SlideShare a Scribd company logo
1 of 18
LOGAM
LOGAM
FERUS
LOGAM BUKAN
FERUS
LOGAM FERUS
•BERERTI LOGAM YANG MENGANDUNGI BESI.
•LOGAM INI MENGANDUNGI UNSUR-UNSUR BESI DAN KANDUNGAN
KARBON DI DALAMNYA.
• PENCAMPURAN DAN SIFAT BAGI BAHAN FERUS BOLEH BERUBAH
SIFATNYA DENGAN CAMPURAN BERBAGAI JENIS ELEMEN ALOI SEMASA
PENGILANGAN, SUPAYA MENDAPAT YANG BERMUTU BAGI KEHENDAK
PENGGUNAAN
Terdapat tiga kumpulan logam ferus iaitu:
1. Besi Tempawan (Wrought iron)
2. Keluli (Steel)
3. Besi Tuang (Cast iron)
BESI TEMPAWAN (WROUGHT IRON)
•BESI TEMPAWAN HANYA MEMPUNYAI KANDUNGAN
KARBON YANG SEDIKIT IAITU ANTARA 0.06 HINGGA
0.08 PERATUS SAHAJA.
•BESI TEMPAWAN MEMPUNYAI CIRI SIFAT
KETEGUHAN DAN KEKUATAN YANG TINGGI, BOLEH
DITEMPA DAN MAMPU MENYERAP DAYA
HENTAMAN SECARA MENGEJUT.
•BESI TEMPAWAN BIASANYA DIGUNAKAN UNTUK
MEMBUAT RIVET, PAKU, BARANG PERHIASAN,
BANGKU DAN JERIJI.
KELULI (STEEL)
•KELULI MEMPUNYAI KANDUNGAN KARBON YANG TINGGI, IAITU
ANTARA 0.03 PERATUS HINGGA 1.7 PERATUS.
•KELULI BERSIFAT LEBIH KUAT JIKA DIBANDING DENGAN LOGAM LAIN.
•KELULI DIKATEGORIKAN DALAM 2 KUMPULAN:
1. KELULI KARBON
2. KELULI ALOI.
KELULI KARBON
KELULI KARBON DIKATEGORIKAN DALAM 3 JENIS IAITU :
1. KELULI KARBON RENDAH
2. KELULI KARBON SEDERHANA
3. KELULI KARBON TINGGI
KELULI KARBON RENDAH
KELULI BERKARBON RENDAH (LOW CARBON STEEL) 0.03 HINGGA
0.3 PERATUS KARBON DAN DIGUNAKAN DALAM PEMBUATAN
KELULI, PLAT, ROD, DAWAI DAN KELULI STRUKTUR.
KELULI KARBON SEDERHANA
KELULI BERKARBON SEDERHANA (MEDIUM CARBON STEEL) 0.3
HINGGA 0.6 PERATUS KARBON DAN DIGUNAKAN DALAM
PEMBUATAN GERUDI, ACUAN DAN ALATAN TANGAN
KELULI KARBON TINGGI
KELULI BERKARBON TINGGI (HIGH CARBON STEEL) 0.6 HINGGA
1.7 PERATUS KARBON. DIGUNAKAN DALAM PEMBUATAN
KIKIR, MATA ALAT, GEAR DAN BAHAGIAN MESIN YANG
MEMERLUKAN TAHAN HAUS.
KELULI ALOI
•MERUPAKAN CAMPURAN DUA ATAU LEBIH UNSUR LOGAM YANG BERLAINAN.
•KELULI ALOI MEMPUNYAI SIFAT KEKERASAN DAN KEMULURAN YANG
MEMBOLEHKAN PRODUK YANG DIHASILKAN MENERIMA BEBANAN HENTAMAN
DAN TEGASAN YANG TINGGI.
•CONTOH KELULI ALOI IALAH: KELULI NIKEL, KELULI KALIS KARAT (STAINLESS
STEEL), KELULI MOLIBDENUM, KELULI ALAT (TOOL STEEL) DAN KELULI TAHAN
LASAK.
•KELULI ALOI DIGUNAKAN DALAM PEMBUATAN KOMPENAN ENJIN, GEAR, MATA
ALAT, ALATAN MENGUKUR DAN MENGUJI DAN MATA GERUDI
BESI TUANG
•BESI TUANG MENGANDUNGI 2.0 HINGGA 4.0 PERATUS KARBON.
•BESI TUANG BERSIFAT RAPUH DAN MEMPUNYAI KEKUATAN TEGANGAN
RENDAH SERTA KEKUATAN MAMPATAN RENDAH.
•JENIS BESI TUANG DIBEZAKAN BERDASARKAN SIFAT DAN KANDUNGAN
KARBON DIDALAMNYA
•TERDAPAT 4 JENIS BESI TUANG IAITU :
1. BESI TUANG KELABU
2. BESI TUAANG MUDAH TEMPA
3. BESI TUANG NODULAR
4. BESI TUANG PUTIH
LOGAM BUKAN FERUS
• LOGAM BUKAN FERUS MERUPAKAN LOGAM YANG LAIN DARIPADA LOGAM BESI DAN KELULI.
• TERDAPAT 38 JENIS LOGAM YANG LAIN YANG DIKETAHUI MANUSIA DAN DICATITKAN DI DALAM
JADUAL PERKALAAN UNSUR.
• DI ANTARA LOGAM-LOGAM LAIN YANG SERING DIGUNAKAN DI DALAM BIDANG KEJURUTERAAN
ADALAH SEPERTI BERIKUT:
A) ALUMINIUM F) NIKEL K) MAGNESIUM
B) PERAK G) ZINK L) KOBALT
C) KUPRUM H) KROMIUM M) MANGANESE
D) PLUMBUM I) EMAS
E) TIMAH J) MOLYDENUM
SIFAT FIZIKAL LOGAM
1. KEBERALIRAN HABA.
SIFAT KEBERALIRAN HABA IALAH SIFAT BAHAN LOGAM ATAU BUKAN LOGAM YANG MEMBOLEHKAN
HABA MELALUINYA. CONTOH LOGAM YANG MEMPUNYAI SIFAT KEBERALIRAN HABA YANG BAIK
IALAH KUPRUM DAN ALUMINIUM.
2. KEBERALIRAN ELEKTRIK.
SIFAT KEBERALIRAN ELEKTRIK MERUJUK KEPADA SIFAT SESUATU BAHAN YANG MEMBENARKAN
PENGALIRAN ELEKTRIK MELALUINYA. CONTOH PENGALIR ELEKTRIK YANG BAIK IALAH KUPRUM,
ALUMINIUM, TIMAH DAN KELULI.
3. TAKAT LEBUR
TAKAT LEBUR IALAH HAD SUHU MAKSIMUM SESUATU BAHAN PEPEJAL SEBELUM MENJADI CAIR
APABILA DIKENAKAN HABA YANG TINGGI. TAKAT LEBUR SETIAP BAHAN ADALAH BERBEZA
BERGANTUNG PADA JENIS DAN KANDUNGAN BAHAN YANG TERDAPAT DIDALAMNYA
SIFAT MEKANIK LOGAM
1. KERAPUHAN (BRITTLENESS)
MERUJUK KEPADA SIFAT LOGAM YANG MUDAH RETAK ATAU PECAH APABILA DIKENAKAN DAYA
HENTAMAN ATAU TEKANAN KE ATASNYA. LOGAM INI DIMANA IA PECAH SERTA-MERTA TANPA
GANGGUAN BERLAKU SAMA ADA IA MELENTUR ATAU BENGKOK APABILA DIKETUK DENGAN KUAT.
CONTOH PRODUK YANG BERSIFAT KERAPUHAN IALAH KERANGKA MESIN YANG DIPERBUAT DARI BESI
TUANG KELABU. SIFAT KERAPUHAN DIUJI MENGGUNAKAN MESIN PENGUJI CHARPY.
2. KELIATAN (DUCTILITY)
MEMPUNYAI SIFAT YANG MEMBENARKAN TERJADI PERUBAHAN BENTUK PADA BAHAN LOGAM ATAU
BENGKOK ATAU MELENTUR DAHULU SEBELUM PATAH ATAU PECAH. BAHAN SEPERTINYA IALAH
TEMBAGA DAN KELULI MESIN DIMANA IANYA BOLEH DIBENTUKAN SEPERTI WAYAR.
3. KEANJALAN (ELASTICITY)
SIFAT LOGAM YANG BOLEH KEMBALI SEMULA KEPADA BENTUK ASAL SELEPAS DIKENAKAN DAYA
ATAU BEBAN. DIGUNAKAN UNTUK MEMBUAT PEGAS. CONTOH PRODUK IALAH PEGAS BERLAPIS DAN
PEGAS BERGELUNG. SIFAT KEANJALAN DIUJI MENGGUNAKAN MESIN UJIAN TEGANGAN.
4. KEKERASAN (HARDNESS)
MERUJUK KEPADA SIFAT BAHAN YANG BOLEH MENAHAN HAUS, PERUBAHAN BENTUK, TUSUKAN DAN
LELASAN. CONTOH PRODUK IALAH MATA ALAT PEMOTONG, RODA DAN RAIL KERETAPI SERTA BAHAGIAN MESIN YANG
BERGESEL. SIFAT KEKERASAN DIUJI IANYA MEMPUNYAI SIFAT YANG BOLEH TAHAN DARI PADA TEKANAN LUAR
BERTINDAK ATAU TIADA UJUT KESAN PERUBAHAN BERLAKU KEATASNYA.
5. PENURUTAN (MALLEABILITY) – PENTING UNTUK KERJA-KERJA BAIKPULIH PANEL KENDERAAN
IA MEMPUNYAI SIFAT YANG SENANG DIBENTUK SAMA ADA DARI TEKANAN MENGETUK ATAU TEKANAN MENGELEK,
SIFATNYA AKAN MENURUT BENTUK YANG DIBENTUKKAN.
6. KEKUATAN TEGASAN (TENSILE STRENGTH)
SIFATNYA DAPAT MEMBERI ATAU KEMBANG APABILA DITARIK KE PARAS YANG TERTENTU SEBELUM IA PUTUS ATAU
BERCERAI. IA JUGA DIFAHAMKAN SEPERTI BERAT (PAUN) DALAM SATU INCI PERSEGI (BAGI UJIAN INCI), ATAU BERAT
(KILOGRAM) DALAM SATU CENTERMITER PERSEGI (BAGI PENGUJI METRIK). DI MANA IA DITARIK SUPAYA PUTUS BAGI
SEBATANG BAR YANG MEMPUNYAI SATU INCI PERSEGI ATAU SATU CENTERMITER PERSEGI PADA KERATAN LINTANG.
7. KETEGUHAN (TOUGNESS)
ADALAH SIFAT YANG DAPAT MENANGGUNG TEKANAN DAN GANGGUAN LUAR DENGAN KUAT. KETEGUHAN ADALAH
SIFAT YANG BERLAWANAN DENGAN SIFAT KERAPUHAN.
8. KEMULURAN
KEUPAYAAN LOGAM DIREGANGKAN TANPA PUTUS. CONTOH PRODUK YANG MEMPUNYAI SIFAT MULUR
IALAH ROD DAN DAWAI KELULI LEMBUT. SIFAT KEMULURAN DIUJI MENGGUNAKAN MESIN
UJIAN TEGANGAN.
9. KETEMPAAN
MERUJUK KEPADA SIFAT LOGAM YANG MUDAH DIBENTUK TANPA RETAK ATAU PECAH. CONTOH
PRODUK BERSIFAT KETEMPAAN IALAH RIVET DAN KEPALA ALAT PEMATRI LEMBUT. SIFAT KETEMPAAN
DIUJI MENGGUNAKAN MESIN UJIAN TEGANGAN.
10. KEPLASTIKAN
MERUJUK KEPADA SIFAT LOGAM YANG BOLEH DIBENTUK SECARA KEKAL TANPA RETAK ATAU
PECAH. DIGUNAKAN DALAM KERJA TEKANAN DAN TARIKAN. CONTOH PRODUK BERSIFAT KEPLASTIKAN
IALAH BAHAGIAN BADAN KENDERAAN, SALUR AIR, ATAP KELULI DAN SEBAGAINYA. TIADA MESIN UJIAN
KHAS DIGUNAKAN UNTUK MENGUJI SIFAT KEPLASTIKAN.
11. KELASAKAN
MERUJUK KEPADA SIFAT LOGAM YANG BOLEH MENAHAN DAYA ATAU BEBAN KEJUT TANPA BERUBAH
BENTUK. DIGUNAKAN DALAM MEMBUAT KERJA BEBAN TINGGI. CONTOH PRODUK BERSIFAT KELASAKAN
IALAH TAKAL, PENCANGKUK KREN. SIFAT KELASAKAN DIUJI MENGGUANKAN MESIN UJIAN TEGANGAN.
Logam Ferus dan Sifatnya

More Related Content

What's hot

01 pengenalan lukisan kejuruteraan dan lukisan berbantu komputer (
01 pengenalan lukisan kejuruteraan dan lukisan berbantu komputer (01 pengenalan lukisan kejuruteraan dan lukisan berbantu komputer (
01 pengenalan lukisan kejuruteraan dan lukisan berbantu komputer (mariahlambak
 
Kemahiran hdup kemasan
Kemahiran hdup kemasanKemahiran hdup kemasan
Kemahiran hdup kemasanMasliza Masri
 
Rbt 3112 pengurusan keselamatan bengkel
Rbt 3112 pengurusan keselamatan bengkelRbt 3112 pengurusan keselamatan bengkel
Rbt 3112 pengurusan keselamatan bengkelIPG
 
Bab 9 kimpalan arka
Bab 9 kimpalan arkaBab 9 kimpalan arka
Bab 9 kimpalan arkahasnul73
 
Bahan pengikat dan pencantum
Bahan pengikat dan pencantumBahan pengikat dan pencantum
Bahan pengikat dan pencantumroslijasin
 
Alatan tangan dan mesin
Alatan tangan dan mesinAlatan tangan dan mesin
Alatan tangan dan mesinanis_idris
 
PERALATAN TANGAN - KIKIR (FILE)
PERALATAN TANGAN - KIKIR (FILE)PERALATAN TANGAN - KIKIR (FILE)
PERALATAN TANGAN - KIKIR (FILE)Yusrinaldiibrahim
 
Perancangan dan pengurusan bengkel
Perancangan dan pengurusan bengkelPerancangan dan pengurusan bengkel
Perancangan dan pengurusan bengkelmrqiff12
 
Bab 2 teknologi pembuatan
Bab 2 teknologi pembuatanBab 2 teknologi pembuatan
Bab 2 teknologi pembuatandeeyah mar
 
Topik 8 kerja menggegas
Topik 8 kerja menggegasTopik 8 kerja menggegas
Topik 8 kerja menggegasAyubkhan Kks
 
Report kerja kayu
Report kerja kayuReport kerja kayu
Report kerja kayusppj1415
 
Spe 4602 – teknologi pembuatan (proses penyambungan elektrod)
Spe 4602 – teknologi pembuatan (proses penyambungan elektrod)Spe 4602 – teknologi pembuatan (proses penyambungan elektrod)
Spe 4602 – teknologi pembuatan (proses penyambungan elektrod)atakim2
 
Edm wire cut presentation
Edm wire cut presentationEdm wire cut presentation
Edm wire cut presentationmohdazliabu
 

What's hot (20)

01 pengenalan lukisan kejuruteraan dan lukisan berbantu komputer (
01 pengenalan lukisan kejuruteraan dan lukisan berbantu komputer (01 pengenalan lukisan kejuruteraan dan lukisan berbantu komputer (
01 pengenalan lukisan kejuruteraan dan lukisan berbantu komputer (
 
Milling machine
Milling machineMilling machine
Milling machine
 
Kemahiran hdup kemasan
Kemahiran hdup kemasanKemahiran hdup kemasan
Kemahiran hdup kemasan
 
Rbt 3112 pengurusan keselamatan bengkel
Rbt 3112 pengurusan keselamatan bengkelRbt 3112 pengurusan keselamatan bengkel
Rbt 3112 pengurusan keselamatan bengkel
 
Bab 9 kimpalan arka
Bab 9 kimpalan arkaBab 9 kimpalan arka
Bab 9 kimpalan arka
 
Bahan pengikat dan pencantum
Bahan pengikat dan pencantumBahan pengikat dan pencantum
Bahan pengikat dan pencantum
 
Pemindahan Tenaga RBT1044
Pemindahan Tenaga RBT1044Pemindahan Tenaga RBT1044
Pemindahan Tenaga RBT1044
 
Alatan tangan dan mesin
Alatan tangan dan mesinAlatan tangan dan mesin
Alatan tangan dan mesin
 
Kimpalan Arka
Kimpalan ArkaKimpalan Arka
Kimpalan Arka
 
Rbt
RbtRbt
Rbt
 
PERALATAN TANGAN - KIKIR (FILE)
PERALATAN TANGAN - KIKIR (FILE)PERALATAN TANGAN - KIKIR (FILE)
PERALATAN TANGAN - KIKIR (FILE)
 
Perancangan dan pengurusan bengkel
Perancangan dan pengurusan bengkelPerancangan dan pengurusan bengkel
Perancangan dan pengurusan bengkel
 
Bab 2 teknologi pembuatan
Bab 2 teknologi pembuatanBab 2 teknologi pembuatan
Bab 2 teknologi pembuatan
 
Milling operations
Milling operationsMilling operations
Milling operations
 
Topik 8 kerja menggegas
Topik 8 kerja menggegasTopik 8 kerja menggegas
Topik 8 kerja menggegas
 
Report kerja kayu
Report kerja kayuReport kerja kayu
Report kerja kayu
 
02 Garisan
02 Garisan02 Garisan
02 Garisan
 
Tanggam
TanggamTanggam
Tanggam
 
Spe 4602 – teknologi pembuatan (proses penyambungan elektrod)
Spe 4602 – teknologi pembuatan (proses penyambungan elektrod)Spe 4602 – teknologi pembuatan (proses penyambungan elektrod)
Spe 4602 – teknologi pembuatan (proses penyambungan elektrod)
 
Edm wire cut presentation
Edm wire cut presentationEdm wire cut presentation
Edm wire cut presentation
 

More from Md Hafizi Mohamad (20)

9. Teknik ketuk
9. Teknik ketuk9. Teknik ketuk
9. Teknik ketuk
 
8. Struktur kenderaan
8. Struktur kenderaan8. Struktur kenderaan
8. Struktur kenderaan
 
7. Kerosakan panel
7. Kerosakan panel7. Kerosakan panel
7. Kerosakan panel
 
6. Bentuk panel kenderaan
6. Bentuk panel kenderaan6. Bentuk panel kenderaan
6. Bentuk panel kenderaan
 
5. Spoon
5. Spoon5. Spoon
5. Spoon
 
4. Dolly
4. Dolly4. Dolly
4. Dolly
 
3. hammer
3. hammer3. hammer
3. hammer
 
Modul 1 keselamatan
Modul 1 keselamatanModul 1 keselamatan
Modul 1 keselamatan
 
oxy-acetylene welding
oxy-acetylene weldingoxy-acetylene welding
oxy-acetylene welding
 
Clamping devices
Clamping devicesClamping devices
Clamping devices
 
Marking tools
Marking toolsMarking tools
Marking tools
 
Hand tools
Hand toolsHand tools
Hand tools
 
15. starter motor
15. starter motor15. starter motor
15. starter motor
 
14. lighting
14. lighting14. lighting
14. lighting
 
13. power window
13. power window13. power window
13. power window
 
12. battery charging and testing is20
12. battery charging and testing is2012. battery charging and testing is20
12. battery charging and testing is20
 
11. safety handling procedurs
11. safety handling procedurs11. safety handling procedurs
11. safety handling procedurs
 
10. bateri kenderaan
10. bateri kenderaan10. bateri kenderaan
10. bateri kenderaan
 
9. fuse
9. fuse9. fuse
9. fuse
 
8.1 multimeter
8.1 multimeter8.1 multimeter
8.1 multimeter
 

Recently uploaded

tugas 1 anak berkebutihan khusus pelajaran semester 6 jawaban tuton 1.docx
tugas 1 anak berkebutihan khusus pelajaran semester 6 jawaban tuton 1.docxtugas 1 anak berkebutihan khusus pelajaran semester 6 jawaban tuton 1.docx
tugas 1 anak berkebutihan khusus pelajaran semester 6 jawaban tuton 1.docxmawan5982
 
Lembar Catatan Percakapan Pasca observasidocx
Lembar Catatan Percakapan Pasca observasidocxLembar Catatan Percakapan Pasca observasidocx
Lembar Catatan Percakapan Pasca observasidocxbkandrisaputra
 
MODUL AJAR MATEMATIKA KELAS 6 KURIKULUM MERDEKA
MODUL AJAR MATEMATIKA KELAS 6 KURIKULUM MERDEKAMODUL AJAR MATEMATIKA KELAS 6 KURIKULUM MERDEKA
MODUL AJAR MATEMATIKA KELAS 6 KURIKULUM MERDEKAAndiCoc
 
Modul Ajar Bahasa Indonesia Kelas 4 Fase B
Modul Ajar Bahasa Indonesia Kelas 4 Fase BModul Ajar Bahasa Indonesia Kelas 4 Fase B
Modul Ajar Bahasa Indonesia Kelas 4 Fase BAbdiera
 
AKSI NYATA NARKOBA ATAU OBAT TERLARANG..
AKSI NYATA NARKOBA ATAU OBAT TERLARANG..AKSI NYATA NARKOBA ATAU OBAT TERLARANG..
AKSI NYATA NARKOBA ATAU OBAT TERLARANG..ikayogakinasih12
 
DESAIN MEDIA PEMBELAJARAN BAHASA INDONESIA BERBASIS DIGITAL.pptx
DESAIN MEDIA PEMBELAJARAN BAHASA INDONESIA BERBASIS DIGITAL.pptxDESAIN MEDIA PEMBELAJARAN BAHASA INDONESIA BERBASIS DIGITAL.pptx
DESAIN MEDIA PEMBELAJARAN BAHASA INDONESIA BERBASIS DIGITAL.pptxFuzaAnggriana
 
REFLEKSI MANDIRI_Prakarsa Perubahan BAGJA Modul 1.3.pdf
REFLEKSI MANDIRI_Prakarsa Perubahan BAGJA Modul 1.3.pdfREFLEKSI MANDIRI_Prakarsa Perubahan BAGJA Modul 1.3.pdf
REFLEKSI MANDIRI_Prakarsa Perubahan BAGJA Modul 1.3.pdfirwanabidin08
 
Lembar Observasi Pembelajaran di Kelas.docx
Lembar Observasi Pembelajaran di  Kelas.docxLembar Observasi Pembelajaran di  Kelas.docx
Lembar Observasi Pembelajaran di Kelas.docxbkandrisaputra
 
Laporan Guru Piket untuk Pengisian RHK Guru Pengelolaan KInerja Guru di PMM
Laporan Guru Piket untuk Pengisian RHK Guru Pengelolaan KInerja Guru di PMMLaporan Guru Piket untuk Pengisian RHK Guru Pengelolaan KInerja Guru di PMM
Laporan Guru Piket untuk Pengisian RHK Guru Pengelolaan KInerja Guru di PMMmulyadia43
 
PELAKSANAAN + Link2 Materi Pelatihan "Teknik Perhitungan & Verifikasi TKDN & ...
PELAKSANAAN + Link2 Materi Pelatihan "Teknik Perhitungan & Verifikasi TKDN & ...PELAKSANAAN + Link2 Materi Pelatihan "Teknik Perhitungan & Verifikasi TKDN & ...
PELAKSANAAN + Link2 Materi Pelatihan "Teknik Perhitungan & Verifikasi TKDN & ...Kanaidi ken
 
Modul Ajar Pendidikan Pancasila Kelas 5 Fase C
Modul Ajar Pendidikan Pancasila Kelas 5 Fase CModul Ajar Pendidikan Pancasila Kelas 5 Fase C
Modul Ajar Pendidikan Pancasila Kelas 5 Fase CAbdiera
 
KONSEP KEBUTUHAN AKTIVITAS DAN LATIHAN.pptx
KONSEP KEBUTUHAN AKTIVITAS DAN LATIHAN.pptxKONSEP KEBUTUHAN AKTIVITAS DAN LATIHAN.pptx
KONSEP KEBUTUHAN AKTIVITAS DAN LATIHAN.pptxawaldarmawan3
 
Materi Pertemuan 6 Materi Pertemuan 6.pptx
Materi Pertemuan 6 Materi Pertemuan 6.pptxMateri Pertemuan 6 Materi Pertemuan 6.pptx
Materi Pertemuan 6 Materi Pertemuan 6.pptxRezaWahyuni6
 
2 KISI-KISI Ujian Sekolah Dasar mata pelajaranPPKn 2024.pdf
2 KISI-KISI Ujian Sekolah Dasar  mata pelajaranPPKn 2024.pdf2 KISI-KISI Ujian Sekolah Dasar  mata pelajaranPPKn 2024.pdf
2 KISI-KISI Ujian Sekolah Dasar mata pelajaranPPKn 2024.pdfsdn3jatiblora
 
Kelompok 1_Karakteristik negara jepang.pdf
Kelompok 1_Karakteristik negara jepang.pdfKelompok 1_Karakteristik negara jepang.pdf
Kelompok 1_Karakteristik negara jepang.pdfCloverash1
 
Modul 1.2.a.8 Koneksi antar materi 1.2.pdf
Modul 1.2.a.8 Koneksi antar materi 1.2.pdfModul 1.2.a.8 Koneksi antar materi 1.2.pdf
Modul 1.2.a.8 Koneksi antar materi 1.2.pdfSitiJulaeha820399
 
aku-dan-kebutuhanku-Kelas 4 SD Mapel IPAS
aku-dan-kebutuhanku-Kelas 4 SD Mapel IPASaku-dan-kebutuhanku-Kelas 4 SD Mapel IPAS
aku-dan-kebutuhanku-Kelas 4 SD Mapel IPASreskosatrio1
 
Dampak Pendudukan Jepang.pptx indonesia1
Dampak Pendudukan Jepang.pptx indonesia1Dampak Pendudukan Jepang.pptx indonesia1
Dampak Pendudukan Jepang.pptx indonesia1udin100
 
JAWAPAN BAB 1 DAN BAB 2 SAINS TINGKATAN 5
JAWAPAN BAB 1 DAN BAB 2 SAINS TINGKATAN 5JAWAPAN BAB 1 DAN BAB 2 SAINS TINGKATAN 5
JAWAPAN BAB 1 DAN BAB 2 SAINS TINGKATAN 5ssuserd52993
 
Dinamika Hidrosfer geografi kelas X genap
Dinamika Hidrosfer geografi kelas X genapDinamika Hidrosfer geografi kelas X genap
Dinamika Hidrosfer geografi kelas X genapsefrida3
 

Recently uploaded (20)

tugas 1 anak berkebutihan khusus pelajaran semester 6 jawaban tuton 1.docx
tugas 1 anak berkebutihan khusus pelajaran semester 6 jawaban tuton 1.docxtugas 1 anak berkebutihan khusus pelajaran semester 6 jawaban tuton 1.docx
tugas 1 anak berkebutihan khusus pelajaran semester 6 jawaban tuton 1.docx
 
Lembar Catatan Percakapan Pasca observasidocx
Lembar Catatan Percakapan Pasca observasidocxLembar Catatan Percakapan Pasca observasidocx
Lembar Catatan Percakapan Pasca observasidocx
 
MODUL AJAR MATEMATIKA KELAS 6 KURIKULUM MERDEKA
MODUL AJAR MATEMATIKA KELAS 6 KURIKULUM MERDEKAMODUL AJAR MATEMATIKA KELAS 6 KURIKULUM MERDEKA
MODUL AJAR MATEMATIKA KELAS 6 KURIKULUM MERDEKA
 
Modul Ajar Bahasa Indonesia Kelas 4 Fase B
Modul Ajar Bahasa Indonesia Kelas 4 Fase BModul Ajar Bahasa Indonesia Kelas 4 Fase B
Modul Ajar Bahasa Indonesia Kelas 4 Fase B
 
AKSI NYATA NARKOBA ATAU OBAT TERLARANG..
AKSI NYATA NARKOBA ATAU OBAT TERLARANG..AKSI NYATA NARKOBA ATAU OBAT TERLARANG..
AKSI NYATA NARKOBA ATAU OBAT TERLARANG..
 
DESAIN MEDIA PEMBELAJARAN BAHASA INDONESIA BERBASIS DIGITAL.pptx
DESAIN MEDIA PEMBELAJARAN BAHASA INDONESIA BERBASIS DIGITAL.pptxDESAIN MEDIA PEMBELAJARAN BAHASA INDONESIA BERBASIS DIGITAL.pptx
DESAIN MEDIA PEMBELAJARAN BAHASA INDONESIA BERBASIS DIGITAL.pptx
 
REFLEKSI MANDIRI_Prakarsa Perubahan BAGJA Modul 1.3.pdf
REFLEKSI MANDIRI_Prakarsa Perubahan BAGJA Modul 1.3.pdfREFLEKSI MANDIRI_Prakarsa Perubahan BAGJA Modul 1.3.pdf
REFLEKSI MANDIRI_Prakarsa Perubahan BAGJA Modul 1.3.pdf
 
Lembar Observasi Pembelajaran di Kelas.docx
Lembar Observasi Pembelajaran di  Kelas.docxLembar Observasi Pembelajaran di  Kelas.docx
Lembar Observasi Pembelajaran di Kelas.docx
 
Laporan Guru Piket untuk Pengisian RHK Guru Pengelolaan KInerja Guru di PMM
Laporan Guru Piket untuk Pengisian RHK Guru Pengelolaan KInerja Guru di PMMLaporan Guru Piket untuk Pengisian RHK Guru Pengelolaan KInerja Guru di PMM
Laporan Guru Piket untuk Pengisian RHK Guru Pengelolaan KInerja Guru di PMM
 
PELAKSANAAN + Link2 Materi Pelatihan "Teknik Perhitungan & Verifikasi TKDN & ...
PELAKSANAAN + Link2 Materi Pelatihan "Teknik Perhitungan & Verifikasi TKDN & ...PELAKSANAAN + Link2 Materi Pelatihan "Teknik Perhitungan & Verifikasi TKDN & ...
PELAKSANAAN + Link2 Materi Pelatihan "Teknik Perhitungan & Verifikasi TKDN & ...
 
Modul Ajar Pendidikan Pancasila Kelas 5 Fase C
Modul Ajar Pendidikan Pancasila Kelas 5 Fase CModul Ajar Pendidikan Pancasila Kelas 5 Fase C
Modul Ajar Pendidikan Pancasila Kelas 5 Fase C
 
KONSEP KEBUTUHAN AKTIVITAS DAN LATIHAN.pptx
KONSEP KEBUTUHAN AKTIVITAS DAN LATIHAN.pptxKONSEP KEBUTUHAN AKTIVITAS DAN LATIHAN.pptx
KONSEP KEBUTUHAN AKTIVITAS DAN LATIHAN.pptx
 
Materi Pertemuan 6 Materi Pertemuan 6.pptx
Materi Pertemuan 6 Materi Pertemuan 6.pptxMateri Pertemuan 6 Materi Pertemuan 6.pptx
Materi Pertemuan 6 Materi Pertemuan 6.pptx
 
2 KISI-KISI Ujian Sekolah Dasar mata pelajaranPPKn 2024.pdf
2 KISI-KISI Ujian Sekolah Dasar  mata pelajaranPPKn 2024.pdf2 KISI-KISI Ujian Sekolah Dasar  mata pelajaranPPKn 2024.pdf
2 KISI-KISI Ujian Sekolah Dasar mata pelajaranPPKn 2024.pdf
 
Kelompok 1_Karakteristik negara jepang.pdf
Kelompok 1_Karakteristik negara jepang.pdfKelompok 1_Karakteristik negara jepang.pdf
Kelompok 1_Karakteristik negara jepang.pdf
 
Modul 1.2.a.8 Koneksi antar materi 1.2.pdf
Modul 1.2.a.8 Koneksi antar materi 1.2.pdfModul 1.2.a.8 Koneksi antar materi 1.2.pdf
Modul 1.2.a.8 Koneksi antar materi 1.2.pdf
 
aku-dan-kebutuhanku-Kelas 4 SD Mapel IPAS
aku-dan-kebutuhanku-Kelas 4 SD Mapel IPASaku-dan-kebutuhanku-Kelas 4 SD Mapel IPAS
aku-dan-kebutuhanku-Kelas 4 SD Mapel IPAS
 
Dampak Pendudukan Jepang.pptx indonesia1
Dampak Pendudukan Jepang.pptx indonesia1Dampak Pendudukan Jepang.pptx indonesia1
Dampak Pendudukan Jepang.pptx indonesia1
 
JAWAPAN BAB 1 DAN BAB 2 SAINS TINGKATAN 5
JAWAPAN BAB 1 DAN BAB 2 SAINS TINGKATAN 5JAWAPAN BAB 1 DAN BAB 2 SAINS TINGKATAN 5
JAWAPAN BAB 1 DAN BAB 2 SAINS TINGKATAN 5
 
Dinamika Hidrosfer geografi kelas X genap
Dinamika Hidrosfer geografi kelas X genapDinamika Hidrosfer geografi kelas X genap
Dinamika Hidrosfer geografi kelas X genap
 

Logam Ferus dan Sifatnya

  • 1.
  • 3. LOGAM FERUS •BERERTI LOGAM YANG MENGANDUNGI BESI. •LOGAM INI MENGANDUNGI UNSUR-UNSUR BESI DAN KANDUNGAN KARBON DI DALAMNYA. • PENCAMPURAN DAN SIFAT BAGI BAHAN FERUS BOLEH BERUBAH SIFATNYA DENGAN CAMPURAN BERBAGAI JENIS ELEMEN ALOI SEMASA PENGILANGAN, SUPAYA MENDAPAT YANG BERMUTU BAGI KEHENDAK PENGGUNAAN
  • 4. Terdapat tiga kumpulan logam ferus iaitu: 1. Besi Tempawan (Wrought iron) 2. Keluli (Steel) 3. Besi Tuang (Cast iron)
  • 5. BESI TEMPAWAN (WROUGHT IRON) •BESI TEMPAWAN HANYA MEMPUNYAI KANDUNGAN KARBON YANG SEDIKIT IAITU ANTARA 0.06 HINGGA 0.08 PERATUS SAHAJA. •BESI TEMPAWAN MEMPUNYAI CIRI SIFAT KETEGUHAN DAN KEKUATAN YANG TINGGI, BOLEH DITEMPA DAN MAMPU MENYERAP DAYA HENTAMAN SECARA MENGEJUT. •BESI TEMPAWAN BIASANYA DIGUNAKAN UNTUK MEMBUAT RIVET, PAKU, BARANG PERHIASAN, BANGKU DAN JERIJI.
  • 6. KELULI (STEEL) •KELULI MEMPUNYAI KANDUNGAN KARBON YANG TINGGI, IAITU ANTARA 0.03 PERATUS HINGGA 1.7 PERATUS. •KELULI BERSIFAT LEBIH KUAT JIKA DIBANDING DENGAN LOGAM LAIN. •KELULI DIKATEGORIKAN DALAM 2 KUMPULAN: 1. KELULI KARBON 2. KELULI ALOI.
  • 7. KELULI KARBON KELULI KARBON DIKATEGORIKAN DALAM 3 JENIS IAITU : 1. KELULI KARBON RENDAH 2. KELULI KARBON SEDERHANA 3. KELULI KARBON TINGGI
  • 8. KELULI KARBON RENDAH KELULI BERKARBON RENDAH (LOW CARBON STEEL) 0.03 HINGGA 0.3 PERATUS KARBON DAN DIGUNAKAN DALAM PEMBUATAN KELULI, PLAT, ROD, DAWAI DAN KELULI STRUKTUR.
  • 9. KELULI KARBON SEDERHANA KELULI BERKARBON SEDERHANA (MEDIUM CARBON STEEL) 0.3 HINGGA 0.6 PERATUS KARBON DAN DIGUNAKAN DALAM PEMBUATAN GERUDI, ACUAN DAN ALATAN TANGAN
  • 10. KELULI KARBON TINGGI KELULI BERKARBON TINGGI (HIGH CARBON STEEL) 0.6 HINGGA 1.7 PERATUS KARBON. DIGUNAKAN DALAM PEMBUATAN KIKIR, MATA ALAT, GEAR DAN BAHAGIAN MESIN YANG MEMERLUKAN TAHAN HAUS.
  • 11. KELULI ALOI •MERUPAKAN CAMPURAN DUA ATAU LEBIH UNSUR LOGAM YANG BERLAINAN. •KELULI ALOI MEMPUNYAI SIFAT KEKERASAN DAN KEMULURAN YANG MEMBOLEHKAN PRODUK YANG DIHASILKAN MENERIMA BEBANAN HENTAMAN DAN TEGASAN YANG TINGGI. •CONTOH KELULI ALOI IALAH: KELULI NIKEL, KELULI KALIS KARAT (STAINLESS STEEL), KELULI MOLIBDENUM, KELULI ALAT (TOOL STEEL) DAN KELULI TAHAN LASAK. •KELULI ALOI DIGUNAKAN DALAM PEMBUATAN KOMPENAN ENJIN, GEAR, MATA ALAT, ALATAN MENGUKUR DAN MENGUJI DAN MATA GERUDI
  • 12. BESI TUANG •BESI TUANG MENGANDUNGI 2.0 HINGGA 4.0 PERATUS KARBON. •BESI TUANG BERSIFAT RAPUH DAN MEMPUNYAI KEKUATAN TEGANGAN RENDAH SERTA KEKUATAN MAMPATAN RENDAH. •JENIS BESI TUANG DIBEZAKAN BERDASARKAN SIFAT DAN KANDUNGAN KARBON DIDALAMNYA •TERDAPAT 4 JENIS BESI TUANG IAITU : 1. BESI TUANG KELABU 2. BESI TUAANG MUDAH TEMPA 3. BESI TUANG NODULAR 4. BESI TUANG PUTIH
  • 13. LOGAM BUKAN FERUS • LOGAM BUKAN FERUS MERUPAKAN LOGAM YANG LAIN DARIPADA LOGAM BESI DAN KELULI. • TERDAPAT 38 JENIS LOGAM YANG LAIN YANG DIKETAHUI MANUSIA DAN DICATITKAN DI DALAM JADUAL PERKALAAN UNSUR. • DI ANTARA LOGAM-LOGAM LAIN YANG SERING DIGUNAKAN DI DALAM BIDANG KEJURUTERAAN ADALAH SEPERTI BERIKUT: A) ALUMINIUM F) NIKEL K) MAGNESIUM B) PERAK G) ZINK L) KOBALT C) KUPRUM H) KROMIUM M) MANGANESE D) PLUMBUM I) EMAS E) TIMAH J) MOLYDENUM
  • 14. SIFAT FIZIKAL LOGAM 1. KEBERALIRAN HABA. SIFAT KEBERALIRAN HABA IALAH SIFAT BAHAN LOGAM ATAU BUKAN LOGAM YANG MEMBOLEHKAN HABA MELALUINYA. CONTOH LOGAM YANG MEMPUNYAI SIFAT KEBERALIRAN HABA YANG BAIK IALAH KUPRUM DAN ALUMINIUM. 2. KEBERALIRAN ELEKTRIK. SIFAT KEBERALIRAN ELEKTRIK MERUJUK KEPADA SIFAT SESUATU BAHAN YANG MEMBENARKAN PENGALIRAN ELEKTRIK MELALUINYA. CONTOH PENGALIR ELEKTRIK YANG BAIK IALAH KUPRUM, ALUMINIUM, TIMAH DAN KELULI. 3. TAKAT LEBUR TAKAT LEBUR IALAH HAD SUHU MAKSIMUM SESUATU BAHAN PEPEJAL SEBELUM MENJADI CAIR APABILA DIKENAKAN HABA YANG TINGGI. TAKAT LEBUR SETIAP BAHAN ADALAH BERBEZA BERGANTUNG PADA JENIS DAN KANDUNGAN BAHAN YANG TERDAPAT DIDALAMNYA
  • 15. SIFAT MEKANIK LOGAM 1. KERAPUHAN (BRITTLENESS) MERUJUK KEPADA SIFAT LOGAM YANG MUDAH RETAK ATAU PECAH APABILA DIKENAKAN DAYA HENTAMAN ATAU TEKANAN KE ATASNYA. LOGAM INI DIMANA IA PECAH SERTA-MERTA TANPA GANGGUAN BERLAKU SAMA ADA IA MELENTUR ATAU BENGKOK APABILA DIKETUK DENGAN KUAT. CONTOH PRODUK YANG BERSIFAT KERAPUHAN IALAH KERANGKA MESIN YANG DIPERBUAT DARI BESI TUANG KELABU. SIFAT KERAPUHAN DIUJI MENGGUNAKAN MESIN PENGUJI CHARPY. 2. KELIATAN (DUCTILITY) MEMPUNYAI SIFAT YANG MEMBENARKAN TERJADI PERUBAHAN BENTUK PADA BAHAN LOGAM ATAU BENGKOK ATAU MELENTUR DAHULU SEBELUM PATAH ATAU PECAH. BAHAN SEPERTINYA IALAH TEMBAGA DAN KELULI MESIN DIMANA IANYA BOLEH DIBENTUKAN SEPERTI WAYAR. 3. KEANJALAN (ELASTICITY) SIFAT LOGAM YANG BOLEH KEMBALI SEMULA KEPADA BENTUK ASAL SELEPAS DIKENAKAN DAYA ATAU BEBAN. DIGUNAKAN UNTUK MEMBUAT PEGAS. CONTOH PRODUK IALAH PEGAS BERLAPIS DAN PEGAS BERGELUNG. SIFAT KEANJALAN DIUJI MENGGUNAKAN MESIN UJIAN TEGANGAN.
  • 16. 4. KEKERASAN (HARDNESS) MERUJUK KEPADA SIFAT BAHAN YANG BOLEH MENAHAN HAUS, PERUBAHAN BENTUK, TUSUKAN DAN LELASAN. CONTOH PRODUK IALAH MATA ALAT PEMOTONG, RODA DAN RAIL KERETAPI SERTA BAHAGIAN MESIN YANG BERGESEL. SIFAT KEKERASAN DIUJI IANYA MEMPUNYAI SIFAT YANG BOLEH TAHAN DARI PADA TEKANAN LUAR BERTINDAK ATAU TIADA UJUT KESAN PERUBAHAN BERLAKU KEATASNYA. 5. PENURUTAN (MALLEABILITY) – PENTING UNTUK KERJA-KERJA BAIKPULIH PANEL KENDERAAN IA MEMPUNYAI SIFAT YANG SENANG DIBENTUK SAMA ADA DARI TEKANAN MENGETUK ATAU TEKANAN MENGELEK, SIFATNYA AKAN MENURUT BENTUK YANG DIBENTUKKAN. 6. KEKUATAN TEGASAN (TENSILE STRENGTH) SIFATNYA DAPAT MEMBERI ATAU KEMBANG APABILA DITARIK KE PARAS YANG TERTENTU SEBELUM IA PUTUS ATAU BERCERAI. IA JUGA DIFAHAMKAN SEPERTI BERAT (PAUN) DALAM SATU INCI PERSEGI (BAGI UJIAN INCI), ATAU BERAT (KILOGRAM) DALAM SATU CENTERMITER PERSEGI (BAGI PENGUJI METRIK). DI MANA IA DITARIK SUPAYA PUTUS BAGI SEBATANG BAR YANG MEMPUNYAI SATU INCI PERSEGI ATAU SATU CENTERMITER PERSEGI PADA KERATAN LINTANG. 7. KETEGUHAN (TOUGNESS) ADALAH SIFAT YANG DAPAT MENANGGUNG TEKANAN DAN GANGGUAN LUAR DENGAN KUAT. KETEGUHAN ADALAH SIFAT YANG BERLAWANAN DENGAN SIFAT KERAPUHAN.
  • 17. 8. KEMULURAN KEUPAYAAN LOGAM DIREGANGKAN TANPA PUTUS. CONTOH PRODUK YANG MEMPUNYAI SIFAT MULUR IALAH ROD DAN DAWAI KELULI LEMBUT. SIFAT KEMULURAN DIUJI MENGGUNAKAN MESIN UJIAN TEGANGAN. 9. KETEMPAAN MERUJUK KEPADA SIFAT LOGAM YANG MUDAH DIBENTUK TANPA RETAK ATAU PECAH. CONTOH PRODUK BERSIFAT KETEMPAAN IALAH RIVET DAN KEPALA ALAT PEMATRI LEMBUT. SIFAT KETEMPAAN DIUJI MENGGUNAKAN MESIN UJIAN TEGANGAN. 10. KEPLASTIKAN MERUJUK KEPADA SIFAT LOGAM YANG BOLEH DIBENTUK SECARA KEKAL TANPA RETAK ATAU PECAH. DIGUNAKAN DALAM KERJA TEKANAN DAN TARIKAN. CONTOH PRODUK BERSIFAT KEPLASTIKAN IALAH BAHAGIAN BADAN KENDERAAN, SALUR AIR, ATAP KELULI DAN SEBAGAINYA. TIADA MESIN UJIAN KHAS DIGUNAKAN UNTUK MENGUJI SIFAT KEPLASTIKAN. 11. KELASAKAN MERUJUK KEPADA SIFAT LOGAM YANG BOLEH MENAHAN DAYA ATAU BEBAN KEJUT TANPA BERUBAH BENTUK. DIGUNAKAN DALAM MEMBUAT KERJA BEBAN TINGGI. CONTOH PRODUK BERSIFAT KELASAKAN IALAH TAKAL, PENCANGKUK KREN. SIFAT KELASAKAN DIUJI MENGGUANKAN MESIN UJIAN TEGANGAN.