Az IKT-val támogatott probléma-alapú tanulás és lehetőségei az idegennyelv ta...Balázs Czékmán
A diszciplína-alapú, lexikális tudás átadását előtérbe helyező oktatási megközelítésen túl egyre nagyobb igény mutatkozik olyan hatékony tanulásszervezési módokra, melyek a munkaerőpiacon elvárt készségek és képességek elsajátítását biztosítani tudják. A munkaerőpiaci elvárásokhoz hasonlóképpen a nemzetközi tanulói teljesítménymérések (PISA, TIMMS) is egyre inkább megkövetelik a szaktárgyi ismereteken túlmutató kompetenciákat, ahogyan az IKT iskolai integrációja által biztosított innovatív lehetőségek is akkor lehetnek sikeresek, ha megfelelő pedagógiai koncepció társul hozzájuk (Hense et al., 2003). A hatékony tanulásszervezési módok egyike lehet a probléma-alapú tanulás (problem-based learning – PBL), ahol a diákok kiscsoportokban, valós életből vett problémákon alapuló feladatokon dolgoznak (Molnár, 2004). A PBL alkalmazásával számos készség fejleszthető, továbbá a tanulási attitűdre is hatást gyakorolhat. A számítógép alkalmazása kitágíthatja a lehetőségeket és megjelenhet az IKT-val támogatott PBL. Kutatások is megerősítik, hogy az IKT-val segített tanulási környezetben történő problémamegoldás pozitívan befolyásolja a diákok teljesítményét és tanulási folyamatát (Molnár, 2004). A probléma-alapú oktatás alkalmazása az idegennyelv tanítása során pozitív eredményeket mutat, a PBL-es tanulók kevesebb instrukcióval képesek tanulni, valamint íráskészségükben is választékosabbak (Othman–Shah, 2013). Az IKT alkalmazásával a diákok izgalmasabb és tartalmasabb tanulásról számoltak be angolórákon, valamint motiváltabbakká váltak az angol nyelv használatára (Marwan, 2015).
Előadásunkban egyrészt a probléma-alapú oktatás során alkalmazható IKT eszközöket kívánjuk bemutatni, melyek mindegyike az idegennyelv tanításában is használható. Az összegyűjtött megoldások segítséget nyújthatnak a projekttervezés, a csoportalakítás, a kommunikáció, az információgyűjtés és a kollaboráció során, valamint támogatják projekttermék összeállítását és végül az értékelést (például online szóasszociációs módszerrel). Előadásunkban másrészt jó gyakorlatok ismertetésével kívánjuk az IKT-val támogatott PBL előnyeit és kihívásait bemutatni; ennek érdekében három különböző projektet ismertetünk, melyek általános iskolában, nyelviskolában és a felsőoktatásban kerültek lebonyolításra.
kulcsszavak: probléma-alapú oktatás, PBL, IKT, idegennyelv-tanítás, angol
Digitális történetmesélés és kiterjesztett valóság – újszerű lehetőségek az i...Balázs Czékmán
A mobil eszközök térnyerése számos új lehetőségeket teremt a nyelvoktatás számára is. A MALL (Mobile Assisted Language Learning) egyre népszerűbb mind a nyelvoktatók, mind a tanulók körében. A hagyományos IKT-alapú módszerek mellett újszerű módszereket is használhatnak a tanárok a mindenhol elérhető mobileszközök (okostelefonok, táblagépek és notebook-ok) és internet-hozzáférésnek köszönhetően.
A digitális történetmesélés nem csupán a digitális kompetenciafejlesztés miatt tekinthető hatékony módszernek, hanem számos további kompetencia fejlesztését is támogatja. Castañeda és Rojas-Miesse (2016) szerint a digitális történetmesélés alkalmazása az idegennyelv oktatásban lehetőséget teremt a tanulók számára az írásos önkifejezésre, az idegen nyelven történő projekt munkára, és a valós, életszerű szituációkban történő fejlődésre. Ribeiro (2015) megállapítja, hogy a digitális történetmesélés egy olyan integrált megközelítést biztosít, amely a nyelvtanulás négy alapvető összetevőjét (szövegértés, szövegalkotás, hallás utáni értés és beszéd) egyaránt mozgósítani képes a tevékenység folyamat során.
A kiterjesztett valóság, mint a mobil eszközök elterjedésével hozzáférhetővé vált új technológia, nagy motiváló erővel bír a tanulók részére, és jól kiegészíti a digitális történetmesélés lehetőségeit. Fontos kiemelnünk, hogy a konstruktív pedagógiai elvek alapján nem a tartalomfogyasztást, hanem a tartalom készítését tartjuk elsődlegesnek ezen esetekben (lásd módosított Bloom-taxonómia magasabb rendű gondolkodási folyamatokat kívánó szintjei), amely a fentiekben már említett komplex kompetenciafejlesztésen kívül a tanulók közötti együttműködést és az elkészített tartalmak közreadását is lehetővé teszi.
Előadásunkban néhány gyakorlati példát, illetve folyamatban lévő projektet is bemutatunk a fentiek illusztrálására.
Az IKT-val támogatott probléma-alapú tanulás és lehetőségei az idegennyelv ta...Balázs Czékmán
A diszciplína-alapú, lexikális tudás átadását előtérbe helyező oktatási megközelítésen túl egyre nagyobb igény mutatkozik olyan hatékony tanulásszervezési módokra, melyek a munkaerőpiacon elvárt készségek és képességek elsajátítását biztosítani tudják. A munkaerőpiaci elvárásokhoz hasonlóképpen a nemzetközi tanulói teljesítménymérések (PISA, TIMMS) is egyre inkább megkövetelik a szaktárgyi ismereteken túlmutató kompetenciákat, ahogyan az IKT iskolai integrációja által biztosított innovatív lehetőségek is akkor lehetnek sikeresek, ha megfelelő pedagógiai koncepció társul hozzájuk (Hense et al., 2003). A hatékony tanulásszervezési módok egyike lehet a probléma-alapú tanulás (problem-based learning – PBL), ahol a diákok kiscsoportokban, valós életből vett problémákon alapuló feladatokon dolgoznak (Molnár, 2004). A PBL alkalmazásával számos készség fejleszthető, továbbá a tanulási attitűdre is hatást gyakorolhat. A számítógép alkalmazása kitágíthatja a lehetőségeket és megjelenhet az IKT-val támogatott PBL. Kutatások is megerősítik, hogy az IKT-val segített tanulási környezetben történő problémamegoldás pozitívan befolyásolja a diákok teljesítményét és tanulási folyamatát (Molnár, 2004). A probléma-alapú oktatás alkalmazása az idegennyelv tanítása során pozitív eredményeket mutat, a PBL-es tanulók kevesebb instrukcióval képesek tanulni, valamint íráskészségükben is választékosabbak (Othman–Shah, 2013). Az IKT alkalmazásával a diákok izgalmasabb és tartalmasabb tanulásról számoltak be angolórákon, valamint motiváltabbakká váltak az angol nyelv használatára (Marwan, 2015).
Előadásunkban egyrészt a probléma-alapú oktatás során alkalmazható IKT eszközöket kívánjuk bemutatni, melyek mindegyike az idegennyelv tanításában is használható. Az összegyűjtött megoldások segítséget nyújthatnak a projekttervezés, a csoportalakítás, a kommunikáció, az információgyűjtés és a kollaboráció során, valamint támogatják projekttermék összeállítását és végül az értékelést (például online szóasszociációs módszerrel). Előadásunkban másrészt jó gyakorlatok ismertetésével kívánjuk az IKT-val támogatott PBL előnyeit és kihívásait bemutatni; ennek érdekében három különböző projektet ismertetünk, melyek általános iskolában, nyelviskolában és a felsőoktatásban kerültek lebonyolításra.
kulcsszavak: probléma-alapú oktatás, PBL, IKT, idegennyelv-tanítás, angol
Digitális történetmesélés és kiterjesztett valóság – újszerű lehetőségek az i...Balázs Czékmán
A mobil eszközök térnyerése számos új lehetőségeket teremt a nyelvoktatás számára is. A MALL (Mobile Assisted Language Learning) egyre népszerűbb mind a nyelvoktatók, mind a tanulók körében. A hagyományos IKT-alapú módszerek mellett újszerű módszereket is használhatnak a tanárok a mindenhol elérhető mobileszközök (okostelefonok, táblagépek és notebook-ok) és internet-hozzáférésnek köszönhetően.
A digitális történetmesélés nem csupán a digitális kompetenciafejlesztés miatt tekinthető hatékony módszernek, hanem számos további kompetencia fejlesztését is támogatja. Castañeda és Rojas-Miesse (2016) szerint a digitális történetmesélés alkalmazása az idegennyelv oktatásban lehetőséget teremt a tanulók számára az írásos önkifejezésre, az idegen nyelven történő projekt munkára, és a valós, életszerű szituációkban történő fejlődésre. Ribeiro (2015) megállapítja, hogy a digitális történetmesélés egy olyan integrált megközelítést biztosít, amely a nyelvtanulás négy alapvető összetevőjét (szövegértés, szövegalkotás, hallás utáni értés és beszéd) egyaránt mozgósítani képes a tevékenység folyamat során.
A kiterjesztett valóság, mint a mobil eszközök elterjedésével hozzáférhetővé vált új technológia, nagy motiváló erővel bír a tanulók részére, és jól kiegészíti a digitális történetmesélés lehetőségeit. Fontos kiemelnünk, hogy a konstruktív pedagógiai elvek alapján nem a tartalomfogyasztást, hanem a tartalom készítését tartjuk elsődlegesnek ezen esetekben (lásd módosított Bloom-taxonómia magasabb rendű gondolkodási folyamatokat kívánó szintjei), amely a fentiekben már említett komplex kompetenciafejlesztésen kívül a tanulók közötti együttműködést és az elkészített tartalmak közreadását is lehetővé teszi.
Előadásunkban néhány gyakorlati példát, illetve folyamatban lévő projektet is bemutatunk a fentiek illusztrálására.
Innovatív oktatás-módszertan tradicionális képzési környezetbenDr. Ollé János
Apor Vilmos Katolikus Főiskola Alternatív Pedagógiák Módszertani Központ
“Változás, megújulás az iskolában” online konferencia
Új utak a pedagógusképzésben szekció
2020. október 10.
Innovatív oktatás-módszertan tradicionális képzési környezetbenDr. Ollé János
Apor Vilmos Katolikus Főiskola Alternatív Pedagógiák Módszertani Központ
“Változás, megújulás az iskolában” online konferencia
Új utak a pedagógusképzésben szekció
2020. október 10.
A tapasztalat alapú tanulás egyik legfontosabb formája a a probléma alapú tanulás, amely szemben a feladaton alapulóval, sokkal nagyobb önállóségot, kutatást és a bizonytalanság elviselését kívánja meg.
A Hejőkeresztúri modell, a Komplex Instrukciós Program követéses vizsgálatának eredményeit foglalja össze ez a rövid beszámoló. A Program átadható más sikoláknak, de nagyon lényeges, hogy az iskola, a pedagógusok, de az önkormányzat is támogassa a folyamatot. Az eredmények először a motiváció növekedésében jelennek meg a mérések során. Az igazi fejlődés 4-5 év múlva mutatható ki.
Hajdicsné Dr. Varga Katalin és Fodorné Tóth Krisztina poszter-előadásának prezentációja (X. Országos Neveléstudományi Konferencia, 2010. november 4-6.).
4. Célcsoport: 8. osztály
év vége felé passzívak voltak
elég érettek egy intenzív munkára
terhelhetőek
IKT alaptudásuk
az új tanulásszervezési és feldolgozási módok útravalóul
szolgálnak a középiskolába
5. Módszer:
projekt+gamification
intenzív (1,5 hét alatt 6 óra)
sokoldalú, kreatív
újszerű, ezért motiváló is
más szemléletű értékelési mód
a tanulási út lesz fontosabb
stresszmentes, van javítási lehetőség
IKT alapú tanulás + hagyományos módszerek ötvözete
pl. dráma
9. Céljaim
Pedagógiai
a diákok motiválása
az egyéni tanulási
folyamat tudatos
szervezése előre
megkapott terv alapján
felelősségtudat erősítése
újfajta értékelési
szemlélet: gamification
élménypedagógiai
elemek
Módszertani
-IKT eszközök sokoldalú
használata:
Interaktív tábla
Tanulói laptop
Applikációk
- Drámapedagógia
eszközök
-Különböző
munkaformák megélése
16. Folyton merengek a
mamán:
Mióta meghalt egyre
fájdalmasabb talán,
Emléke vissza-vissza tér,
Olykor felver a hajnal
közepén.
Az első nő az életemben
ő volt, s ő is lesz a
végtelenben.
Angyali mosolyát folyton
keresem,
s hiszem, hogy soha el nem
feledem.
VERSÍRÁS
18. Előnyök Hátrányok
Aktivizálja a diákok
kreativitását
A tanulási folyamatra
helyeződik a hangsúly
A diák választhat a
felkínált
tevékenységekből
Jutalmaz, nem büntet
Portfólió-alapú értékelés
Megfelelő számú laptop
Sok időt vesz igénybe a
tervezés
A tanár aktív mentor
szerepe nagyobb
terhelés
Német/angol nyelvű
alkalmazások
A jegyalapú tanulás
hagyománya
20. Tanárra DIÁKRA
Motiváló
Új kihívás
Sok munka,
előkészület
Folyamatos
interakció a
diákokkal
sikerélmény
Nagyobb
szabadság
Nagyobb
felelősség
Kitől függ a
jegyem?
22. Bárkinek – bármilyen területen.
Szükséges:
1) Egy adott témakör, ami ne legyen nagyon hosszú
(max. 10-12 óra)
2) Meg kell határozni részletesen az órai
tevékenységek módját, a munkaformákat, az IKT
eszközök felhasználási lehetőségeit
3) Meg kell tervezni az otthon készítendő feladatokat
határidőkkel
4) CÉL: a kompetenciák fejlesztése, kreativitás,
gyakorlatközpontúság, kötelező és választható
elemek
5) Egy világos értékelési rendszer: ( Pl. gamification)