Download to read offline
Lukács Szandra előadása
- 1. Dr. Török BélaÓvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium TÁMOP-3.1.6-11/1-2011-0002 „HALLÁSSÉRÜLT GYERMEKEK INKLUZÍV OKTATÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRA LÉTREJÖVŐ SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK – SZAKMAI, ESZKÖZFELHASZNÁLÓI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSA” A módszertani kultúra megújulása a pedagógusok mindennapi gyakorlatában A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Készítette: Lukács Szandra szurdopedagógus, utazótanár Dr. Török Béla EGYMI
- 2. Hatékony tanítás éstanulás - Hogyan???• Sokszínű, heterogén osztályok, csoportok; eltérőek az igények és a szükségletek ↓ • az oktatás számára kihívást jelent • szükséges : az egyéni különbségek, tanulási sajátosságok figyelembevétele a tanítási folyamatban ↓ • a különböző tanulási szükségletek kielégítésére lehetséges mód: a differenciálás (a tanítási folyamatban nem új irány)
- 3. Differenciálás lehetséges változatai • • • • • • atanulási preferenciák az érdeklődés, a tanulási stílus, a diákok erősségei, az oktatás módszereiben, módszereiben a szervezési és munkaformákban…
- 4. Az oktatási módszerekújszerű megközelítése (Kőpatakiné, Singer: Módszertani kaleidoszkóp, ) • A megváltozott tanári szerepfelfogás figyelembevételével 3 csoportot alkotnak a tanári és diáki aktivitási szint szerint: 1. aktív szereplős módszerek (előadás, magyarázat és elbeszélés) 2. „két” aktív szereplős m. (megbeszélést, szemléltetés – demonstráció ,vita) 3. mindenki aktivitására építő m.(tanulók kiselőadásai, szimuláció, szerepjáték ,játék, kooperatív módszereket, projektmódszert , hf.)
- 5. Mindenkit aktivizáló módszerek -Szimuláció •a diákoknak lehetőségük nyílik tapasztalati tanulás útján: fogalmakat, eseményeket, jelenségeket elsajátítani, tevékenységeket begyakorolni •fő célja: az előzetes begyakorlás, kipróbálás •eszköz- és időigényes, a tanár részéről komoly előzetes felkészülést igényel •hatékony, ha a körülmények teljesen hasonlítanak a valóságra, az igazi életbeli szituációra
- 6. Mindenkit aktivizáló módszerek -Szerepjáték - •Fő sajátossága és pozitívuma: „életközelségbe hozza a térben és időben távoli jelenségeket, motiválja a tanulókat; élményszerű, tartós tudást biztosít, fejleszti az empátiát”
- 7. Mindenkit aktivizáló módszerek -Kooperatív tanulás • 4-6 fős, csoportokban való együttműködésen alapuló, tevékenységorientált foglalkoztatása ≠ a csoportmunkával (!) • Egy közös cél érdekében a gyermekek együttes munkáját, tevékenységét jelenti, egy probléma összehangolt megoldását, egy téma közös kutatását, mely során kölcsönösen hatnak egymásra és fejlődnek a szociális – intellektuális és pszichikai készségek.
- 8. A kooperatív tanulásjellemzői • legfontosabb didaktikai mozzanatok: ismeretszerzés, rendszerezés, alkalmazás,ellenőrzés, értékelés • A tanulók a feladatokat egymással kapcsolatot teremtve oldják meg, ami fejlettebb fokon a csoporton belüli munkamegosztást is jelenti • a diákok nem azonos minőségű feladatokat végeznek, hanem képességeikhez mérten, differenciáltan, az adott feladatot részekre bontva oldják meg
- 9. Alapelvek (Kagan) • párhuzamosinterakciók elve • építő, kölcsönös egymásrautaltság (interdependencia) • egyéni és a közös felelősség • aktivitás • egyenlő arányú részvétel elve
- 10. Kooperatív technikák ésaz értékelés • Az értékelésnek és az állandó pozitív megerősítésnek nagy szerepe van a tanulók jó teljesítményének motiválásához, érdekeltté tételéhez. • A kooperatív tanulásnál a sokoldalú, többszintű, változatos fejlesztő értékelés a kívánatos, melyben a tanulók is részt vesznek (önértékelés) (Orbán, 2009).
- 11. Mikor alkalmazhatom? • Óvodásoknális! • Ha nem az egész csoportot szeretném bevonni… jó példa: társasjáték készítés Tavasz-Nyár-Ősz-Tél csoportok (Vivaldi zene)
- 12. „Kooperatív csoportmunka” - társasjátékkészítés – Foglalkozás elemei • Csoportalakítás évszakok szerint • Előkészítés: társasjátékok játszása; élő-bábús társasjáték játszása társasjáték tervezése gyurmából dobókocka, bábuk készítése
- 13. Kooperatív csoportmunka - társasjátékkészítés -
- 14. Koop. Csoportos: Közlekedés Foglalkozásfőbb elemei • Csoportalakítás • Csapatkapitányok megválasztása • Fényképezős játék • Tájékozódás – útvonalrajz alapján (asztalválasztás) • Feladatok kiosztása, időfelelős vál. • Értékelés Csoportalakítás – kártya húzás
- 16.
- 17.
- 18.
- 19.
- 20. 4. osztály, olvasásóra - az óra főbb mozzanatai • Csoportalakítás – véletlen szerűen (zenére katicabogarak keresése) • Nyelvtörők (csop. Közösen) • Himnusz (közösen) • Olv. feldolgozása különböző szempontok al. • „Debrecenbe kéne menni…” – ált. ismeretek bővítése; virágkarnevál megjelenítése (csop.) • Értékelés (csoportok+egyéni)
- 21. Kooperatív csoportos fogl.részlet - figyelmi játék, versmondás; hangolódás -
- 22.
- 23. Mindenkit aktivizáló módszerek -Projektmódszer • Középpontjában: egy gyakorlati probléma megoldása áll - komplex, széles körű, több tantárgyat érintő feldolgozását, feladatok megoldását jelenti • Alkalmazásának lépései: célok, téma kiválasztása és megfogalmazása; tervezés (feladatok, felelősök, munkaformák, eszközök, helyszínek); kivitelezés; projekt zárása és értékelése (produktumok bemutatása és a munkadarabok előzetesen megbeszélt szempontok szerinti értékelése, a tanár értékelheti magát a munkafolyamatot is) • A diákok számára nagyfokú szabadságot és önállóságot biztosít, kreatívan dolgozhatnak az adott témában.
- 24.
- 25.
- 26. Bevonás a különlegeseseményekbe, ünnepekbe; kirándulásokba
- 27.
- 28.
- 29. Az „1-1” szituációkremek alkalmat teremtenek arra, hogy: •Csak a hallássérült gyermekre figyeljünk •Napi 15 – 20 perc társalgás, képtörténet az óvónővel/ tanítóval/ gyógypedagógussal nagy mértékben fejlesztően hat a beszédfejlődésre (Morag Clark; 2010.) + a HS diák képben legyen KORREPETÁLÁS
- 30. Hasznos stratégiák • „Figyelja füledre!” • Ismétlés • Megragadás – kiterjesztés – visszakérés • Kivárás • Tanári kettősszerep alkalmazása; mintaadás
- 31. Mi a befogadóközösség titka? Jól együttműködő, egymásra figyelő, egymást segítő közösség nem jön létre spontán, azt alakítani kell…: • beszélgető kör (pl. hétfő reggelenként) • konfliktuskezelési technikák tanulása (mintaadás) • „Tükröstermes” órák • Ajándék könyv tanév végén
- 32. Beszélgető kör Miért lehethasznos tanárnak és diáknak? diák • 1. és 2. osztályban minden kisgyerek szívesen mesél a családjáról, osztja meg időnként akár a problémákat is (még nem gátlásosak!) • Megtanulhatja a társalgás alapvető szabályait (tenyérnyomatos szerződés) tanár • Megfigyelheti a kommunikációs – és szövegalkotási képességeket, • megtapasztalhatja, hogyan igazodnak el a mindennapi élethelyzetekben a gyerekek • tájékozódhat, hogy mennyire képesek figyelni egymásra, ill. tiszteletben tudják-e tartani azt – a gyakran nehéz helyzetet – hogy most a másik beszél, és az ő gondolatai is fontosak.
- 33.
- 34. Konfliktuskezelés tanítása • mindigidőt hagyni a sírásra, lehiggadásra, néma elvonulásra, néha akár a dühöngésre is… • ezek után mindig meg kell beszélni a helyzetet: 1. a konfliktusban érintettek beszéltek, megfogalmazva a gondot és az érzéseiket, 2. a többiek is véleményt alkothatnak (kerülve a minősítést), ha az érintettek kérik, tanácsot is kaphatnak Szabály: Csak a jelenlévőkről lehet beszélni! – aki nincs ott, az nem tud reagálni.
- 35.
- 36. „Tükröstermes óra” • aközösségépítés/énképfejlesztés színtere (1-4. oszt.) • az önismerettől a szűkebb, majd tágabb közösségek megismerésén keresztül az egészséges életen át egészen a korcsoportra leselkedő veszélyek megelőzéséig tart • nem a padnak/széknek/tankönyveknek van szerepe, hanem a gondolatoknak/beszélgetésnek/saját élményeknek, ezek felszínre hozása különböző játékokkal/szituációkkal/gondolatébresztő szövegekkel történik • a problémamegoldás, a kritikai gondolkodás fejlesztését, a vitakultúra kialakítását • a befektetett energia többszörösen megtérül → az így szocializált közösségnél sokkal kevesebb idő megy el a magatartási problémák kezelésére. kezelésére
- 37.
- 39.
- 40.
- 42.
- 43.
- 44. Könyv • Minden tanévvégén, minden kisgyermek könyvet kap ajándékba, melybe néhány sort írnak róla: – 1. oszt. - tanító nénik – 2. oszt. - a legjobb barát ír néhány sort – 3. oszt. - több osztálytárs fogalmaz meg kedves sorokat – 4. oszt. - mindenki magáról ír • Mások véleményétől → eljutnak a reális önértékelésig
- 45. +1 tipp: Légzőgyakorlatok, nyelvtörők
- 46.
- 48. Milyen szemüvegen keresztülnézünk a csoportra, osztályra?
- 49. Az együttnevelés szintjei Fogadás,integráció Befogadás, inklúzió
- 50. Az integrált oktatásmegvalósulásának modelljei (Marton, 2011) 1. Bábel tornya - kívülről jövő kényszer az integráció - hiányzik a pozitív, elfogadó légkör - nem megoldott, esetleges az SNI-s gyermekek fogadása 2. „Nincs más hátra, mint előre” - a pedagógusok túlnyomó része nem látja be a változás szükségességét; - a módszertani újításokat 1-2 tanár alkalmazza - a pedagógusok elfogadóak, de a problémák megoldását a szülőktől és külső szakemberektől várja 3. Fészek – a befogadó iskola, „Mindenki iskolája” - elkötelezett vezetőség és tantestület - érzékenyítő programokon és módszertani továbbképzéseken való részvétel → tanultak gyak.-i hasznosítása (pl.: kooperatív technikák, projektek) - felelősségvállalás a problémák megoldására - szülő partnerként kezelése - diákok részvételének növ. - önismreti+konfliktuskezelési tréningek, órák növ
- 51. Amin sok mindenmúlik: egységes szemlélet; team munka
- 52. Milyen az intézménybendolgozók hozzáállása? Mit tesz a SNI gyermekek befogadásáért? Hol tart az integrációtól az inklúzió felé vezető úton? ↓ INKLÚZIÓS INDEX http://www.eenet.org.uk/resources/docs/Inde x_Hungarian.pdf
- 53. Foto: Heltai Ált.Iskola…
- 54. Az inklúziós indexiskolafejlesztési program a gyakorlatban - video -
- 55. Ajánló • Csendes Éva:Életvezetési ismeretek és készségek fejlesztése (ebből volt az ölelős idézet) • Kommunikációs játékok gyűjteménye • Önismereti játékok gyűjteménye • Kooperatív technikák óravázlatai • Drámapedagógiai könyvek
- 56.