1. Hejőkeresztúr nyomán
IPR Műhely
2012.március 12.
Vendégünk: • Élménybeszámolók - a
hospitálók mesélnek
Bandiné dr. Liszt • Napról-napra – Fekete
Amália, a István Ált. Isk.
galgamácsai gyakorlata
Fekete István • Egy kis játék – QUARTO
• Mi lenne ha?
Körzeti Általános (meglepetés)
Iskola vezetője

2. Így láttam

3. JÓ GYAKORLATOK
Komplex Instrukciós Program (KIP)
Differenciált Tanulásszervezési Program
Logikai Táblajáték Program
Generációk Közötti Párbeszéd Program

4. Differenciált Tanulásszervezési Program
A differenciálás a pedagógusi tevékenységek egy jól meghatározható rendszerén túl olyan
szemlélet, amely természetesnek veszi a tanulók között meglévő különbségeket, illetve azt,
hogy a különböző tanulók számára (a lehetőségek és korlátok figyelembevételével)
Megfelelő tanulásszervezéssel biztosítani kell az egyéni fejlődéshez szükséges optimális
feltételeket. A differenciálás pedagógiai koncepciójában nem lehet definiálni két azonos
tanulót, és ennek alapján a homogén csoport sem értelmezhető.
Differenciálás a tanulásszervezésben
kooperatív technikák, hagyományos csoport, pármunka, önálló munka
Differenciálás a tanulók képességeinek, készségeinek megfelelően
Hejőkeresztúri videó - Pál utcai fiúk
Koop.matek 2.osztály Pásztorné Dolányi Magdolna

5. Logikai Táblajáték Program
Játékmező – bábuk – cél – lépésszabály – nyitóállás.
Röviden táblajáték.
• A logikai és táblajáték-foglalkozások fő célkitűzése a gyerekek
értelmi képességének fejlesztése, a szabadidő igényes, tartalmas
eltöltése, a társas élet, a szociabilitás erősítése, a rendszeres
megmérettetés, versenyzés és a hagyományápolás.
• A játék élmény, élvezet, az örömszerzésért végzett, önként vállalt
tevékenység, amelyben egybeesnek a motívumok és a célok, így a
gyerek saját maga szabályozza az örömszerzés mértékét.
• Játék közben a fair play, a szabályok betartása, a helytállás
fontosabb a győzelemnél, gazdagodik a jellem, kockázatvállalásra és
önfegyelemre nevel.
• Logikai táblajáték Program – Hejőkeresztúr
• III. Amőba bajnokság - Hevesy

7. Generációk Közötti Párbeszéd Program
• A foglalkozások a gyerekek és a szülők kölcsönös együttműködésén alapulnak.
• Az osztályfőnökök megismertetik a gyermekekkel a családfakészítés technikáját.
• A család otthon közösen elkészíti a családfát, kiegészítve a családtagok
foglalkozásával, hobbijával.
• A pedagógusok és gyerekek által közösen kiválasztott családtagokat meghívják egy
közös gondolkodásra, beszélgetésre, foglalkozásra, ahol a gyerekek – 4-6 fős
csoportokat alkotva – ismereteket szereznek a meghívott felnőttektől, majd ezeket
az ismereteket a csoportok beszámolói társaiknak továbbadják. Egy 25 fős
osztály, 5 db 5 fős csoportot feltételezve, 5 felnőttel gondolkodik közösen a
Generációk Közötti Párbeszéd napon. A foglalkozás a Komplex Instrukciós Program
típusú óra módszerével szervezhető meg.
• A párbeszéd hatékonyságának növelése céljából a gyerekek a közös foglalkozást
megelőzően felkészülnek az adott témából. Előzetesen anyagot
gyűjtenek, kérdéseket fogalmaznak meg a felnőtt adott témájában.
• A felnőttek meghallgatása, kikérdezése, prezentációja után, az óra második
részében a tanulók beszámolnak a hallottakról, bemutatják a közös munka
eredményét az osztály többi tagjának.
• A párbeszéd abban is testet ölt, hogy a következő közös órán (45 percben) a
gyerekek az előzetesen gyűjtött információk alapján a családtagok tevékenységével
kapcsolatos internetes oldalakról tájékoztatják a felnőtteket illetve egyéb, a
könyvtárban fellelhető kiadványokat ajánlanak a figyelmükbe.
• A felső tagozatban ezek az órák az osztályfőnöki óra keretében tűnnek leginkább
megszervezhetőnek.
• Generációk közötti párbeszéd program – részletesebben
• A program Galgamácsán - 8. osztály

8. A Komplex Instrukciós Program
A program a hátrányos helyzet gyerekek integrációs
oktatásának megvalósítására alkalmas
nevelési-oktatási módszer.
Program során a legfontosabb fejlesztendő
kulcskompetenciák a következők:
• Szociális és életviteli kompetenciák.
• Általános megismerő kompetenciák.
• Együttműködésre képessé tevő kompetenciák.
Forrás: OFI: Kovácsné Nagy Emese: A tanulók személyre szabott
fejlesztése a hejőkeresztúri Körzeti Általános Iskolában

9. A KIP olyan tanítási módszer, mely lehetővé
teszi a tanárok számára a magas szintű
csoportmunka szervezését olyan osztályokban,
ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és
kifejezőkészség tág határok között mozog.
Mit Tud?

10. · Az osztályon belüli rangsorbeli problémák már
az iskola kezd szakaszában felismerhetőkké és
kezelhetőkké válnak.
· A csoportfoglalkozások alatt a heterogén
összetétel osztályokban a speciális instrukciós
eljárás alkalmazásán keresztül lehetőség nyílik a
tanulóknak az együttműködési normákra
történő felkészítésére.
· Sokféle, eltérő képességet megmozgató
tananyag alkalmazásával a felszín alatt megbúvó
képességek kibontakoztatása.

11. KIP elvek
Differenciált, nem rutinszerű feladatok alkalmazása, mely minden
esetben nyitott végű, több megoldást kínáló, sokféle, eltérő
képességek mozgósítására alkalmas feladatot jelent.
A felelősség megosztásának elve magába foglalja az egyén
felelősségét a saját teljesítményéért és a csoport felelősségét az
egyén teljesítményéért.
A tanulók munkájának ellenőrzése a normákon és a szerepeken
keresztül történik.

12. Normák
• „Jogod van a csoporton belüli segítségkérésre
bárkitől.”
• „Kötelességed segíteni bárkinek, aki segítségért
fordul hozzád.”
• „Segíts másoknak, de ne végezd el helyette a
munkát.”
• „Mindig fejezd be a feladatod.”
• „Munkád végeztével rakj rendet magad után.”
• „Teljesítsd a csoportban a kijelölt szereped.”

13. A Komplex Instrukciós Programban a csoporttevékenység az
osztálytermi munka magja, de nem kizárólagosan.
A csoport tevékenység beépül a tananyagba. A tanárok a módszert
akkor alkalmazzák, amikor a cél a konceptuális tanulás, a magasabb
rendű gondolkodás és a tartalom mély megértése.
Továbbra is módszereink közé tartozik az ismeretek tényszerű közlése,
A frontális osztálytanítás.
A Komplex Instrukciós Program alkalmazására lehetőség van többek
között egy anyagrész összefoglalásánál, egy új tananyagrész
elkészítésénél, de új ismeret szerzésére és feldolgozására is alkalmat
adhat.
Ez a csoportmunkát a tanítási órák körülbelül egyötödében
alkalmazzuk.

14. A munkában minden tanulónak meghatározott
szerep jut, mely szerepek az egymást követő
csoportmunkák során cserélődnek, rotálódnak.
Ez a szerepváltás segíti el a képességek sokoldalú
fejlesztését, a státusprobléma kezelését.
A szerep mindig a feladat típusától és a csoport
létszámától függ.
Az ideális csoportlétszám 3-5 fő.
A foglalkozások során az alábbi tanulói szerepek
alkalmazása a leggyakoribb: kistanár, beszámoló,
jegyzetelő, anyagfelelős, rendfelelős.

15. Pedagógusok a KIP órákról Diákok a KIP órákról

16. Mi lenne ha szeptembertől
csatlakoznánk a
programhoz?
Érveljetek, vitatkozzatok!