Konstruktív pedagógia
•Download as PPT, PDF•
0 likes•1,268 views
A legkorszerűbb tanuláselmélet ismertetése, saját tapasztalatok alapján.
Recommended
Recommended
More Related Content
What's hot
What's hot (20)
Similar to Konstruktív pedagógia
Similar to Konstruktív pedagógia (20)
More from Bedő Ferenc
More from Bedő Ferenc (10)
Konstruktív pedagógia
- 1. Konstruktív pedagógiaKonstruktív pedagógia a módszertani megújulás esélye
- 2. BemutatkozásBemutatkozás − 22 évig matematika, fizika, technika, (történelem) − 21 évig számítástechnika --> informatika − ~ 22 éve tananyagtervezés számítástechnika --> informatika 1993-95 NAT − ~ 20 éve módszertani fejlesztés informatika módszertan − ~ 25 éve Logo programozási nyelv módszertan kutatás - Miért működik olyan jól? - Milyen pedagógiai elmélet van mögötte? − ~ 15 éve konstruktív pedagógia
- 3. Konstruktív pedagógiaKonstruktív pedagógia A legkorszerűbb tanuláselmélet − szeretném megismertetni − célom − a gondolkodás elindítása − az együttgondolkodás elindítása − néhány kérdést teszek fel − el fogok kalandozni az informatikába
- 4. Alkalmazóképes tudásAlkalmazóképes tudás − PISA vizsgálatok − 2000 − 2003 − … − 2015 − Ismeretek alkalmazása – alkalmazóképes tudás − más problémahelyzetben ? − más kontextusban ?
- 5. − „A ??????????? tanításának legelterjedtebb formája az iskolai tanóra, amelyen a pedagógus, mint az információ legfőbb forrása, a ???????????i ismereteket az oktatási folyamat segítségével valamilyen módon átviszi a tanulókba. Ez az átvitel – ha mércének a ???????????i megértést tekintjük – egyáltalán nem működik jól. A hiba lehet az információforrásban, az átvitel folyamatában, vagy az információ átvevőjében. Az is lehetséges, hogy a ???????????i információk továbbítására az osztálytanítás egész rendszere alkalmatlan.”
- 6. − „A matematika tanításának legelterjedtebb formája az iskolai tanóra, amelyen a pedagógus, mint az információ legfőbb forrása, a matematikai ismereteket az oktatási folyamat segítségével valamilyen módon átviszi a tanulókba. Ez az átvitel – ha mércének a matematikai megértést tekintjük – egyáltalán nem működik jól. A hiba lehet az információforrásban, az átvitel folyamatában, vagy az információ átvevőjében. Az is lehetséges, hogy a matematikai információk továbbítására az osztálytanítás egész rendszere alkalmatlan.”
- 7. Építsük fel a matematikátÉpítsük fel a matematikát − „A matematika tanításának legelterjedtebb formája az iskolai tanóra, amelyen a pedagógus, mint az információ legfőbb forrása, a matematikai ismereteket az oktatási folyamat segítségével valamilyen módon átviszi a tanulókba. Ez az átvitel – ha mércének a matematikai megértést tekintjük – egyáltalán nem működik jól. A hiba lehet az információforrásban, az átvitel folyamatában, vagy az információ átvevőjében. Az is lehetséges, hogy a matematikai információk továbbítására az osztálytanítás egész rendszere alkalmatlan.” − Dienes Zoltán - 1960
- 8. Módszertani váltás?Módszertani váltás? Új módszer?Új módszer? A hagyományos nem jó? Nem lenne jó, ha egy kicsit változtatnánk rajta? Teljesen új kell? Seymour Papert példázata a XIX. századi szállításról Seymour Papert: Észrengés – A gyermeki gondolkodás titkos útjai, SZÁMALK, Bp. 1988.
- 9. NeveléstörténetNeveléstörténet − Ókor és a középkor tanuláselmélete − ismeretszerzés logikája deduktív − memoriter − Comenius didaktikája − ismeretszerzés logikája induktív − szemléltetés − „tabula rasa” − Reformpedagógia − gyermekek − gyermeki aktivitás − cselekvés Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben?, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2002.
- 10. ReformpedagógiaReformpedagógia − 1900 - Ellen Key − A gyermek évszázada − A hagyományos iskola kritikája − a poroszos, herbarti iskola kritikája − „…” − reformpedagógia − a „lélekgyilkolás” ellen − a gyermekek védelme érdekében − a gyermekek középpontba állítása érdekében Németh A. - Pukánszky B.: Neveléstörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1998.
- 11. J. DeweyJ. Dewey pragmatizmuspragmatizmus − a gyakorlat elsődlegessége − a cselekvés fontossága − a gyermek nem tehetetlen és kiszolgáltatott! − a gyerek ne ismereteket szerezzen, hanem ismeretszerzést tanuljon − az ismeretszerzés készségének megtanítása Németh A.: A reformpedagógia múltja és jelene, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1998.
- 12. J. DeweyJ. Dewey tantervelmélettantervelmélet − konkrét cselekvés, problémamegoldás − ha a tananyag nem függ össze a gyermek tapasztalatával, formálissá válik, mert megszűnnek az ismeretszerzés motívumai − szükség van a gyermek érdeklődésére − nem külsődleges, mesterkélt módon rákényszeríteni − a fegyelem által kiváltott érdeklődés nem tudja irányítani a tapasztalatszerzést Németh A.: A reformpedagógia múltja és jelene, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1998.
- 13. W. KilpatrickW. Kilpatrick projectproject módszermódszer − a tananyag − a gyermek érdeklődésén alapul, − életszerű feladategységek köré van csoportosítva − az elsajátítás − a pedagógus által jól megtervezetten, − a gyerekek száméra önállóan, − az egyes tanulók fejlődési sajátosságainak, − egyéni fejlődési ütemének megfelelően történik Németh A.: A reformpedagógia múltja és jelene, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1998.
- 14. É. ClaparėdeÉ. Claparėde gyermektanulmánygyermektanulmány − A gyermek legyen, a módszertani megfontolások alapja. − A nevelés rugója a feladat iránti érdeklődés legyen. − Építsünk a gyermek munkavágyából fakadó belső fegyelemre. − Hagyja megélni a gyermekkort, tartsa tiszteletben annak sajátosságait. − Ne haszontalan ismeretanyaggal töltse tele a gyermek fejét, hanem fejlessze értelmi és erkölcsi funkcióit. − Az iskola használja ki a gyermek cselekvési vágyát, támaszkodjék a játékra. − Életszerű tevékenységeivel szerettesse meg a gyermekkel a munkát. − A pedagógus “iskolai mindentudó” helyett a gyermekek munkatársa, egyéni munkájuk segítője legyen. − Az iskola támaszkodjék a gyermek egyéni képességeire és fejlessze azokat. Németh A.: A reformpedagógia múltja és jelene, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1998.
- 15. − a gyermek − maga alkossa meg képzeteit, − építse meg saját gondolatvilágát, − ne a nevelő erőszakolja rá a sajátját − a cselekvés − megindítója a felnőtt − irányítója a jól megválasztott eszköz − alanya maga a gyermek − pedagógus feladata − a „szisztematikus szabadság” megtervezése és biztosítása M. MontessoriM. Montessori „Segíts nekem, hogy magam tudjam csinálni!”„Segíts nekem, hogy magam tudjam csinálni!” Németh A.: A reformpedagógia múltja és jelene, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1998.
- 16. M. MontessoriM. Montessori „Segíts nekem, hogy magam tudjam csinálni!”„Segíts nekem, hogy magam tudjam csinálni!” − a gyermeki tevékenység feltételei − a gyermekhez méretezett, megfelelően berendezett tér − tevékenységet befolyásoló, célszerűen megtervezett eszközök − két fontos gondolata − a tanár: − szerepének megváltozása − a pedagógus nem ismeretközlő, hanem − a tanulási folyamat megtervezője, segítője − a gyermek: − személyiségének, − tudásának belső felépítője Németh A.: A reformpedagógia múltja és jelene, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1998.
- 17. C. FreinetC. Freinet − a pedagógia − a gyermek természetes kíváncsiságára építsen − a pedagógus feladata − a kíváncsiság ébrentartása és táplálása − a cél nem pusztán a tudás átadása − fontosabb ennél − a kutatási módszer megismerése − a gondolkodási mód elsajátítása Németh A.: A reformpedagógia múltja és jelene, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1998.
- 18. C. FreinetC. Freinet − minden gyermek magában hordozza − a kibontakozás lehetőségét, − az önmegvalósításának csíráit − nevelő dolga feltételeket teremteni, amelyben − a gyermek szabadon megnyilvánulhat, − kifejezheti gondolatait, érzéseit Németh A.: A reformpedagógia múltja és jelene, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1998.
- 19. Kenyeres ElemérKenyeres Elemér Pusztamagyaród, 1891. január 31. - Siófok, 1933. augusztus 25.Pusztamagyaród, 1891. január 31. - Siófok, 1933. augusztus 25. Új iskolák Magyarországon a XX. század első felében, Ambrus Attiláné Dr. Kéri Katalin 1996
- 20. J. PiagetJ. Piaget A reformpedagógiai nézetek rendszerbe foglalójaA reformpedagógiai nézetek rendszerbe foglalója − A gyerekek nem passzív befogadói a világ ingereinek − próbálkozásaik − érzékelésük − tapasztalataik segítségével, saját megismerő mechanizmusukat alakítják. − A gyermekkori gondolkodás fejlődése − négy szakasz Németh A. - Pukánszky B.: Neveléstörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1998.
- 21. J. PiagetJ. Piaget A konstruktivizmus megalapozójaA konstruktivizmus megalapozója − A megismerés − a való világ viszonyainak − cselekvés segítségével történő belsővé válása. − A tudás − aktív tevékenység eredményeképpen épülő, − környezetére reagáló rendszer. − Belső megismerő mechanizmus − kognitív struktúra − kognitív rendszer Nahalka István: Konstruktív pedagógia - egy új paradigma a láthatáron, Iskolakultúra, 1997/2, 3, 4.
- 22. Konstruktív pedagógiaKonstruktív pedagógia Tudás -- konstrukció, belső világ építés eredménye Belső világ -- kognitív rendszer kölcsönhatása, egymásra hatása Külső világ -- tapasztalatok Nahalka István: Konstruktív pedagógia - egy új paradigma a láthatáron, Iskolakultúra, 1997/2, 3, 4.
- 23. Tanulási folyamatTanulási folyamat Kognitív rendszer megelőző tudás (NEM tiszta lap!) információ Teljes közömbösség Problémamentes tanulás Kizárás Magolás Meghamisítás Kreatív mentés Konceptuális váltás Nahalka István: Konstruktív pedagógia - egy új paradigma a láthatáron, Iskolakultúra, 1997/2, 3, 4.
- 24. Papert - konstruktivizmusPapert - konstruktivizmus − Piaget hatása − a gyerekek saját gondolati struktúráik építői − tanítás nélküli tanulás − Papert szerint − természetes motiváció a tapasztalatszerzésre, − önkéntelen érdeklődés a környezet iránt, − környezetük állandó vizsgálata, megfigyelése − Az "észrevétlen" tanulás - tudásszerzés − felfedező − érzékelő − nonverbális − a kisgyermek által vezérelt Bessenyei István: Képernyő, tanulási környezet, olvasás Új Pedagógiai Szemle, 1998/10
- 25. PapertPapert − Ellentmondás − kisgyermekkori anyanyelvtanulás − más ismeretek elsajátítása − Piaget elmélete − formális problémák − Papert magyarázata − nem megfelelő környezet − elégtelen „építőanyag” a tudásépítéshez − Véleménye az iskoláról − „ … „ ---> Seymour Papert: Észrengés, Számalk, Bp., 1988.
- 26. PapertPapert − "Az iskolát olyan mesterséges és alacsony hatékonyságú tanulási környezetnek tekintem, amit a társadalom kényszerből hozott létre, miután az informális környezetek bizonyos lényeges területeken elégtelennek bizonyultak.„ − Hagyományos oktatás kritikája − sebészorvosok és tanárok a múlt századból
- 27. Papert - mikrovilágokPapert - mikrovilágok − tanulási környezetek a tudásépítéshez − mikrovilág - microworld − Logo – teknőc grafika − Logo-pedagógia − Logo-szerű tanulási környezetek
- 28. Módszertani váltásMódszertani váltás − Gyerekeknek megfelelő tanulási környezetben (mikrovilág) − Gyermekek által vezérelt tudásszerzés (tudásépítés) Hagyományos oktatás Frontális osztálymunka „Az anyagot leadjuk.” Utána az ott lent lesz. Balogh Imre
- 29. Konstruktív oktatásKonstruktív oktatás A gyerekek tudásukat − a nekik megfelelően kialakított környezetben (mikrovilágban), − a saját, – számukra fontos – problémájukkal foglalkozva, − aktív, alkotó, felfedező tevékenység során szerzik meg. A tanulás, mint tudásépítés (konstrukció) mindig a − felnőttek által jól megszervezett és segített, − gyerekek által irányított és elfogadott módon, − hiteles problémahelyzetek megoldása közben zajlik.
- 30. A gyerekek nemA gyerekek nem együttegyütt haladnak?haladnak? − megelőző tudás − heterogén - homogén tanulócsoport − azonos időben más-más tevékenységet
- 31. A konstruktív oktatásA konstruktív oktatás − Előnyök − Nehézségek − Elvárások
- 32. A konstruktív oktatásA konstruktív oktatás − Előnyök − Minden tanuló akkor kapja meg a továbblépéshez szükséges ismeretet – építőanyagot – amikor arra munkájában szüksége van. − Így a legnagyobb az esély arra, hogy az új információ a kognitív struktúrába beépül, és valódi tudássá válik. − Nehézségek − A tanulási folyamat megtervezése, megszervezése − Elvárások − A tanulási folyamat követése
- 33. Az oktatásAz oktatás megtervezése és előkészítésemegtervezése és előkészítése − Tananyagtervezés − Követelmények megfogalmazása − Tananyag meghatározása a tanító számára a tanító számára érthető logikai rendben a gyerekeknek más módon
- 34. Tananyag felépítése a gyerekeknekTananyag felépítése a gyerekeknek − Nahalka István : „fel kell építeni a tartalmat” − az egyes részek − egymásra épüljenek − egymásból következzenek − A jól felépített tananyagban minden következő tananyagegység azért következik, mert szükségességét az előző egységek valamilyen szinten előkészítették. − Miért olyan hatékony a Logo? − Miért hiszünk mi benne?
- 35. Hagyjuk a gyerekeket tanulni! A tanító szerepének megváltozása tervezés előkészítés mentorálás tutorálás A konstruktív oktatásA konstruktív oktatás megszervezésemegszervezése
- 36. Tevékenységközpontú oktatás Projektpedagógia Differenciált oktatás Kooperatív oktatás Kollaboratív oktatás A konstruktív oktatásA konstruktív oktatás szervezési formáiszervezési formái
- 37. Az oktatásAz oktatás ellenőrzése és értékeléseellenőrzése és értékelése Elvárás − Tudni kell, hogy az egyes gyerek − mit végzett a foglalkozáson? − hol tart a megismerési folyamatban? − milyen feladatot igényel a következő órán? − …
- 38. A hagyományos oktatásA hagyományos oktatás − A tudástartalom tantárgyakba rendezett, kész rendszer. − A tanár az aktív tudásközvetítő fél, a didaktikai vezető. − A tanuló befogadja az ismereteket, passzív. − A tananyag steril, elszigetelt egységként jelenik meg. − A tanulás zárt mechanikus folyamat, vezető médiuma a tankönyv. − A folyamat kívülről vezérelt és gyakran félelemmotivációval terhelt. − Az értékelés többnyire a folyamat végén, elkülönülten történik. − A sikertelenségtől való félelem gyakran eredményez frusztrációt. − A frontális tanulás alkalmazkodást és konformizmust igényel − Az adaptáció a kreativitás érvényesülését és fejlődését visszafogja. − A kialakult tudás nehezen mobilizálható, alkalmazható. − Az intézmény tanárközpontú és tekintélyelvű. Komenczi Bertalan: On-line, Új Pedagógiai Szemle, 1997/7-8.
- 39. A konstruktivista oktatásA konstruktivista oktatás − A gyermek aktívan vesz részt belső világának építésében. − A tanuló saját tudását nem kész rendszerként veszi át, azt aktív "konstrukcióval" saját maga hozza létre. − A folyamat főszereplője tehát a tanuló, − A tanári segítség az ő szükségletéhez alkalmazkodik. − Adott problémakör többféle kontextusban, különböző perspektívákból megközelítve jelenik meg. − A megszerzett tudás kellően rugalmas lesz. − A változó feltételek közepette is használható lesz. Komenczi Bertalan: On-line, Új Pedagógiai Szemle, 1997/7-8.
- 40. ÖsszehasonlításÖsszehasonlítás Rendszerközvetítő tanítás-tanulás − olcsóbb, − kézben tarthatóbb, − előbb elérhető a (vélt) tudás. Konstruktivista tanulás-tanítás − költségesebb, − komolyabb felkészülést igényel, − később érhető el a (valódi) tudás.
- 41. Konstruktivizmus képviselőiKonstruktivizmus képviselői − Seymour Papert − Nahalka István − Komenczi Bertalan − Fehér Péter
- 42. „ Valóban okot ad a csodálkozásra, hogy a tanítás módszerei még nem fojtották meg teljesen a megismerés iránti szent kíváncsiságot.” „Végzetes hiba azt hinni, hogy a kutatás és megismerés örömét ki lehet fejleszteni a kényszer és kötelességérzet segítségével.” Albert Einstein
Editor's Notes
- A gyermekek védelmében, a gyermek középpontba állítása céljából alakult ki a 20. század elején, a herbarti pedagógia talaján működő hagyományos iskolák kritikája. “Az előre elkészített tanterv alapján, pontosan meghatározott tanmenettel, naprakész tananyag alapján dolgozó iskolában szigorúan megszabott órarend keretei között folyik a szabályos időközönként váltakozó tantárgyak tanítása, meghatározott rendszer (formális fokozatok) szerint, amíg a csengő meg nem szólal, a tanító szünetet nem ad, majd új tantárgy tanításába nem kezd. A nehéz, sokszor elmozdíthatatlan padokkal felszerelt – a mozgékony, cselekedni vágyó, beszédes gyermekeket mozdulatlanságra, hallgatásra, a tanító szavainak befogadására kényszerítő – osztályteremben történő tanítás főszereplője és irányítója a padok fölé emelkedő katedráról letekintő, pálcával és egyéb fegyelmező eszközökkel csendet parancsoló, a dolgok folyását önkényesen megállapító tanító.”
- A gyermekek védelmében, a gyermek középpontba állítása céljából alakult ki a 20. század elején, a herbarti pedagógia talaján működő hagyományos iskolák kritikája. “Az előre elkészített tanterv alapján, pontosan meghatározott tanmenettel, naprakész tananyag alapján dolgozó iskolában szigorúan megszabott órarend keretei között folyik a szabályos időközönként váltakozó tantárgyak tanítása, meghatározott rendszer (formális fokozatok) szerint, amíg a csengő meg nem szólal, a tanító szünetet nem ad, majd új tantárgy tanításába nem kezd. A nehéz, sokszor elmozdíthatatlan padokkal felszerelt – a mozgékony, cselekedni vágyó, beszédes gyermekeket mozdulatlanságra, hallgatásra, a tanító szavainak befogadására kényszerítő – osztályteremben történő tanítás főszereplője és irányítója a padok fölé emelkedő katedráról letekintő, pálcával és egyéb fegyelmező eszközökkel csendet parancsoló, a dolgok folyását önkényesen megállapító tanító.”
- A pragmatizmus híve J. Dewey szerint a gyermeket az életre kell felkészíteni, de ez hagyományos „tankönyviskolában” nem lehetséges, A tankönyvközpontú iskolában nem alakítható ki a cselekvő ember. A herbarti iskolában a gyermek tehetetlen és kiszolgáltatott, mindig azt kell tanulnia, amit a felnőtt akar. Ha a gyermek alárendelt szerepben van, csak ismereteket szerez és nem tanulja meg a az ismeretszerzés módjait, hiszen az iskolában készen kap mindent. Ezzel ellentétben a való életben nincsenek készen kapott ismeretek, ott az embernek magának kell hasznosítható tudást szereznie. "Ezért az ismeretszerzés készségének megtanítása a korszerű iskola alapvetõ feladata."
- A tanulónak konkrét cselekvésre késztető problémahelyzetekkel kell találkoznia. Dewey szerint amennyiben a tananyag nem függ össze a gyermek tapasztalatával, formálissá válik, ugyanis megszűnnek az ismeretszerzés motívumai. Éppen ezért szükség van a gyermek érdeklődésére, de ezt nem szabad külsődleges, mesterkélt eszközökkel rákényszeríteni, mert a fegyelem által kiváltott érdeklődés nem tudja irányítani a tapasztalatszerzést.
- Dewey gondolatán alapszik, tanítványa, Kilpatrick által kidolgozott project módszer. Ő a hagyományos tanterv helyett, a tananyagot a gyermek érdeklődésén alapuló, életszerű feladategységek köré csoportosította, melyek elsajátítása önállóan, az egyes tanulók fejlődési sajátosságainak, egyéni fejlődési ütemének megfelelően történt.
- Claparčde szerint a gyermekkor funkcionális szemléletéből adódik a következtetés, hogy olyan iskolára, nevelésre van szükség, amely alkalmazkodik a gyermek szerepéhez és tevékenységeihez, az egyes gyermek egyéni sajátosságaihoz. Az ilyen iskola alapvető sajátosságait a következők szerint összegzi: A gyermeket tegye célkitűzéseinek, módszertani megfontolásainak középpontjába. Az ott folyó nevelés rugója – a jutalom várása helyett – a végrehajtandó feladat iránti érdeklődés legyen. Az engedelmesség, külső fegyelem helyét foglalja el a gyermek munkavágyából fakadó belső fegyelem. Hagyja megélni a gyermekkort, tartsa tiszteletben annak sajátosságait, fejlődési szakaszait. Az ott folyó oktatás ne haszontalan ismeretanyaggal töltse tele a gyermek fejét, hanem fejlessze értelmi és erkölcsi funkcióit. Az iskola legyen aktív, használja ki a gyermek cselekvési vágyát, támaszkodjék a játékra. Életszerű munkatevékenységeivel szerettesse meg a gyermekkel a munkát. A pedagógus “iskolai mindentudó” helyett a gyermekek munkatársa, egyéni munkájuk segítője legyen. Az iskola támaszkodjék a gyermek egyéni képességeire és fejlessze azokat.
- A gyermekek sajátosságait figyelembe vevő nevelés-filozófia alapján fogalmazódtak meg M. Montessori elméletének alapelvei: az aktív gyermeki tevékenység, a tevékenység szabadsága, a megfelelően kialakított eszközök és környezet. Az aktív gyermeki tevékenység segítségével a gyermek maga alkossa meg képzeteit, fejlessze ki érzékszerveit, építse meg saját gondolatvilágát, ne a nevelő erőszakolja rá a sajátját. A cselekvés megindítója a felnőtt, irányítója a jól megválasztott eszköz, de a cselekvő alany maga a gyermek legyen. A szabadság elve tulajdonképpen a módszeresen megtervezett, gyermeki tevékenység közbeni szabadságot jelenti. A munkaalkalom és cél nélküli tevékenység veszélyes és káros lehet. A pedagógus feladata tehát ennek a szisztematikus szabadságnak a megtervezése és biztosítása.
- A gyermeki tevékenységnek két fontos feltétele van: a gyermekhez méretezett, megfelelően berendezett tevékenységi tér és a tevékenységet befolyásoló, célszerűen megtervezett eszközök. Montessorinál találkozhatunk a Logo szempontjából két fontos gondolattal. Az egyik a tanár szerepének megváltozása, mely szerint a pedagógus nem ismeretközlő, hanem a tanulási folyamat megtervezője, segítője. A másik a gyermek mint személyiségének, tudásának belső felépítője.
- A gyermekkori tevékenységet megfelelően komolyan véve, azt egyenesen munkának nevezte C. Freinet. Elméletének alapjellemzőit négy gondolat köré csoportosíthatjuk: az öntevékeny kísérletező tevékenység, a szabad önkifejező tevékenység, a megfelelően kialakított tevékenységi tér, és a tartalmas közösségi élet. Az öntevékeny kísérletezés megindításához bátran építhetünk a gyermek természetes kíváncsiságára. A pedagógus feladata a kíváncsiság ébrentartása és táplálása. Elsődleges cél nem a tudás átadása, hanem az ismeretszerzési, a gondolkodási mód elsajátítása.
- Freinet pedagógiájának egyik fontos jellemzője a közösségi szervezettség. Ha a közösség az egymás közti kommunikáció és kooperáció segítségével, az egymás iránti felelősség tudatában végzi tevékenységét, a közösen végzett munka együttműködésre, kölcsönös segítségnyújtásra nevel. A közösség elfogadja a másságot, hagyja érvényesülni az egyéni sajátosságokat. A nevelő dolga az, hogy olyan légkört teremtsen, amelyben a gyermek szabadon megnyilvánulhat, kifejezheti gondolatait, érzéseit.
- Jean Piaget a klasszikus reformpedagógiai elméletek rendszerbe foglalója. A fejlődéslélektan egyik legnagyobb hatású rendszerének megalkotója. Elmélete szerint a gyermekkori gondolkodás fejlődése négy, egymásra épülő, egymástól minőségileg elhatárolható szakaszra bontható: szenzomotoros, műveletek előtti, konkrét műveleti, formális műveleti szakaszok. Piaget szerint a gyerekek nem passzív befogadói a világ ingereinek. A gyerekek próbálkozásaik, érzékelésük, tapasztalataik segítségével saját megismerő mechanizmusukat alakítják, építik. Elméletével sokan nem értenek egyet. Számos kísérletet végeztek annak bizonyítására, hogy az általa formálisnak nevezett problémákat a 12 év körüli életkornál korábbi életkorban is meg lehet ismerni. Mindennek ellenére az ő felosztását tekintik a fejlődésről való gondolkodás alapjának. Piaget ismeretelméletével nem csak az addigi haladó reformpedagógiai nézetek rendszerbe foglalását végezte el, hanem alapot teremtett az őt követő legmodernebbnek tekinthető tanulásfelfogások kialakulásának, amit munkatársai, tanítványai hoztak létre.
- Jean Piaget a konstruktivista ismeretelmélet megalapozója. Nahalka István szerint Piaget ismeretelmélete, a genetikus episztemológia, mintegy megalapozta a konstruktivizmus elméletét. A Piaget által ismertetett belső megismerő mechanizmus (kognitív struktúra) fejlődése egy olyan folyamat, amelyben e rendszer és a valóságból érkező információk kölcsönhatása biztosítja a fejlődést. Szerinte a megismerés a való világ viszonyainak cselekvés segítségével történő belsővé válása. A tudás tehát nem egy tiszta papíron megjelenő lenyomat, hanem az aktív tevékenység eredményeképpen létrejövő, a környezetére reagáló rendszer.
- A konstruktivista tanuláselmélet szerint tudásunk nem más, mint konstrukció (építés) eredménye, vagyis a tanuló (gyermek, felnőtt) ember egy világot (világnézetet, világlátást) épít magában. A tanuló emberben felépülő világ azonban nem passzívan épülő rendszer, hanem kölcsönhatásba kerül a külső tapasztalatokkal. Így aztán a belső világ a további tapasztalatok szervezője, befogadója, értelmezője lesz. "A tanulás eszerint nem más, mint állandó konstrukció, a belső világ folyamatos építése. Amikor tanulunk, akkor az elsajátítandó információt értelmezni próbáljuk. Ez az értelmezési folyamat a korábban már elsajátított ismeretek bázisán zajlik. Ezért a konstruktivista tanuláselméletben fontos szerepe van a megelőző tudásnak. Ha a megelőző tudás kellően szervezett, mozgósítható, könnyen előhívható, akkor esély van arra, hogy az új információ értelmezése sikeresen lejátszódjék, s a tanulás folyamatában a tudat mintegy lehorgonyozza a meglévők rendszeréhez az új tudást." E tanuláselmélet nem különböztet meg – és főként nem állít egymással szembe – ismereteket, készségeket, képességeket, ennél fontosabbnak tartja a tudás építését. A különböző tanulási formák az alapján alakulhatnak ki, hogy a kognitív rendszer (megismerő mechanizmus) milyen viszonyban van az új információval. A sikeres tanulásnak, az új tudás lehorgonyzásának, belsővé válásának fontos feltételei vannak. Az egyik feltétel a motiváció, hogy a tanuló akarjon tanulni, akarja véghezvinni az értelmezési folyamatot. A másik feltétel, hogy az új információ illeszkedjen a már meglevő belső világhoz, azzal ne legyen ellentmondásban. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek bonyolult folyamatok játszódhatnak le, és eredményül különböző tanulásmódok, vagy tanulásnak nem nevezhető tevékenységek alakulnak ki.
- A konstruktivista tanuláselmélet szerint tudásunk nem más, mint konstrukció (építés) eredménye, vagyis a tanuló (gyermek, felnőtt) ember egy világot (világnézetet, világlátást) épít magában. A tanuló emberben felépülő világ azonban nem passzívan épülő rendszer, hanem kölcsönhatásba kerül a külső tapasztalatokkal. Így aztán a belső világ a további tapasztalatok szervezője, befogadója, értelmezője lesz. "A tanulás eszerint nem más, mint állandó konstrukció, a belső világ folyamatos építése. Amikor tanulunk, akkor az elsajátítandó információt értelmezni próbáljuk. Ez az értelmezési folyamat a korábban már elsajátított ismeretek bázisán zajlik. Ezért a konstruktivista tanuláselméletben fontos szerepe van a megelőző tudásnak. Ha a megelőző tudás kellően szervezett, mozgósítható, könnyen előhívható, akkor esély van arra, hogy az új információ értelmezése sikeresen lejátszódjék, s a tanulás folyamatában a tudat mintegy lehorgonyozza a meglévők rendszeréhez az új tudást." E tanuláselmélet nem különböztet meg – és főként nem állít egymással szembe – ismereteket, készségeket, képességeket, ennél fontosabbnak tartja a tudás építését. A különböző tanulási formák az alapján alakulhatnak ki, hogy a kognitív rendszer (megismerő mechanizmus) milyen viszonyban van az új információval. A sikeres tanulásnak, az új tudás lehorgonyzásának, belsővé válásának fontos feltételei vannak. Az egyik feltétel a motiváció, hogy a tanuló akarjon tanulni, akarja véghezvinni az értelmezési folyamatot. A másik feltétel, hogy az új információ illeszkedjen a már meglevő belső világhoz, azzal ne legyen ellentmondásban. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek bonyolult folyamatok játszódhatnak le, és eredményül különböző tanulásmódok, vagy tanulásnak nem nevezhető tevékenységek alakulnak ki.
- Seymour Papert amerikai pszichológus a hatvanas években Piaget munkatársaként dolgozott a genfi Genetikus Ismeretelméleti Központban. Saját bevallása szerint óriási hatással volt rá Piaget elmélete, mely szerint a gyerekek saját gondolati struktúráik építői. A folyamatot, amely során a kisgyermekek első néhány életévükben külső szándékos tanítás nélkül hatalmas tudásanyagra tesznek szert, tanítás nélküli tanulásnak nevezi. Papert szerint a kisgyermekek, természetszerűleg motiváltak a tapasztalatszerzésre, szinte önkéntelen érdeklődést mutatnak környezetük iránt. Belső ismeretvilágukat környezetük állandó vizsgálatával, megfigyelésével alakítják ki. Ez a kisgyermeki "észrevétlen" tanulás, ami tulajdonképpen felfedező, érzékelő, nonverbális, és mindenképpen a kisgyermek által vezérelt tudásszerzés a felnőttek számára sokszor meglepő módon sikeres. A leírás alapján nem nehéz belátni, hogy Papert elmélete tulajdonképpen Piaget elméletének továbbvitele és a konstruktivista ismeretelmélet része.
- Papert azonban elméletében továbblép. Ellentmondást lát abban, hogy a gyerekek hihetetlen aktivitással és sikerrel tanulják meg pl. az anyanyelvüket, miért okoz számukra nehézséget később más ismeretek megtanulása. Mint tudjuk, Piaget a választ abban látta, hogy a nagyobb bonyolultságú, vagy a formális jellegű problémákat a gyerekek később ismerthetik meg. Papert azonban úgy látja, hogy bizonyos esetekben a társadalom bőségesen szolgáltat a gyerekek számára ingereket (építőanyagot) a piaget-i tanulás segítésére, ám az összetettebb, vagy formális problémák esetében ez már nem mondható el. Ilyen esetekben a társadalom kevés ingert (építőanyagot) szolgáltat a probléma egyszerűsödése, konkrétabbá válása érdekében; vagy szolgáltat ugyan anyagot, de nem segíti azok felhasználását. Mivel a társadalom nem képes spontán módon olyan környezetet biztosítani, aminek segítségével minden létező probléma eseten létrejöhetne a tanítás nélküli tanulás, ezért hozza létre az iskolát. Híres véleménye: "Az iskolát olyan mesterséges és alacsony hatékonyságú tanulási környezetnek tekintem, amit a társadalom kényszerből hozott létre, miután az informális környezetek bizonyos lényeges területeken elégtelennek bizonyultak."
- A konstruktivizmus, mint a legmodernebbnek nevezett tanulásfelfogás egyre nagyobb teret követel magának napjaink korszerű pedagógiájában. Az oktatási program alapvetően a konstruktív pedagógia lehetőségeit használja ki ezért konstruktivista informatikaoktatásnak neveztem el. A konstruktivista oktatás talán legszabatosabb megfogalmazását a szakirodalomból idézem: "Az oktatás konstruktivista elmélete abból a feltételezésből indul ki, hogy a gyermek aktívan vesz részt személyiségének, belső világának kiépítésében, a tanuló saját tudását nem kész rendszerként veszi át, hanem azt aktív "konstrukcióval" saját maga hozza létre. Ennek megfelelően olyan tanulási környezetet kell létrehozni, amely tág teret biztosít a tanuló öntevékenységének. Ehhez a tanuló belső kognitív és emocionális feltételrendszerének folyamatos aktivitását kell elérni. Erre az a legmegfelelőbb módszer, ha valósághű problémahelyzeteket hozunk létre és a megoldás-megfejtés során a szükséges mértékben segítünk a tanulónak. A folyamat főszereplője tehát a tanuló, a tanári segítség az ő szükségletéhez alkalmazkodik. A tanulási környezet megfelelő kialakításával elérhetjük azt is, hogy adott problémakör többféle kontextusban, különböző perspektívákból megközelítve jelenjen meg. Ezzel növelhetjük annak a valószínűségét, hogy a megszerzett tudás kellően rugalmas lesz ahhoz, hogy változó feltételek közepette is használható legyen.” A megvalósítandó oktatási programban a gyerekek a számítógépet (produktív és megismerő) munkájuk megkönnyítésére alkalmas eszközként használják. Munkájuk során tudásuk épül, számítógépes írástudásra, vagy információs technológiai jártasságra tesznek szert. Az elnevezésekkel lehet játszani, az azonban mindenképpen igaz, hogy olyan készségeik, képességeik fejlődnek, olyan attitűdjük alakul, amelyek a jelen kornak megfelelő legfontosabb kompetencia rendszert alkotják.
- Tudjuk, hogy napjainkban a tanulók megelőző tudása a legritkább esetben egyforma. Az iskolai tanulócsoportok különböző mértékben heterogének, de a leghomogénebb tanulócsoport is különböző egyénekből áll. Az általam kidolgozott oktatási elképzelés a fenti jellemzők mellett – természetesen saját területén maradva – megoldást kínál a jelenlegi oktatási rendszer legégetőbb problémájára, a differenciálás szükségességére. Vegyük szemügyre a rendszer legfontosabb sajátosságait: a gyerekek tanulása önmaguk által irányított, a felnőttek által segített módon folyik, a tanulási folyamat megfelelő környezetben zajlik, a tudás alkotó cselekvés során alakul ki. Érezhető, hogy a folyamat során nem fog minden gyerek azonos időben azonos tevékenységet folytatni, azonos ismeretelemekkel megismerkedni, és így tovább. A rendszert tudatosan úgy kívánom alakítani, hogy a tanítási folyamat mindezeket a lehetőségeket a gyerekek érdekében kihasználja. Amennyiben a differenciálást, mint legfontosabb követelményt figyelembe vesszük, akkor munkánk alkalmassá válik a hátrányos helyzetű és cigány tanulók, vagy a sajátos nevelési igényű tanulók által az oktatási rendszerbe hozott különbségeihez és egyéni sajátosságaihoz való alkalmazkodásra is. Megelőző kísérleteim és kutatásaim során tapasztaltam, hogy a hátrányos helyzetű és cigány tanulók tudásépítéshez előzőleg meglevő alapja, a hozott kognitív rendszer más. Nem rosszabbul működő, nem alkalmatlan a tanulásra, hanem más módszereket követel meg az oktatástól. Amikor a gyermekek közti különbségekre gondolunk és kívánunk alkalmazkodni, akkor óhatatlanul gondolnunk kell a sajátos nevelési igényű gyerekekre. Az ő esetükben szintén felfedezhetők a kognitív rendszerbeli különbségek, amikhez való alkalmazkodás elengedhetetlen. A differenciálás megvalósításával lehet megteremteni az igazi konstruktivista tanulási környezetet, hiszen így minden tanuló akkor kapja meg a továbblépéshez szükséges ismeretet – építőanyagot – amikor arra munkájában szüksége van. Így teremtődik a legnagyobb esély arra, hogy az új információ a kognitív struktúrába beépül, és valódi tudássá válik.
- Komenczi Bertalan összehasonlítása hagyományos oktatás ----- konstruktivista tanulásfelfogás Az oktatás tradicionális gyakorlata ún. rendszerközvetítő tanítási-tanulási környezetet alakít ki. A tudástartalom tantárgyakba rendezve, azokon belül is jól elhatárolt kis egységekre szétbontva, kész rendszerként vár arra, hogy átvitele a tanulóba megtörténjen. A tanár az aktív tudásközvetítő fél, a didaktikai vezető. A tanuló befogadja az ismereteket, passzív. A tananyag a valós élethelyzetek kontextusából kiemelve, steril, elszigetelt egységként jelenik meg. A tanulás zárt, lineáris szekvenciájú és mechanikus folyamat, amelynek vezető médiuma az írott tankönyv. A folyamat kívülről vezérelt és gyakran félelemmotivációval terhelt. Az értékelés többnyire a tanulási folyamat végén, attól elkülönülten történik. A sikertelenségtől való félelem gyakran eredményez frusztrációt. A frontális oktatás és a kész tudástartalmak átadása a tanulótól alkalmazkodást és konformizmust igényel. Az engedelmes adaptáció a kreativitás érvényesülését és fejlődését visszafogja. A hagyományos oktatás gyakori problémája az, hogy a kialakult tudás sokszor nehezen mobilizálható, csekély átviteli és alkalmazhatósági értékkel. A rendszer intézmény- és tanárközpontú, általában tekintélyelvű és az instrukció elsődlegességére épül.
- Komenczi Bertalan összehasonlítása hagyományos oktatás ----- konstruktivista tanulásfelfogás Az oktatás tradicionális gyakorlata ún. rendszerközvetítő tanítási-tanulási környezetet alakít ki. A tudástartalom tantárgyakba rendezve, azokon belül is jól elhatárolt kis egységekre szétbontva, kész rendszerként vár arra, hogy átvitele a tanulóba megtörténjen. A tanár az aktív tudásközvetítő fél, a didaktikai vezető. A tanuló befogadja az ismereteket, passzív. A tananyag a valós élethelyzetek kontextusából kiemelve, steril, elszigetelt egységként jelenik meg. A tanulás zárt, lineáris szekvenciájú és mechanikus folyamat, amelynek vezető médiuma az írott tankönyv. A folyamat kívülről vezérelt és gyakran félelemmotivációval terhelt. Az értékelés többnyire a tanulási folyamat végén, attól elkülönülten történik. A sikertelenségtől való félelem gyakran eredményez frusztrációt. A frontális oktatás és a kész tudástartalmak átadása a tanulótól alkalmazkodást és konformizmust igényel. Az engedelmes adaptáció a kreativitás érvényesülését és fejlődését visszafogja. A hagyományos oktatás gyakori problémája az, hogy a kialakult tudás sokszor nehezen mobilizálható, csekély átviteli és alkalmazhatósági értékkel. A rendszer intézmény- és tanárközpontú, általában tekintélyelvű és az instrukció elsődlegességére épül.