetítések rögzítésre is kerülnek. http://eprezentacio.ektf.hu (felhasználónév-jelszó kötelező)
- 43. Alkalmazás neve Rövid leírás Elérhetőség Eportfólió az Eszterházy Károly Főiskolán A főiskola MA, MSc szakon tanuló hallgatóinak a diploma megszerzéséhez egy portfóliót kell összeállítani és megvédeni, amelynek felületét a Mahara rendszer biztosítja. http://eportfolio.ektf.hu Elektronikus portfólió Moholy-Nagy Művészeti Egyetem végzett tanulóinak munkája A portfólió művészeti értelmezése. Az egyetem végzett hallgatóinak diplomamunkáiból és a művészek rövid önéletrajza alapján bizonyosodhatunk meg arról, hogy a kreativitás határtalan. http://www.diploma.mom e.hu/
- 44. Alkalmazás neve Rövid leírás Elérhetőség MesterTanár Videóportál Az Eszterházy Károly Főiskola elsősorban módszertani videóportálja, ahová szakértőkből álló csoport szerkeszti a tartalmat a pedagógia számos területéről (mikrotanítások, esettanulmányok, tanulmányutak, módszertani jó gyakorlatok) Az angol Teachers Tv egyfajta magyar adapációja. http://mestertanarvp.ektf. hu/ On-line videóval támogatott előadások és prezentációk, konferenciák videói
- 45. Alkalmazás neve Rövid leírás Elérhetőség Líceum Tv Az Eszterházy Károly Főiskola oktató televíziója, amely műsorait a hallgatók készítik, megtanulva minden televíziózáshoz és mozgóképismerethez szükséges munkafolyamatot. http://ltv.ektf.hu Líceumi Paletta A Líceumi Paletta a főiskola kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatóinak nyomtatott szakirányos hallgatói szerkesztik. http://kiado.ektf.hu/?page=palett e Tanulók által készített hanganyagok, események, bemutatók
- 46. Néhány jó példa
- 47. Mely szektor lesz a legdimanikusabban fejlődő a következő években?
- 48. Észtország: a „tigrisugrás” a digitális átállás sikere EUN ESSIE projekt: IKT az iskolában 2012 Az állampolgárok 84% van online és rendelkezésre áll mindenhol az internet- kapcsolat. Az észt diákok az e-iskola és az iskolai weboldalak legaktívabb felhasználói. https://e-estonia.com/components/
- 49. A digitális átállás állomásai 1986 • a programozás a második legfontosabb műveltségelem minden állampolgárnak a Szovjetunióban 1997 • az iskolák informatizálása 2001 • IKT intergáció az iskolában és ehhez tananyag készítése 2006 • e-learning környezet kialakítása és módszertan 2012 • tanulás és tanítás a digitális korban 2014 • digitális átállás. 1:1 modell oktatási felhő, e-tankönyvek, e-iskolatáska 2014-2020 • Nemzeti E-learning stratégia
- 50. Dél-Korea: a demokratikus IKT-hozzáférésen alapuló oktatáspolitika • 100 % elvégzi a 6 osztályos elemi iskolát • 99,8 % továbbtanul 7-9. osztályban • 99,6 % továbbtanul 10-12. osztályban • 97,2 % írástudó • 2013, PISA világelső:matematika, természettudományok, olvasás Forrás, Kárpáti, 2014 mobil kommunikáció és hálózatos oktatás
- 51. Az oktatás új módozatai
- 52. Videós tartalomelérés TED TeachersTub e Videotórium Mestertanár Videóportál Líceum Tv Youtube csatornája http://www.ted.com/ www.teachert ube.com/ videotorium.hu mestertanarvp.ektf. hu www.youtube.com/ user/tvliceum konferenciák globális sorozata Ingyenes oktatási tartalmak Ingyenes konferencia- repozitórium A pedagógusképzést segítő videóportál. A Líceum TV műsorai angol, de felirattal több nyelven angol magyar magyar magyar
- 54. Digitális hozzáférés Típus Webinárium OpenCourseWare MOOC iTunesU Példa Library Connect (Elsevier) MIT OpenCourseWare Coursera, EDX Pl. Stanford Link http://libraryconnect.elsevier.co m/library-connect-webinars http://ocw.mit.edu/ind ex.htm http://videolectures.n et/walter_h_g_lewin/ https://www.mo oc-list.com/ www.open.ed u/itunes/ https://www.a pple.com/hu/ education/ipa d/itunes-u/
- 55. iTunes U vs. MOOC
- 56. Kiterjesztett valóság • 4D Anatomy Viever • The Brain
- 57. "[...]A 21. században nem az az analfabéta, aki nem tud írni és olvasni, hanem aki nem tud tanulni, szelektálni és újra tanulni." Toffler idézi Vargha, 2014) http://en.wikipedia.org/wiki/Alvin_Toffler#/media/File:Alvin_Toffler_02.jpg
- 58. „A digitális kor embere úgy tud boldogulni, ha mestere lesz információnak.” C. Stern (2003) igazgató National Research Council/ National Academy of Sciences Aprobléma nem az, hogy túl sok információ áll rendelkezésre, hiszen társadalmunkat az információ mozgatja, így nem lehet belőle túl sok. Akihívás inkább az, hogy hatékonyan használjuk az információt. NEYLON, C.: It's not filter failure, it's a discovery deficit. Serials: The Journal for the Serials Community, 2011, 24.1. p. 21–25 idézi Koltay Konklúzió
Editor's Notes
- NAISBITT, John - ABURDENE, Patricia: Megatrendek 2000. Tíz új irányzat a kilencvenes években. A szerzőpáros jelenlegi mûvének előzménye J. Naisbitt Megatrendek címû könyve, amely a nyolcvanas évek világát alakító legfontosabb tendenciákat, azaz megatrendeket vázolta fel. Az akkori tíz megatrend közül a leglényegesebbek azok, amelyek az információs társadalom, a centralizációt felváltó decentralizáció és a nemzeti gazdaságot felváltó világgazdaság felé való elmozdulást prognosztizálták. Az újabb kötetben a két szerző az ezredforduló megatrendjeit mutatja be, amely magyarul 1991-ben az Országos Mûszkaki Információs Központ és Könyvtár gondozásában jelent meg. Kötetük szerint az új meghatározó megatrendek a következők: 1. Globális gazdasági fellendülés a kilencvenes években A globális gazdaság fellendülése azt jelenti, hogy a gazdasági szempontok uralják a politikai megfontolásokat. Előtérbe kerül majd a szabadkereskedelem, ugrásszerûen fejlődik a távközlés, bőségesen lesz nyersanyag, csökken az előállított termékek mérete, drasztikus adócsökkentés zajlik szerte a világban, terjed a szabad vállalkozás, s nagyobb teret kapnak a környezetvédelmi szempontok. A szerzők külön kitérnek az európai térségre, a véleményük szerint 1992 végére létrejön az egységes európai belső piac. 2. A mûvészetek újjászületése A szerzők szerint mindazon térségekben, ahol teret kapott az információs gazdaság, jelentkezik a mûvészetek iránti megnövekedett szükséglet. Statisztikákkal bizonyítják, hogy például az Egyesült Államokban hogyan nőtt meg ugrásszerûen a színház- és koncertlátógatók száma, milyen nagy szerephez jutott az emberek életében a képzőmûvészet. A képzőmûvészetek esetében a mûvészet fejlődését emeli ki, pedig inkább az üzleti világ befektetései kerülnek előtérbe. Az egész világon az egyik legjobb tőkebefektetés a képzőmûvészeti alkotások megvétele, mivel néhány év alatt bőséges nyereséget lehet elérni az aukciókon. "A mûvészetek és a sport egyre hevesebben fog csatázni az emberek szabadidejéért és pénzéért" -írják, amiben a mûvészetek győznek. Ebben is tévednek, mivel a sport még mindig jóval nagyobb üzletet jelent, mint a mûvészet. Az olvasás újbóli fellendülését is meghirdették, ami szintén másként alakult, még ha voltak is egyes országokban ennek eredményei. Az internet általános elterjedése - jelentős fejlődés történt a világháló használatában - inkább ártott, mint használt az ügynek. 3. A szabadpiacon nyugvó szocializmus felbukkanása Az egyik legeredményesebb fejezet a szabadpiacon nyugvó szocializmust elemzi. Merész megállapításnak tûnt, hogy a 21. század küszöbére a korábban szinte biztos kimúlás felé haladó szocializmus gyökeresen átformálódik. Az események elemzését azóta persze túlhaladta az idő, hiszen a Szovjetunió közben már megszûnt. S bár Magyarországról szólva a szerzők még Pozsgay Imrére és a korábbi hatalomra hivatkoznak elemzéseikben, de később leszögezik, hogy "bármennyire bonyolult a folyamat, nyilvánvalónak tûnik, hogy a kapitalizmus visszatér Magyarországra." A magyarországi elemzés annak ellenére eléggé általános, hogy a könyv írásának idején gyakorlatilag már megtörtént a rendszerváltás, hiszen utalnak rá a szerzők, s a politikai váltás utáni helyzet már ismerhető volt a világsajtóban. A szovjet birodalom bukásán és az európai államszocializmusok összeomlásán örvendező Francis Fukuyama eufórikus, jellegzetes amerikai illúziói a történelem végéről, a liberális parlamenti demokrácia rendszerének globális győzelméről - már a teória megszületése után megbukott, s a történelem lomtárába került. Az elrettentés egyensúlyán alapuló korábbi stabilitást nem követtte a "szép új világ", hanem sokkal nagyobb lett a bizonytalanság, egyre több polgárháború alakult ki és ami eljött, az egy új világrendetlenség. 4. Globális életstílusok és kulturális nacionalizmus Ami bekövetkezett és korunk fő folyamatává vált, az a globalizáció. A globalitás a legerősebb gazdaságok és államok rátelepedését jelenti a gyengékre, a tőlük függőkre. A fejlett világ a globális információs társadalom irányában halad. A globális világrend egységesülő gazdaságot jelent, a tőke, az áru és a pénz majdnem szabad áramlását az egész világon. A világ globalizálódása a nemzetközi tőkepiac uralma, a nagytőke összefonódása, függetlenül annak nemzetiségétől. A konyhamûvészet, a gyorsétterem láncok fejlődésének leírása viszont megvalósult és folyamatosan bővül. Az angol nyelv elterjedésének hatását leginkább az internet fejlődése jelentette, hiszen az alapnyelvévé vált, és világszerte azon folyik az információcsere. A közép-kelet-európai átmenet egyik legnagyobb problémája a térségben lábra kapott nacionalizmus. Az emberi jogok európai dimenziói nem kedveznek a kontinens konfliktusainak megoldásának és a demokrácia megerősödésének. A világháborúk békeszerződései során a nemzetközi rendet meghatározó nagyhatalmak nem voltak érdekeltek a nemzeti kisebbségeket érintő kulturális jogok nemzetközi elismertetésében, csak a személyek jogainak védelmét ismerték el és a kollektív jogokat elhanyagolták. Ez azóta is folyamatos konfliktusforrrása a politikának, a közéletnek és nehezíti az egységes Európa kialakulását. 5. A jóléti állam privatizálása Ebben a fejezetben néhány nagyobb ország belső helyzetét elemzi, kiemeli modellként Nagy-Britanniát, részletesen elemzi az Egyesült Államok helyzetét. 6. A Csendes-óceán peremvidékének felemelkedése Amerika és Kelet-Ázsia néhány országának, és városának: Japán, Hongkong, Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan, Kína gazdasági fejlődésének lehetséges fejlődését taglalják. 7. A kilencvenes évek: a női vezetők évtizede A szerzők a tárgyalt korszakot az "üzletasszonyok évtizedének" nevezik, ahol jelentős női munkaerőt foglalkoztatnak. Az amerikai információs gazdaságban létesült több millió új munkahely kétharmadát nők töltötték be. Ugyannakkor változott a vezetői posztokon is a nők aránya, mert már nem jelent előnyt, ha valaki férfi. 8. A biológia korszaka A biotechnológia óriási jelentőségûvé válását jósolták meg az elkövetkező évtizedekben, megemlítve a géntechnológia fejlődését. Ez be is következett, hiszen a génsebészet soha nem látott magaslatba emelkedett, függetlenül az etikai kérdésektől, amelyek szintén napirenden vannak. 9. Vallási megújhodás a harmadik évezred elején A vallások terén bekövetkező válság, illetve megújhodási törekvések mellé társult az ezredfordulóhoz mindig csatlakozó világvége jóslatok tömege. A hagyományos vallások szerepének csökkenése együtt járt a globalizációs hatásokkal is, valamint az üzleti világ betörésével. 10. Az egyén diadala Nagyon erőteljesen kezdődik meg az egyéni felelősséget hangsúlyozó szellemi doktrína, amely egyrészt kiemeli a közösség szerepének csökkenését és egy új, vállalkozói magatartás megjelenését. "A számítógépek, rádiótelefonok és távmásoló berendezések hatalommal ruházzák fel az egyént, s nem az elnyomását készítik elő, amint attól hajdanán tartottak" A könyv végig olvasmányos, gazdag szakirodalommal és adatbázisra építve mutatja be azokat a fontosabb erővonalakat, amelyek mentén a világ az ezredfordulóra új arcot nyer. De : az amerikai szerzők könyve tipikus "hurráoptimista" megközelítést sugároz, arról hogy miként képzelik el a 2000. évfordulót: "mérföldkőnek tekinthető határidőként hat". Miközben megállapítható, hogy a történelem menete nem igazodik a kerek évfordulókhoz, a valóságos történelmi folyamatokat fejezi ki a kronológia, a történelmi események időrendje. Pl. a XIX. század igazából 1789-től 1914-ig tartott, a francia polgári forradalomtól az első világháború kitöréséig. A rövid XX. század 1914 -1989/1989-ig tart, a szocialista rendszer összeomlásáig. Ezt követőleg történelmileg már a következő évszázad kezdődik. A jóslások megbizhatatlanságára legjobb példa az előző, a Szovjetunió összeomlása, a közép- és kelet-európai országok rendszerváltása, amelyet sokkal későbbre jósoltak, s amikor bekövetkezett, a "nyugat" nem tudott mit kezdeni vele. Érdekes módon- az előzőkkel ellentétben - Magyarország esetében a 2000. év fontos korszakhatár, mivel ekkor ünnepeltük ezeréves államiságunkat. Az államalapítással és a kereszténység felvételével hazánk kijelölte és megtalálta helyét Európában. De: történetileg a rendszerváltás fontosabb esemény, hiszen egy majd 45 éves politikai rendszer dőlt meg, s a magyar történelem más kronológiát követ, mint mondjuk Franciaország. A jelenlegi tőkés gazdasági világrend összeségében ma inkább követendő mint taszító példa, követendő gyakorlat, főleg a világ elmaradottabb régióiban. A jövő új modelljére van szükség, amelyben ne az ember szolgálja a gazdaságot, hanem fordítva: a gazdaság az embert. A mai uralkodó profitközpontú szemlélettel szemben az élet humanizálására van szükség. Olyan világrend kellene globalizálódó világunkban, amelyben érvényesül a demokrácia, megvalósul a társadalmi - gazdasági esélyegyenlőség.
- Sue Palmer: Mérgező gyermekkor A kultúra gyorsabban változik, mint azt követni tudjuk. 38 év alatt 50 millió rádió 13 év alatt 50 millió TV 4 év alatt 50 millió internet felhasználó 3 év alatt 50 millió iPod felhasználó 2 év alatt 50 millió Facebook felhasználó 3 nap alatt 1 millió iPhone 3 GS felhasználó
- google glass google lenstovábbgondolás https://www.youtube.com/watch?v=lK_cdkpazjI ms hololens siri digisuli egri vár bavarian state library A Siri A Siri funkciónak köszönhetően saját hangját használva küldhet üzeneteket, ütemezhet találkozókat és bonyolíthat le telefonbeszélgetéseket*, hogy csak néhány lehetőséget említsünk. A Sirit természetes beszédstílusában utasíthatja a legkülönfélébb dolgokra. A Siri megérti, mit mond, értelmezi azt, ráadásul szóban válaszol. Mi a Siri? A Siri egy intelligens asszisztens, amely szóban utasítható arra, hogy segítsen a teendők elintézésében. Lehetővé teszi, hogy a felhasználó saját hangját használva üzeneteket küldjön, találkozókat szervezzen, telefonhívásokat kezdeményezzen stb. A Siri azonban nem úgy működik, mint a hagyományos hangfelismerő szoftverek, amelyek vezérléséhez kulcsszavakat kell megjegyezni és konkrét parancsokat kell használni. A Siri felismeri a természetes beszéd elemeit, és kérdéseket tesz fel, ha további információkra van szüksége egy feladat végrehajtásához. A Siri az alábbi készülékeken áll rendelkezésre: iPhone 4s és újabb Harmadik és újabb generációs iPad iPad mini 5. generációs iPod touch A Siri használata Hogyan kérhetem meg a Sirit valamire? Tartsa lenyomva a Főgombot. Két rövid hangjelzést fog hallani, és megjelenik a „What can I help you with?” (Miben segíthetek?) kérdés a képernyőn. Kezdjen el beszélni. A képernyőn mozgó hanghullám jelzi, hogy a Siri figyel és feldolgozza a kéréseit. Miután párbeszédet kezdett a Sirivel, a mikrofon ikon ismételt megérintése után beszélhet hozzá újból. Ha az iOS 8 rendszert használja, a „Hey Siri” szöveg kimondásával is aktiválhatja a Sirit. Ehhez kapcsolja be a „Hey Siri” funkciót a Beállítások > Általános > Siri > A(z) „Hey Siri” engedélyezése menüpontban. Az iOS-készüléket továbbá csatlakoztatni kell a tápforráshoz a Hey Siri funkció használatához. Az optimális eredmény elérése érdekében gondoskodjon arról, hogy minimális legyen a háttérzaj, és ne takarja el a mikrofont. Használjon fejhallgatót vagy Bluetooth-headsetet. Ha távirányítóval és mikrofonnal felszerelt fejhallgatót használ, a Sirihez úgy beszélhet, hogy a középső gombot nyomva tartja. Bluetooth headset használata esetén a hívógomb nyomva tartásával hívhatja elő a Siri funkciót. Ha az autója rendelkezik a CarPlay szolgáltatással, tartsa lenyomva a hangvezérlésre szolgáló gombot a kormánykeréken, és adja ki a parancsot, miután felhangzott a hangjelzés. Ha érintőképernyővel rendelkezik, úgy is megkezdheti a Sirivel való kommunikációt, hogy nyomva tartja a Főgombot a CarPlay bármelyik képernyőjén. Ha az Eyes Free módot támogató autóban használja készülékét, úgy kezdeményezhet párbeszédet a Sirivel, hogy nyomva tartja a hangvezérlésre szolgáló gombot a kormánykeréken. A Siri megvárja, hogy befejezze mondandóját, de a hanghullámra koppintva is jelezheti a Sirinek, hogy végzett. Ez olyan esetben hasznos, amikor erős a háttérzaj. Csak egy meghatározott módon szólhatok a Sirihez, hogy megértsen? Nem. Úgy beszélhet a Sirihez, mintha élő személyhez szólna: természetes, társalgási beszédstílusban. Ha a Sirit diktálásra használja, mondja ki az írásjeleket azokon a helyeken, ahol el kell őket helyezni. Ha például azt a mondatot szeretné leírni, hogy „Pick up the new iPad and suddenly, it’s clear” (Kézbe veszem az új iPadet, és máris minden világos), mondja a következőt: „Pick up the new iPad and suddenly comma it’s clear period” (Kézbe veszem az új iPadet vessző és máris minden világos pont). A Siri már a kezdetektől fogva, gyárilag működik, vagy tanítást igényel? A Siri mindenféle előzetes teendők nélkül, azonnal használatba vehető, és minél gyakrabban használja, annál pontosabban megérti majd, amit mond. Ez annak köszönhető, hogy fokozatosan megtanulja az Ön kiejtésének egyedi sajátosságait. A Siri hangfelismerő algoritmusok segítségével sorolja be hangját az általa megértett nyelvjárás- vagy akcentuskategóriák egyikébe. Minél többen és egy adott nyelv minél több változatával használják a Sirit, annál inkább javul a dialektus- és akcentusfelismerő képessége, ami még pontosabbá teszi a működését. A Siri ezenkívül a kontaktokból, a zenetárból, a naptárakból és az emlékeztetőkből is információt merít ahhoz, hogy még jobban megértse, amit mondanak neki. Így pontosabb válaszlépést tesz, ha például telefonhívás indítására, zeneszám lejátszására vagy egy találkozó vagy emlékeztető létrehozására utasítja. Ha azt szeretné, hogy a Siri alaphelyzetébe álljon vissza, azaz „elfelejtsen” mindent arról, amit a hangjáról megtanult, csak kapcsolja ki, majd ismét be a funkciót a Beállítások > Általános > Siri beállításlapon. Megváltoztathatom a Siri hangját? Az iOS-készülék először egy kompakt beszédhangkészletet használ a Siri esetén. A készülék automatikusan letölt és telepít egy természetesebb hangzású beszédhangkészletet, amikor először csatlakoztatja a táphálózathoz és a Wi-Fi hálózathoz. A Beállítások > Általános > Siri > Hang neme menüpontban módosíthatja a nemet. A különböző országokban és régiókban eltérnek a kiválasztható nemek. A Beállítások > Általános > Siri > Nyelv menüpontban módosítható a nyelv. Ha módosítja bármely fenti beállítást, az új, jobb minőségű hang akkor töltődik le, amikor csatlakoztatja a készüléket a tápforráshoz és a Wi-Fi hálózathoz. A Siri funkciói Mi mindent lehet megkérdezni a Siritől, illetve milyen dolgokra lehet utasítani? A Sirit többek között hívásindításra, egy üzlet megkeresésére és az oda vezető út kijelzésére, találkozók és emlékeztetők beütemezésére, internetes keresésre, valamint dalok felismerésére (a Shazam segítségével) kérheti meg. Akár azt is megkérdezheti a Siritől, hogy „What can you do for me?” (Mit lehet kérni tőled?), vagy megérintheti a „?” ikont, amely a Siri megnyitásakor a képernyő bal alsó sarkában található. Ekkor a Siri különféle példákat mutat arra, hogy mi mindenről és hogyan lehet kérdezni, illetve mire lehet utasítani. Mely alkalmazásokkal használható a Siri? A Siri csaknem az összes beépített alkalmazással használható. És ahhoz is elég intelligens, hogy kiválassza, melyik alkalmazást kell használnia a feltett kérdések megválaszolására. A kérések teljesítéséhez a készülék kereső- és helymeghatározó funkcióját is felhasználja. Alább látható azon alkalmazások és szolgáltatások listája, amelyeket a Siri a világ minden pontján használni tud: Telefonálás FaceTime Diktálás Zene Mail Üzenetek alkalmazás Naptár Emlékeztetők Megjegyzések Kontaktok Jelzések Világóra Időzítő Időjárás Shazam Részvények Webes keresés Wikipedia-keresés Wolfram|Alpha (csak angol nyelven) Barátok keresése Közzététel a Facebookon Twitter Filmek Sport Alkalmazások indítása Térképek Helyi keresés Hogyan tanulja meg a Siri, hogy ki vagyok? Ha a Siri megismeri felhasználóját, a vele kapcsolatos információk felhasználásával hatékonyabb segítséget tud nyújtani. Ahhoz, hogy a Siri megismerje, meg kell adnia kontaktadatait a Beállítások > Általános > Siri > Saját információk lapon. Adatait a funkció olyan kérdéseknél fogja felhasználni, mint például „How do I get home?” (Hogyan jutok haza?) vagy „What good restaurants are near work?” (Milyen jó éttermek vannak a munkahelyem közelében?). Hogyan értesül a Siri a főbb személyes ismeretségeimről? A Siri azáltal is segítséget nyújt, hogy megtanulja, kik a felhasználó legfontosabb ismerősei. Az első alkalommal, amikor például megkéri a Sirit, hogy hívja fel a húgát, az alkalmazás megkérdezi, hogy ki az. Ezt az információt azután a kontaktadatok között tárolja az összes többi ismeretségi információval („anya”, „férjem”, „nagyi” stb.) együtt. Hogyan működnek a helyalapú emlékeztetők? Mivel a Siri tudja, hogy a készülék éppen hol van, és más olyan helyeket is ismer, mint „otthon” és „munkahely”, emlékeztetheti felhasználóját bizonyos teendők elvégzésére, amikor az éppen elmegy valahonnan vagy megérkezik valahová. Azaz ha például megkéri a Sirit arra, hogy emlékeztesse, hogy hívja fel a feleségét, amikor elindul a munkahelyéről („Remind me to call my wife when I leave the office”), a Siri pontosan ezt fogja tenni. A Beállítások > Adatvédelem > Helymeghatározás menüpontban tilthatja meg a Sirinek a tartózkodási helyének használatát. Függetlenül attól, hogy a Sirihez milyen helymeghatározási beállítás van megadva, a tartózkodási helyre vonatkozó adatokat a telefonon kívül sehol nem tároljuk vagy követjük nyomon. A Sirit vakok és gyengén látók is használhatják? Igen. Az iOS rendszerbe beépített, VoiceOver nevű képernyőolvasó alkalmazás fel tudja olvasni a Siri válaszait. Ha több része van egy válasznak, azokon végiglépkedve egyenként felolvastathatják őket. Ilyenek lehetnek például egy időjárás-előrejelzés napjai, egy e-mail szövegtörzse vagy egy a Wolfram|Alpha által nyújtott válasz részletei. Nyelvi támogatás és elérhetőség A Siri a következő országok nyelvét érti meg és beszéli: Amerikai Egyesült Államok (angol, spanyol) Egyesült Királyság (angol) Ausztrália (angol) Franciaország (francia) Németország (német) Japán (japán) Kanada (kanadai francia, angol) Kína (mandarin) Hongkong (kantoni) Olaszország (olasz) Korea (koreai) Mexikó (spanyol) Spanyolország (spanyol) Svájc (francia, német, olasz) Tajvan (mandarin) Használhatom a Sirit ezeken a nyelveken más országokban is? Igen. A Sirit bármely országban bekapcsolhatja, és az általa támogatott nyelvek bármelyikén beszélhet hozzá. A Siri ugyanakkor csak a támogatott, az imént felsorolt országok akcentusait és dialektusait ismeri fel. Mivel minden nyelvnek megvannak a maga akcentusai és nyelvjárásai, a bevitel az adott nyelv anyanyelvi beszélőinek körében lesz pontosabb. Olvassa el, hogy a Siri mely szolgáltatásai vehetők használatba a világ különböző pontjain. * A Siri használatához internetkapcsolatra van szükség. Előfordulhat, hogy a Siri nem érhető el minden nyelven vagy minden területen, és a biztosított szolgáltatások köre régiónként eltérhet. A mobil adatforgalom díjköteles lehet. Telefonhívást csak iPhone készülékeken lehet lebonyolítani. Important: A nem az Apple által gyártott termékekről szóló információk csak tájékoztató jellegűek, és nem az Apple ajánlásai vagy jóváhagyásai. További információkért lépjen kapcsolatba a gyártóval. Utolsó módosítás: 2014.10.06.
- Mint arrólbeszámoltunk, a CERN 2012-ben Budapestre helyezte első szintű számítógépes adatközpontját. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont csillebérci épületében, a Wigner Adatközpontban jelenleg 6 petabájtnyi adatot tárolnak, de már most 400 petabájt is elférne. olume (méret), Velocity (sebesség), Variety (változatosság – gondolva itt a szöveges, képi, hang- és videotartalomra). A Big Data tehát olyan újgenerációs technológiák és architektúrák gyűjtőneve, amelyeket nagy volumenű, változatos formátumú adathalmaz gazdaságilag ésszerű kezelhetőségére terveztek, lehetővé téve az adatok gyors gyűjtését, tárolását és kiaknázását. A gyakorlatban a 3V-hez hozzá szoktak tenni egy negyediket is: Variability (variálhatóság). Ez a V arra utal, hogy a relációs megközelítéstől eltérően az üzleti modell, a funkciók és az elvárások itt nem képezik az adatmodell részét, nem épülnek be abba. Vagyis nem szükséges előre megmondani, hogy pontosan mire fogjuk használni az adatokat, hiszen elemzések esetén az úgyis gyakran változik. Ez nagyon kényelmes olyan környezetben, ahol egy bizonyos kérdésre kapott válasz újabb kérdéseket szül, amelyek megválaszolásához azonnal hozzá lehet kezdeni, és nincs szükség az adatmodell átvariálására.
- Alex ’Sandy’ Pentland úttörő szerepet játszik a nagy adathalmazok kutatásában, a társadalomtudományok, a fejlődő országok számára fejlesztett mobiltelefonok, egészségügyi berendezések és egyéb technológiák elismert szakértője. Egyike a legtöbbet idézett számítástechnikai specialistáknak a világon, a Forbes magazin pedig a világ 7 legbefolyásosabb adatbányász szakembere között listázza nevét. A nemrég vele készült interjú alapján röviden összefoglaljuk, mi is az a ’Big Data’?
- Barabási: Az adatok nyilvánosságra kerülése a legkisebb probléma. A baj ott van, ha nem szimmetrikus az adatokhoz való hozzáférés. Amikor csak bizonyos szereplők, szervezetek férnek azokhoz, és nem kezelik megfelelően. Akkor van valakivel szemben hatalmam, ha én tudok valamit, amit ő nem. Persze nem azt mondom, hogy minden személyes adatot nyilvánosságra kell hozni. A kormányok, pártok, telefontársaságok stb. viszont már régen gyűjtik az adatainkat, ezt a folyamatot már nem lehet leállítani A cégek valós idejű döntéshozatalához az összes felhasználó összes adata szükséges. Az ilyen hatalmas méretű adatbázisok összeállítása, strukturálása és feldolgozása rendkívül tőkeigényes. A pénz mellett a know-how is fontos: az óriási adatbázisok kezelése nehéz feladat, speciális eszközöket és tudást igényel. A legnagyobb Big Data-felhasználók között ezért egyelőre az olyan nagyobb cégek vannak, mint az IBM, a HP, az Oracle, a SAP vagy az egyes mobilszolgáltatók. Magyarországon a hálózatkutató Barabási László is dolgozott egy magyar telefontársaság adataival. A cég az adatbázisért cserébe konkrét piaci kutatásokat kért: ki az a hatezer ügyfél, akinek egy ingyenes új terméket odaadjanak, vagy ki az a másik hatezer, aki el akarja hagyni a céget. Barabási kutatócsoportja megdöbbentően pontosan találta el ezeket a csoportokat. (Barabási szerint egyébként három hónap alatt meg lehet ismerni egy átlagos ember viselkedését). Magyarországon az egészségügyi vagy a közigazgatási adatbázisok mérete eltörpül az amerikaiakhoz képest, és míg az USA-ban ezek az adatok a legtöbb esetben publikusak, Magyarországon kevésbé hozzáférhetők a társadalomtudósok számára. Aggodalomra adhat viszont okot, hogy folyamatosan bővülnek azok az adatállományok, amiket például a fegyveres szervezetek tagjairól vagy a köztisztviselőkről (és családjukról) vezetnek a hatóságok. Csak ne váljunk a Big Brother Data országává.
- Kosztolányi profilja Bár az adatrobbanás leginkább a részecskefizika, a csillagászat a genetika és az agykutatás területén érzékelhető, nézzünk egy kevésbé ismert alkalmazási példát. Kosztolányi Dezső 1921-ben írta az alábbi sorokat,Beírtak engem mindenféle Könyvbe című versében: „Mit írna ma, a személyes profilépítés korában a költő?” – teszi fel a kérdést Ságvári Bence, aki a Big Data társadalomtudományi vonatkozásaira mondott példákat a konferencián. Felhasználói szokásaink, mobilos és netes aktivitásunk követéséből és elemzéséből lassan tényleg adatokká válunk, amelyeket fel lehet használni társadalmi folyamatok modellezésében, trendek megjóslásában. Az ember persze nem részecske, így a társadalomtudományi alkalmazásnak megvannak a maga speciális korlátai, de azért itt is vannak már érdekes eredmények. Az adatelemzés lehetővé teszi például olyan csoportok és összefüggések felfedezését, amelyekre egyébként nem derülne fény. A mérkőzésekhez kapcsolódó adatok elemzése buktatott le például egy meccseket megbundázó japán szumóbandát. A társadalomtudósok szerint ezeknek a rejtett, úgynevezett niche-csoportoknak a felfedezése lehet az új megközelítés egyik legnagyobb haszna. Egy másik példa: a meteorológiai és az édességfogyasztási adatok elemzéséből kiderült, hogy az USA-ban minden hurrikán előtt egy konkrét csokimárka fogyasztása ugrik meg a legnagyobb mértékben. Ez jól mutatja, hogy a társadalomtudományoknál is működhet az újfajta megközelítés, az előzetes prekoncepció nélküli – sokszor teljesen váratlan – felfedezés, amelyek egy részét jelenleg nem is lehet megmagyarázni.
- A Kaliforniai Egyetem kutatói által készített „Fogyasztói információ-mérés” (Measuring Consumer Information) című tanulmány szerint egy átlagos amerikai napi 12 órán át fogyaszt információkat. Ezalatt 100.500 szót, és digitális értelemben 34 gigabyte-nyi információt fogad be. A médiafogyasztással töltött időnk 23 százalékát máris a mobiltelefonnal történő tartalomfogyasztás tölti ki. Felmerülhet a kérdés, hogy az így kapott információk hány százaléka releváns, és vajon a felhasználókhoz eljutott információkat hogyan tudják tudatosan és kritikusan szűrni. Koncentrálóképességének rövidebbek Az, hogy odafigyelünk, mind egyénileg, mind societally, megváltozott. És ez nem csak Az új évezred meghatározó ez a tendencia - mindannyian ebbe az irányba halad: • Az 1960-as film ipar, közismert tény volt, hogy a közönség szükség valami ilyesmi 20 másodperc felismerni egy képet, míg ma ez a szám kevesebb, mint 2-3 másodpercen 1 • 2000-ben, a figyelem span - mért felnőttek internetezés elterelés nélkül - volt órajele 12 másodperc, és 2013-ra ez a szám esett mindössze 8 másodperc (viszonylag, a Átlagosan figyelmet span aranyhal 9 mp) 2 • 2015-re, mi lesz fogyasztása több mint 15 órán át a média egy nap, és még az idősebb felnőttek fogyasztása több online video.3 A második negyedévben 2013, az emberek 50-64 éves növelte a napi fogyasztása a 11. percben majdnem 19 minutes4
- David McCandless TED előadása a témában (magyar felirattal nézhető teljesen ingyen). McCandlessInformation is Beautiful címmel publikált nemrégiben egy hihetetlenül érdekes könyvet arról, hogyan lehet (szabad? kellene? illene? kell?) vizuálisan megjeleníteni információkat, adatokat és rögvest maga is számtalan jó példával járt elő. A dolog egyébként rendszerint (hihetetlenül) munkaigényes, McCandless saját bevallása szerint volt olyan, hogy egy egész hónapot egyetlen információsűrítő ábra elkészítésének szentelt, de a végeredmény miatt megérte, mivel interaktív infografikát készített belőle a végén. A könyvét a napokban jelentette meg a Typotex Kiadó Az információ gyönyörűcímmel, benne sok érdekes illusztrációval, alátámasztandó az amúgy is fontos mondanivalót. http://www.informationisbeautiful.net/
- Az információs túlterhelés akkor lép fel, amikor a rendelkezésre álló információk mennyisége meghaladja az emberek korlátozott információfeldolgozási képességét; szakadék van az információk mennyisége és azok között az eszközök között, amelyekkel az információkat hasznos tudássá tudjuk alakítani; több releváns információval rendelkezünk, mint amennyit fel tudunk dolgozni. Az információs túlterhelés a túl sok, a túlzottan rossz minőségű és a különböző formátumú információ kombinációja; annak észlelése, hogy az elvégzendő feladathoz kötődő információáramlás mértéke nagyobb, mint amit hatékonyan tudnánk kezelni; annak az állapotnak a manifesztációja, amely frusztrál bennünket, hogy nem vagyunk képesek hozzáférni a releváns információhoz, pedig tudjuk, hogy rendelkezésre áll, feltehetőleg nagy mennyiségben, továbbá attól tartunk, hogy valami fontosat szem elől tévesztünk, valamint nem vagyunk képesek olvasni, információkat feldolgozni és értelmesen cselekedni, mivel túl sok információ áll rendelkezésre.8
- Hogy fogsz dolgozni 5 év múlva? Nem kell félni, nem a munkanélküliséggel akarlak ijesztgetni! Arról kellene gondolkodnunk, hogyan fogunk dolgozni néhány év múlva. Te, aki valószínűleg évekkel fiatalabb vagy nálam, csak képeken, filmeken láthatod, hogyan dolgoztunk a kőkorszakban, vagyis amikor még nem volt minden asztalon számítógép. Röviden elmondom: Aki menő volt, annak volt asztali telefonja. Természetesen ez csak belső hívásokra volt alkalmas. Csak a főnökök (és az előszobájukban csücsülő titkárnők) fértek hozzá a „városi” vonalhoz. (Ennek megfelelően „kintről” is csak őket lehetett közvetlenül hívni.) Gépelni csak az arra kijelölt személyeknek kellett. Elképzelhetetlen volt, hogy középvezetőtől fölfele bárki maga gépelt volna egy levelet. (A másik oldal: Ismertem olyan cégvezetőt, aki még 2006-ban is titkárnőjének diktálta az emaileket, a kapott leveleket pedig kinyomtatva olvasta...) Nem hiszem, hogy bárki 30 évnél fiatalabb el tudja képzelni azt a sokkot, ami egy ismerősömet érte, amikor 1994-ben egy külföldi cégnél helyezkedett el. Elképedve mesélte, hogy még a szomszéd asztalnál ülő kollégával is emailben kell kommunikálnia. (Ma azt nézzük hülyének, akik cetliken próbál adatokat átadni, vagy kinyomtatva tesz dokumentumokat az asztalunkra.) Mindez most onnan jutott eszembe, hogy beleolvastam Jacob Morgan The future of the work (A munka jövője) című könyvébe. Tulajdonképpen észre sem vettük, de az elmúlt 10 évben elképesztően megváltozott a környezetünk. Globálisan behálózottak vagyunk. Egyszerre 2-3 (vagy több) digitális eszközt használunk. Napi 24 órát elérhetők vagyunk. Az egész életünket kipakoljuk a közösségi hálózatokra. Közben a munkahelyen szinte semmi sem változott. Vagy majdnem semmi. Magánéletünkben a felhőben tartjuk levelezésünket, dokumentumainkat, fotóinkat, zenéinket. Működik. Munkahelyünkön még mindig a Z meghajtó Közös/Projektek/ Dokumentumok/Sanyi/2014/Fontos... az a hely, mely számunkra kijelöltetett. Távoli (esetleg mobilos) elérés? Jó vicc! Sok vállalati informatikus még mindig úgy tekint a felhős szolgáltatásokra, mintha maga a Sátán működtetné őket. Közben csak arról van szó, hogy átrendeződnek a feladatok, az IT többé nem a „vasak” fölötti uralomról szól. Morgan könyvében természetesen nagy szerepet kap az együttműködésen alapuló szervezet. (Korábban erről önálló könyvet is írt.) Nagyon röviden ennek az a lényege, hogy a különböző, jobbnál jobb eszközöket csak akkor tudjuk egy vállalaton belül használni, ha ott arra alkalmas a légkör, kultúra. Másképpen a belső közösségi hálózatot, wikit, blogot, profilokat stb. összefogó fantasztikus (természetesen felhős) platform rövid idő alatt a szemétdombra kerül.) A kulturális változásokhoz idő kell. Szerintem 5 éven belül nem lesz általános a közösségi együttműködés. A következő években tovább erősödik a globalizáció. Ha eddig még nem kellett indiai, török, bolgár, kirgiz kollégákkal dolgoznod – természetesen kizárólag emailban, videokonferencián, telefonon, akkor most majd kell. Szinte lényegtelenné válik, hogy egy globális szervezett melyik végpontján dolgozol. Valószínű, hogy a munkára is óriási hatással lesz a dolgok internete (internet of things). A különböző eszközök összekapcsolása, egymásra hatása teljesen megváltoztatja megszokott munkamenetünket. Mindez egyáltalán nem futurisztikus elképzelés. A Gartner piackutató előrejelzése szerint 2020-re már 86 milliárd internetképes eszköz vesz majd minket körül. Ezek az előrejelzések természetesen leginkább a nagy vállalatokra érvényesek. Arról, hogy mi lesz a kisvállalkozásokkal, illetve azokkal, akiknek nem jut az egyre csökkenő számú munkahelyekből, egy másik könyvet kellene írni. Ha olvasol angolul, feltétlenül vedd meg a könyvet. Csak 11.99 dollár (Kindle kiadás) – másfél pizza ára.
- A tanulási-tanítási környezet kialakításánál több tényezőt is figyelembe kell venni, a két leglényegesebb az életkori sajátosságok és a tanulási szokások. A tanulási környezet kommunikáció-központú rendszermodelljéből egy tanítási-tanulási médiapluralizmus bontható ki. A mimézis, a metakommunikáció, a tagolt beszéd és a fonetikus írás az alkotó, a kreatív, az innovatív ember hatékony interperszonális interakciós eszköze (Komenczi 2009: 124), amelynek elsőbbséget kell élvezni a tanulási környezet kialakítása során. A gyermek fejlődésének elősegítése érdekében az ember kognitív evolúciójának sorrendjét kell alapul venni. Az alábbi ábrát Curtis j. Bonk és szerzőtársa Ke Zhang alkotta meg, és azt fejezi ki, hogy a tanulók eltérő módon tanulnak. A tanulók egy része hallani szereti a tananyagot, mások inkább elolvassák, vannak akik gyakorlati úton, tevékenységek révén sajátítják el az ismeretet, míg a tanulók egy része elmélkedéssel.
- Tanulói típus/tanulási fázis 1.Verbális és auditív tanuló-típusok R Tanulói tevékenységek, jellemzők Előnyben részesítik a szavakat, hangokat, szóbeli vagy írott magyarázatokat. Online erőforrások és eszközök Podcast, online PDF dokumentumok, hangfájlok, Power Point prezentációk, online portálok, kurzus-összefoglalók, súgók, GYIK, online újságok, e-könyvek, online könyvtárak, online értesítők, kézikönyvek Ollé János Podcast Alkalmazás neve Rövid leírás Elérhetőség Ollé János podcastjei Ollé János az ELTE oktatója több kurzusának előadásait tette közzé podcast formájában. http://podcast.ollejanos.hu/
- Tanulói típus/tanulási fázis 2. Reflektív, szemlélődő tanuló típusok R Tanulói tevékenységek, jellemzők Előnyben részesítik a kifejező, reflexív, megfigyelő, látható tanulási formát,szeretik a megbízható ítéleteket, egy dolgot több nézőpontból szemlélni, belefoglalva megfigyeléseiket, önvizsgálatot, áttekintést, és reflektív összefoglalót írni. Online erőforrások és eszközök Blog, azonnali üzenetküldő szolgáltatás, online vizsgák, írásbeli támogatás, elektronikus portfólió, aszinkron viták/megbeszélések, reflektív alkalmazások, online áttekintések, ön-tesztelő támogatások, szakmai videók, előadások
- Vizuális tanulótípus D Tanulói tevékenységek, jellemzők Tanulói típus/tanulási fázis Kedvelik a diagramokat, fogalomtérképeket, folyamatábrákat, idővonalakat, képeket, filmeket, bemutatókat. Online erőforrások és eszközök Fogalomtérkép és idővonal-készítő alkalmazások,interaktív hírportálok, virtuális utazások, túrák, animációk, videokonferenciák, online videók, online grafikonok, diagramok, folyamatábrák, vizualizációs eszközök, videóblogok, vodcast-ek
- Tanulói típus/tanulási fázis Ügyes kezű, gyakorlatias tanulók D Tanulói tevékenységek, jellemzők A taktilis és kinezikus típusú tanulók előnyben részesítik a szerepjátékokat, dramatizációkat, kooperatív játékokat, szimulációkat, forgatókönyveket, kreatív mozgásokat és táncot, több érzéket használó tevékenységeket, hands-on projektek Online erőforrások és eszközök Szimulációk, online játékok, wikik, digitális történetmesélés és filmkészítés, valós-idejű események, videó-forgatókönyvek, kérdőíves felmérések, folytatásos történetek, csoport-és kollaboratív eszközök, szerepjátékok, vita-eszközök
- A TED (Technology, Entertainment, Design – technológia, szórakoztatás, dizájn) konferenciák globális sorozata, melyeket a non-profit The Sapling Foundation (alapítvány) rendez. A konferenciák témáját kifejezi a szervezők fő jelszava: „ideas worth spreading”, azaz olyan gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni. A rendezvény különlegessége, hogy az előadók számára csupán 18 perc áll rendelkezésre, hogy átadják az információt, amit kívánnak, ugyanakkor inspirálják a hallgatóikat.[1] A TED weboldalán lehetőség van a videók feliratozására, ennek eredményeképpen már több mint 600 videó érhető el magyar felirattal.[2] Magyarországi TEDx-rendezvények Jelenleg 4 magyarországi, független szervezésű, a TED elveit és szellemiségét követő eseményt rendeznek. Ezek a konferenciák a TEDx előtaggal rendelkeznek.[6] TEDxDanubia Az első előadását 2010. január 27-én Budapesten rendezték. Az előadásai ingyenesen elérhetőek a weboldalon.[7] A következő konferenciák időpontját az interneten lehet követni.[6] TEDxBalaton Időrendileg a második megrendezett hazai TEDx-konferencia. Első előadását 2010. június 4-én Siófokon tartották. A weboldalán elérhetőek az előadások.[8] TEDxYouth@Budapest Rendezvényei már zajlanak.[6] TEDxPannonia Rendezvényei már zajlanak.[6] TEDxNagyerdő 2012.10.18-án rendezték meg Debrecenben.[6] TEDxSomlóiStWomen 2012. december 2-án rendezik meg Budapesten. Ez lesz az első TEDxWomen-licenc alapján szervezett, kifejezetten nőknek szóló, a nőket ünneplő TEDx konferencia Magyarországon.[6]
- TEP: Öt szegedi egyetemista Seattle-be tart, hogy a Microsoft Imagine Cup innovációs világversenyének döntőjében mutassák meg, mit tudnak. Ha nyernek, 50 ezer dollárral gazdagabban futhatnak neki a startupvilág meghódításának, hogy a következő Prezi vagy Ustream legyenek. De igazából ebben a sztoriban ez az 50 ezer dollár a legkevesebb.
- Saphier Regina: Határtalan Hozzáférés: MOOC és EUs Kredit avagy: A European Institute for Innovation and Technology (EIT) kezdeményezése nem MOOC, de még az lehet! . Az egyik korábbi cikkemben arról beszéltem, hogy itthon is meg lehetne találni azokat a csúcs minőségű oktatókat és intézeteket, melyek a gyenge közegből felléphetnének a legjobb MOOC platformokra. A releváns szakmai fórumokon látom, hogy komoly fogalom keveredés van még az érdeklődők fejében is, azzal kapcsolatban, hogy mi is az a MOOC és mi nem MOOC. Most is egy fórum eszmecsere kapcsán írok blogot, ebben az esetben ezzel a hírrel kapcsolatban: Tananyagfejlesztés (infokommunikáció, nemzetközi mesterképzés) Az egyik fórum tag ezzel a felütéssel tette ki a cikket: “A magyar oktatás két oszlopos tagja belevágott a MOOC-ba“. Előrebocsátom: A magyar oktatás oszlopos tagjai nem a MOOC-ba vágtak bele (és nem csak ketten). A magyar oktatás oszlopos tagjai (a honlap alapján sokkal többről van itt szó, mint két professzorról), egy közös, európai szinten nemzetközi, de EUs egyetemek közé zárt, angol nyelvű, online oktatási programba vágtak bele, és ez (sokak számára talán meglepő lehet, amit most leírok), ebben a pillanatban, ebben a formában kifejezetten visszalépés a globális tanulási porondon. A cikkem végére kiderül, hogy miért. Arra is rávilágítok, hogy minimális stratégia módosítással elérhető lenne a valódi MOOC-osítás és még annál is több. . Mi az a MOOC és mi nem MOOC? Csak mert odaírták, hogy “The creation of the online EIT ICT Labs Professional, Doctoral, and Master School has to be facilitated and will be fostered by cross-KIC* collaboration on Blended and Massive Open Online Courses (MOOCs).“, attól ez még nem lesz rögtön MOOC. Még lehet esetleg EU szinten “Massive Closed Online Course”, ha minden intézmény átveszi az EU-ban, vagyis “MCOC”, mondjuk. A budapesti székhelyű European Institute for Innovation and Technology (EIT) kezdeményezése kissé az elavult amerikai OpenCourseWare-re hajaz (ami szintén nem “Massive”, pedig az “Open”… csak sajnos nem jó az interface és kevesen tudnak róla, továbbá sem certificate-et, sem kreditet nem ad)… Mostani állapotában az EU haladó információ technológiai, egyetemi oktató projektje gyakorlatilag spanyolviaszt fejleszt, ami az oktatási technológiát és a szemléletet illeti. Kicsit időszerűbb szemlélettel 100%-ban online, végzettséget is adó, angol nyelvű MOOC világmárka lehetne. (*KICs: Knowledge and Innovation Communities) A fórum tag szerintem erről a linkről idézte az előbbi angol mondatot (nem voltam rest, ezt is felkutattam). És itt bizony van pár mondat, melyek feketén-fehéren az én érvelésemet támasztják alá: “Now it is time for a hands-on experience workshop using this future EIT ICT Labs online education platform. This workshop is for invitees only. The participants learn how to use the platform and how to implement courseware.” Ez tehát (még) nem MOOC. Ez csak egy új EUs online learning courseware, ami nem open, és régimódi diplomát ad. Egy EUs, zárt MOODLE, diplomával a végén, mondjuk. . Néhány szó a Courseráról, mint extrém sebességgel befutott globális tanulási márkáról A Coursera MOOC brand-et csak meglévő csúcs egyetemi brand-ek ernyő márkájaként lehet felépíteni. Nulla márkából nem lesz ilyen gyorsan (két év alatt) globális learning brand, melyet emberek milliói teljesen önszántukból használnak, világszerte. A Coursera a tömeges igényt hozza össze az elit szolgáltatással, online, és az egyetemek fizetnek a Courserának a globális és tömeges láthatóságért (a diákok pedig a vizsgákért). Egyetemi szempontból ez a MOOC: egy speciális tanulási platform brand (világmárka), egy különleges PR és üzleti stratégia. . Honnan is jön a “Massive” kifejezés? Innen jön: “Massively Multiplayer Online Game“, tehát az online játékipar felől. Ezekben a játékokban emberek milliói vesznek részt. Ha megnézzük a wikipediát, ezt látjuk a MOOC-nál: Massive Open Online Course: “an online course aimed at unlimited participation and open access via the web“. . Unlimited Open Online Access! Határtalan, nyitott online hozzáférésre van szükség… de úgy tűnik az EUs tananyagot nem teszik majd mindenki számára elérhetővé (“Closed” lesz) és hozzáférhetővé (“accessible”… utóbbi a platform jellegére vonatkozik, mert nem elég valamit kitenni, az is lényeges, hogy mennyire user friendly az interface és a tartalom)… A MOOC egy forradalmi, globális, tanulás demokratizáló jelenség, csúcs minőségű tartalommal, sokmilliós eléréssel. Az, hogy valami “Massive”, annyiban relatív, hogy nem százezer “felvételizett” vagy már diplomás, európai egyetemista érheti el, hanem több millió ember bárhonnan, akármilyen háttérrel, intézmény függetlenül, akkor is, ha egy nyomornegyedben él az illető, Indiában, és akkor is, ha nem diplomás, sőt, akkor is, ha nem érettségizett. . Az előítéletekből származó diszkrimináció eltűnik a MOOC-ok demokratikus tengerében A hazai közegre adaptálva a problémát, ha például egy tehetséges roma fiatalt az életkörülményei következtében nem vesznek fel egy EUs egyetemre, és nem jut hozzá a beidézett EUs képzések tartalmaihoz, még könnyedén beregisztrálhat a Coursera több fokkal jobb ingyenes, open, online, demokratikus kurzusaira és le is vizsgázhat belőlük, több millió emberrel együtt (aki nem tud egy ellenőrzött Coursera vizsgát megfizetni, annak a Coursera, számomra nagyon szimpatikus intelligenciával: elengedi a vizsgadíjat). Lassan már komplett autodidakta MA, MSc, MBA programokat is össze lehet állítani az angol nyelvű MOOC-okból. Eljön a nap, amikor annyira haladó lesz a képzés, hogy akár doktori szintű program is összeállítható lesz (organikusan, és nem merev rendszerben). A Courserán tanuló roma diáknak semmilyen rasszista megkülönböztetésben nem lesz része (ez nagyon lényeges). Ha intelligens, szorgalmas, és ha mondjuk van egy érettségije és tud angolul, tehát képes a (sajnos) ma még azért a Coursera platformon is létező merev tanulási struktúrának megfelelni, és ha hozzáfér az internethez, akkor szabadon fejlődhet, az érettségi eredményeitől vagy a társadalmi előítéletektől függetlenül. Nagy hiba a felsőfokú tanulmányokat mindenáron és minden területen érettségihez kötni. Én pl. pontosan tudom, hogy van, aki annál jobban teljesít, minél magasabb szintű, őt érdeklő tananyagban merülhet el, és a pocsék középfokú képzés az intellektus és a tudás legnagyobb ellensége lehet. . Jelige: Mongol kiskamasz, edX MOOC kurzussal az MIT-ra A hatalmas szabadságfok, a minőség és a nyitottság a MOOC lényege, még akkor is, ha ma még a MOOC diákok 75%-a rendelkezik egy vagy több diplomával. A cél az, hogy még elérhetőbbé, még feldolgozhatóbbá tegyék azok számára is, akik nem rendelkeznek diplomával vagy érettségivel. Mivel a 15 éves mongol kisfiú, Battushig Myanganbayar, aki az edX egyik igen komplex kurzusa után tökéletes vizsgát tett (Mongóliában), ma MIT diák és edX tanácsadó Bostonban, a határ a csillagos ég, a MOOC módszertan fejlődését figyelembe véve… (Battushig-nak se érettségije, se diplomája nem volt, viszont volt online lehetősége, tehetsége, szorgalma, és szerencséjére egy korábban MIT-t végzett helyi mentora… mondtam én, éveken át, hogy a hazatérés kulcskérdés… de sajnos rettenetesen nehéz). . Globálisan kell gondolkodni és tervezni Mindeközben az EUs projekt a zártságot látszik erősíteni (csak egyetemek között lesz elérhető), ami homlokegyenest ellenkezője a MOOC trendnek (utóbbi mindenkinek elérhető). Ha azonban teljesen ingyen kitennék az EUs tananyagokat, hogy bárki elérhesse azokat, na akkor lehetnének “MOOC” szerűek… de már most látszik, hogy ők akkor is inkább “MOOMP” lennének, vagyis “Massive Open Online Master Program”… vagy “MOOPhDP” avagy “MOOPhDProgram”… Ez 2012 előtt, tehát a MOOC-ok megjelenése előtt még igazi vívmány lett volna, csakhogy egy (ritkán látható) ugrás szerű fejlődési lépésnek vagyunk tanúi az online tanulás terén, emiatt az EIT projektje nem előrelépés, hanem bizony visszalépés lesz, ha globális kontextusba helyezzük (és oda kell helyezni). Miért akarna ma valaki csak egy ilyen programból kurzusokat választani, ha rengeteg más helyről választhat magának kurzusokat, online, szabadon és ingyen? Ha az EIT ICT Labs program igazán innovatív és globálisan vonzó akar lenni, a kurzusokat és a programokat (a vizsgákat beleértve) nem szabad az EUs egyetemek zárt bürokratikus és informatikai rendszerében tartania. Ha ezt belátják, akkor és csak akkor vehetik fel a versenyt a Coursera jellegű MOOC-okkal. Sőt, lenne mivel előzni! . SOS újra kell gondolni az EIT program stratégiáját Az EIT projekt világpiaci rése (“niche”) számomra nagyon világosan látszik. A Coursera és az edX leginkább kurzusokban vagy mini specializációkban gondolkodik. Az EIT merev és zárt degree programban gondolkodik (hiába lesz online a képzés). Mindeközben a Brazil Oktatási Minisztérium áldásával a veduca már most 100%-ban online MOOC MBA programot kínál, egyelőre csak portugálul. Véleményem szerint a következő fontos lépés egy olyan MOOC alapú degree megjelenése lesz, mely 100%-ban online és angolul van, továbbá melyet egy állami vagy szövetségi intézmény validált (ez nem változtat azon a véleményemen, hogy a diploma, mint entitás haldoklik, mert eljárt felette az idő). Ha 1. az EUs projekt minden kurzusa és vizsgái bárkinek elérhetőek lennének valódi MOOC rendszerben, és ha 2. az EIT program hajlandó lenne rugalmasan integrálni az amerikai és más MOOC-ok legjobb kurzusait a saját program folyamatába, és ha 3. a végén adna egy tanulmányi portfólió igazolást (nem feltétlenül degree-t, de valami hasonlót), online, akkor ezzel ügyesen meg lehetne lovagolni az amerikai MOOC jelenség globális farvizét. Valami olyat lehetne piacra dobni, amit az amerikaiak eddig nem akartak piacra dobni, és ez valami olyan lenne, mint a diploma, de mégsem diploma (világosan mutatja, hogy a diák mit tanult, mire képes, és milyen irányokba fejlődhet tovább… itt bevezethető a gamification is). Mivel az amerikai MOOC-okat az egyetemek “szeret-nem szeret” viszonyulása húzza és vonja (szeretik, mert izgalmas PR, nem szeretik, mert féltik a campus élményt), az EU ezt az amerikai hezitálást kihasználhatja, bevetheti azt, amije van: egyetemeinek szorosabb, EU szintű kapcsolatrendszerét, a kreditrendszerét, az átjárhatóságot (ez az USA egészét tekintve hiányzik). Az amerikaiak egyik legnagyobb gondja a drága felsőoktatás (a MOOC-okon alapuló diploma kiadásában is ez hátráltatja őket). Ez a probléma az EU-ban nem számottevő. Azzal kell elszippantani pl. a Coursera diákságát és terebélyesedő fizetőképes keresletét, hogy az EU képes nekik valami olyan dokumentumot adni a graduális tanulmányaik különböző fázisaiban, ami modern formában, globálisan, és a munkáltatók számára érthetően fejezi ki a tanulásuk szubsztanciáját. Ha az igazolást pl. egy EU szintű intézmény bocsátja ki a nemzetközi MOOC tanulónak, akkor azzal a tanuló már képes lesz kezdeni valamit, akkor is, ha nem EUs polgár. Ráadásul ez a mozzanat végre igazi átjárót nyithat a kontinensek között, ami gazdaságilag is hasznos lehet. . Globális MOOC potenciál… és még annál is több… Mindent összevetve, lenne ebben az EUs projektben MOOC potenciál (EU szintű pilot MOOC projektként), de ezen tudatosan kellene dolgozni és helyből globális szemlélettel. Meglehet, csak annyit kellene tenni, hogy szerződést kötnek a német iversity és az angol FutureLearn alapítóival, a kurzusok MOOC változatainak terjesztése érdekében. Na, ez már nagy innovációs ugrás lenne. Sőt, nem kizárt, hogy az amerikai Courserával is le lehetne szerződni … vagy akár szóba jöhet az amerikai edX, az ausztrál Open2Study, vagy egy nap a brazil veduca… mely, mint már említettem, komplett, 100%-ban online, a Brazil Oktatási Minisztérium által elismert MBA MOOC programot kínál, portugálul… hatezer USD körüli összegért… ez annak, aki nem tud 100 000 USD-t költeni a legjobb campus MBA programokra az USA-ban, nyilván megéri. Ekkor bekövetkezne az, amin a korábbi cikkemben elmélkedtem, és végre a legkomolyabb MOOC platformokon is lenne eredeti magyar és EUs tananyag, a világ minden sarkában, miközben a kurzus készítői globális bevételekhez juthatnának a kurzusok vizsgadíjaiból. Ha nem annyira akarnak osztozkodni, akkor az EIT szerződjön csak egy MOOC szolgáltatóval, és kezdjen saját valódi MOOC fejlesztésbe, mondjuk az OpenEdX segítségével (ha a Stanford-nak jó, nekünk is jó lesz). Az egyetemek ettől még adhatnak extra szolgáltatást azoknak, akik személyes campus élményekre vágynak. Gyors fejszámolás után: ha mondjuk négy év alatt “csak” 100 000 diák vizsgázik le egy EUs MOOC tárgyból (nem egy teljes programból, hanem csak egy db tárgyból), és mondjuk a vizsga csak 25 dollár, akkor az bizony két és fél millió elosztható dollár! Megéri valódi MOOC-nak lenni! Lényeges lenne, hogy az EU belső képzési befektetései azonnal külső bevételeket is generáljanak. A Coursera ma több száz kurzust kínál. 400 db EUs kurzus dollár százmilliókat hozhatna a konyhára. Ezek az összegek nagyon jót tennének a kurzusok és a programok fejlesztőinek, tehát az egyetemeknek és az oktatóiknak. Amíg az EIT és az EU nem full MOOC programokban gondolkodik, addig az EUs felsőoktatási rendszer dollár százmilliókat veszít. Végül néhány igazán izgalmas adattal szolgál a Coursera blogja! Számomra nem újság, hogy a Courserán jelenleg, röpke két év után, 8 millió diák van (196 országból). Az viszont újság, hogy Magyarország a 27. legaktívabb Coursera felhasználó, több mint 10 000 aktív Courserian diákkal! Ez igazán fontos hír, megerősíti azt a korábbi (sokak szerint merész) jóslatomat, hogy a MOOC-ok 5-6 éven belül, legkésőbb 2020-ig, itthon is általánosan használt tanulási platformok lesznek. Update 2014.07.04.: Miközben az Egyesült Királyságban található Open University a FutureLearn megalapításával, a platform kiépítésével, a kurzusok beindításával és a mindkét esetben fizetős Statement of Participation illetve a Statement of Attainment kiadásával volt elfoglalva (még mindig csak kurzus szinten, bár nagyon szemeznek azzal a lehetőséggel, hogy az EU rajtuk keresztül adja ki online, MOOC alapú végzettségeit a jövőben), az Open Universities Australia létrehozta az Open2Study-t illetve az Open Training Institute-ot, és máris teljesen online undergraduate és graduate diplomákat reklámoz (gyakorlatilag az új MOOC platformot használják “mézes madzagnak”, hogy eladhassák a partner egyetemek kurzusait, online… különböző ausztrál egyetemek kurzusai keverednek egy-egy programban… ezek nem csúcs egyetemek): “You’ll study online but graduate with exactly the same degree as an on-campus student.” Nos, amint egy online kurzus fizetős lesz, amint zárt lesz a kurzusok terjesztése, azonnal nem MOOC-ról van szó, de nagyon ügyes a PR. Azt, aki nem ismeri ki magát a MOOC témakörben, nagyon gyorsan beszippanthatja egy ilyen új lehetőség, akkor is, ha nem ausztrál az illető.