1. Dr. Kokovay Ágnes, Dr. Tornóci László
D-learning; E-learning; B-learning; M-learning
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-2015

2. Vázlat

Bevezetés

Történeti áttekintés – kezdetektől napjainkig

Fogalomértelmezés

Fejlődési tendenciák

Körkép a nagyvilágból

A „Z” generáció

Összegzés

3. Bevezetés
Szélsőséges elképzelések az iskolával kapcsolatban:


Schuller:
„…. a tanítás-nevelés mint olyan, nem
szükségképpen feltételez tanárokat,
iskolákat, könyveket, osztályokat, s
egyáltalán intézményesített
oktatást…” (1997)
Papert:
„…a tananyag akkreditációja
és életkor szerinti elkülönítése
kizárólag a tudásterjesztés elavult
módjainak terméke…” (1997)
James W. Hall:
„.. a távoktatás az egyik legjelentősebb megoldás, amellyel a
hagyományos egyetem a források szűkösségére válaszolt.
A távoktatás mindenek előtt egy olyan mozgalom, mely nem annyira
megváltoztatni, mint inkább kiterjeszteni kívánja a hagyományos
egyetemet, meghaladni annak szűkös voltát…. A távoktatás kreatív politikai válasz
a hagyományos egyetemi szerkezet
fokozódó növekedési
képtelenségére…” (1999)

4. Bevezetés
Minek köszönhető a távoktatás elterjedése a felsőoktatásban?

A 70-es évek gazdasági válsága

Az új képzési forma iránti szükséglet, MERT
a hagyományos oktatási formák lineáris kiterjesztése
nem vezetett sikerre

Az oktatási költségek csökkentésének általános igénye

A modern kommunikációs technológiák megjelenése
az oktatás területén: a kommunikációs eszközök
pedagógiai eszközként való alkalmazása

A tanulni akarók köre / összetétele megváltozott,
a munka melletti tanulás szükségessége

5. Bevezetés
Társadalmi igény a magasan kvalifikált munkaerőre
Felkészültség
Kreativitás
mobilitás
Megnövekedett/csökkenő
hallgatói létszám
 A tudás gyors devalválódása;
a változtatás igénye
 Igény az élethosszig
tartó tanulásra
 Infrastruktúrális problémák:
tanterem hiány
 Formális oktatás merevsége
 Informális, és nonformális
választék mint lehetőség
Távoktatás – IT – E-LEARNING
MOOCs

6. Bevezetés
Oktatási stratégiai kutatások Európában

Delphi-kutatás
EU tagállamok oktatási minisztériumai

Gyengejel kutatás
A társadalom minden rétege

7. Bevezetés
A kutatások célja

Az oktatás és képzés várható fejlődésének előrejelzése,
- mely kihat az európai képzési rendszerek jövőjére.

Konszenzus építése a szakpolitikusok között olyan
irányelvek körül,
- amelyek megfelelően segítik az innovációs
folyamatokat
- az oktatási és képzési rendszerek
területén.

8. Bevezetés
Négy jól látható változást azonosítottak be a felmérés
alapján:

A tanulási alkalmaknak/kereteknek, tananyagoknak a
megsokszorozódása (különös tekintettel az Internet alapú
anyagokra), amelyek kapcsolódnak a vonatkozó értéknövelő
szolgáltatásokkal (tanácsadás, tutorálás, mentorálás….);

Az oktatási és képzési rendszerek többirányú, többoldalú
integrálása (az informális , nonformális és formális oktatás,
az oktatás, képzés és munkaerőpiac….);

Az életen át tartó tanulás (LLL) perspektívája, mely magában
foglalja a fent említett mindkét vonatkozást;

A piaci paradigmák megjelenése az oktatásban és
képzésben.

9. Bevezetés
Egyén és társadalom szerepe alapvetően megváltozik:

Egyéné a felelősség, hogy Saját boldogulásához az
alapvető ismereteket megszerezze;
egyéni életpályák alakulása – ma és a jövőben az
átképzések/továbbképzések aránya fokozódik

Az társadalom/állami vezetés felelőssége
Képzési alternatívák biztosítása

Oktatási intézmények
Létszám – létesítmény – hallgatók összetétele
Új módszerek keresése - IT

10. A kezdet…





1840 – klasszikus távoktatás
Gyorsírás oktatása levelező lapon
1926
Rádió az oktatásban
1939
Telefon az oktatásban
1960
Az első nagy áttörés TV
1990
Internet
Isaac Pittman

11. A fejlődés…
Főbb állomások

1856 Londoni Egyetem
nem helyben oktatott tanulók vizsgáztatása

1905 Baltimore (USA)
kísérleti elemi iskola (magán kezdeményezés) 4500 diákkal

1914 Melburne (Ausztrália)

1919 Kanada

1922 Új-Zéland

1939 Franciaország
CNED (Centre National d’Enseignement á Distance)
Országos Távoktatási Központ

12. A fejlődés…
Milyen formában jelennek meg a különböző szintű képzésekben?

Országos távoktatási (vagy levelezési) központok
(főleg középfokon és a szakképzés területén)

Felnőttoktatási központok,
különös tekintettel a tömeges képzésekre ( írástudatlanok,
szülők iskolája, szabad egyetemek idősek számára)

Egyetemi távoktatási központok

Nyílt / nyitott egyetemek

13. Tendenciák
Az oktatás intézményes rendszerének
versenyképességét biztosító megoldások:

Intézményi belső képzések: bevezető, frissítő és
továbbképzések. Rövid 10-20 óra, eszközök, eljárások,
belső rendszerek oktatása.

Tanfolyami továbbképzések felnőtteknek


Oktatási intézmények kínálatbővítése, naprakész
képzések biztosítása

Versenyképesség megőrzése - MOOCs mint lehetőség

14. Tendenciák
Az oktatás intézményes rendszerének
versenyképességét biztosító megoldások:
1,0
1,6
2,4
4,5
8,2
6,0
9,5
66,8
USA
Canada
UK
Germany
India
Australia
Singapore
Others
22,7
Tartalom
Technológia
52,8
24,5
Szolgáltatás

15. A fejlődés…
Magyarországi mérföldkövek

1960-80-as évek esti és levelező képzések
alap, közép és felső/egyetemi szintű képzések

1990 májusa
Magyarországon európai távoktatási konferenciát rendeznek,
melynek eredményeként megalakul az EDEN
(European Distance Education Network) budapesti székhellyel

1991 Nemzeti Távoktatási Tanács megalakulása
http://www.fsz.bme.hu/lnokt/ntt/geninfo.htm
regionális központokat hozott létre országszerte
1995 Kelet-középeurópai régió távoktatási hálózatának kiépítése
megkezdődik (Phare programok)


16. Tendenciák
Előrejelzés - Merre tart a világ…?!?...

A világ 85 országából
a várhatóan
legdinamikusabban
fejlődő
első 10

Várható összesített
növekedési ráta:
7,6%

Vezető 9:
30% felett

17. Tendenciák
Előrejelzés – Mi várható Európában…?!?....

Kelet - Európa
második hely
Ázsia után!

Nyugat – Európa
leszakadva

18. Tendenciák
Mi várható nálunk…?!?....

Románia vezető
helyen

Magyarország
leszakadva

19. Fogalmak
„D”- learning = DISTANCE learning = távoktatás
Az oktatás egy lehetséges formája, mely sajátos pedagógiai és
szervezeti jellemvonásokkal rendelkezik
A távoktatás fedi mind a tanulási tevékenységet, mind pedig ezen
tevékenység összes elemét.
A távoktatás a távirányítás egyik sajátos módja, a távirányításra épülő
irányítási, tanulási rendszer, amely a munka melletti tanulás körülményei
között, előírt és pontosan felépített ismeretek, gondolkodási, és cselekvési
műveletek elsajátítására szerveződik, meghatározott követelmények
teljesítése érdekében

20. Fogalmak
„E” –learning = ELECTRONIC learning
= „elektronikus tanulás”

TEL (Technology-Enhanced Learning)

CBI (Computer-Based Instruction)

CBT (Computer-Based Training)

CAI (Computer-Aided Instruction)
Bernard Luskin (exciting, energetic, enthusiastic, emotional, extended,
excellent, educational" in addition to "electronic” „easy”

21. Fogalmak
Mi is az e-learning?
 Oktatási képzési forma, oktatási eszköz, önképzés eszköze,
tanítási/tanulási módszer
 „Az elektronikus tanulás számomra olyan komplex
folyamatokat fed, amelyek egyrészt tanulási,
másrészt tanítási,
harmad részt szervezetirányítási
problémát ötvöznek, és amelyek csak az IKT felhasználása
révén valósulnak meg.” (Kovács Ilma, 2006)

22. Fogalmak
„E” –learning = ELECTRONIC learning
= „elektronikus tanulás”

Elektronikus tananyag =
E-learning ?!?

E-LEARNING = elektronikus tananyag
+
TEVÉKENYSÉG

E-LEARNING = oktatási / képzési forma
tanulási módszer
önképzés eszköze

23. Fogalmak
„B” – learning = BLENDED learning = vegyes/kombinált tanulás
(Hybrid learning, Mixed-mode instruction)
Változatos módon ötvözi a jelenléti oktatást az elektronikus tanulással.
Túllép a két oktatási forma egyszerű keverékén, speciális megvalósulási
formái léteznek:



készségközpontú modell
döntően önálló a tananyag-feldolgozás
probléma esetén tanári/tutori segítséggel
Attitűdközpontú modell
viselkedés – kommunikáció szintje
Kompetencia alapú modell
jelenléti oktatás + önálló tananyag feldolgozás
e-learning formában

24. Fogalmak
„M” – learning = MOBIL learning = mobil eszközökkel segített tanulás
„A harmadik generációs (3G) mobil szolgáltatások tanulási segédeszközként
való alkalmazását jelenti.
Olyan új tevékenység jön létre, amelynek során a felhasználók valamilyen
mobil eszköz segítségével jutnak ismeretekhez.”
HUANG, Jen-Hung–LIN, Yu-Ru–CHUANG, Shu-Ting: Elucidation user behavior of mobil learning: A perspective of the extended technology acceptance mode
Középpontban az a TANULÓ áll, aki folyamatosan
kontaktusban van környezetével a mobil eszközök segítségével.
„Z” generáció

25. Generációk
http://www.intergeneracio.hu/2011/12/18/x-y-z-generaciok-a-vilaghalo-vonzasaban/

26. „Z” generáció
1995-2013 között születettek = „Z” generáció = digitális bennszülöttek
(Marc Prensky)

Jellemzőjük:
Beleszülettek a digitális technológia világába
Teljesen megváltoztak tanulási és információfeldolgozási
szokásaik
Másképp gondolkodnak

Tanításuk:
Új tanítási módszereket igényelnek az új tanulási szokások
Új típusú tanár

27. Összegzés
A kor kihívása:
az információs technológiák oktatásban történő alkalmazása.
Ez egy lehetőség,
amelyet ki kell használni az ismeretszerzés hatékonyságának
növelésére.
Fogadjuk el a kor kihívását, ugyanis…..
…… ahogy a beszédet nem szorította ki az írás,
az írást nem szorította ki a könyvnyomtatás
ugyan úgy nem fogja kiszorítani a hagyományos oktatás
értékes részét az e-learning,
DE
egy fontos hozzáadott érték lehet,
mely oktatási rendszerünk hatékonyságnövelésének egyik
eszközévé válhat.

28. Köszönöm megtisztelő figyelmüket
akokovay@tf.hu