Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Az egyéni (nyelvi) önkifejezés megjelenése a

584 views

Published on

  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Az egyéni (nyelvi) önkifejezés megjelenése a

  1. 1. Az egyéni (nyelvi) önkifejezés megjelenése a pedagógiai kommunikációban Készítette: Borsodi Csilla Noémi Kommunikációtanár MA Levelező tagozat
  2. 2. Bevezetés A dolgozat tárgya a pedagógiai kommunikáció hatékonyságának fejlesztése. Mint tudjuk, teljes mértékben hatékony kommunikáció nem létezik, mivel nemünk, korunk, szocializáltságunk, olvasottságunk befolyásolja. Tehát a tanár-diák kommunikáció hatékonysága is instabil, de fejleszthető.
  3. 3. A dolgozat témái Basil Bernstein hipotézise és annak megvalósulása a pedagógiai kommunikációban A tömegoktatás előnyei és hátrányai A „Pygmalion-effektus” és a pozitív megerősítés A személyiségfejlesztés és a pedagógiai kommunikáció
  4. 4. Basil Bernstein elmélete és annak megvalósulása „Korlátozott kód”: „munkásosztály” gyermekeinek nyelve „Kidolgozott kód”: közép-és felsőbb társadalmi osztály, „értelmiségiek nyelve”⇒ Nehezen definiálható a „munkásosztály”.⇒ Ha már általános iskolában „kidolgozott kódhasználatot” tanulnak a gyermekek, akkor szüleik is ismerik e nyelvet, hacsak extrém módon nem iskolázatlanok.
  5. 5. Következtetések a Bernstein- hipotézist illetően A nyelvi kommunikáció nem feltétlenül függ a – hazánkban igencsak mobil és nehezen értelmezhető- társadalmi rétegződéstől. Kapcsolatot mutat az interkulturális kommunikációban is ismert „magas és alacsony” kontextusú kommunikációval⇒A magas és alacsony kontextusú kommunikáció nem függ sem társadalmi hovatartozástól, sem nyelvi intelligenciától. Van, aki „a szavak embere”, van, aki többre tartja a nonverbális jeleket.
  6. 6. A tömegoktatás előnyei és hátrányai Sok támadás éri a tömegoktatást, olykor magát az egész iskolarendszert is. A reformpedagógiák és antipedagógiai eszmék ennek nyomán alakultak. Legkomolyabb eliskolátlanítási törekvések:- Alexander S. Neill: Summerhill- Ivan Illich- Reformpedagógus, aki akár „újat is teremthetett volna”: Az iskolarendszer tanulói érdeklődésre alapozódását célozta: Ovide Decroly.
  7. 7. A tömegoktatás hátrányai Nehéz differenciálni Nehéz a tanulókat megismerni- Némelyek a soktantárgyas rendszert és mozaikos oktatást is idekötik, bár ez nem kötődik szorosan ahhoz, hogy hányan ülnek az iskolapadban, legfeljebb olyan értelemben, hogy sok gyermekből több lehet a lemaradó.
  8. 8. A tömegoktatás előnyei Informális tanulás helyszíne a nagylétszámú osztály A tanulók a csoportdinamikáról informálisan sokat tanulhatnak Fontos szocializációs helyszín A „valahová tartozás” érzését nyújtja
  9. 9. - Vitatható előnye: konformizmusra nevel.
  10. 10. A „Pygmalion-effektus” és a pozitív megerősítés Ugyanaz a magatartásforma, a különbség sokszor csak nézőpont kérdése. Amennyiben csak néhány gyermekre terjed ki a pedagógus figyelme, őket fejleszti és a többiekkel nem törődik, netán lekezelően bánik velük, „Pygmalion-effektusról” beszélünk – mely lehet akár az egyéni differenciálás vagy a tehetséggondozás alapja is, ha körültekintően kezeljük – ha mindenkire oda tudunk figyelni, a neve „pozitív megerősítés”
  11. 11.  A „Pygmalion-effektus” az egyéni fejlesztés „naiv”, öntudatlan módja. Továbbfejlesztve, tervszerűen alkalmazva hasznos.
  12. 12. A személyiségfejlesztés és a pedagógiai kommunikáció Nehéz személyiséget fejleszteni tömegoktatásban. Fontos kritériumok:- Pedagógus nevelési/vezetési stílusa, nevelésről alkotott nézetei.- Vezetésmódszertani sokrétűség.- Tanulói összetételhez igazított vezetésmódszertan.
  13. 13. Vezetési stílusok és kommunikációs stílusok- Autokrata (agresszív stílus)- Demokrata (asszertív stílus)- Laissez faire (szubmisszív stílus)
  14. 14. - Nincsenek „tiszta” stílusok.Függenek az alkalmazott stílusok- a vezető/nevelő és a vezetett/nevelt személyiségétől,- a helyzettől- a vezető/nevelő és a vezetett(ek)/nevelt(ek) életkorától
  15. 15. Személyiségdimenziók (főként tanulók szempontjából lényegesek) Mezőfüggő-mezőfüggetlen( alacsony kontextusú, magas kontextusú kommunikáció, kidolgozott kódú, korlátozott kódú nyelvhasználat) Sikerorientált – kudarckerülő (teljesítménymotiváció) Reflektivitás-impulzivitás
  16. 16. Következtetések A pedagógiai komm. hatékonyságának szempontjából lényeges tényezők- tanulói-tanári személyiség, kapcsolat jellege- Odafigyelés minél több tanulóra- Differenciálás a tömegoktatás nyújtotta lehetőségek szerinti maximális mértékben.
  17. 17. Összefoglalás Szó volt a Bernstein-hipotézisről, annak instabil valóságalapjairól A tömegoktatásról, melynek nem csupán árnyoldalai vannak A „Pygmalion-effektusról”, mely nem lenne negatív színezetű, ha nem létezne a tömegoktatás Valamint a tanulói-tanári személyiségből adódó kommunikációs sajátosságokról, melyek megvalósulnak a pedagógiai kommunikáció során.
  18. 18. Felhasznált irodalom Bernstein, Basil 1972. Familienerziehng Sozialschicht und Schulerfolg.b: e Tabu. Weinheim. Dr. Hanák Zsuzsanna 2005. Interperszonális kapcsolatok és a fejlesztés lehetőségei. Unió Kiadó, Budapest. Dr. Knausz Imre 2001. A tanítás mestersége – Egyetemi jegyzet. Miskolc – Budapest. Dr. Tóth László 2005. Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. Szitó Imre - Katona Nóra: 1986. A tanári kommunikáció hatása a tanulók viselkedésére. In :Pedagógiai Szemle, 11.sz. 1059 – 1069. Zrinszky László 2000. Iskolaelméletek és iskolai élet. OKKER Kiadó, Budapest.
  19. 19.  Köszönöm a figyelmet!

×