Racsko Reka: Összehasonlító vizsgálatok a digitális átállás módszertani megalapozásáról
1. Összehasonlító vizsgálatok
a digitális átállás módszertani megalapozásáról
RACSKO RÉKA
Eszterházy Károly Főiskola. Neveléstudományi Doktori Iskola
Témavezető: Kis-Tóth Lajos
2. Tartalom
1. A kutatás problémaköre és céljai
2. Az oktatás és a technológia integrálódásának fázisai
3. Az információs kultúra helye, rétegződése, helyzete
4. A digitális átállás értelmezési szintjei, jellemzői
5. A digitális átállás fogalma
6. Modellek
Humán Teljesítményt Támogató Technológia
BYOD-modell
Hozzáférés 1:1 modellje
21. századi oktatás modellje
7. Távlati tervek
3. A kutatás problémaköre és céljai
4. ipari forradalom és a digitalizáció hatásai
3. platform új kihívásai
új munkaerőpiaci elvárások
új készségek
IKT-fejlesztések (top-down)
Digitális Oktatási Stratégia (DOS)
A digitális átállásban nem az oktatás élvez prioritást, csak az
eszközellátottság szintjén, de nem módszertani oldalról.
„A XXI. században nem lehet XX. századi módszerekkel tanítani . A jövő
iskolája digitális.” Digitális Oktatási Stratégia 2016
I. Alacsony IKT innovációs
képesség + alacsony
szakpolitikai aktivitás
II. Magas IKT innovációs
képesség + alacsony
szakpolitikai aktivitás
Magyarország Finnország
III. Alacsony IKT innovációs
képesség + magas szakpolitikai
aktivitás
IV. Magas IKT innovációs
képesség + magas szakpolitikai
aktivitás
Lengyelország Észtország
Digitális Oktatási Stratégia 2016
Forrás: Empirica, 2014.
4. Az oktatás és a technológia integrálódásának
fázisai a 20. században
Hardver
20. század eleje
Szoftver
20. század közepe
Curriculum,
módszertan
1970-es
évektől
https://hu.wikipedia.org/wiki/Film#/media/File:Muybridge_horse_gallop_animated.gif
http://okt.ektf.hu/data/nadasia/file/tananyag/oktataselmelet/1_tananyag14.html
https://c1.staticflickr.com/6/5721/22960569952_6f181a508f_b.jpg
5. Az információs kultúra helye,
rétegződése, helyzete
Kultúra
Információ
s kultúra
Digitális- Nem
digitális
kultúra
Hálózati
kultúra
Forrás: Z. Karvalics, L. (2012). Információs kultúra , információs műveltség – egy fogalomcsalád értelme, terjdedelme, tipológiája és története.
Információs társadalom. 12. évf. 1. sz. http://epa.oszk.hu/01900/01963/00036/pdf/EPA01963_informacios_tarsadalom_2012_1_007-043.pdf
Mezoszint
Mikroszint
6. A digitális átállás értelmezési szintjei,
jellemzői
A digitális transzformáció fogalmát
az alábbi területeken említik:
Értelmezési szintek
Átfogó értelmezés:
A digitális átállás a
digitális
technológia
alkalmazását jelenti
az emberi
társadalom minden
területén.
Másik, szűkebb
értelmezés:
papír nélküliség
koncepciója (3.
platform) ~
digitalizáció
Stolterman, E. Croon Fors, A. "Information Technology and the Good
Life", in: "Information systems research: relevant theory and informed
practice", 2004, ISBN 1-4020-8094-8, p. 689
Digital literacies: concepts, policies and practices By Colin Lankshear,
Michele Knobel, 2008, p. 173
Kép forrása:
https://c1.staticflickr.com/6/5318/14086360280_3c2cab8d
21_b.jpg
Detlef La Grand: Digital transformation
7. A digitális átállás fogalma
A digitális átállás alatt azt a folyamatot értjük, amely során:
az IKT-műveltség kiteljesedése valósul meg,
a humán teljesítménytámogató technológia eszközrendszerének
alkalmazásával,
az információs társadalom technológiáinak (IKT-eszközök) elterjesztése és
integrálása révén,
az eszközök és azok virtuális környezetének,
magabiztos, kritikus és problémacentrikus alkalmazása során,
tanulási tartalomhoz való kötöttség nélkül,
a megfelelő oktatási célokhoz kapcsolódó új tanulási környezet kialakítása
mentén,
a tanulás-tanítás, a munka, a kommunikáció és a szabadidő területén.
Saját definíció
8. Humán Teljesítményt Támogató Technológia
International Society for Performance Improvement
(ISPI) (2012) definíció: „ […] HPT alatt egy olyan
komplex megközelítést értünk, amely segít fejleszteni a
hatékonyságot, a termelékenységet, és bizonyos
kompetenciákat, speciális módszerek és eljárások révén”
Pershing (2006):
„ […] az egyének és a szervezet
teljesítmények javítása érdekében tett
lépések összessége”
ISPI What is Human Performance Technology? URL: http://www.ispi.org/content.aspx?id=54
Pershing, J.A. (2006). Handbook of Human Performance Technology: Principles Practices
Potential.
San Francisco: Pfeiffer. ISBN 0-7879-6530-8.
10. A hozzáférés 1:1 modellje
TeachThought (2014). The Access Model: A 1:1 Framework For Teaching With iPads. URL: http://www.teachthought.com/ipad-2/access-model-11-framework-teaching-ipads/.
11. A 21. századi oktatás modelljei
Partnership for 21st Century Learning. Framework for 21st Century Learning.2014.: https://edecaltschools.wikispaces.com/file/view/wiki3jpg.jpg/225567096/wiki3jpg.jpg
A 21. századi tanulás keretrendszere A webes műveltség keretrendszere
Web literacy. http://mozilla.github.io/content/web-lit-whitepaper/
12. Forrás: WORLD ECONOMIC FORUM (2015): New vision for education. Unlocking the potential of technology. Wold Economic Forum. Committed to imroving the state of the
wold. Prepared in collaboration with The Boston Consultuing Group. 2015.
URL: http://www3.weforum.org/docs/WEFUSA_NewVisionforEducation_Report2015.pdf
13. A kutatás folytatása
A kutatás módszere: a dokumentum- és tartalomelemzés deduktív kódolással: előre meghatározott
szempontrendszer alapján számítógépes elemzéssel (nem reaktív módszer)
Elemzési egységek:
a nemzetközi stratégiák közül az Európai Digitális Menetrend 2014-2020,
Finnország, Észtország, Magyarország nemzeti IKT-stratégiája és nemzeti tantervei.
Az országok kiválasztásánál a belső reprezentativitás biztosításához figyelembe vett szempontok:
PISA méréseken elért eredményt,
a DESI 2015 (Digital Economy and Society Index) index eredményét,
a DigCompOrg keretrendszer indikátorait. .
Mintavétel: tipikus/intenzív stratégia több dimenzió mentén
az időbeni dimenzió: 2000-től napjainkig (az okoseszközök megjelenésétől);
térbeli, földrajzi hatókör szerint pedig az Európai Uniót és tagországait tekintem elemzési alapnak,
a szervezeti, adminisztratív, szociális hatókörnél a közoktatást, azaz a K12 korosztályt,
a tanulási környezet szereplői közül a tanárt és a tanulót.
A kutatás eszközrendszere a leíró jellegen túlmenően, kvalitatív tartalomelemzés, amelyhez
a MaxQda szövegelemző szoftvert használom.
A trianguláció érdekében különböző módszerek és forráscsoportok párhuzamos használatát tekintem
elsődlegesnek.
A dolgozat célja olyan indikátorok, jellemzők definiálása, amely segítheti módszertani szempontból a
köznevelés digitális átállását.
Jelen előadásban a PHD munkám ehhez kapcsolódó elméleti részét szeretném ismertetni, ennek során bemutatom a téma neveléstudományban elfoglalt helyét, a digitális átállás fogalmi kereteit, jellemzőit, valamint olyan modelleket ismertetek, amelyek a digitális transzformációt módszertani oldalról jellemzik és előtérbe állítják az új készségeket.
Sokféle kontextusban halljuk napjainkban a digitális transzformáció/digitális átállás fogalmát, digitális transzformáció sok jelentéssel bír: egyesek a 4. ipari forradalomként tekintenek rá, másik a távközlés és a médiatechnológia rendszerének átalakítását látják benne, míg a legnagyobb tábor az üzleti élet új lehetőségeit érti alatta, amelyben a digitalizáció, a 3. platform általi változások kerülnek előtérbe az adatkorban.
Egy dologban azonban minden tábor esetén egyetértés mutatkozik: az ipari forradalmak idején általában, mindig új modellek jönnek létre, ahogy volt az a gőzgép, elektromosság és a számítástechnika megjelenésekor. A digitális transzformációnak nevezett ipari forradalom a felgyorsult fejlődésmnek köszönhetően a következő 20 évben több változást hozhat, mint amennyit az egész emberi társadalom eddig átélt. Ahogyan Gerd Leonard ,A társadalom digitális transzformációja MTA- IVSZ által szervezett konferencián fogalmazott, ez az exponenciális fejlődés sajátossága, amit emberként nehéz megélni, hiszen a technológia és a társadalom ugyan exponenciálisan fejlődik, de mi emberek továbbra is lineáris életet élünk, még akkor is, ha az emberek és a mainál is „okosabb” technológiák egyre nagyobb átfedésbe kerülnek. Az exponenciális technológiai növekedésre nem kell több bizonyíték, a kérdés az, hogy az egyének vagy éppen országok hogyan reagálnak a szoftverek és gépek evolúciójára, a valós idejű információk és bárhol elérhető adatok jelenségére, a mi esetünkben elsősorban az oktatás és annak módszerei esetében.
A fenti jelenség vizsgálata köré szerveződik kutatásom, amely fókusza az elektronikus tanulási környezet (továbbiakban ETK) (Komenczi, 2009) fogalmi keretei, kialakításának folyamata, feltételrendszere, illetve a tanulás során létrejövő IKT-műveltség elemeinek detektálása, valamint az alkalmazott módszertani modellek elemzése. Ennek keretében azt vizsgálom, hogy a nemzetközi holisztikus stratégiák hogyan hatnak az adott ország IKT-stratégiájára, valamint nemzetközi összehasonlításban, Finnország, Észtország és Magyaroroszág vonatkozásában elemezem, hogy milyen módon jelennek meg a digitális átállás humánerőforrással szembeni követelményei (IKT-műveltségelemek) a tantervekben, a K12 korosztály esetében.