1. Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola,
Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és
Kollégium
TÁMOP-3.1.6-11/1-2011-0002
„HALLÁSSÉRÜLT GYERMEKEK INKLUZÍV OKTATÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRA LÉTREJÖVŐ SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK – SZAKMAI, ESZKÖZFELHASZNÁLÓI
FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSA”
A módszertani kultúra
megújulása a pedagógusok
mindennapi gyakorlatában
A projekt az Európai Unió támogatásával, az
Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul
meg.
Készítette: Lukács Szandra
szurdopedagógus, utazótanár
Dr. Török Béla EGYMI
2. Hatékony tanítás és tanulás
- Hogyan???• Sokszínű, heterogén osztályok, csoportok;
eltérőek az igények és a szükségletek
↓
• az oktatás számára kihívást jelent
• szükséges : az egyéni különbségek, tanulási
sajátosságok figyelembevétele a tanítási
folyamatban
↓
• a különböző tanulási szükségletek kielégítésére
lehetséges mód: a differenciálás
(a tanítási folyamatban nem új irány)
4. Az oktatási módszerek újszerű
megközelítése
(Kőpatakiné, Singer: Módszertani kaleidoszkóp, )
• A megváltozott tanári szerepfelfogás
figyelembevételével 3 csoportot alkotnak a
tanári és diáki aktivitási szint szerint:
1. aktív szereplős módszerek (előadás, magyarázat
és elbeszélés)
2. „két” aktív szereplős m. (megbeszélést,
szemléltetés – demonstráció ,vita)
3. mindenki aktivitására építő m.(tanulók
kiselőadásai, szimuláció, szerepjáték ,játék,
kooperatív módszereket, projektmódszert , hf.)
5. Mindenkit aktivizáló módszerek
- Szimuláció •a diákoknak lehetőségük nyílik
tapasztalati tanulás útján:
fogalmakat, eseményeket,
jelenségeket elsajátítani,
tevékenységeket begyakorolni
•fő célja: az előzetes begyakorlás,
kipróbálás
•eszköz- és időigényes, a tanár
részéről komoly előzetes
felkészülést igényel
•hatékony, ha a körülmények
teljesen hasonlítanak a valóságra,
az igazi életbeli szituációra
6. Mindenkit aktivizáló módszerek
- Szerepjáték -
•Fő sajátossága és pozitívuma:
„életközelségbe hozza a térben és időben távoli jelenségeket, motiválja a
tanulókat; élményszerű, tartós tudást biztosít, fejleszti az empátiát”
7. Mindenkit aktivizáló módszerek
- Kooperatív tanulás •
4-6 fős, csoportokban való
együttműködésen alapuló,
tevékenységorientált
foglalkoztatása
≠ a csoportmunkával (!)
• Egy közös cél érdekében a
gyermekek együttes
munkáját, tevékenységét
jelenti, egy probléma
összehangolt megoldását, egy
téma közös kutatását, mely
során kölcsönösen hatnak
egymásra és fejlődnek a
szociális – intellektuális és
pszichikai készségek.
8. A kooperatív tanulás jellemzői
• legfontosabb didaktikai mozzanatok:
ismeretszerzés, rendszerezés,
alkalmazás,ellenőrzés, értékelés
• A tanulók a feladatokat egymással kapcsolatot
teremtve oldják meg, ami fejlettebb fokon a
csoporton belüli munkamegosztást is jelenti
• a diákok nem azonos minőségű feladatokat
végeznek, hanem képességeikhez mérten,
differenciáltan, az adott feladatot részekre
bontva oldják meg
9. Alapelvek (Kagan)
• párhuzamos interakciók elve
• építő, kölcsönös egymásrautaltság
(interdependencia)
• egyéni és a közös felelősség
• aktivitás
• egyenlő arányú részvétel elve
10. Kooperatív technikák és az értékelés
• Az értékelésnek és az állandó pozitív
megerősítésnek nagy szerepe van a tanulók jó
teljesítményének motiválásához, érdekeltté
tételéhez.
• A kooperatív tanulásnál a sokoldalú,
többszintű, változatos fejlesztő értékelés a
kívánatos, melyben a tanulók is részt vesznek
(önértékelés) (Orbán, 2009).
11. Mikor alkalmazhatom?
• Óvodásoknál is!
• Ha nem az egész
csoportot szeretném
bevonni…
jó példa: társasjáték
készítés
Tavasz-Nyár-Ősz-Tél
csoportok (Vivaldi zene)
23. Mindenkit aktivizáló módszerek
- Projektmódszer •
Középpontjában: egy gyakorlati probléma
megoldása áll - komplex, széles körű, több
tantárgyat érintő feldolgozását, feladatok
megoldását jelenti
•
Alkalmazásának lépései:
célok,
téma kiválasztása és megfogalmazása;
tervezés (feladatok, felelősök, munkaformák,
eszközök, helyszínek);
kivitelezés;
projekt zárása és értékelése (produktumok
bemutatása és a munkadarabok előzetesen
megbeszélt szempontok szerinti értékelése, a
tanár értékelheti magát a munkafolyamatot is)
•
A diákok számára nagyfokú szabadságot és
önállóságot biztosít, kreatívan dolgozhatnak
az adott témában.
29. Az „1-1” szituációk remek alkalmat teremtenek arra, hogy:
•Csak a hallássérült
gyermekre figyeljünk
•Napi 15 – 20 perc
társalgás, képtörténet
az óvónővel/ tanítóval/
gyógypedagógussal
nagy mértékben
fejlesztően hat a
beszédfejlődésre
(Morag Clark; 2010.)
+ a HS diák képben
legyen KORREPETÁLÁS
31. Mi a befogadó közösség titka?
Jól együttműködő, egymásra figyelő, egymást
segítő közösség nem jön létre spontán, azt
alakítani kell…:
• beszélgető kör (pl. hétfő reggelenként)
• konfliktuskezelési technikák tanulása
(mintaadás)
• „Tükröstermes” órák
• Ajándék könyv tanév végén
32. Beszélgető kör
Miért lehet hasznos tanárnak és diáknak?
diák
• 1. és 2. osztályban minden
kisgyerek szívesen mesél a
családjáról, osztja meg
időnként akár a
problémákat is (még nem
gátlásosak!)
• Megtanulhatja a társalgás
alapvető szabályait
(tenyérnyomatos szerződés)
tanár
• Megfigyelheti a
kommunikációs – és
szövegalkotási képességeket,
• megtapasztalhatja, hogyan
igazodnak el a mindennapi
élethelyzetekben a gyerekek
• tájékozódhat, hogy mennyire
képesek figyelni egymásra, ill.
tiszteletben tudják-e tartani
azt – a gyakran nehéz
helyzetet – hogy most a másik
beszél, és az ő gondolatai is
fontosak.
34. Konfliktuskezelés tanítása
• mindig időt hagyni a sírásra, lehiggadásra, néma
elvonulásra, néha akár a dühöngésre is…
• ezek után mindig meg kell beszélni a helyzetet:
1. a konfliktusban érintettek beszéltek,
megfogalmazva a gondot és az érzéseiket,
2. a többiek is véleményt alkothatnak (kerülve a
minősítést), ha az érintettek kérik, tanácsot is
kaphatnak
Szabály: Csak a jelenlévőkről lehet beszélni! –
aki nincs ott, az nem tud reagálni.
36. „Tükröstermes óra”
• a közösségépítés/énképfejlesztés színtere (1-4. oszt.)
• az önismerettől a szűkebb, majd tágabb közösségek
megismerésén keresztül az egészséges életen át
egészen a korcsoportra leselkedő veszélyek megelőzéséig tart
• nem a padnak/széknek/tankönyveknek van szerepe,
hanem a gondolatoknak/beszélgetésnek/saját
élményeknek, ezek felszínre hozása különböző
játékokkal/szituációkkal/gondolatébresztő szövegekkel
történik
• a problémamegoldás, a kritikai gondolkodás
fejlesztését, a vitakultúra kialakítását
• a befektetett energia többszörösen megtérül → az így
szocializált közösségnél sokkal kevesebb idő megy el a
magatartási problémák kezelésére.
kezelésére
44. Könyv
• Minden tanév végén, minden kisgyermek
könyvet kap ajándékba, melybe néhány sort
írnak róla:
– 1. oszt. - tanító nénik
– 2. oszt. - a legjobb barát ír néhány sort
– 3. oszt. - több osztálytárs fogalmaz meg kedves
sorokat
– 4. oszt. - mindenki magáról ír
• Mások véleményétől → eljutnak a reális
önértékelésig
50. Az integrált oktatás megvalósulásának
modelljei (Marton, 2011)
1.
Bábel tornya
- kívülről jövő kényszer az integráció
- hiányzik a pozitív, elfogadó légkör
- nem megoldott, esetleges az SNI-s gyermekek fogadása
2. „Nincs más hátra, mint előre”
- a pedagógusok túlnyomó része nem látja be a változás szükségességét;
- a módszertani újításokat 1-2 tanár alkalmazza
- a pedagógusok elfogadóak, de a problémák megoldását a szülőktől és külső
szakemberektől várja
3. Fészek – a befogadó iskola, „Mindenki iskolája”
- elkötelezett vezetőség és tantestület
- érzékenyítő programokon és módszertani továbbképzéseken való részvétel →
tanultak gyak.-i hasznosítása (pl.: kooperatív technikák, projektek)
- felelősségvállalás a problémák megoldására
- szülő partnerként kezelése
- diákok részvételének növ. - önismreti+konfliktuskezelési tréningek, órák
növ
52. Milyen az intézményben dolgozók hozzáállása?
Mit tesz a SNI gyermekek befogadásáért?
Hol tart az integrációtól az inklúzió felé vezető
úton?
↓
INKLÚZIÓS INDEX
http://www.eenet.org.uk/resources/docs/Inde
x_Hungarian.pdf