1. A projektoktatás gyakorlati
lehetőségei a
középiskolában 2010. január 27-28.
Noszvaj,
VINCZE BEATRIX
Noszvaj, 2010. január 27-28.
VINCZE BEATRIX

2. A PROJEKTOKTATÁS
Tartalmi áttekintés
• Definíció, kritériumok
• Formái
• Legitimitás
• Projektek a középiskolában
• Projekt és a tanárképzés
• Előnyök és hátrányok
• Lehetőségek
• Projekthatékonyság

3. Megjelölési formák
• Projekt/project/
• Terv
• Projektmódszer
• Projektoktatás
• Projektjellegű/projektorientált oktatás
• Projektpedagógia
• Projektmanagment

4. Definíció(k)
• „A projektmódszer szerint a tanulók egy
csoportja egy olyan, érdeklődésüknek
megfelelő témát dolgoz fel, amelyet a csoport
maga választ. A projektet kezdeményező
lehet a tanterv, a tanár vagy a csoport tagja(i).
A résztvevők a témát közös tervezés útján
egyedül dolgozzák fel, amely egy
felmutatható eredményhez vezet.” Karl Frey
(1982)

5. Elődök nyomán
• „A tanulóknak a projektoktatásban valóságos
feladattal kell szembesülnie, amelyben maga
dolgozza ki részvételének egyéni tervét, és
annak az útnak minden részletét is, amely a
terv megvalósításához vezet. Korántsem
kielégítő, ha a tanulónak csak
munkautasításokat kell követni.” (Ch. R.
Ricards, 1900-ban)

6. Egységes definíció hiányában: kritériumok
(B.Gudjons,1986)
• szituatív tanítási-tanulási forma
• a résztvevők érdeklődésén alapuló témaválasztása
• önszervezés és önálló felelősségvállalás
• a társadalmi gyakorlat releváns részét képzi a projekt
• célirányos projekttervezés és cselekedet jellemzi
• produktum (termék) orientált
• valamennyi érzékszerv bevonása a munkafolyamatba
• szociális tanulási forma
• interdiszciplináris tanulás
• a tanítási folyamattal (a curriculummal) való érintkezés
o Rainer E. Wicke (2004) „Aktívan és kreatívan tanulni” munkája
követi Gudjons kritérium és 15pontban összegzi

7. A pedagógiai projekt
• komplex, alkotó jellegű megismerési- cselekvési egység
• „valóságos” (tárgyi vagy szellemi) produktum
létrehozásának valóságos vagy szimulált (modellált)
folyamata
• mindig komplex (a középpontjában álló probléma vagy
feladat támadási pontként kínál lehetőséget a
választásra)
• tanárok és diákok partneri együttműködése (kooperatív
tevékenység)
• a differenciálás eszköze (minőségi alapú paradigmában:
kollektivizál és individualizál – alkalmazkodik a
tanulóhoz (Hortobágyi, 1991, 2002)

8. A projektek lehetséges fajtái
• folyamatorientált és eredményorientált (Schnollgruber,
Mitterbauer, 1997)
• kommunikációs technikák alapján fókuszált és kontextus-orientált
(Hegedűs, 2001)
• tananyaghoz (műveltségi területhez) kötött, tankönyvhöz
(tananyaghoz) kapcsolódó vagy a tananyaghoz közvetlenül nem
kapcsolódó (Hortobágyi, 2002)
• tanulóközpontú, intézményközpontú
• egyéni, kiscsoportos, közép- és nagy létszámú projektek
formájában
• mini (vagy rövid távú) projektekről), közepes (közép távú)
• kritérium-orientált projekt (a teljesítmény mérhető, osztályozható)

9. Legitimitás
• Történeti gyökerek • Reformpedagógiai gyökerek
o a termelésben o Rousseau, Pestalozzi
 piramisok o Dewey, Kilpatrick
 20.sz. nagy beruházásai o New School
o az alkotó munkában o Otto Bertold/
 művészeti oktatás Gesammtunterricht
o a pedagógiában o Hugo Gaudig/tervezés
 Dewey/Chicagói iskola
o Hermann Lietz /Fény-
 1968
Szeretet-Élet
o Peter Petersen/Jéna-Plan
o Georg Kerschensteiner/
Az angol nyelvű szerzők az
európai elődöket nem említik
munkaiskola
meg, míg a németnyelvű o P. Blonszkij, J.Makarenko
szakirodalom az
amerikaiakat,Ricardsot és
Kilpatrickot tekintik előfutároknak.
(Frey, 1982)

10. A projektoktatás előzményei Magyarországon
• Nagy László: Gyermektanulmányi Társaság, 1906
• Domokos Lászlóné: Új Iskola, 1915
• Erdei iskolák, 1908
• Montessori pedagógia: Buchard-Bélaváry Erzsébet, 1924
• Kenyeres Elemér: Kisdednevelés. Dewey és Herbart
pedagógiájának összevetése
• Waldorf-iskola: Nagy Emilné dr. Göllner Mária, 1926-32
• Családi Iskola: Nemesné Müller Márta, 1915-43,
projektorientált oktatás (Decroly, Winetka Plan)
• Szovjet munkaiskola: Makarenko
• Szentlőrinci iskola: Gáspár László – közösségi nevelés
• Zsolnai József értékközvetítő és képességfejlesztő programja

11. Önfejlődés vagy adaptálás?
• Jürgen Oelkers nem tekinti egységes irányzatnak a
reformpedagógiát, hanem egy nemzeti és nemzetközi
jelenségnek, amely különböző irányzatokban öltött testet, de nem
vált pedagógiai tekintetben konstans irányzattá. (Oelkers, 1979)
• A reformpedagógia a felvilágosodásból kinövő újkori irányzat,
amely nem alakított ki originálisan új nevelési gyakorlatot, nem
eredményezett széleskörű közoktatási reformokat.
• Oelkers tanácsa: a projektmódszer adaptálása kapcsán három
szempontot érdemes megvizsgálni - a történeti fejlődés ívét, mint
a legitimáció lehetséges forrását, az iskola szervezeti működését
és a módszert, mint modellt.(Oelkers, 1999)

12. A projektoktatás hazai gyakorlata
• 1991-92-ben válik „újra” ismertté a magyar
közoktatásban
• a magyar reformpedagógia 20. századi képviselői
részben vagy közvetve alkalmazták a módszert
• az idegen nyelvtanítás kiemelt szerepe, „begyűrűzés”( a
tankönyvek, ösztöndíjak)
• a rendszerváltás előtti kísérleti műhelyek, speciális
tantervű osztályok előkészítői az új módszertani
kultúrának
• az 1990 után alakuló alternatív, reform és külföldi
iskolák pozitívan befolyásolták pedagógiai kultúrájukkal
a közoktatást
• 2003-tól kormányrendelet teszi legitimmé a
projektmódszert a közoktatásban
• A 2004-05-től a kétszintű érettségi vizsga részét képezi

13. A Jugend-Schule-Wirtschaft
(IZOP-Institut)nemzetközi projekt
• Pályázat, projektmunka, verseny és módszertani
továbbképzés (idegen nyelven)
• Gazdasági, társadalmi, szociális problémák
feltérképezése
• A gazdasági és a média kompetencia fejlesztése
• Európai Uniós párbeszéd kialakítása közös
kutatással a diákcsere során
• Aktív, felelősségteljes, dönteni képes, boldogulni
tudó állampolgárok nevelése
• Az előítéletek lebontása, a társadalmi, gazdasági és
szociális különbözőségek áthidalása

15. Európa a békéért(www.europeansforpeace.de)
Identitás-projekt középiskolásoknak
• Téma:
„Honnan jövünk? Hová tartunk?” –
A magyarországi németek múltja és jelene 1945 után - Magyarok
Németországban (2007-2008)
• Mottó:
„Erinnerung, Verantwortung und Zukunft” – Emlékezés, felelősség és
jövő(2002, alapítvány)
• Célok:
o Európai párbeszéd (Dialog in Europa)
o Holokausztra emlékezés
o Előítéletek leküzdése
o Tolerancia, béke, megbékélés
o Felelősség

18. A projektek jellemzői
• Két tanévet átfogó pedagógiai projekt
• Verseny
• Új tanulási forma
• Továbbképzés
• Nyelvgyakorlás
• Diákcsere
• Közös kutatás
• Közös végtermék (cikkek, kiállítás, szakdolgozat,
rádióadás)

19. Interjú a ceglédi Dobmúzeumban

20. Kiemelt kompetenciák
• Média kompetencia
• Idegen nyelv
• Szociális
• IKT
• Állampolgári
• Vállalkozói (gazdasági)
• Hatékony, önálló tanulás
• Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező
képesség

21. A tanárképzés és a projektoktatás
• új társadalmi elvárások(1968)
• kognitív forradalom(új ismeretek a tudásról)
• globalizáció (piaci kihívások)
• managment (vezetéselmélet)
• bolognai folyamat (tömeg-és elitképzés)
• minőség, hatékonyság
• új tantárgyak, az új nevelési területek igénylik az új
módszereket /Hänsel (1988), Schollgruber (1997), Köbel
(1999)
• új pedagógiai kultúra
• tanárképzés reformja , a képzők képzése
• projektszemináriumok

22. A projektoktatás előnyei
• A frontális szervezési mód és az új módszerek szembeállításából
fakadó ellenállás leküzdése
• A pedagógiai, a módszertani kultúra fejlesztésének eszköze
• A kompetenciaalapú oktatás hatékony eszköze
• A differenciált oktatás egyik formája (felzárkóztatás,
tehetséggondozás)
• Az integrált tanítás lehetséges eszköze
• Változatos tanulásszervezés biztosítása(team, páros munka)
• A valósághoz való új viszony kialakítása, életszerű, gyakorlati
feladatmegvalósítása révén az egyéni felelősségvállalás,
önértékelés eszköze
• Jövőre orientált, a pályaválasztásra, pályaorientációra előkészítés
megvalósítója
• A tanulói érdeklődésen alapuló (csak részben irányított) szituatív
tanulási forma a motiváció fontos eszköze

23. Hátrányok, nehézségek
• Frontális oktatás túlsúlya
• Konzervativizmus
• Kevés hagyomány
• Motiváció hiánya
• Nyelvtudás hiánya
• Merev oktatási keret
• Iskolavezetés
• Osztályozás/értékelés
• Szülők bizalmatlansága
• Módszertani hiányosságok
• Média
• Tájékozatlanság
• Hiányos IKT-kompetencia
• Hiányzó projektbank
• Idegen nyelvű szakirodalom

24. Az OPKM online katalógusának feldolgozásával készített statisztika a
magyarországi projekt-szakirodalomról

25. Hasznosság
• Diák • Tanár
o Új kompetenciák o Új kompetenciák
o Élmények o Továbbképzés
o Kommunikáció o Kapcsolati tőke
o Siker o Siker, hatékonyság
o Team-munka o Projektvezetés
o Kutatási módszerek o Ötletgazda
o Kapcsolat a valóságos o Kilép az iskola világából
élettel o Pályakorrekció
o Pályaorientáció o Megújulás, lendület
o Észrevétlen tanulás o Új viszonyrendszer

26. Felhasznált irodalom:
• Bábosik István (szerk.) (1997): A modern nevelés elmélete. Telosz
Kiadó,
• Bastian, J. - Gudjons, H. (1986): Das Projektbuch. Bergmann und
Helbig Verlag, Hamburg.
• Báthory Zoltán (2000): Tanulók, iskolák - különbségek. OKKER
Kiadó, Budapest.
• Dewey, J. (1912): Az iskola és a társadalom. Franklin Társulat,
Budapest.
• Dewey, J. (1976): A nevelés jellege és folyamata. Tankönyvkiadó,
Budapest.
• Falus Iván (2001): Az oktatási módszerek kiválasztására és
alkalmazására vonatkozó nézetek. In: Golnhofer-Nahalka (szerk.): A
pedagógusok pedagógiája.(A pedagógusok nézetei.) Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest. 232-260.
• Falus Iván (szerk.)(2003): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest.
• Golnhofer Erzsébet (1999b): Tanárok a gyerekekről. Iskolakultúra, 9.
sz. 43-47.

27. • Gudjons, H.(1994): Pädagogisches Grundwissen. Julius
Klinkhardt Verlag, Bad Heilbrunn.
• Hänsel, D.(1997): Mit Projekten beginnen. In: Handbuch
Projektunterricht. Beltz Verlag, Weinheim.
• Hortobágyi Katalin (2002): Projekt-kézikönyv. Válogatás a hazai
és a külföldi projektirodalomból. (Javított és bővített kiadvány), IF
Alapítvány OKI, Budapest.
• Klippert, H. (1994): Projektwochen. Beltz, Weinheim und Basel.
• M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás. Oktatás-módszertani
Kiskönyvtár. ELTE BTK, Budapest.
• Németh András (1998, 2003): A reformpedagógia múltja és jelene.
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
• Oelkers, J. (1997): Geschichte und Nutzen der Projektmethode.
In: Hänsel, D.(Hsg.): Handbuch Projektunterricht. Beltz Verlag,
Weinheim. 14.