Digitális történetmesélés és kiterjesztett valóság – újszerű lehetőségek az i...Balázs Czékmán
A mobil eszközök térnyerése számos új lehetőségeket teremt a nyelvoktatás számára is. A MALL (Mobile Assisted Language Learning) egyre népszerűbb mind a nyelvoktatók, mind a tanulók körében. A hagyományos IKT-alapú módszerek mellett újszerű módszereket is használhatnak a tanárok a mindenhol elérhető mobileszközök (okostelefonok, táblagépek és notebook-ok) és internet-hozzáférésnek köszönhetően.
A digitális történetmesélés nem csupán a digitális kompetenciafejlesztés miatt tekinthető hatékony módszernek, hanem számos további kompetencia fejlesztését is támogatja. Castañeda és Rojas-Miesse (2016) szerint a digitális történetmesélés alkalmazása az idegennyelv oktatásban lehetőséget teremt a tanulók számára az írásos önkifejezésre, az idegen nyelven történő projekt munkára, és a valós, életszerű szituációkban történő fejlődésre. Ribeiro (2015) megállapítja, hogy a digitális történetmesélés egy olyan integrált megközelítést biztosít, amely a nyelvtanulás négy alapvető összetevőjét (szövegértés, szövegalkotás, hallás utáni értés és beszéd) egyaránt mozgósítani képes a tevékenység folyamat során.
A kiterjesztett valóság, mint a mobil eszközök elterjedésével hozzáférhetővé vált új technológia, nagy motiváló erővel bír a tanulók részére, és jól kiegészíti a digitális történetmesélés lehetőségeit. Fontos kiemelnünk, hogy a konstruktív pedagógiai elvek alapján nem a tartalomfogyasztást, hanem a tartalom készítését tartjuk elsődlegesnek ezen esetekben (lásd módosított Bloom-taxonómia magasabb rendű gondolkodási folyamatokat kívánó szintjei), amely a fentiekben már említett komplex kompetenciafejlesztésen kívül a tanulók közötti együttműködést és az elkészített tartalmak közreadását is lehetővé teszi.
Előadásunkban néhány gyakorlati példát, illetve folyamatban lévő projektet is bemutatunk a fentiek illusztrálására.
Digitális történetmesélés „kiterjesztett valóság” (AR) alkalmazások segítségé...Balázs Czékmán
Czékmán Balázs – Aknai Dóra Orsolya – Fehér Péter PhD
A mobil IKT-eszközök elterjedése egyre könnyebben hozzáférhetővé teszi különféle multimédia alkalmazások használatát tanórákon és tanórákon kívül is. Ez adta az ötletet arra, hogy kísérletet tegyünk egy régebb óta kutatott témakör (a digitális történetmesélés) és egy viszonylag újnak számító terület (a kiterjesztett valóság oktatási célú alkalmazása) kombinálására.
A kiterjesztett valóság lehetőséget kínál a valóságos világ objektumainak és a digitális információknak az összekapcsolására, támogatva egyúttal a kollaboratív, élmény-alapú tanulási módszerek alkalmazását is (Fengfeng Ke – Yu.Chang. 2015). A látvány-alapú (vision-based) AR lehetőséget teremt a módosított Bloom-taxonómia szerinti magasabb szintű gondolkodási műveletek fejlesztésére. Közelmúltban megkezdett kutatásunk arra irányul, hogy feltárjuk, milyen módszerekkel teremthető kapcsolat a két terület között, és valóban alkalmas-e az általunk feltételezett komplex kompetenciafejlesztésre. További kérdésünk: mely életkorban válnak képessé a tanulók az említett magasabb szintű gondolkodási műveleteket feltételező önálló alkotások létrehozására, és hogyan értékelhetjük ezeket.
Előadásunkban az elméleti háttér áttekintése mellett gyakorlati példákat kívánunk bemutatni tanórai alkalmazásokból, amelyet általános iskolás diákokkal próbáltunk ki. Ehhez az Aurasma nevű alkalmazást használtuk fel, amelynek segítségével a diákok elkészíthetik a tananyaghoz kapcsolódó rövid videót vagy animációt, melyek aztán digitális történetekké állnak össze. Az elkészült anyagot ezután online megoszthatják diáktársaikkal/tanáraikkal.
Az IKT-val támogatott probléma-alapú tanulás és lehetőségei az idegennyelv ta...Balázs Czékmán
A diszciplína-alapú, lexikális tudás átadását előtérbe helyező oktatási megközelítésen túl egyre nagyobb igény mutatkozik olyan hatékony tanulásszervezési módokra, melyek a munkaerőpiacon elvárt készségek és képességek elsajátítását biztosítani tudják. A munkaerőpiaci elvárásokhoz hasonlóképpen a nemzetközi tanulói teljesítménymérések (PISA, TIMMS) is egyre inkább megkövetelik a szaktárgyi ismereteken túlmutató kompetenciákat, ahogyan az IKT iskolai integrációja által biztosított innovatív lehetőségek is akkor lehetnek sikeresek, ha megfelelő pedagógiai koncepció társul hozzájuk (Hense et al., 2003). A hatékony tanulásszervezési módok egyike lehet a probléma-alapú tanulás (problem-based learning – PBL), ahol a diákok kiscsoportokban, valós életből vett problémákon alapuló feladatokon dolgoznak (Molnár, 2004). A PBL alkalmazásával számos készség fejleszthető, továbbá a tanulási attitűdre is hatást gyakorolhat. A számítógép alkalmazása kitágíthatja a lehetőségeket és megjelenhet az IKT-val támogatott PBL. Kutatások is megerősítik, hogy az IKT-val segített tanulási környezetben történő problémamegoldás pozitívan befolyásolja a diákok teljesítményét és tanulási folyamatát (Molnár, 2004). A probléma-alapú oktatás alkalmazása az idegennyelv tanítása során pozitív eredményeket mutat, a PBL-es tanulók kevesebb instrukcióval képesek tanulni, valamint íráskészségükben is választékosabbak (Othman–Shah, 2013). Az IKT alkalmazásával a diákok izgalmasabb és tartalmasabb tanulásról számoltak be angolórákon, valamint motiváltabbakká váltak az angol nyelv használatára (Marwan, 2015).
Előadásunkban egyrészt a probléma-alapú oktatás során alkalmazható IKT eszközöket kívánjuk bemutatni, melyek mindegyike az idegennyelv tanításában is használható. Az összegyűjtött megoldások segítséget nyújthatnak a projekttervezés, a csoportalakítás, a kommunikáció, az információgyűjtés és a kollaboráció során, valamint támogatják projekttermék összeállítását és végül az értékelést (például online szóasszociációs módszerrel). Előadásunkban másrészt jó gyakorlatok ismertetésével kívánjuk az IKT-val támogatott PBL előnyeit és kihívásait bemutatni; ennek érdekében három különböző projektet ismertetünk, melyek általános iskolában, nyelviskolában és a felsőoktatásban kerültek lebonyolításra.
kulcsszavak: probléma-alapú oktatás, PBL, IKT, idegennyelv-tanítás, angol
Digitális történetmesélés és kiterjesztett valóság – újszerű lehetőségek az i...Balázs Czékmán
A mobil eszközök térnyerése számos új lehetőségeket teremt a nyelvoktatás számára is. A MALL (Mobile Assisted Language Learning) egyre népszerűbb mind a nyelvoktatók, mind a tanulók körében. A hagyományos IKT-alapú módszerek mellett újszerű módszereket is használhatnak a tanárok a mindenhol elérhető mobileszközök (okostelefonok, táblagépek és notebook-ok) és internet-hozzáférésnek köszönhetően.
A digitális történetmesélés nem csupán a digitális kompetenciafejlesztés miatt tekinthető hatékony módszernek, hanem számos további kompetencia fejlesztését is támogatja. Castañeda és Rojas-Miesse (2016) szerint a digitális történetmesélés alkalmazása az idegennyelv oktatásban lehetőséget teremt a tanulók számára az írásos önkifejezésre, az idegen nyelven történő projekt munkára, és a valós, életszerű szituációkban történő fejlődésre. Ribeiro (2015) megállapítja, hogy a digitális történetmesélés egy olyan integrált megközelítést biztosít, amely a nyelvtanulás négy alapvető összetevőjét (szövegértés, szövegalkotás, hallás utáni értés és beszéd) egyaránt mozgósítani képes a tevékenység folyamat során.
A kiterjesztett valóság, mint a mobil eszközök elterjedésével hozzáférhetővé vált új technológia, nagy motiváló erővel bír a tanulók részére, és jól kiegészíti a digitális történetmesélés lehetőségeit. Fontos kiemelnünk, hogy a konstruktív pedagógiai elvek alapján nem a tartalomfogyasztást, hanem a tartalom készítését tartjuk elsődlegesnek ezen esetekben (lásd módosított Bloom-taxonómia magasabb rendű gondolkodási folyamatokat kívánó szintjei), amely a fentiekben már említett komplex kompetenciafejlesztésen kívül a tanulók közötti együttműködést és az elkészített tartalmak közreadását is lehetővé teszi.
Előadásunkban néhány gyakorlati példát, illetve folyamatban lévő projektet is bemutatunk a fentiek illusztrálására.
Digitális történetmesélés „kiterjesztett valóság” (AR) alkalmazások segítségé...Balázs Czékmán
Czékmán Balázs – Aknai Dóra Orsolya – Fehér Péter PhD
A mobil IKT-eszközök elterjedése egyre könnyebben hozzáférhetővé teszi különféle multimédia alkalmazások használatát tanórákon és tanórákon kívül is. Ez adta az ötletet arra, hogy kísérletet tegyünk egy régebb óta kutatott témakör (a digitális történetmesélés) és egy viszonylag újnak számító terület (a kiterjesztett valóság oktatási célú alkalmazása) kombinálására.
A kiterjesztett valóság lehetőséget kínál a valóságos világ objektumainak és a digitális információknak az összekapcsolására, támogatva egyúttal a kollaboratív, élmény-alapú tanulási módszerek alkalmazását is (Fengfeng Ke – Yu.Chang. 2015). A látvány-alapú (vision-based) AR lehetőséget teremt a módosított Bloom-taxonómia szerinti magasabb szintű gondolkodási műveletek fejlesztésére. Közelmúltban megkezdett kutatásunk arra irányul, hogy feltárjuk, milyen módszerekkel teremthető kapcsolat a két terület között, és valóban alkalmas-e az általunk feltételezett komplex kompetenciafejlesztésre. További kérdésünk: mely életkorban válnak képessé a tanulók az említett magasabb szintű gondolkodási műveleteket feltételező önálló alkotások létrehozására, és hogyan értékelhetjük ezeket.
Előadásunkban az elméleti háttér áttekintése mellett gyakorlati példákat kívánunk bemutatni tanórai alkalmazásokból, amelyet általános iskolás diákokkal próbáltunk ki. Ehhez az Aurasma nevű alkalmazást használtuk fel, amelynek segítségével a diákok elkészíthetik a tananyaghoz kapcsolódó rövid videót vagy animációt, melyek aztán digitális történetekké állnak össze. Az elkészült anyagot ezután online megoszthatják diáktársaikkal/tanáraikkal.
Az IKT-val támogatott probléma-alapú tanulás és lehetőségei az idegennyelv ta...Balázs Czékmán
A diszciplína-alapú, lexikális tudás átadását előtérbe helyező oktatási megközelítésen túl egyre nagyobb igény mutatkozik olyan hatékony tanulásszervezési módokra, melyek a munkaerőpiacon elvárt készségek és képességek elsajátítását biztosítani tudják. A munkaerőpiaci elvárásokhoz hasonlóképpen a nemzetközi tanulói teljesítménymérések (PISA, TIMMS) is egyre inkább megkövetelik a szaktárgyi ismereteken túlmutató kompetenciákat, ahogyan az IKT iskolai integrációja által biztosított innovatív lehetőségek is akkor lehetnek sikeresek, ha megfelelő pedagógiai koncepció társul hozzájuk (Hense et al., 2003). A hatékony tanulásszervezési módok egyike lehet a probléma-alapú tanulás (problem-based learning – PBL), ahol a diákok kiscsoportokban, valós életből vett problémákon alapuló feladatokon dolgoznak (Molnár, 2004). A PBL alkalmazásával számos készség fejleszthető, továbbá a tanulási attitűdre is hatást gyakorolhat. A számítógép alkalmazása kitágíthatja a lehetőségeket és megjelenhet az IKT-val támogatott PBL. Kutatások is megerősítik, hogy az IKT-val segített tanulási környezetben történő problémamegoldás pozitívan befolyásolja a diákok teljesítményét és tanulási folyamatát (Molnár, 2004). A probléma-alapú oktatás alkalmazása az idegennyelv tanítása során pozitív eredményeket mutat, a PBL-es tanulók kevesebb instrukcióval képesek tanulni, valamint íráskészségükben is választékosabbak (Othman–Shah, 2013). Az IKT alkalmazásával a diákok izgalmasabb és tartalmasabb tanulásról számoltak be angolórákon, valamint motiváltabbakká váltak az angol nyelv használatára (Marwan, 2015).
Előadásunkban egyrészt a probléma-alapú oktatás során alkalmazható IKT eszközöket kívánjuk bemutatni, melyek mindegyike az idegennyelv tanításában is használható. Az összegyűjtött megoldások segítséget nyújthatnak a projekttervezés, a csoportalakítás, a kommunikáció, az információgyűjtés és a kollaboráció során, valamint támogatják projekttermék összeállítását és végül az értékelést (például online szóasszociációs módszerrel). Előadásunkban másrészt jó gyakorlatok ismertetésével kívánjuk az IKT-val támogatott PBL előnyeit és kihívásait bemutatni; ennek érdekében három különböző projektet ismertetünk, melyek általános iskolában, nyelviskolában és a felsőoktatásban kerültek lebonyolításra.
kulcsszavak: probléma-alapú oktatás, PBL, IKT, idegennyelv-tanítás, angol
Helyzetkép a digitális közoktatás területéről, a fejlesztés egy lehetséges ko...hulberl
szimpózium
Országos Neveléstudományi Konferencia, Nyíregyháza, 2017.11.09-11
Elnök: Hülber László
Opponens: Hunya Márta
Előadók: Czirfusz Dóra, Habók Lilla, Király Sándor, Komló Csaba, Lanszki Anita, Racskó Réka, Török Balázs
Az prezentáció tartalmában egyezik meg az Országos Neveléstudományi Konferencián használtéval, formailag azonban eltérő.
Helyzetkép a digitális közoktatás területéről, a fejlesztés egy lehetséges ko...hulberl
szimpózium
Országos Neveléstudományi Konferencia, Nyíregyháza, 2017.11.09-11
Elnök: Hülber László
Opponens: Hunya Márta
Előadók: Czirfusz Dóra, Habók Lilla, Király Sándor, Komló Csaba, Lanszki Anita, Racskó Réka, Török Balázs
Az prezentáció tartalmában egyezik meg az Országos Neveléstudományi Konferencián használtéval, formailag azonban eltérő.
Iskolák digitális érettségének vizsgálata egy budapesti tankerület iskoláibanBalázs Czékmán
A digitális érettség (digital capability) olyan „képességet” jelent, melyet az alapján határozunk meg, hogy a szervezet kultúrája, politikája és infrastruktúrája milyen mértékben támogatja, illetve teszi lehetővé a digitális megoldásokat (Killen és Beetham, 2017). Ez az oktatás esetében digitális technológiához kapcsolódó kultúrát, irányelveket, a pedagógusok és a tanulók digitális kompetenciáját jelenti olyan iskolai környezetben, mely elkötelezett a digitális pedagógia terén (Castaño et al., 2021).
Az iskolák digitális érettségét, az iskolai digitális eszközhasználatot – többek között – az Európai Bizottság mérte átfogóan, például az „IKT az oktatásban kutatás” keretein belül (Európai Bizottság, 2019). Ennek eredményei hazánkra nézve vegyesek: humánerőforrás tekintetében néhány területen az átlagosnál jobb eredményeket mutattak a hazai intézmények, azonban az iskolák felszereltségének vonatkozásában, vagy a digitális stratégiákkal való rendelkezés szempontjából már átlag alattiak voltak az eredmények. Ez a COVID-19 világjárvány miatti iskolalezárások alatt jelentős hátráltató tényező volt. Számos eltérő megoldással próbálkoztak az intézmények, melynek eredményeként az iskolák között jelentős eltérések alakultak ki (Buda és Czékmán, 2021). Az OECD „Pisa in Focus” 2020-as kutatása másfajta okokra is rámutatott: a hazai iskolák online tanulási platformokkal való rendelkezés tekintetében mélyen az OECD átlaga alatt helyezkedtek el, illetve a pedagógusok számára sem állt rendelkezésre olyan oktatási anyag, melynek segítségével a digitális eszközök használata elsajátítható lett volna (Ikeda, 2020). Mindezek következtében megállapítható, hogy a digitális eszközöket bevonó, rugalmas tanulási utakat biztosító tanulási környezetek megteremtésére és integrálására sem az oktatási intézmények, sem pedig az ahhoz kapcsolódó résztvevők nem álltak teljes mértékben készen (Czirfusz és mtsai., 2020).
Jelenleg zajló kutatásunk célja az oktatási intézmények digitális technológia használatának, digitális érettségének vizsgálata. A kvantitatív és kvalitatív elemeket tartalmazó kutatás számítógéppel támogatott online adatfelvételen alapul. A kutatás mérőeszközeként kérdőívet használunk, melyben átvett és saját készítésű kérdések is szerepelnek. Az iskolák digitális érettségének feltérképezéséhez a DigCompEdu-n alapuló SELFIE-t választottuk. A vizsgálatba egy budapesti Tankerületi Központ minden iskoláját bevontuk (N=40). A folyamatban lévő kutatásunk eredményei alapján a vizsgált oktatási intézmények részletes megismerését várjuk, melyet a SELFIE-eszköz szerinti területek (Együttműködés és hálózatépítés; Infrastruktúra és eszközök; Pedagógia; Értékelési gyakorlat; Tanulói digitális kompetencia) alapján kívánjuk bemutatni.
Robotika és algoritmikus gondolkodás fejlesztése a közoktatásban
(Robotics and Development of Algorithmic Thinking in Public Education) - nemzetközi konferencia
More from Digitális Pedagógiai Módszertani Központ (20)
Steve Whitley (EdTech Consulting): Overview of the evolution and emerging tre...
Horváth Ádám: Ha WiFi van, minden van. WiFi-elvárások az iskolában
1. HA WIFI VAN, MINDEN VAN
WIFI-ELVÁRÁSOK AZ ISKOLÁKBAN
EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001
„A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérés-értékelés és digitális fejlesztések,
innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása”
HORVÁTH ÁDÁM
DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT
3. AZ ISKOLÁK INTERNET ELÉRÉSI SEBESSÉGE
2nd Survey of Schools: ICT in Education, 2019 EU
4. A TANÁROK DIGITÁLIS ÖNBIZALMA
2nd Survey of Schools: ICT in Education, 2019 EU
5. MIT IS MÉRÜNK PONTOSAN?
ISMERI ÉS MEGFELELŐEN HASZNÁLJA
A SZÖGFÜGGVÉNYEKET.
Van-e szögmérője?
Ösztönzi-e az iskola a szögmérő használatára?
Saját bevallása szerint jól használja a szögfüggvényeket?
6. A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA SZAKASZAI
Irányított
• A tanulók irányítottan használják a technológiai eszközöket.
Hozzáférés
• Ennek a fázisnak a jellemzője a rendkívül sok információhoz való hozzáférés, de
támogatás és előzetes tervezés nélkül ennek előnyeit nem lehet kihasználni.
Mobil
• A mobil technológia korlátlan használata lebontja a tantermet. A mobil eszközt
használó tanulók nem tudnak együtt haladni a fix curriculum-mal.
Önvezérelt
• A tanulók önállóan hoznak döntéseket a tanulás emeleiről és módjairól, támaszkodva
egy támogató környeztre és egy jól tervezett kimeneti követelmény rendszerre.
7. A HÁLÓZATTAL SZEMBENI ELVÁRÁSOK
WiFi lefedettség
Hálózatvédelem
DOS Nemzetközi
https://www.pexels.com/photo/architecture-buildings-downtown-outdoors-357271/
9. TANULÁS A DIGITÁLIS KORBAN
Keres Validál Tárol Előhív Alkalmaz Megoszt
Digitális kompetencia
Kritikai
gondolkodás
Algoritmizálás
Kreativitás
Kommunikáció
10. TARTALOM
Zárt, előre gyártott tartalom helyett,
nyitott, alternatív tartalmak
Elavult helyett aktuális tartalmak
A digitális kompetencia fejlesztéséhez
digitális környezet kell
11. TANULÁST TÁMOGATÓ ESZKÖZÖK
EDU100
https://www.toptools4learning.com/infographic/
TRENDEK
▪ Web (youtube, google, .audio, könyvkivonatok)
▪ Felhő (irodai alkalmazások, adattárolás/megosztás)
▪ Webes tanfolyamok
▪ Kurzus-, tartalomfejlesztés
▪ Kollaborációs eszközök
▪ Interaktív szavazórendszerek
▪ Microsoft ökoszisztéma erősödik
▪ Videokonferencia (erősödik, szemben a webinar-
és webkonferenciával)
https://www.toptools4learning.com/analysis/
18. • Világosan megfogalmazott tanulási célok.
• Önállóan, vagy csoportosan gyűjtendő
ismeretek, amelyeket jellemzően nem a tanár
ad át.
• Átugorható vagy elmélyíthető tanulási
elemek.
• A megélt, valós életből vett példák és
közvetlen gyakorlati alkalmazás.
MIK A JELLEMZŐI A DIGITÁLIS ESZKÖZÖKKEL
TÁMOGATOTT OKTATÁSNAK?
20. EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001
„A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérés-értékelés és digitális fejlesztések,
innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása”
Horváth Ádám
Digitális Pedagógiai Módszertani
Központ
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!